2020 végén közel 116 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, a 2015. véginél csaknem 18 ezerrel, a 2019. véginél közel 4 ezerrel kevesebb – írta meg a KSH adatai alapján a Portfolio. A lap hozzátette: a koronavírus-válság tovább rontotta a boltok helyzetét.

Elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma esett vissza, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzleteké, valamint az üzemanyagtöltő állomásoké kisebb mértékben csökkent. 2020 végén összesen 5,9 ezer nemzeti dohánybolt, valamint 2,4 ezer gyógyszertár működött az országban.

Az élelmiszer és az élelmiszer jellegű vegyes üzletek 2015-ös, 42,3 ezres állománya tavaly év végére 12 százalékkal, 37,4 ezerre csökkent.

A nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma 2020 végén 76 ezer volt, csaknem 13 ezerrel kevesebb, mint 2015 végén. Számottevően a ruházati szaküzleteké (4 ezerrel), valamint az egyébiparcikk-szaküzleteké (3 ezerrel) esett vissza. Ugyanakkor bővült a humán (114-gyel), illetve az állatgyógyászati termékek üzleteinek (20-szal) köre. A gépjármű- és járműalkatrész-üzletek száma 2020 végén 7,7 ezer volt, 315 bolttal kevesebb, mint 2015 végén.

Elsősorban a kisboltok számában látható a visszaesés. A kiskereskedelmi üzlethálózaton belül a 120 négyzetméter alatti, valamint a 120 és 1000 négyzetméter közötti alapterületű üzletek száma 2015 óta folyamatosan mérséklődött, az 1000 négyzetméternél nagyobb egységek száma pedig emelkedett. 2020 végén 284 olyan település volt hazánkban, ahol nem működött kiskereskedelmi üzlet- A KSH statisztikai besorolása alapján vendéglátóhelyként is működő kiskereskedelmi egységeket nem számítva, ezek jellemzően az aprófalvas térségekben fordultak elő.

The post Öt év alatt 18 ezer magyar kisbolt tűnt el first appeared on 24.hu.

Karácsony Gergely a második ellenzéki miniszterelnök-jelölti vitán jelentette be, hogy mégsem támogatja Tóth Csabát Zuglóban.

A DK szombati közleményében úgy fogalmaz, a párt tavasszal írásbeli szerződést kötött Karácsony Gergely és Tóth Bertalan pártjával egy sor szocialista-párbeszédes politikus előválasztási támogatásáról. Hiller István, vagy Szabó Tímea mellett Tóth Csaba zuglói jelölt támogatása is a szerződés része volt az MSZP-Párbeszéd kérésének megfelelően.

Mint írják,

a DK szavatartó politikai közösség és megbízható szövetséges, egyoldalúan szerződést nem szokásunk felmondani. Amennyiben Karácsony Gergely hivatalosan tájékoztatja a DK-t arról, hogy Tóth Csabát már nem tekinti a saját jelöltjének és a továbbiakban már nem kéri a DK-tól Tóth Csaba támogatását, a DK természetesen azonnal eleget tesz ennek a kérésnek. Mert a megkötött szerződés szerint ez a normális eljárás.

Közölték, Tóth Csaba eredetileg is Karácsony Gergely és az MSZP jelöltje volt Zuglóban, nem a DK-é. Ha ez a jelölés megszűnik, akkor az a a DK részéről automatikusan maga után vonja Tóth Csaba külső támogatásának megszüntetését is.

The post Ha Karácsony hivatalosan kiáll Tóth Csaba mögül, akkor a DK is first appeared on 24.hu.

Mindenekelőtt köszönettel tartozom a Médiatanácsnak (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság). Jóvoltukból olyan kiváló filmeket nézhettem meg, amelyek valahogy kimaradtak nekem az eddigi hosszú életem során. A hatóság ugyanis volt szíves közzétenni azokat az „elvi szempontokat”, amelyek „segítenek” a médiaszolgáltatóknak, hogy egyes filmeket, sorozatokat milyen korhatár-besorolással lássanak el. Pontosabban: a „gyermekvédelmi” törvény betűjének és eléggé el nem ítélhető homofób szellemének megfelelően kiegészítették a korábbi ajánlásukat.

