Az RTL Klub kérdezett párat a Magyarországon tartózkodó magyar külügyminisztertől a legújabb luxusrepülő-ügyben.

Mint ismeretes, múlt héten Pozsonyba magán luxusrepülővel utazott Szijjártó Péter, ami nem elsősorban a város közelsége miatt volt érdekes. Ugyanis annak a Wellis Zrt-nek a repülőjével utazott Budapestről Pozsonyba Szijjártó Péter külügyminiszter, amely nemrég hárommilliárd forint támogatást kapott a kormánytól – írtuk meg akkor mi is.

Szijjártó Péter kevesebb, mint egy évvel ezelőtt jelentette be a Wellis Zrt milliárdos állami támogatását. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, aki kiderítette, milyen géppel is utazott Pozsonyba a külügyminiszter, azt mondta, korábban az RTL Híradónak, egy demokráciában elképzelhetetlen lenne, hogy egy kormánytag ezután ezen a gépen utazzon.

Egy olyan vállalkozónak adtak hárommilliárd adófizetői támogatást, aki korábban meg tudott vásárolni egy sugárhajtású luxusrepülőgépet, majd most Pozsonyba ezzel utazott a külügyminiszter

– fogalmazott Hadházy Ákos

Szijjártó ma ezt mondta az RTL-nek:

Én elhiszem, hogy még vannak olyanok, akiknek még izgalmas, ha az ember repülőre száll, vagy más közlekedési eszközt választ. De higgyék el, nekem ez nem okoz semmiféle izgalmat. Nekem ez egy munkavégzés technikai kérdés. Ha azt mondják, hogy ekkora kell odaérni, és azzal kell mennem, akkor én odamegyek, és azzal megyek.

Szijjártó Péter arra a kérdésre sem tudott válaszolni, hogy mennyibe került a magángép-bérlés.

Ha nem a honvédség gépeit használjuk, akkor a ránk érvényes közbeszerzési szabályok alapján bérleti szerződéssel használjuk, és természetesen béreltük a hétfőn igénybe vett gépet.

Szijjártó Péter nem most tévedt először luxusjármű fedélzetére:

The post Szijjártó a friss luxusrepülőzésről: Nem okoz semmiféle izgalmat. Ez egy munkavégzés-technikai kérdés first appeared on 24.hu.

A Foma-1 Orosz Nagydíja bőven szolgáltat beszédtémát:

• Lewis Hamilton pályafutása 100. futamgyőzelmét aratta, ő az első, aki elérte a bűvös határt,
• Max Verstappen az utolsó helyről rajtolva végül másodikként ért célba,
• Lando Norris pedig karnyújtásnyira volt karrierje első futamgyőzelmétől, de túl sokat kockáztatott a végén, kicsúszott az esőben, így végül hetedik lett.

Mindezek mellett eltörpült a többi esemény, pedig volt egy igazán necces szituáció is, ráadásul csapattársak, a két Aston Martin között. Sebastian Vettel akarta egy kanyar előtt a külső íven megelőzni Lance Strollt, aki kissé későn kivágott balra, így a négyszeres világbajnok német végül a falat is érintve tudott csak a csapattársa elé férkőzni.

Félreértés volt. Nem hiszem, hogy látott, ahogy azt sem, hogy számított rám, de szerencsére nem lett nagy baj

– mondta utólag Vettel.

Back in the @AstonMartinF1 garage =

A Madách Színházat több mint 15 éve igazgató Szirtes Tamás vezetheti újabb öt évig a teátrumot – derül ki a kormany.hu oldalon közzétett dokumentumból.

Mint írják, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a szakmai bizottság javaslatának figyelembe vételével a 2022. február 1-től 2027. január 30-ig terjedő időtartamra Szirtes Tamást nevezi ki a Madách Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának.

A szakmai bizottság – nyolc tag részvétele mellett – a jelenlegi vezető pályázatát 6 igen szavazattal, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodással támogatta, Szirtes Tamást a Madách Színház Nonprofit Kft. ügyvezetői feladatainak ellátására alkalmasnak találta.

