Mark Richard Hamill rajongása az előadóművészet iránt nagyban köszönhető Donald kacsának: Hamill kiskorában elsősorban a rajzfilmeket imádta – ez a rajongása a rajzolás iránt a mai napig megmaradt –, ám elmondása szerint, amikor hatévesen megtudta, hogy valójában Clarence Nash adja a híres kacsa hangját, fény gyúlt a fejében: a rajzfilmszereplők mögött valójában hús-vér emberek vannak, ráadásul ez egy szakma. Innentől kezdve pedig már nem volt megállás. A haditengerészetnél dolgozó édesapja miatt rengeteget költöztek, Japánban pedig már az iskola drámacsoportjába is bekerült, hogy ott csiszolja tudását.

Karrierjét úgy kezdte, ahogy a legtöbben, akik az amerikai álmot kergetik: kutyatápreklámmal, szappanoperával, majd sorozatszerepekkel lépdelgetett felfele a ranglétrán, hogy aztán szinte teljesen ismeretlen sorozatszínészként válogassák be a filmtörténet egyik legsikeresebb sorozatába.

Hamill ma már érthető módon rengeteg híres barátot tudhat a köreiben, ám közülük csak egy olyan akad, aki magáénak érzi azt a dicsőséget, hogy Hamill kezébe fénykard kerülhetett. Robert Englundot – barátjához hasonlóan – mindenki egyetlen szerepről azonosítja be: ő Freddy Krueger, és már az is marad. Englund és Hamill egykor szobatársak voltak, innen ered a barátságuk is, az előbbi pedig rendkívüli módon szeret turnézni azzal a történettel, milyen fontos szerepet játszott Hamill Skywalkerré válásában – a színész ügynökének legnagyobb bosszúságára. Englund akkoriban épp az Apokalipszis, mostban szerette volna megkapni Jay Hicks szerepét, amikor látta, hogy ugyanott folynak a meghallgatások egy új sci-fi szerepeire, egy bizonyos Luke Skywalker nevű karakter pedig pont passzolna a barátjához. Ha pedig már épp ott volt, neki is megjött a kedve az űrvilághoz, egyből Han Solo szerepét célozta meg – ezt a kombinációt is érdemes elképzelni.

Englundot, saját bevallása szerint, azóta gyűlöli Hamill ügynöke, aki szerint ekkor már rég le volt szervezve egy meghallgatás a részére. A Luke Skywalker szerepét bezsebelő színész később nagyon demokratikusan azt nyilatkozta, hogy valóban Englund hívta fel a figyelmét a szerepre, ám addigra már az ügynöke is leszervezte az interjút ettől függetlenül. Englund később még egyszer sütkérezett a barátja által rávetülő Star Wars-csillogásban: 2013-ban gyakorlatilag ő leplezte le mindenki más előtt az egyik legnagyobb kérdést a harmadik Star Wars-trilógia kapcsán. Egy interjúban ugyanis elszólta magát azzal kapcsolatban, hogy az akkor jelentős túlsúllyal küzdő Hamillt sikerült bekergetni az edzőterembe, mivel ismét Luke Skywalkert farag magából.

Hamill valójában már az Egy új reményt követően próbálta nagyon tudatosan kerülni a hősszerepeket. Pedig tökéletesen egyszerű dolga lett volna a Star Wars óriási sikere után: hátradőlni, és hagyni, hogy Hollywood a keblére ölelje.

Hamill mégsem kért a talmi csillogásból, az álomgyár viszont abból az ambiciózus fiatalból nem kért, aki a kihívásokat kereste.

Hamillt elsősorban az izgalmas karakterszerepek érdekelték, nem az egydimenziós szépfiúk, így nem meglepő, hogy két évvel az első Star Wars-film után már az Elefántembert játszotta a Broadwayn. Egy évvel később már Mozartként tűnt fel a világot jelentő deszkákon Peter Shaffer Amadeusában, ezzel az érvvel állított oda Miloš Formanhoz is, mikor a cseh rendező épp a főszereplőt kereste azonos című filmjéhez. Forman visszautasításában megfogalmazta mindazt, ami aztán Hamill karrierjét meghatározta:

a színész neve annyira egybeforrt Luke Skywalkerével, hogy a nézők nem tudnának elvonatkoztatni tőle.

