Megnövekedett hanghatással járó gyakorlatot tartanak a Magyar Honvédség Központi Lő- és Gyakorlóterén – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteken az MTI-vel.

A gyakorlatot – melyen a Magyar Honvédség repülőeszközei is részt vesznek – munkanapokon 8 és 20 óra között tartják október 10-éig. Kecskemét, Veszprém, Várpalota, Hajmáskér térségben megnövekedett zaj- és hanghatásra kell számítani – hívták fel a figyelmet.

The post Nagy zaj lesz Várpalotán first appeared on 24.hu.

Halálos kimenetelű közúti közlekedési baleset történt pénteken a 4911-es számú úton, Nagykálló és Nyíregyháza között. Egy Nyíregyháza irányába haladó tehergépkocsi-szerelvény ütközött egy vele szemben közlekedő személyautóval.

A baleset következtében a személygépkocsi vezetője olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Megsérült utasát a mentőszolgálat munkatársai kórházba vitték.

A rendőrség a balesettel érintett útszakaszon teljes útlezárás mellett megkezdte a helyszínelést, a forgalmat mindkét irányból alsóbbrendű útra terelik.

The post Szörnyethalt a Nagyszállásnál teherautóval ütköző sofőr first appeared on 24.hu.

Az amerikai ELLE magazinnak adott interjút Billie Eilish, aki egész nagy stílusváltáson esett át legutóbbi albumának megjelenése óta. Az ehhez kapcsolódó turnékra is nem a tőle megszokott bő melegítőfelső-mackónadrág kombóban állt a fotósok elé, hanem egy nőiesebb stílust öltött.

Az énekesnő szerint ezzel egy gond volt: mellei nagyobb figyelmet kaptak a kivágott ruhákban, rajongóinak ez pedig nem igazán tetszett.

Vesztettem 100 ezer követőt csak a melleim miatt. Az emberek félnek a nagy mellektől.

Korábban már mi is írtunk Eilish kapcsán arról, hogy az énekesnő mit gondol a vetkőzésről, testképről és hasonló dolgokról.

The post Billie Eilish: 100 ezer követőt vesztettem el a nagy melleim miatt first appeared on 24.hu.

2014 elején, amikor hivatalossá vált, hogy a Paks2 atomerőművet az oroszokkal építteti a magyar kormány, azzal indokolták a sietséget, hogy Paks1 blokkjait lassan le kell állítani, és a Paks2 a 2020-as évek közepétől már termelhet is áramot, amikortól elkezdődne a most még egyetlen atomerőmű blokkjai működésének végső fázisa. (2032-ben jár le Paks1 engedélye.) Paks2 nyögvenyelősen halad, szakemberek már évek óta pedzegetik, hogy lenne lehetőség Paks1 blokkjai élettartamának meghosszabbítására. És most már a Paks1-et üzemeltető MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója, Kóbor György sem titkolja, ezen agyalnak.

Az Indexnek adott  interjúban Kóbor elmondta, hogy „teljesen más a geopolitikai környezet, mint amikor döntés született a Paks II-es beruházásról. Európában mindenhol felgyorsult a szenes erőművek kivezetése. Ilyen értelemben az, aki nukleáris kapacitást épít, geopolitikai erőt létesít. Mivel energetikai szempontból lenne értelme, tulajdonosi oldalról nálunk is felvetődött, hogy vizsgáljuk meg a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbításának a lehetőségét.”

Ezért jöhet szóba a 10 éves hosszabbítás esetleg.

„A mai Paksi Atomerőmű nem ugyanaz, mint amit anno megépítettek. Folyamatosan fejlesztjük, modernizáljuk, így a mai napig az egyik legbiztonságosabb létesítmény. A normál fejlesztéseken túl bizonyos elemeket a fukusimai események után javítottunk, cseréltünk, most is folyamatban van egy kiemelt irányítástechnikai rekonstrukció” – fogalmazott Kóbor.

