Norvégiában szombat délután 4 órakor feloldják csaknem az összes korlátozást, amely még érvényben van a koronavírus-járvány miatt – jelentette be pénteki sajtóértekezletén Erna Solberg miniszterelnök.

Eredetileg ezt már mintegy két héttel korábban megtették volna a skandináv országban, de szeptember első hetében olyan sok új fertőzöttet regisztráltak, hogy arra a járvány kitörése óta nem volt példa, és ezért elhalasztották az intézkedést. Azóta újra csökkent az újonnan megfertőződöttek száma. A lakosság beoltottsága a világátlaghoz képest magas (immár 84 százalék a teljesen beoltottak aránya), de elmarad a szomszédos országokéitól.

Szombattól egyebek között nem kell betartani a távolságtartási szabályt, és nincs felső korlátja a tömegrendezvények létszámának. Egyedül az a szabály marad, hogy ha valaki fertőzött, akkor karanténba kell vonulnia. Fokozatosan feloldják az utazási korlátozásokat is.

Solberg ezúttal is arra bíztatta honfitársait, hogy oltassák be magukat, mert a járványnak még nincs vége. A kormány szeptember végéig el akarja érni a 90 százalékos beoltottságot – erősítette meg.

Norvégiában eddig 185 330 fertőzöttet azonosítottak, a Covid-19-betegségben vagy annak szövődményeiben 850-en haltak meg.

(MTI)

The post Norvégiában feloldják az összes járványügyi korlátozást first appeared on 24.hu.

A koronavírus-járvány az Éjszaka a házban diadalútjára is csapást mért: még éppen be tudták mutatni 2020 januárjában a Sundance Filmfesztivál Midnight címre hallgató szekciójában. A kritikusok odáig voltak érte, és nagy reményekkel indult volna a nézői libabőr bezsebeléséért is tavaly augusztusban, ám ahogy megannyi film, ez is végül többszörös csúsztatás után érte csak el a mozikat idén szeptember 23-án.

A film címe, az előzetese és az alaptörténet mind-mind azt ígéri, hogy egy ezredik kísértetházas históriáról van szó.

A férjem múlt csütörtökön fejbe lőtte magát

– mondja szenvtelen arccal a tanárként dolgozó Beth egy anyának, aki mindenáron jobb jegyet akar kisírni a gyerekének. A gyászával ráadásul magára marad a közös házban, abban az épületben, amelyet mintha az ég is tóparti horrordíszletnek szánt volna minden létező extrával felszerelve: önmaguktól bekapcsoló rádiókkal, nyikorgó padlóval, gazdátlan kopogásokkal. És miközben alig lát ki tehetetlen gyászából, férjéről is egyre sötétebb dolgok derülnek ki, az egyre növekvő jump scare-mennyiség arra enged következtetni, hogy túlvilági erők fogják tovább tépázni főhősnőnk idegrendszerét.

A folytatás azonban nem is verhetné át jobban a nézőt. A film a horror műfajára nem jellemzően rendkívül komótosan építkezik, Beth szépen lassan már várja az estéket, hogy a hétköznapok elviselhetetlensége után este végre közelebb kerüljön a szellemvilághoz, ahol az általa legjobban szeretett ember tartózkodik, még ha ehhez hozzátartozik az is, hogy mindez irtózatosan félelmetes, és másnap véres lábnyomokat kell sikálni a tornácról. Ahogy a lassú építkezés során megismerjük Beth borzasztó lelki vívódását, racionalizálódik a néző fejében, miért nem hozza meg a nő az egyetlen normális döntést, amelyet a horrorfilmek szereplői jellemzően képtelenek megtenni: a kilépést. Miért megy vissza minden este egyedül a kísértetjárta házba? Szintén ennek köszönhető, hogy a néző számára a külvilág szereplői lesznek a furcsák: az ismerősök, akik, amint szóba kerül Beth tragédiája, azonnal úgy reagálnak, mintha valami szörnyen illetlen dolog hangzott volna el, vagy a barátnő tanácsa, miszerint nem kéne a halott férj dolgai között turkálni, mert az fájdalmas.

Az Éjszaka a házban finoman ugyan, de tabukat is döntöget: a halállal kapcsolatos diskurzusok és azon belül is az öngyilkosság témájának tabuját.