Márpedig az mindenképp zavaró, ha Luke Skywalkert látjuk rizsporos parókában megírni a Figaro házasságát, Hamill számára pedig így lett az áldás után átok a Star Wars-széria. A első trilógia után ugyan szerepet vállalt néhány felejthető mozifilmben, mint például A pusztító szél harcosai vagy Az idő száműzöttje, miközben olyan vállalásokkal próbálta lecsutakolni magáról a hős jedi szerepét, mint az Éjféli stopposban játszott pszichopata, ám a szakma, sajnos, egyértelműsítette számára: ő vagy Skywalker, vagy egy senki. A mozinak hátat fordítva sorozatokban és tévéfilmekben dolgozott, illetve újra rájött, mi az, amit igazán szeret a színészetben.

Ahogy hatévesen a hatalmába kerítette Donald kacsa és a mögötte rejlő orgánum, teljes átéléssel vetette bele magát abba, hogy csupán a hangjával játsszon el karaktereket.

A szinkronizálás arra döbbentett rá, hogy mennyire szeretek előadni anélkül, hogy vastapsot kapnék vagy akár felismernének. Ez emlékeztetett arra, hogy egyáltalán nincs szükség a rivaldafényre – tévéműsorokra és címlapokra – ahhoz, hogy igazán élvezd az előadást

– nyilatkozta egyszer az Independentnek.

Míg a Star Warsban ő a szőke herceg fehér tauntaunon, addig egy másik ismert karakterhez is igen sok szálon kapcsolódik: az ő hangján szólal meg a legtöbbször a DC egyik legismertebb gazfickója, Joker, akit nemcsak a Batman animációs sorozatban, de egy sor játékban és egyéb produkcióban is szinkronizált. Ő adta emellett több olyan – elsősorban antagonista – karakter hangját, mint a Vészmanó a Pókember animációs sorozatban, továbbá ő volt Ozai, a Tűz Ura az Avatár – Aang legendájában, de gyilkos babát is szinkronizált: ő volt Chucky is a 2019-es Gyerekjátékban. A filmek és sorozatok mellett előszeretettel dolgozott játékok szinkronján is: Wolverine is az ő hangján szólalt meg a Playstation X-men játékaiban, és ő narrálta a Call of Duty 2: Big Red One-t.

A visszatérés híre mindenképp meglepő volt, főleg annak tükrében, hogy Hamill a Star Wars után mindent eszközzel azon volt, hogy a legnagyobb tisztelettel ugyan, de lerázza magáról a Star Wars-béklyót. A híres trióból is ő bólintott rá a legkésőbb: miután Carrie Fischer és Harrison Ford is igent mondott, nem akart hirtelen a Star Wars-rajongók által leggyűlöltebb emberré válni azzal, hogy pont ő marad ki. Így történt, hogy majdnem három évtizeddel azután, hogy nagyon tudatosan fordított hátat az univerzumnak, mégis ismét a messzi-messzi galaxisban kötött ki.

A színész népszerűsége pedig az egekbe szökött. A karrierje miatt kissé lesajnált Hamill egy csapásra ismét a rajongók kedvence lett, ráadásul jól is idomult a hisztériához: ahogyan korábban is, továbbra is úgy beszélt a Lucas-univerzumról a már őszülő szakálla alól, mint egy lelkes kisfiú, szívesen ugratta a rajongókat, ráadásul a Twittert is megtalálta, ahol azóta is a hamisítatlan hamilli humorral kommunikál. Népszerűségének sokat tett az is – bár sokan épp visszatetszőnek tartották –, hogy egyáltalán nem rejtette véka alá a véleményét az új trilógiáról, még akkor sem, ha merész kritikája miatt aztán magyarázkodni kényszerült. Később viszont ő volt a legszomorúbb, mikor kiderült: valójában csak egyetlen filmben fog feltűnni. „Öld meg a múltat” – mondta neki Rian Johnson, Az utolsó jedik rendezője, Hamill pedig végül belátta, hogy az új koroknak új hősökre van szüksége, a régi trió távozása pedig igenis időszerű.