Szirtes Tamás a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1968-tól a József Attila Színház tagja volt, majd 1972-től a miskolci színházban dolgozott, 1973-tól a Madách Színház rendezője, 2004 óta a színház igazgatója. 1977 és 2005 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színészhallgatóinak tanára, egyetemi docens volt. Több mint 70 színdarab és számos tévéjáték rendezője.

A Madách Színházban számos nagysikerű rendezés fűződik a nevéhez, amelyek között van a Macskák, Az Operaház Fantomja, a Jézus Krisztus Szupersztár, a József és a színes szélesvásznú álomkabát, a Mary Poppins, a Poligamy, a Mamma Mia!, a Les Misérables – A nyomorultak, a Rocksuli, a Once / Egyszer…, a Volt egyszer egy csapat, a Producerek és a Spamalot.

Szirtes Tamás munkásságát 1981-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 2006-ban megkapta a színikritikusok díját, 2008-ban Nádasdy Kálmán-díjat vehetett át. 2009-ben Kossuth-díjjal tüntették ki az európai színvonalú zenés színjátszás megteremtése érdekében végzett tevékenységéért, az újszerű és hagyományos rendezői módszereket magas szinten elegyítő művészetéért, valamint művészetpedagógiai munkásságáért.

 (MTI)

The post Újra Szirtes Tamást választották a Madách Színház igazgatójának first appeared on 24.hu.

Élet elleni bűncselekmény miatt őrizetbe vették a magukat “Magyarok Felelős Nemzeti Kormányának” nevező csoportosulás vezetőit, akik a gyanú szerint egy találkozó során emberölések elkövetésére hívták fel a csoport tagjait.

A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint emberölés előkészülete miatt folytat nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az ügyben, amely hétfőn több helyszínen hajtott végre bűnügyi akciót.

A megalapozott gyanú lényege szerint szeptember 11-én egy Fejér megyei községben történt találkozójuk során – amelyről egy felvétel felkerült egy videomegosztó csatornára is – a csoport vezetői emberölések elkövetésére hívták fel a csoport tagjait azzal, “hogy ha ölnek, öljenek szépen”.

A radikális politikai nézeteket valló csoportosulás tagjaival a vezetőjük közölte, hogy “hadiállapot van”, és az igazságszolgáltatás tagjaira – így különösen a devizahiteles perek kapcsán eljáró bírákra és családjukra: “az én ítéletem halál”. Ezt követően a “Magyarok Felelős Nemzeti Kormányának Bírósága” nevében egy másik vezető szólalt fel, aki halálos ítéleteket hirdetett általa név szerint megjelölt állami vezetőkre, kormánypárti és ellenzéki vezető politikusokra, továbbá közéleti szereplőkre.

A magát bírónak nevező férfi – akit korábban Molotov-koktéllal elkövetett rongálás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek – felszólította “a végrehajtó testületet az ítélet végrehajtására”, azzal, hogy mivel az jogszerű, nem valósít meg bűncselekményt. A csoportosulás másik vezetője arra utasította a tagokat, hogy ne szervezetten, hanem egyesével öljenek. A főügyész közleménye szerint az emberölések végrehajtására többen jelentkeztek.

A jelenleg is folyamatban lévő bűnügyi akció végrehajtásában a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda, valamint a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság működött közre. Az ügyészség eddig két elkövető őrizetét rendelte el, és vizsgálja súlyosabb bűncselekmény megvalósulását is.

The post Állami vezetők, politikusok, bírók megölését kérte tagjaitól egy radikális magyar csoport vezetése first appeared on 24.hu.

Saját bevallása szerint három éve közel állt a halálhoz Jan Ullrich Tour de France-győztes korábbi országúti kerékpáros. Amint a cyclingnews szakportál beszámolt róla, az 1997-es francia körversenyen és az 1999-es Vuelta a Espanán győztes 47 esztendős német ex-bringás egykori nagy riválisa, az amerikai Lance Armstrong podcastjében beszélt a múltjáról.