Mielőtt bármiféle jogászkodásba kezdenék, hadd szögezzem le, alapos a gyanúm, hogy a Médiatanácsnak fogalma sincs arról, valójában miről szólnak az általa „V. kategóriába” sorolt, azaz a 18 éven aluliak számára nem ajánlott filmek. És még csak nem is a mostani módosítással kezdeném, hiszen már eddig is ezen a listán szerepelt a Mechanikus narancs (a Gépnarancs című regényből készült film), mely szerintük „az erőszak dicsőítésére vagy kritikátlan megítélésére alkalmas alkotások” közé tartozik. Hát, hölgyeim és uraim, ez óriási tévedés! A 11. osztályos (17 éves) unokám tökéletesen megértette – persze a magyartanára nem a Médiatanács tagja volt – hogy ez a mű arról az álszent, ostoba társadalomról szól, amely eltiporja a szelídeket és honorálja az erőszakosokat.

De foglalkozzunk inkább a legújabb elvi szempontokkal. A 18 éven aluliak meg ne nézzék például az Adéle életét, hiszen két leszbikus nő szerelméről szól. Nem számít, hogy a cannes-i filmfesztiválon Aranypálmát kapott, nem számít, hogy Franciaországban aligha jelent problémát, hogy a főszereplők nem heterók, és hogy a film a SZERELEM-ről szól, legyen az akár leszbikus vagy hetero. Még le is írják „ajánlásukban”: „fontos leszögezni, hogy egy produkció „művészi” értéke nem változtathat annak esetleges kiskorúakat „veszélyeztető” jellegén.

Alkalmanként éppen ez az a momentum, amely értelmezhetetlenné teszi a kiskorúak számára a látottakat.

Vagyis: óvjuk meg gyermekeinket a művészi értékektől, nehogy bajuk essék!

De „tilalmi listára” ajánlott a Fiúk a klubból sorozat is, hiszen nyolc meleg barát életét mutatja be. Persze valószínűleg nem is igazán ez a bajuk ezzel a sorozattal. Sokkal inkább az, hogy a fiúk egy felháborító, ráadásul visszamenőleges hatályú homofób törvénytervezet ellen tiltakoznak, amely számos emberi joguktól – házasság, örökbefogadás, öröklés – akarja megfosztani a melegeket. Mint ahogy a ’80-as években játszódó, Ez bűn című minisorozatnak sem a szex a lényege, hanem az, miként fogja el a melegeket a rettegés, amikor a kezdetben nem létezőnek hitt AIDS sorra öli meg a társaikat. És persze azt is bemutatja a sorozat, miként rekeszti ki a társadalom a bűnösnek tartott melegeket és HIV-fertőzötteket.

A Médiatanács ugyanebbe a „veszélyeztető” kategóriába sorolja a Szólíts a neveden című filmet is, amelyről csak Pavlics Tamás filmkritikus ajánlását idézem: „Kinek ajánljuk ezt a filmet:

• Akik szeretnék felidézni az első szerelem emlékét!
• Akik szeretnék újraélni a nyár legszebb pillanatait!
• Akik szeretik, ha a színészi játék rettentő természetes!

És kinek nem:

• Akiknek kell a történet egy érdemi filmélményhez!
• Akik nem szeretnek nosztalgiázni!
• Akik csak odáig látnak, hogy két férfi…”

Mondanám, hogy hagyjuk a moralizálást, de nem tehetem. Hiszen mind a Médiatörvény módosítása, mind a Médiatanács „állásfoglalása” nem csupán jogi, hanem alapvető erkölcsi kérdés is. Márpedig, amikor a jog és az erkölcs élesen szembekerül egymással, ott nagy a baj. És nagy a baj akkor is, amikor a jogalkotók egy külön elefántcsont-toronyban élve nem tudják vagy nem akarják tudni, hogy a fiatalok manapság 15–16 éves korban kezdik a szexuális életüket, akár tetszik ez a „keresztény-konzervatív” kurzusnak, akár nem. A példaként említett filmek éppen azok, amelyek megvédhetik őket a szexuális élettel járó valós veszélyektől, és elfogadóbbá tehetik őket a másság iránt.

Ja, és majd elfelejtettem, senki nem lesz sem homoszexuális, sem leszbikus attól, hogy megnézi ezeket az alkotásokat.