Jó volt újra látni Carrie-t és Harrisont – vagy ahogy én hívtam őket: Harrie-t és Carrisont – újra a Halálcsillag körül rohangászni, civakodni, aranyköpésekkel csatározni, ahogy azt tettük a húszas és harmincas éveinkben. De ha mindezt most csinálnánk, az már valamilyen szinten nagyon szomorú lenne, olyan, mint amikor a nagymama és a nagypapa elhagyja a kocsikulcsokat. Nem lenne a korunkhoz illő

– idézte fel a nagy visszatérést 2018-ban.

Amikor pedig azt hittük, hogy Luke Az utolsó jedikkel már tényleg végérvényesen letette a fénykardot, jött a Mandalorian, és egységes rajongói sikítozást váltott ki a sorozatnézőkből, amikor a lehető legváratlanabb módon tűnt fel a második évadban. Az egyértelmű fanservice-jelenetben egyébként valóban Hamill játszott, a legalább 30 évnyi korkülönbséget digitális trükközéssel és egy fiatalabb színész közreműködésével küszöbölték ki.

Bár a „soha ne mondd, hogy soha” frázis a Star Wars-univerzumban gyakorlatilag nem létező fogalom, talán most végleg nyugdíjba vonulhat az egyébként már halott Luke Skywalker,

Hamill pedig egyelőre sikerrel lovagolja meg az új lendületet – bár továbbra is láthatóan a sorozatszerepek izgatják inkább, és a szinkronizálást sem akasztotta szögre.

Komikusi vénáját a Hétköznapi vámpírok második évadában csillogtathatta meg, a drámait pedig a Templomosokban. A vicceskedést azonban tovább folytatja, szerepet kapott ugyanis az amerikai standupos, Bert Kreischer The Machine című, készülő filmjében, amelyben a humorista azt meséli el, hogyan vedelte végig Oroszországot a maffia asszisztálásával.

Ha az Oscarért tehát nem is igazán dörömböl, Mark Hamillben az a jó, hogy láthatóan teljesen hidegen hagyja, hogy újabb ikonikus szereppel azonosítsák. Boldogan szinkronizál tovább, bohóckodik a Star Warsszal, hatja meg a rajongókat – egy halálos beteg kisfiút például meghívott magához, és órákig Skywalkerként beszélgetett vele –, de simán A Birodalom visszavághoz hasonlítja a Trump-érát, vagy épp egy értelmetlen kísérlet kedvéért kiposztolja a nevét Twitterre, ha úgy tartja kedve.

The post Akinek Luke Skywalker egyszerre áldás és átok – 70 éves lett Mark Hamill first appeared on 24.hu.

A kedveztőlen időjárási körülmények, a reggel óta tartó folyamatos és szakadó eső miatt törölték a szombati, harmadik szabadedzést a Forma-1-es Orosz Nagydíjon.

Az időjárási előrejelzések alapján még a 14 órakor kezdődő időmérő eredeti tervek szerinti megrendezése is kérdőjelessé vált, de a szervezők tájékoztatása szerint adott esetben egészen sötétedésig várnak vele.

Miután a Forma-1 elsőbbséget élvez, minden más sorozat futamait annak függvényében tartják meg a betétprogramok során.

Hozzátették: amennyiben mégsem lehet szombaton megrendezni az időmérőt, akkor arra a futam napján, vasárnap reggel kerülne sor.

Ugyanez történt a Japán Nagydíjon a tájfunok miatt 2004-ben, 2010-ben és legutóbb 2019-ben.

időmérő edzés 14.00

vasárnap:
futam 14.00

The post A nagy eső miatt törölték a harmadik szabadedzést Szocsiban first appeared on 24.hu.

Öt munkás utazott abban a kisbuszban, ami péntek délután hátulról belerohant egy álló kamionba Abonynál. Úgy tűnik, hogy a kamionos nem hibázott, s vétlen részese volt a tragédiának.