De nem egyhamar lesz erről elhatározás. Ezt a következővel magyarázta az elnök-vezérigazgató: „meglátjuk, mit tudunk csinálni a plusz 10 évvel, ha folytatódik a termelés, de mivel a világ energiaigénye évről évre növekszik, az alaperőművek által termelt energia felértékelődik. Plusz ott van egy hasonló mélységű jogi munka is, amit a jogászainknak a korábbi üzemidő-hosszabbításkor el kellett végezniük. Ezen is át kell rágni magunkat. Ez egy összetett és hosszabb folyamat. Döntés rövid távon nem várható.”

The post Azon agyalnak, 10 évvel meghosszabbítják Paks1 üzemben tartásának idejét first appeared on 24.hu.

A forgalmat nézve egyelőre visszafogott lakáspiacot rövid távon várhatóan nem veti vissza a jegybanki kamatemelési ciklus, a jövőben pedig a legnagyobb kérdés az lesz, hogy a jövőbeni vevők béremelkedése lépést tud-e tartani a lakásárak és a hiteltörlesztők emelkedésével – áll az az ingatlan.com legújabb elemzésében, amely azt vizsgálta, hogy 2016-tól mostanáig hogyan alakultak a legbiztonságosabb – 10 évig fix törlesztőrészletű – lakáshitelek árai, a nettó fizetések, valamint – közel 23 ezer magánszemély hirdetésének adatai alapján – a kínálati lakásárak.

A lakáspiacnak támaszt nyújtó lakáshitelpiacra a jövőben hatással lehet a magyar jegybank kamatemelési ciklusa, ennek azonban egyelőre nincs nyoma. Az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu szerint bár az alapkamat június vége óta 0,6 százalékról 1,65 százalékra nőtt, ezzel párhuzamosan a lakáshiteleknél, különösen az egyik népszerű konstrukciónál, a legalább 10 éves kamatrögzítésű lakáshiteleknél nem történt érezhető drágulás a bankok közötti verseny miatt. A 10 éves kamatperiódusú, valamint a 10, illetve 20 évig fix hitelek kamata csökkent szeptembertől, annak ellenére, hogy az alapkamatszint nőtt.

Hosszabb távon is csökkenés látható a legnépszerűbb lakáshiteleknél. Az 5-10 évig fix kamatozást biztosító, ezáltal kiszámítható törlesztőrészletű lakáshitelek átlagos hiteldíjmutatója jelentősen csökkent az öt évvel ezelőtti szinthez képest. 2016 júliusában – az akkor 0,9 százalékos alapkamat mellett – 6,58 százalék volt, idén júliusban – a hónap nagy részében szintén 0,9 százalékos alapkamat mellett – viszont 4,1 százalékot tett ki. Fontos, hogy itt átlagkamatokról van szó, tehát ennél alacsonyabb és magasabb mutatóval is adtak a bankok 5-10 évig fix kamatozású lakáshitelt.

A viszonylag alacsony lakáshitelkamatokra nagy szükség volt, mert a 2016-tól végbement, majd 2019 második felében és a koronavírus-járvány hatására 2020-ban megtorpanó lakásdrágulás nagyobb mértékű volt a béremelkedésnél. 2021-re a vevők többsége ezért már lakáshitel segítségével vágott bele a vásárlásba.  A kedvező kamatozású lakáshitelek, és az állami támogatások fontos szerepet játszottak a vevői álmok életben tartásában. Az adásvételek száma ugyanis már harmadik éve csökkenő tendenciát mutat a koronavírus járványtól függetlenül. Mindez azt is jelenti, hogy az emelkedő lakásárakat egyre kevesebb vásárló hajlandó megfizetni

– kommentálta a hosszú távú adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A kedvezmények nélküli átlagos nettó fizetés ugyanis 2016 első félévében 172 ezer forint volt, az, az idei első félévben 285 ezer forintot tett ki. Vagyis 66 százalékkal nőtt, miközben az ingatlan.com adatai szerint 19,9 millió forintért kínáltak egy 50 négyzetméteres fővárosi használt lakást, ezzel szemben idén már 38,7 millió forint volt az összeg. A megyeszékhelyeken 105 százalékos volt a drágulás, így 20,85 millióra emelkedett az 50 négyzetméteres használt lakások ára.