De most már tényleg foglalkozzunk magával a jogszabállyal. Kezdjük a Médiatörvény alapelvével, amelyen bizonyára jót fognak derülni:

a médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték. A sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny indokolatlan korlátozásának megakadályozására is. E törvényben foglalt rendelkezéseket a sokszínűség védelmének szempontját figyelembe véve kell értelmezni.

Most, hogy jól kikacagtuk magunkat, nézzük meg a legfrissebb (2021. július 8-ától hatályos) módosítások egyikét, mely „a gyermekek és a kiskorúak védelme” céljából születtek. Idézem. „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott”.

Már sokszor nehezményeztem, hogy a jogszabályaink nem koherensek, vagyis sok jogszabály ellentmond egy másiknak. Hát, ha valamit, ezt most nem róhatom kiváló jogalkotóink rovására. Betűről betűre azt a zagyvalékot tették bele a Médiatörvénybe, amit már a „pedofilnak” vagy újabban „gyermekvédelminek” nevezett törvénybe beleírtak: tilos közzétenni az olyan tartalmat is, ami „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.” Ezt nevezem én teljes összhangnak!

Ne csodálkozzanak hát, ha „nagyjaink” közül többen is, így például Varga Judit és Hidvéghi Balázs kiakadt az Európai Parlament legutóbbi állásfoglalásán. Az EP azt mondta ki, hogy az egyik tagállamban kötött házasságot, élettársi kapcsolatot az összes többi tagállamnak is el kell ismernie mind az azonos, mind a különböző neműek esetében. Ez szinte magától értetődőnek látszik, hiszen azonos klub tagjai vagyunk. De nem Varga Juditnak, aki szerint

fáj az EP-nek, hogy Magyarország a gyermekvédelmi törvény által semmilyen szexuális propagandát nem enged be a köznevelési intézményekbe, iskolákba, óvodákba. Zavarja őket, hogy ellenállunk a nyomásgyakorlásnak és az LMBTQ-lobbinak.

Kedves igazságügy-miniszter asszony! Egyáltalán miről tetszik beszélni? Hogy jön ide a szexuális propaganda, az óvoda meg az LMBTQ-lobbi? Tizennyolc európai országban elismerik az azonos neműek házasságát. Biztos, hogy nem mi megyünk mindenki mással szembe az autópályán?

De térjünk vissza még egy pillanatra a „minden művészetek közül számunkra legfontosabbhoz” (Lenin), a filmekhez. Ha mindezek után azt gondolják, hogy a filmek korhatár szerinti besorolása miatt a Médiatanácsra kell ráhúzni a vizes lepedőt, ne ítéljenek elhamarkodottan. A Médiatörvényből ugyanis kiderül, hogy sem a Médiatanács, sem a műsorszolgáltató nem térhet el attól a besorolástól – hacsak ezt külön nem kéri –, amelyet a „mozgóképszakmai hatóság” már a szerinte megfelelő kategóriába besorolt. Ez a hatóság pedig 2020 óta már nem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz tartozik, hanem a Miniszterelnöki Kabinetiroda önálló szervezeti egysége. Vagyis mindannyiunknak Rogán Antalra, a miniszterelnök kabinetfőnökére, pontosabban az általa felügyelt testület intencióira kell hagyatkoznunk.

Van még kérdés?

• A papír mindent elbír, akkor is, ha Magyar Közlönynek hívják
• Nem csak a pedofilokkal van baj
• Mi lesz az Alaptörvénnyel, ha győz az ellenzék?

The post Rogán Antal emberei döntik el, melyik film számít melegpropagandának first appeared on 24.hu.

Gyakran előfordul, hogy az interneten olyan tartalmak terjednek el, amikről – finoman szólva – nem gondolnánk, hogy nagyot mennek majd. De az alábbi videó népszerűsége még ennek tudatában is meglepő.

Egy új-zélandi kistelepülés önkormányzatának testületi üléséről van szó.

A YouTube-on jelenleg 344 ezer megtekintésnél jár az a videó, amin Waipa District (Waikato régió) önkormányzata pénzügyi bizottságának ülése látható. A felvétel tavaly áprilisban készült, amikor a járványhelyzet miatt már Zoomon keresztül tartották meg a – koronavírus-járvány turizmusra gyakorolt hatásával kapcsolatos – tanácskozást a tagok.