A rendőrség tájékoztatása szerint  egy 34, 36, és 41 éves túrkevei, valamint egy 48 és egy 59 éves mátyfalvai férfi vesztette életét az M4-e autóút 89-es kilométerszelvényében lévő csomópontnál történt balesetben.

Úgy tudjuk, hogy a kisbuszt vezető sofőr körülbelül száz kilométeres sebességgel közlekedett. Feltehetően nem figyelt, s ezért ütközött neki a forgalmi okból álló járműszerelvény pótkocsijának. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztálya büntetőeljárás keretében vizsgálja a baleset bekövetkezésének okát és körülményeit.

The post Öt munkás halt meg Abonynál, ennyivel mehetett a kisbuszt vezető sofőr first appeared on 24.hu.

Augusztusban lassult a lakbérek emelkedése: az előző hónaphoz képest országosan és a fővárosban is 1 százalék körüli mértékben – országosan 1,1, Budapesten 1,2 százalékkal – drágultak a kiadó lakások. A hét hónapja tartó folyamatos emelkedés ellenére az árak az egy évvel korábbi szintet átlagosan mindössze 3-4 százalékkal haladták meg – állapította meg KSH-ingatlan.com-lakbérindexről szerdán kiadott legfrissebb jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A budapesti kínálat gerincét adó belső kerületekben 2,6 százalékkal emelkedtek a lakbérek egy év alatt, a legjelentősebb fővárosi növekedés a pesti átmeneti kerületekben volt, 5,0 százalék.

Tavaly augusztushoz képest országosan 3,7, Budapesten 2,8 százalékkal nőttek a lakbérek.

A 2021. januári mélyponthoz képest Budapesten átlagosan mintegy 9,8 százalékkal magasabb lakbérért hirdették a kiadó lakásokat, ami kerületcsoportonként 7 és 13 százalék között szóródott.

The post Lassult az albérletek áremelkedése first appeared on 24.hu.

A merényletet Dzsalalábádban, a Pakisztánnal szomszédos Nangarhar tartomány székhelyén követték el. Kórházi források szerint a halálos áldozat tálib tisztségviselő, de a sebesültek között civilek is vannak. Mohammed Haníf tálib szóvivő közlése szerint a robbantásnak csak egy sebesült áldozata van.

Egyelőre semmilyen csoport nem jelentkezett a merénylet szervezőjeként. Nangarhar tartomány egykoron az Iszlám Állam afganisztáni csoportjának nevező muszlim szélsőséges szervezet erőssége volt. A szervezet még az augusztus közepén hatalomra került táliboknál is merevebb felfogásban értelmezi az iszlám vallás előírásait, és ellenséges viszonyban van a tálibokkal. Ez a szervezet jelentkezett elkövetőként az elmúlt egy hétben Dzsalalábádban végrehajtott, összesen 12 halálos áldozatot követelő merényletek után.

Kiemelt képünk illusztráció.

The post Robbantásos merénylet történt Afganisztánban first appeared on 24.hu.

A vadászat mindig is az elit kiváltsága volt, ezért elsőre kicsit furcsán hathat, hogy a papíron elitellenes, a kommunizmus ideológiáját hirdető Magyar Népköztársaságban rendezték meg az első Vadászati Világkiállítást. Persze annak a rendszernek is megvolt a maga elitje, melynek tagjai szerettek vadászni. Elég csak Rákosi Mátyás vagy Kádár János vadászathoz fűződő viszonyára gondolnunk.

A szocialista Magyarországon arra is hamar rájöttek, hogy a keményvaluta miatt jó ötlet lehet az imperialisták elitjét idecsábítani a kiváló vadállománnyal rendelkező Kárpát-medencébe, és már az 50-es évek végén elkezdték engedélyezni a nyugati turisták vadászútjait. 1958 és 1965 között mintegy kétezer nyugati – többségében NSZK-beli – turista jött hazánkba vadászni, szóval a vasfüggönyön átívelő trófeavadász turizmus már bő egy évtizeddel az 1971-es világkiállítás előtt beindult.