A spoilerezést elkerülve legyen elég annyi, hogy ugyan Beth-nek tényleg szembe kell szállnia az ellenféllel, a film másik főszereplője végső soron a halál-gyász-hiány triumvirátus. Aki már élt át a Beth-éhez hasonló, mindent elsöprő gyászt, azt pontosan tudja, hogy a szeretett ember hiányával szembenézni rémisztőbb bármelyik kísértethistóriánál. Az Éjszaka a házbant épp emiatt értelmezhetjük a gyászfeldolgozás filmjének is, amely horrorköntöst kapott.

A traumákból és gyászból építkező horror egyébként nem itt kerül először terítékre David Bruckner filmjeiben. Karrierje első évtizedében vagy rövidfilmek vagy antológiák formájában, de mindig horrorokat készített – mint amilyen a V.H.S vagy a Southbound –, hogy aztán 2017-ben leforgathassa saját nagyjátékfilmjét, A rítust, amely ugyan a sokat akart-keveset markolt típusú elsőfilmek jellegzetes hibáit hordja magán, egy olyan horrorszerző bemutatkozása volt, akinek az üres rémisztgetésen kívül is volt mit mondania egy olyan műfajban, amelyben kifejezetten nehéz újat mondani. Bár A rítusban a végére már a szörnytől kezdve az okkultizmusig minden van, a film legerősebb pontja és egyben egy fontos mozgatórugó a főhős bűntudata és gyásza a legjobb barátja halála miatt.

Az Éjszaka a házban másban is megidézi A rítust: Bruckner kezéből egy kissé itt is kicsúszik az irányítás, akad néhány olyan szál, amelyet végül elég nehéz hová tenni, érezhetően csak a félrevezetés miatt kerültek bele, emiatt okafogyottá válva lógnak végül a levegőben. A film vége itt is kicsit elborul, és átcsap valami teljesen másba, mint amit az azt megelőző másfél óra mutat, ám mindezt kétségkívül kellően hátborzongató hangulattal teszi.

Ennek köszönhetően a film vége ugyan katartikus, mégsem üt akkorát, ahogyan azt előtte várnánk, sőt egyesekből egész biztosan az ez meg mi a fene volt? kérdést fogja előcsalogatni, az Éjszaka a házban ugyanis pont az az elmélkedős, megvitatós film, amin agyalni kell.

A rendkívül érzékeny és jól eltalált gyászreprezentációban Bruckner víziója mellett a legnagyobb szerepet a Beth-t alakító, méltatlanul alulértékelt Rebecca Hall játssza, aki esetében egészen megdöbbentő, miért nem halmozzák el főszerepek tömkelegével. A brit színésznő már kergetett lidérceket a 2011-es Kísértetek című filmben, itt azonban jóval nagyobb színészi feladat hárult rá, mint sírni és ijedezni: minden porcikájában tökéletes a gyásztól megtört, ám a megválaszolatlan kérdések miatt a végletekig elszánt özvegy szerepében.

Nem kell félni, az Éjszaka a házban a sikeres nyomasztás mellett nemcsak a lelket, de az érzékszerveket is borzolja: a jump scare műfaját újabb szintre emelték azzal, hogy vélhetően az emberi hallószervre már majdnem káros decibelek határára csavarták a rémisztő hangokat. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy azokat is megfogja, akiket nem kerít olyannyira hatalmába a halál és a gyász kínzó kérdése. Bruckner filmje ígéretes példája annak, hogy ha nem is lehet már a műfajon belül feltalálni a spanyolviaszt, mindenképpen lehet új, izgalmas megközelítést vinni a horrorokba, amihez ráadásul látványos szörnyek sem kellenek, elég egy traumatizált emberi lélek.

Éjszaka a házban ( The Night House), 2020, 107 perc, 24.hu: 8/10

The post Létezik rémisztőbb hely egy gyászoló lelkénél? first appeared on 24.hu.

Oroszországban negyedik napja haladja meg a nyolcszázat a koronavírusos halálesetek száma – írja az MTI moszkvai tudósítója. Az országban az ismert adatok szerint a járvány kezdete óta több mint kétszázezren vesztették életüket a betegség következtében. A mortalitási ráta 2,74 százalék. A legutóbbi adatok szerint az országban egy nap alatt 828-an haltak meg, ez abszolút rekordot jelent a járvány kezdete óta.