Hogy miért pont ezt a videót kapták fel, nem tudni, mindenesetre tény: az emberek használni kezdték. Ez azt jelenti, hogy zsúfolt munkahelyeken (vagy otthonról dolgozva) bekapcsolják a testületi ülés videóját, ami egy és háromnegyed órán keresztül fut a képernyőjükön,

így a környezetükben úgy tűnik, mintha ők maguk vennének részt egy megbeszélésen. Azaz így imitálják, hogy épp dolgoznak, elfoglaltak, mert nagyon fontos értekezleten vannak.

Mindez már a videó alatti első kommentből is kiderül:

Rajtam kívül más is használja ezt a videót, hogy úgy tűnjék, épp megbeszélése van, és így nem zavarják családtagjai az otthoni munka közben?

Van olyan kommentelő, aki azt írja, eddig hatszor használta a videót ilyen célra, egy másik pedig ezzel a felvétellel szokta elhitetni szüleivel hogy épp online oktatásban vesz részt. Egy harmadik komment:

Betettem ezt a Zoom hívást a munkahelyemen, úgyhogy azt hitték, elfoglalt vagyok, és így megúsztam, hogy egy stresszes ügyféllel kelljen foglalkoznom. Bevált.

A BBC azt írja, a videón szereplő új-zélandi önkormányzati képviselőket meglehetősen meglepte, hogy épp az ő tanácskozásuk lett népszerű az interneten, de ahogy a Twitteren is írják: immáron hírességeknek érzik magukat.

Senkit nem bátorítanánk ilyesmire, de ha netán ön is szeretné munka imitálására használni a videót, tessék:

The post Nagyon fura okból terjed egy új-zélandi önkormányzat ülésén felvett videó first appeared on 24.hu.

A Met-gálán nagy feltűnést keltett a rapper ASAP Rocky, aki akkor egy paplannak látszó ruhát öltött magára. Úgy festett, mint aki épp öt perce kelt ki az ágyból, és hogy meg ne fázzon, gyorsan magára tekert egy takarót.

Egy Sarah nevű Instagram-felhasználó bővebben mesélt arról, hogy mi a furcsa szett története: állítása szerint dédnagymamájához köthető a paplan, az ő ágytakarójából született a rapperen látott ruha.

A dédnagymamám paplanja egy antikváriumnak lett ajándékozva korábban. Amikor megláttam a Met-gálán készült fotókat, azonnal tudtam, hogy ez ugyanaz. Majd elolvastam a Vogue cikkét a dizájnerről, aki rátalált a paplanra valahol Dél-Kaliforniában, ami nem messze van onnan, ahol mi lakunk. Anyával gyorsan előtúrtuk mama képeit, hogy megnézzük, van-e még fotónk az ágyról. Nos, úgy néz ki, Mary dédnagymama elment a Met-gálára, a Vogue pedig írt egy cikket róla.

Később egy másik posztban megnyugtatott mindenkit, hogy nem pénzt követel a paplan után, egyszerűen csak fantasztikusnak tartja a kötődést a dédnagymama és a Met-gála között. Sarah felkereste a divattervezőt is, aki a paplanból ruhát csinált, állítása szerint nagyon kedves emberek dolgoztak ASAP Rocky cuccán.

Sarah (@books_n_babies) által megosztott bejegyzés

The post ASAP Rocky Met-gálás ruhája korábban egy nagymama ágytakarója volt, amit eladományoztak first appeared on 24.hu.

A Népszavának adott interjút Walter Katalin, a Budapest Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, aki elmondta: augusztus közepe óta jelentősen növekednek az utasszámok, az iskolakezdés után visszakapaszkodtak a 2019-es jegyárbevétel 75 százalékos szintjére. „Az év eleje azonban messze elmaradt a várakozástól, így aligha zárjuk jobb eredménnyel az évet, mint tavaly, amikor 26 milliárd esett ki 2019-hez képest. Az idei 24 milliárd körül várható” – fogalmazott Walter Katalin.