Az első Vadászati Világkiállítás előzményeit taglaló Magyar Narancs-cikk azt írja, hazánk olcsósága és világszínvonalú vadállománya mellett az is közrejátszott a nyugati turisták utaztatásának sikerében, hogy Nyugaton egyre kevésbé nézték jó szemmel a tevékenységüket az ekkoriban megjelenő környezetvédők, akik kis túlzással szimplán csak gyilkosokat láttak bennük.

Majtényi Györgynek a többi között a vadászat és a szocialista elit kapcsolatát is körüljáró, 2009-es K-vonal: uralmi elit és luxus a szocializmusban című könyvében szerepel, hogy a magyar vadállomány még a II. világháború után is a világ egyik legjobbjának számított. Ez annak volt köszönhető, hogy Kádár és Rákosi is szeretett vadászni, ezért az előző rendszer szakembergárdáját nem vitte el az ÁVH, hanem hagyták őket tovább dolgozni. Így három grófnak (Széchenyi Zsigmondnak, Teleki Józsefnek, Esterházy Lászlónak) és Horthy Miklós fővadászának (Altai Emilnek) a szolgálataira is igényt tartott a proletárdiktatúra.

És ha vadászatról volt szó, az ország vezetői még a disszidálás felett is szemet hunytak. Nagy Endre egykori csendőrszázados – akire az új rendszer a fővárosi lovasrendőrség vezetését bízta volna – 1952-ben hagyta el az országot, de két évvel később már azon fáradozott, hogy a Magyar Népköztársaság is képviseltethesse magát a düsseldorfi vadászati kiállításon, pár évvel később pedig a nyugatnémet vadászok magyarországi túráinak megszervezéséért is ő volt a felelős.

Vagyis nemhogy megbüntették az előző rendszert kiszolgáló disszidenst, hanem még össze is dolgoztak vele. Nagy később Afrikába költözött, tanzániai birtokán pedig olyan meghatározó figurákat látott vendégül, mint Földes László, aki a forradalom utáni megtorlás idején belügyminiszter-helyettes volt, majd 1967-től 1972-ig a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes pozícióját töltötte be, 1964 és 1972 között pedig ő vezette az Erdészeti Főigazgatóságot. Földest még elefántvadászatra is elvitte a hatvanas években Tanzániában letelepedő Nagy. A világkiállítás magyarországi megszervezésének ötlete a kettejük fejéből pattant ki.

Nagy Endre később állatkertet vezetett az NSZK-ban, nemzeti parkot alapított Tanzániában, Balatonedericsen pedig  létrehozta a Vadászati Múzeumot 1984-ben. Tíz évvel később, 1994-ben halt meg. Az életét bemutató dokumentumfilm itt tekinthető meg.

A Magyar Népköztársaság 1966-ban a Nemzetközi Vadászati Tanács (Conseil International de la Chasse) tagja lett, a következő évben megkezdődött a kiállítás előkészítése, 1970-ben pedig a Nemzetközi Kiállítási Iroda (Bureau International des Expositions) is jóváhagyta, hogy az esemény valóban megkapja a világkiállítás nevet.

Így az 1971-es volt az első olyan világkiállítás, amelynek a vadászat volt a témája, és a Nemzetközi Kiállítási Iroda is áldását adta rá.

Azóta még egy, ilyen témájú világkiállítást tartottak, 1981-ben Plovdivban, Bulgáriában. A harmadik a mostani, amit azonban a Nemzetközi Kiállítási Iroda gyakorlatilag nem is tart számon. Pedig az univerzális (vagyis a leginkább nagyszabású) világkiállítások között már a 2025-ös, oszakai esemény is fel van tüntetve a szervezet honlapján.

Az 1971-es és az 1981-es kiállítást is említi az oldal – a speciális expók között –, de a 2021-es budapestit nem. A világkiállítás kifejezést ráadásul láthatóan kerülik az idei esemény nemzetközi kommunikációjában. Az Egy a Természettel (angolul One with the Nature) kiállítás alcíme magyarul Vadászati és Természeti Világkiállítás a hivatalos honlapon, míg angolul World of Hunting and Nature Exhibition – ami nem azt jelenti, mint a magyar alcím, hanem azt, hogy Vadászat és Természet Világa Kiállítás.