A fizetésemelkedés és a lakásdrágulás között különbséget az állami támogatások mellett a hitelek fedezték, és a jövőben is ezek egymáshoz mért alakulása határozza meg a lakáspiaci folyamatokat

– tette hozzá Balogh László.

A money.hu szakemberei rávilágítottak arra, hogy az alapkamatemelés egyelőre nem vetette vissza a lakáshitelpiacot, mivel a versenyhelyzet miatt legjobb hitelajánlatok kamatszintje nem emelkedett érezhetően. Balogh László szerint ugyanakkor a bankok közti éles verseny annak is köszönhető, hogy a használt lakások piacán a növekvő árak mellett már harmadik éve csökken a forgalom. A jövőre tervezett minimálbér-emelés az átlagfizetések növekedését is okozhatja, így a bankok előbb-utóbb megkezdhetik beépíteni a magasabb kamatokat a lakáshitelek törlesztőibe. A fizetések emelkedése ráadásul pozitív irányba húzhatja a lakáspiac forgalmat is. Az ingatlan.com szakembere úgy látja, a lakáspiac jövője szempontjából a fő kérdés az lesz, hogy a belengetett minimálbér-emelés és az emiatt várható átlagfizetés növekedés lépést tud-e tartani a használt lakások árának és a törlesztőrészletek emelkedésével. Enélkül ugyanis a forgalomcsökkenés előbb-utóbb lakáspiaci korrekcióhoz vezethet.

The post A minimálbér-emelés elodázhatja a lakáspiac válságát first appeared on 24.hu.

A zsákmányszerző játékban a versenyzőknek azt kellett megtippelniük, hogy a Joe által felsorolt jellemzőket a többség kivel párosította össze. A negatív csúcstartó egyértelműen Nagy Alex lett, akit a társai – legalábbis a celebek között – a leggyengébbnek, a legkényesebbnek, a leghisztisebbnek és a legszürkébbnek tartanak, emellett pedig azt is gondolták, hogy a színésznővel a legnehezebb együtt élni és ő érdemli meg legkevésbé a fődíjat.

Nagy Alex meglepően jól viselte az erős kritikát, de aztán elmondta, hogy néhány éve még biztosan máshogy kezelte volna a dolgot.

Évekkel ezelőtt, ha megkaptam volna ezt a pár jelzőt – talán nem is kellett volna ennyi, csak fele ennyi – zokogtam volna valamelyik pálma tövében és megmondtam volna, hogy kész, ennyi, hazamegyek. Pont ez az öröm számomra, hogy eltelt pár év, tudtam dolgozni magamon és azt érzem, hogy az, hogy mit mondanak mások, az nem definiál engem.

The post Survivor: Nagy Alex néhány éve zokogva adta volna fel a játékot, ha megkapja azokat a jelzőket, amiket most kapott a társaitól first appeared on 24.hu.

Az ukrán parlament csütörtökön nagy többséggel fogadta el az oligarchaellenes törvényt, ám azt jogi ellentmondásai miatt újra napirendre tűzik – írta az MTI. Előzőleg ukrán hírportálok idézték a Hang (Holosz) ellenzéki párt képviselőjét, Jaroszlav Zseleznjakot, aki közölte, a nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága döntött így.

Szerinte a törvény ötödik cikkelyének vizsgálatakor durva hibákat találtak, olyan módosítások került be, amelyek ellentmondanak  egymásnak. Pártja erre többször figyelmeztetett – tette hozzá. A törvény kifogásolt része azt taglalja, miként határozzák meg, hogy ki minősül oligarchának.

A Volodimir Zelenszkij államfő által előterjesztett törvény célja, hogy csökkentse azokat a nemzetbiztonsági kockázatokat, amelyek a jelentős gazdasági és politikai súllyal bíró személyek (oligarchák) túlzott befolyása miatt alakulnak ki.

A jogszabály szerint a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) dönti el, ki számít oligarchának. Őket nyilvántartásba veszi az alapján, hogy az illető részt vesz-e a politikai életben, befolyással bír-e a médiára, tulajdonosa-e monopolhelyzetben lévő vállalatnak, vagyona meghaladja-e a 85 millió dollárt (több mint 25 milliárd forintot).