A beszélgetésben felmerült, hogy az utóbbi időben záporoznak a BKK-ra a közbeszerzési bírságok, legutóbb a jegykiadó automaták tavalyi szerződéshosszabbítása miatt. Walter szerint „a közbeszerzés soha nem fekete-fehér, mindig van egy bő szürke mezsgye.”

A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig mostanában előszeretettel vizsgálja a fővárosi cégek tendereit. Néha úgy érzem, ahol csak lehet, ott találnak valamit és büntetnek, méghozzá eléggé nagy összegekre. A jegykiadó automaták miatti döntést meg fogjuk támadni

– tette hozzá.

Mint mondta: nem dolgoznak a dugódíjon, ennek jelenleg a törvényi háttere sincs meg. A BKK vezérigazgatója úgy látja: önmagában nem is jelentene megoldást, csak egy komplex intézkedéscsomag részeként valósítható meg. „De előbb-utóbb valamit lépni kell, Budapest nem bír el ennyi autót. Az élhetőségi listán elől álló városok, mint például Bécs vagy Koppenhága évtizedekkel előttünk járnak szemléletváltásban és az ennek megfelelő közlekedésszervezésben” –  fogalmazott.

The post A BKK vezérigazgatója szerint a dugódíj önmagában nem jelentene megoldást, de előbb-utóbb lépni kell first appeared on 24.hu.

Egy jó vezető fontos tulajdonsága, hogy képes felismerni a pillanatot, amikor már nem szabad ragaszkodni bizonyos dolgokhoz

– írja friss Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos. A mondattal Karácsony Gergelyre utal, és arra a friss fejleményre, hogy a főpolgármester az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek legutóbbi tévévitáján bejelentette: a most kiszivárgott korrupciós ügy számára is új információ, ezért már nem támogatja Tóth Csabára Zuglóban:

Ha én zuglói állampolgár lennék, a mostani információk birtokában Hadházy Ákosra szavaznék

Hadházy erre reagálva azt írja, Karácsony „azt is felismerte, hogy egy ponton túl már nem lehetséges kompromisszumot kötni a vállalhatatlannal. Meggyőződésem, hogy helyesen döntött, így egy lépéssel közelebb kerültünk közös célunkhoz! Köszönöm, Gergő!”

The post Hadházy reagált arra, hogy Karácsony kihátrált Tóth Csaba mögül first appeared on 24.hu.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság IV. Kerületi Rendőrkapitánysága súlyos testi sértés bűntett és emberölés bűntett kísérlete miatt folytatott eljárást egy budapesti férfival szemben, aki 2019 decemberében, majd 2020 júliusában is megtámadta egy ismerősét az újpesti piacnál, számolt be a Police.hu rendőrségi honlap.

A 28 éves K. Sándor 2019. december 3-án délelőtt a IV. kerületi vásárcsarnoknál többször megütötte és megrúgta ismerősét, ezzel súlyos sérüléseket okozva neki. A bántalmazó ezt követően elmenekült, a rendőrök azonban 2019. december 10-én elfogták és gyanúsítottként hallgatták ki az eset miatt. K. Sándor akkor úgy nyilatkozott, hogy a bántalmazott férfit okolja minden problémájáért, aki egyébként is folyamatosan tiszteletlenül és lekezelően viselkedett vele.

K. Sándor július 14-én délelőtt újfent rátámadt ismerősére a piacnál. Akkor már egy kést is használt az elkövetéshez, több helyen szúrt és vágott sérüléseket okozva a másik férfinak. A késelőt a rendőrök még aznap elfogták. A bántalmazó férfi elmondta, hogy úgy érzi, haragosa miatt siklott ki az élete, így azt sem bánta volna, ha ismerőse belehal a bántalmazásba. A sértett elmondta, hogy a támadójával semmilyen kapcsolatban nem állt.

A nyomozók az emberölés bűntett kísérlete miatt folytatott eljárásban K. Sándort őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására, amelyet a bíróság elrendelt. A férfi 2021. január óta bűnügyi felügyeletben várta az eljárás végét. A IV. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozói a szükséges eljárási cselekményeket elvégezték, és az iratokat átadták az illetékes ügyészség részére.

The post Videón, ahogyan az újpesti piacnál megkéselnek egy embert first appeared on 24.hu.