A fordításban megjelenő apró eltérés oka az lehet, hogy az idei kiállítást nem a Nemzetközi Kiállítási Iroda égisze alatt, hanem csak annak közreműködésével rendezik meg, ezért azt hivatalosan nem is lehet világkiállításnak nevezni. Legalábbis Kovács Zoltán, az esemény lebonyolításáért (is) felelős kormánybiztos korábban így írta le a 2021-es világkiállítás és a Nemzetközi Kiállítási Iroda kapcsolatát.

A természet védelme önmagunk védelme.

Ismerősen cseng, ugye? De ez nem a 2021-es kiállítás jelmondata, hanem az 1971-ben, augusztus 27. és szeptember 30. között megrendezett eseményé. Ez volt az első világkiállítás, aminek a szervezői a környezetvédelmet is a zászlajukra tűzték, és még egy Nemzetközi Természetfilm Fesztivállal is kedveskedtek a kiállítás látogatóinak.

Az ötven évvel ezelőtti világkiállítást hosszan méltató, a Magyar Nemzetben 1971. szeptember 5-én megjelent írás szerint az expo azért működött, mert a látogatók megérezhették, milyen beláthatatlanul sok kincse van a természetnek, amit óvni kell, ahogy azt a vadászok is teszik. A végletek felismerésében pedig azzal is segítettek, hogy a Szovjetunió és az NSZK pavilonját egymás mellé rakták, így kiválóan össze lehet hasonlítani az érintetlen Szibériát és a füstös gyárakkal teletűzdelt Ruhr-vidéket – emeli ki Baróti Géza, a cikk szerzője.

A természetvédelem és a vadászat ügyét felkaroló világkiállítástól a külföldiek is el voltak ájulva. A nemzetközi vadászszövetség díszelnöke, Hettier de Boislambert a megnyitón a Magyar Nemzet tudósítása alapján egyenesen így fogalmazott:

Magyarország példát adott arra, hogy a jövőben mit kell tenni a természet védelméért, a vadállomány óvásáért, kímé­léséért. Ezen a területen Magyarországnak – állítha­tom – vezető szerepe van, mert itt a vadászati vezetők, a vadásztársadalom és – úgy gon­dolom – a természetkedvelő emberek is tisztában vannak azzal, hogy a modern világban hogyan kell értelmezni a természet védelmét és a vadgazdálkodás jelentőségét, hogy nem szabad bűnös-pazarlón bánni a természet adományai­val.

Persze a nagy szavak ellenére a Corvina Kiadó (és Földes László eseményért felelős kormányfőmegbízott) gondozásában egy évvel később kiadott emlékalbumon is érezhető: a természetvédelem még annyira új téma volt, hogy nem igazán mertek hozzányúlni. A Vadászati Világkiállítás 1971. Emlékalbum című kiadvány fotói között az általában trófeákkal, kitömött állatokkal, fegyverekkel díszített pavilonokat bemutató és a díjazott trófeákat megörökítő képek között alig találni olyan oldalt, ami legalább a címe alapján foglalkozna a természetvédelemmel.

A trófeákat bemutató képek hangsúlyos jelenléte azzal is magyarázható, hogy az első trófeapontozási rendszert – amely még ma is az alapja a Nemzetközi Vadászati Tanács rendszerének – a fővárosi állatkert egykori igazgatója, az 1951-ben elhunyt Nádler Herbert dolgozta ki.

A szarvasok és a trófeák annyira fontos jelképei a magyarországi vadászati világkiállításoknak, hogy nemcsak a mostani esemény díszkapuját ácsolták szarvasagancsokból, hanem az 1971-es vendégeket is egy szarvasszobor várta a Hungexpo bejáratánál, továbbá mindkét világkiállítás logójának hangsúlyos szereplői a szarvasagancsok.

A szarvas szimbolikus használata akkor is és most is a magyarok egyik eredetmondájának kulcsszereplőjén, a Csodaszarvas karakterén alapult. A jószerencsével és új hazával megáldott, balul elsült vadászat története a 2021-es kiállítás reklámfilmjében és az esemény himnuszának videóklipjében is visszaköszön.