Az oligarchák nem finanszírozhatnak politikai pártokat, nem vehetnek részt privatizációban.

A jogszabály kötelezi az állam tisztségviselőit, hogy vallják be az oligarchákkal lebonyolított ügyleteiket.

Az államfő korábban azt mondta, az RNBO tizenhárom olyan embert azonosított, akiket valószínűleg oligarcháknak minősítenek. Nem nevezte meg őket, de a kijevi sajtó szerint köztük lehet a 2019-es elnökválasztáson őt támogató Ihor Kolomojszkij, aki Ukrajna egyik leggazdagabb üzletembere, a legnépszerűbb ukrán televíziós csatorna tulajdonosa, illetve az ukrán hatóságok által hazaárulással vádolt és oroszbarátnak mondott Viktor Medvedcsuk is.

A törvényt alig egy nappal azt követően fogadták el, hogy ismeretlenek szerdán rálőttek az államfő főtanácsadójáénak autójára Kijev közelében. Szerhij Sefir sértetlenül úszta meg a támadást, de a sofőrje súlyosan megsebesült. Zelenszkij elnök nem zárta ki, hogy a támadást az ő törvényjavaslata váltotta ki.

The post Átment, mégis pótvizsgázik Zelenszkij oligarchamentesítése first appeared on 24.hu.

Tudósok korábban azt feltételezték, hogy az északi-sarkköri jégolvadás hatására az óceánfelszín közelében több felhő keletkezik. A NASA friss kutatásai azonban azt mutatják, hogy az egész egy ördögi kör: a jégtakarón keletkező lyukakon át nedvesség és hő szabadul fel a légkörbe, ami egyre több olyan felhő képződését teszi lehetővé, ami csapdába ejti a hőt, így megakadályozva, hogy az óceán visszafagyjon, és újra jégtakaró alakuljon ki. A NASA weboldalán közzétett közleményből kiderül: az úgynevezett polynyák, vagyis jéggel körülvett tengerszemek hozzájárulhatnak a klímaváltozáshoz.

A NASA kutatói most először figyelték meg ezeket a polynyákat műholdas módszerekkel, ami lehetővé tette a tudósok számára, hogy függőlegesen is elemezzék a légkör alacsonyabb és magasabb szintjein lévő felhőket. Ez jóval pontosabb elemzést tesz lehetővé: ahelyett, hogy a szakértők klímamodellekre és meteorológiai elemzésekre támaszkodnának, közvetlenül tudják megfigyelni a területet.

A kutatók felhívták a figyelmet: a jégtakaró egyfajta tetőként funkcionál az óceánfelszínen, és ha ez a tető elolvad, az alatta lévő hő kikerül a légkörbe. Az atmoszféra ilyen felmelegedése és párásodása lelassítja a tengeri jég vastagodását, ami így sebezhetőbbé válik a nyári hónapokban, hamarabb elolvadhat.

Az új kutatás azt mutatta, hogy a polynya feletti felhők több hőt tartottak benn a felszínen, mint azok, amelyek a jégtakaró felett képződtek. Ezek az alacsonyan elhelyezkedő felhők több folyékony állapotú vizet is tartalmaztak – közel négyszer annyit, mint a tengeri jég fölötti felhők. A megnövekedett mértékű felhőtakaró és a felhők alatti hőmennyiség körülbelül egy hétig még fennmaradt minden egyes alkalommal, amikor a polynya újrafagyott a vizsgálat időtartama alatt. Ez azt mutatja, hogy hiába fagy be újra a terület, a környezeti tényezők nem javulnak azonnal. A kutatók azt is feltételezik, hogy a felhőtakaró hosszabbá tette azt az időt, amíg a polynya nyitva maradt, azaz nem fedte be újra jégtakaró.

• Több mikroműanyagot nyelnek a babák, mint a felnőttek
• Az újszülöttet is védi a koronavírustól a kismamák beoltottsága
• Az agyi áttét árulkodhat a tumor helyéről

The post Űrből figyeli a NASA, hogyan reagálnak a felhők a jégolvadásra first appeared on 24.hu.