Alekszandr Gincburg, az első kornavírus elleni orosz oltóanyagot kifejlesztő Gamaleja Intézet igazgatója egy pénteki tanácskozáson arról beszélt, hogy a Szputnyik után a betegek bármelyik, széles körben alkalmazott vakcinával újraolthatók. Az akadémikus konkrétan a Modernát, a Pfizert és az AstraZenecát nevezte meg.

Az ezen oltóanyagok által okozott esetleges mellékhatásokért a gyártó viseli a felelősséget – tette hozzá a kutató.

The post Rekordot döntött a koronavírusos halottak száma Oroszországban first appeared on 24.hu.

Több ezren tüntettek pénteken Bécsben a Fridays for Future klímavédelmi mozgalom által meghirdetett akcióban – írja az MTI. A mozgalmat támogató zöld szervezetek, diákok és aktivisták világszerte azért mennek utcára ezen a napon, hogy akciójukkal a politikusok, kormányok és a közvélemény figyelmét a klímaválságra irányítsák. A mozgalom támogatói szerint a politikai döntéshozók nem tesznek eleget a közelgő klímakatasztrófa megelőzésért, és ezzel veszélyeztetik a következő nemzedékek jövőjét.

Az aktivisták fokozott klímavédelmi intézkedéseket sürgetnek, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás értelmében valóban sikerüljön a Föld felmelegedését 1,5 Celsius-fokkal csökkenteni.

Renate Anderl, az Osztrák Munkavállalók Érdekvédelmi Szervezetének (AK) elnöke támogatásáról biztosította a környezetvédelmi aktivistákat. Az idei nyár természeti katasztrófái megmutatták, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk, és igenis oda kell figyelni a jövőjüket féltő fiatalok hangjára, mert ha ma nem cselekszünk, valóban késő lesz – jelentette ki.

A bécsi megmozduláson – mely hangos, de atrocitásoktól mentes volt – a rendőrség adatai szerint 5500-an, míg a szervezők becslése szerint 15-20 ezren vettek részt, többek között a jól ismert környezetvédelmi NGO-k, a szakszervezetek és a Vöröskereszt képviselői, valamint diákok ezrei.

2019 óta tüntetnek világszerte a környezetvédők a klímavédelem jegyében. A Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) mozgalmat Greta Thunberg tette népszerűvé világszerte. A svéd aktivista 2018. augusztus 20-án kezdte sztrájksorozatát. Azon a pénteken az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy tüntessen a klímaváltozás elleni határozottabb fellépésért. Thunberg idén a berlini demonstráción szólalt fel.

The post Több ezres klímatüntetés volt Bécsben first appeared on 24.hu.

Rengetegen bíráltak minket a stadionokban végrehajtott büntetések miatt, holott mi soha nem kommentáltuk az ő törvényeiket és büntetéseiket

– mondta az AP hírügynökségnek adott interjújában a tálib mozgalom egyik alapítója, Nuruddín Turabi molla, felidézve azokat az időket, amikor a kilencvenes évek tálib uralma alatt Afganisztán igazságügyi minisztereként is működött. Ebben az időben a tálibok többek között attól váltak hírhedté, hogy kivégzéseket és kézcsonkításokat hajtottak végre az általuk bűnösnek ítélteken. Ezeket a büntetéseket nem mindig, de gyakran nyilvánosan hajtották végre. Az egykori igazságügyi miniszter a nyomaték kedvéért a friss interjúban hozzátette:

Senki nem fogja megmondani nekünk, hogy milyen törvényeket kell hoznunk. Követjük az iszlámot, a törvényeket a Korán alapján hozzuk meg.