Bár a több mint kétmillió látogató nagyrésze belföldről érkezett, százezres nagyságrendben jöttek külföldiek is.

A nagy eseményre készülő rezsim a magyaroknak többi között azzal kedveskedett, hogy 1968-ban „trófeaamnesztiát” hirdettek, ami azt jelentette, hogy 1970 augusztus végéig regisztrálni lehetett az illegálisan elejtett vadak trófeáit is. Persze a világkiállítás szervezői biztosra mentek, és arra kérték a vadásztársaságokat, hogy kötelezzék a tagjaikat a kiállításon való részvételre. És akkor az olyan, érvényesülési lehetőséget látó tömegszervezetekről, mint az ekkoriban 100 ezer tagot számláló Magyar Horgászok Országos Szövetségéről még nem is ejtettünk szót.

A külföldieknek is igyekeztek a kedvében járni, aminek a leglátványosabb jeleként az ország különböző pontjain a rendezvényhez időzítve adtak át számos új szállodát. Ekkor nyílt meg például Budapesten az azóta már lebontott Hotel Olimpia és Hotel Volga (előbbi a Normafán, utóbbi a Dózsa György úton működött), Visegrádon a Silvanus, Dobogókőn pedig az azóta leégett Nimród Hotel.

A nemzetközi érdeklődést jól mutatja, hogy összesen 52 ország képviseltette magát az eseményen valamilyen formában, többségüknek pedig még saját pavilonja is volt. És nem csupán a keleti blokk testvérországaiból érkeztek kiállítók, hanem Afrikából, de a világ másik végéről, Indiából is. Utóbbi helyről még egy élő fehér tigrist, Rádzsát is elhozták magukkal. Ami azért volt nagy szó a Magyar Nemzet helyszíni tudósítása szerint, mert két évtizeddel korábban, 1951-ben fogták be az első fehér tigrist a világon, egészen pontosan indiai Rewa erdejében.

A ritkának számító állatok mellett olyan előkelőségeket is elcsíphettek a látogatók, mint az akkori nepáli királyt, több iráni herceget vagy II. Erzsébet férjét, Fülöp herceget – aki az első, a világkiállítás keretei között megrendezett fogathajtó Európa-bajnokságot nyitotta meg, és ekkor járt életében először hazánkban. De nem csak fogathajtóversenyt rendeztek a világkiállítás részeként: volt díjugratás, agyaggalamb- és futóvadlövészet, nemzetközi kutyakiállítás, és a horgászok cél- és távdobó világbajnokságát is ekkor tartották meg először.

Sőt, a vadászszenvedélyéről is ismert írófejedelem, Ernest Hemingway fia, Patrick Hemingway is eljött a rendezvényre Tanzánia képviseletében.

Nyugati politikusokból sem volt hiány az egy hónapos rendezvényen: az Egyesült Államokat az akkori postaügyi, Franciaországot az akkori külügyminisztere képviselte a rendezvényen.

A keleti blokk elitjének lelkesedését pedig kiválóan érzékelteti, hogy az európai országok miniszterei mellett még Mongólia vezetője, Jumzsagijn Cedenbal is tiszteletét tette a rendezvényen. A Szovjetunióból egy olyan impozáns delegáció érkezett, amiben nem csak a mezőgazdasági és a honvédelmi miniszter kapott helyet, hanem a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek akkori főparancsnoka, valamint az ország első embere, a kommunista párt főtitkára, Leonyid Brezsnyev is.

A szovjet vezető szeptember végi látogatásáról szűkszavúan megemlékező Népszabadság tudósításában van egy figyelemreméltó részlet, ami megmutatja a rendezvényben rejlő lehetőségeket (sokszorosan) kihasználó rendszer igazi arcát: a szöveg a szovjet vezető vizitjének leírása után az Üzletkötések a világkiállításon címmel folytatódik.

Ez a rész azzal büszkélkedik, hogy szeptember 28-ig 11 országból (összesen 20 cégtől) érkezett magyar sport- és vadászfegyverekre megrendelés, köztük Japánból és az Egyesült Államokból. Vagyis a Magyar Népköztársaság vezetői a vadászati világkiállítás árnyékában még az ellenségnek tartott imperialistáknak is adtak el lőfegyvereket.

The post Fehér tigris, Brezsnyev, fegyverbiznisz – épp ötven éve rendeztünk már egy Vadászati Világkiállítást first appeared on 24.hu.

Újra nagyon alacsony a Duna vízállása, el kell indítani a szivattyús vízpótlást a Ráckevei-(Soroksári-) Duna-ágon – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szombaton az MTI-vel.

Azt írták, hogy az alacsony és – a száraz időjárás miatt – tovább apadó dunai vízszint miatt a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szombattól megkezdi a Ráckevei-(Soroksári-)Duna-ág szivattyús vízpótlását.

Erre az élővilág védelme, valamint az öntözési és egyéb igények miatt van szükség.

Amint jelentősebb mennyiségű csapadék érkezik, és a Vigadó téri vízmércén újra 200 centiméternél magasabb vízállás mérhető, ismét biztosított lesz majd a gravitációs vízpótlás a Kvassay-zsilipen keresztül – tették hozzá.

Közölték azt is, szeptemberben csapadékszegény időjárás jellemezte a dunai vízgyűjtőket, amelyekre ebben a hónapban mindössze a sokéves átlag 35 százaléka hullott. Az előrejelzések szerint a következő tíz napban sem várható eső.

Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint emiatt további vízszintcsökkenésre lehet számítani: a jövő hét elejére a Duna vízállása a fővárosban várhatóan mindössze 150 centiméter körül alakul – hívták fel a figyelmet.

Mint írták, a Dunán az eddigi legkisebb vízállást 2018. október 25-én mérték: 33 centimétert. Abban az évben a július 1.- november 30. közötti időszakban 145 napon át volt 200 centiméter alatti vízállás a Vigadó téri vízmércén.

The post Pótolni kell a vizet a Dunában first appeared on 24.hu.

2020 végén közel 116 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, a 2015. véginél csaknem 18 ezerrel, a 2019. véginél közel 4 ezerrel kevesebb – írta meg a KSH adatai alapján a Portfolio. A lap hozzátette: a koronavírus-válság tovább rontotta a boltok helyzetét.

Elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma esett vissza, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzleteké, valamint az üzemanyagtöltő állomásoké kisebb mértékben csökkent. 2020 végén összesen 5,9 ezer nemzeti dohánybolt, valamint 2,4 ezer gyógyszertár működött az országban.

Az élelmiszer és az élelmiszer jellegű vegyes üzletek 2015-ös, 42,3 ezres állománya tavaly év végére 12 százalékkal, 37,4 ezerre csökkent.

A nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma 2020 végén 76 ezer volt, csaknem 13 ezerrel kevesebb, mint 2015 végén. Számottevően a ruházati szaküzleteké (4 ezerrel), valamint az egyébiparcikk-szaküzleteké (3 ezerrel) esett vissza. Ugyanakkor bővült a humán (114-gyel), illetve az állatgyógyászati termékek üzleteinek (20-szal) köre. A gépjármű- és járműalkatrész-üzletek száma 2020 végén 7,7 ezer volt, 315 bolttal kevesebb, mint 2015 végén.

Elsősorban a kisboltok számában látható a visszaesés. A kiskereskedelmi üzlethálózaton belül a 120 négyzetméter alatti, valamint a 120 és 1000 négyzetméter közötti alapterületű üzletek száma 2015 óta folyamatosan mérséklődött, az 1000 négyzetméternél nagyobb egységek száma pedig emelkedett. 2020 végén 284 olyan település volt hazánkban, ahol nem működött kiskereskedelmi üzlet- A KSH statisztikai besorolása alapján vendéglátóhelyként is működő kiskereskedelmi egységeket nem számítva, ezek jellemzően az aprófalvas térségekben fordultak elő.

The post Öt év alatt 18 ezer magyar kisbolt tűnt el first appeared on 24.hu.