A most hatvanas éveiben járó tálib tisztségviselő a 1996 és 2001 közötti tálib uralom idején az úgynevezett „erényügyi hivatal” vezetői teendőit is ellátta, amely gyakorlatilag vallási rendőrségként működött az országban. Abban az időben a világ számos részén elítélték a tálibok alkalmazta büntetéseket, amelyeket sokszor a kabuli stadionban vagy az Eid Gah mecset területén hajtottak végre, gyakran több száz afgán férfi részvételével. Az elítélt gyilkosok kivégzése általában egyetlen fejlövéssel történt, amit az áldozat családja hajtatott végre, illetve lehetőség volt arra is, hogy a család elfogadja az ilyenkor szokásos „vérdíjat”, amely a szabályok szerint az áldozat családját illette meg. Ebben az esetben a gyilkost életben hagyták. Az elítélt tolvajok esetében a büntetés egy kéz amputálása volt. Az útonálló rablóknak a kezét és lábát is csonkolták. Akkoriban a tárgyalások ritkán voltak nyilvánosak, a döntéseket pedig „vallástudósok” hozták meg.

Turabi az AP-nek most azt mondta, ezúttal a bírák – köztük a nők – döntenek az ügyekről, de az afganisztáni törvények alapja továbbra is a Korán lesz. Mint mondta, ugyanazokat a büntetéseket elevenítik majd fel. A tálib tisztségviselő szerint visszatérnek a kivégzések is.

A kezek levágása szükséges a biztonság érdekében

– közölte. Szerinte a hasonló büntetések elrettentő hatást fejtenek ki. A kabinet ugyanakkor tanulmányozza, hogy ezeket a büntetéseket nyilvánosan kell-e végrehajtani.

Az AlJazeera azt írja, a most 60-as évei elején járó Turabi az 1996-os hatalomátvétel után arról vált ismertté, hogy a zene – iszlamista ideológia alapján történt – betiltásának érvényt szerezve sokszor saját kezével tépte ki az autókból az akkoriban használatos kazettás magnókat és rádiókat. A megsemmisített zenei kazetták mágnesszalagjai ezután gyakran több száz méteres szakaszokon díszítették az út menti fákat és jelzőtáblákat. Turabi hivatali idejében megkövetelte azt is, hogy a férfiak minden kormányhivatalban turbánt viseljenek, támogatói pedig rendszeresen megverték azokat a férfiakat, akik levágták a szakállukat. A sportot betiltották, az igazságügyi miniszter végrehajtói gyakran erővel kényszerítették a férfiakat a naponta a mecsetekben elvégzendő öt imára.

Az AlJazeera hírportál most felidézte, hogy az elmúlt héten legalább két alkalommal történt meg, hogy kabuli férfiakat pakoltak be egy teherautó platójára, összekötött kézzel, és hogy megalázzák, nyilvánosan körbehordták őket. Mint írták, egyik esetben megfestették az arcukat, hogy ilyen módon tolvajként azonosítsák őket. A másik esetben száraz kenyeret akasztották a nyakukba, vagy azzal tömték be szájukat. Az nem derült ki, hogy a megalázott férfiak milyen bűncselekményeket követtek el.

A Tolo News című afganisztáni hírportál pénteken eközben azt írta, Mohamed Jakub molla, az ideiglenes kormány védelmi minisztere csütörtök este hangüzenetben utasította az összes tálib fegyvereseket, hogy tartsák tiszteletben az általános amnesztiát.

Az amnesztiát a tálib vezetés még nem sokkal a kabuli hatalomátvétel után hirdette meg. Jakub üzenetében most azt mondta, az amnesztia bejelentését követően senki sem állhat bosszút, azaz mindenki, akinek sérelme van, bírósághoz kell fordulnia, és ott kell megoldást keresnie.

A védelmi miniszter a hangfelvételen arról is beszélt, hallott olyan jelentéseket, amelyek szerint tálib fegyveresek megöltek olyan embereket, akikkel személyes konfliktusaik voltak. Mint mondta, az ilyen eseteket nem fogják tolerálni.

The post Afganisztán: visszahoznák a halálbüntetést és a csonkolásokat first appeared on 24.hu.

The post Veszélyeztetett „faj” lesz a mountain bike-verseny, ha nem fognak össze a kerékpárosok first appeared on 24.hu.

Bokszberkekben nagyjából közepesen izgalmas információnak számít, hogy Olaszországban ki a nagypehelysúly bajnoka, most mégis felkapták a súlycsoport döntőjét.

És nem azért, mert a marokkói származású Hassan Nourdine pontozással győzött Michele Broili ellen, sokkal inkább a vesztes fél tetoválásai miatt.

Broili felsőtestén olyan náci szimbólumok láthatóak tetoválás formájában, mint a 88-as szám, amely a Heil Hitler köszöntés bújtatott megfelelője (a H az abécé nyolcadik betűje, innen az összefüggés), vagy a halálfej, a Totenkopf, amely az SS-nek volt a jelképe.

Bár az olasz szövetségnél csak most csodálkoztak rá a korábban már 16 meccset megvívó Broili tetoválásaira, és egy közleményben el is ítélték őt a szélsőjobbos jelképek miatt, tavaly az olasz sajtóban már téma volt a sportoló kidekorált felsőteste, amikor vele hirdettek egy trieszti gálát. Akkor az edzője, Denis Conte azt nyilatkozta, hogy a tetoválásokat még fiatalként varratta magára Broili.

Broili múltját látva talán nem véletlen, hogy éppen Conte lett az edzője, aki a Forza Nouva nevű szélsőjobboldali párt korábbi vezetője volt Friuli-Venezia Giulia régióban.

Nourdine, aki 22 évesen kezdett el bokszolni, azt mondta, sem ő, sem az edzője nem tudott a meccs előtt Broili tetoválásairól, ezekkel csak a mérlegelésen szembesült.

„Sokkolt a látvány, hiszen ha valaki vett már a kezébe történelemkönyvet, az nem érezhet mást, csak undort a nácik irányába. De csak a meccsre akartam koncentrálni, a sportra, és nem egy politikai állásfoglalásra. Szeretném kihangsúlyozni, hogy Broili sosem volt tiszteletlen velem szemben, sőt még dicsért is” – mondta Nourdine.

Aki azt azért elismerte, ilyen körülmények között, bevándorlóként nyerni egy náci tetoválásokat magán viselő ellenféllel szemben, azért különleges érzés volt.

Olyan, mintha egyszerre két meccset nyertem volna. Aki ilyen ideológiák felett arat győzelmet, az büszke lehet

The post Dupla győzelmet emleget a bevándorló bokszoló, aki elverte a náci tetoválásokat viselő ellenfelét first appeared on 24.hu.

Az időmérő edzésen elért eredményétől függetlenül csak az utolsó rajtkockából vághat majd neki a vasárnapi Forma-1-es Orosz Nagydíjnak a világbajnoki pontversenyt vezető Max Verstappen, miután a Red Bull pilótája a mostani hétvégén már a negyedik motorját használja az idényben, írta az MTI.

A 23 éves holland versenyző három rajthelyes büntetéssel érkezett Szocsiba, mert két héttel ezelőtt az Olasz Nagydíjon összeütközött a címvédő és hétszeres vb-győztes brit Lewis Hamiltonnal (Mercedes), a balesetben pedig őt látták vétkesnek.

Verstappen versenyautójában viszont motort is cserélt a Red Bull, és mivel a szabályok szerint egy pilóta legfeljebb három erőforrást használhat el egy szezon során, a büntetés ilyen esetben az, hogy az érintett versenyző a futamot a rajtrács végéről kénytelen elkezdeni.

Verstappen előnye most öt pont az összetettben Hamiltonnal szemben, a brit címvédőnek viszont jó esélye lesz visszavenni a vezetést Szocsiban, ahol korábban már négyszer is nyert.

Holland riválisa eddig még egyszer sem győzött Oroszországban.

Ami a szabadedzést illeti, a délelőtti elsőhöz hasonlóan a délutáni másodikon is Valtteri Bottas, a Mercedes finn versenyzője futotta meg a legjobb köridőt, mögötte a címvédő és hétszeres világbajnok csapattársa, Hamilton végzett a második helyen.

A harmadik pozícióban Pierre Gasly, az Alpha Tauri francia versenyzője zárta a gyakorlást, az összetettben vezető holland Max Verstappen (Red Bull) hatodik lett.

1. Valtteri Bottas (finn, Mercedes) 1:33.593 perc
2. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 1:33.637
3. Pierre Gasly (francia, Alpha Tauri) 1:33.845
4. Lando Norris (brit, McLaren) 1:34.154
5. Esteban Ocon (francia, Alpine) 1:34.402
6. Max Verstappen (holland, Red Bull) 1:34.621

The post Verstappen a motorcsere miatt csak az utolsó helyről rajtolhat first appeared on 24.hu.