Három évvel ezelőtt hatalmas problémákkal küzdöttem, amikor meglátogattál. Örültem az érkezésednek, hisz ahogy láthattad is, majdnem úgy végeztem, mint Marco Pantani. Közel jártam a halálhoz

– utalt az időfutamban kétszeres világbajnok Ullrich az 1998-ban Tour de France-t és Giro d’Italiát nyert olasz kiválóságra, aki 2004-ben kokain-túladagolásban halt meg.

A 2000-es, sydneyi olimpián mezőnyversenyben aranyérmes Ullrich 2018 augusztusában alkohol és drogok hatása alatt egy frankfurti luxushotelben megtámadott és sérüléseket okozott egy kongói származású prostituáltnak, amiért testi sértésben és kényszerítési kísérletben találták vétkesnek.

„Idővel azonban felépültem a függőségből, mivel voltak kiváló barátaim, köztük te is, akik visszahoztak az életbe. Most boldog vagyok” – fejezte ki háláját Ullrich korszakos ellenfelének, akit utólag fosztottak meg doppingolás miatt hét Tour-elsőségétől.

Saját bevallása szerint Ullrich három éve nem iszik alkoholt, nem használ drogokat, egészségesen él, ismét napi szinten kerékpárra ül, továbbá a barátnője egészséges ételeket főz neki.

Az 50 esztendős Armstrong leszögezte: rivalizálásuk, amely visszavonulásuk után barátsággá nemesült, jelentős hatást gyakorolt személyiségére. Mindketten nehéz időszakokon mentek keresztül, ám az, hogy Ullrich ismét egészséges, számára az idei év egyik legfontosabb történése.

The post Ullrich: Majdnem úgy végeztem, mint Pantani, közel jártam a halálhoz first appeared on 24.hu.

Valóban a mának szólna egy olyan film, ami mindenestől a hatvanas évek értelmiségi dilemmái, társadalmi érzékenységei körül forog? Ráadásul arról a Jancsó Miklós-filmről van szó, amelynek nagyszerűségét ugyan nem szokás vitatni, de minden filmtörténész hozzáteszi a méltatásához, hogy még nem „igazi” szerzői darabról van szó, hanem erős Antonioni-hatásokat mutató, útkereső munkáról a Jancsó saját stílusát igazán magukon hordozó első rendezések, az Így jöttem, majd a Szegénylegények előtt.

Ám az Oldás és kötéshez éppen amiatt könnyebb mai nézőként is kapcsolódni, mert még nem elvont, parabolaszerű történetet, hanem hiteles egzisztenciális válságot mutat be: egy fiatal orvos (Latinovits Zoltán) helykeresését pesti értelmiségi közegében és elszakadását falun élő apjától, a vidéki hagyományoktól. A belvárosi szemüvegesek házibulikban okoskodnak, és kimondatlanul is azt kérdezik egymástól, együtt lehet-e élni a konszolidálódó Kádár-rendszerrel, de olyan is akad közöttük, akinek saját holokauszt-traumáját, a túlélés terhét kell feldolgoznia. A film annak a harmincas korosztálynak a tagjairól szól, amely belakta és legitimálta a puha diktatúrát, egyúttal már a továbblépést, a szabadság esélyeit mérlegelve. Bár a film utolsó jelenete erre a tervére utal, a főhős, Jámbor Ambrus végül nem disszidál – neki itthon van dolga.

A Jancsó nemzetközi elismertségét meghozó filmek közül a Szegénylegényeket és a Csillagosok, katonákat is gyakrabban emlegetik – ami azt illeti, gyakrabban, mint bármely másik magyar filmet –, ezúttal viszont hadd ajánljuk inkább a Csend és kiáltást.

A két korábbi, nagyerejű parabola is a magyar történelem véres színpadán játszódott, a ’68-as filmben viszont Jancsó hosszú beállításokra, bonyolult koreográfiákra építő stílusa és az uralom stratégiáit modellező történetei összeértek a vidéki parasztság közösségi traumáival, a be nem vallott magyar bűnökkel.

A tanyasi gazdát megmérgező asszonyok balladai történetébe beletrappolnak a hatalomittas férfiak, akik egy szökésben lévő vöröskatonát keresnek. Őt a falusi nők rejtegetik, de ez azért nem életbiztosítás. Az érdekek és szerepek villámgyorsan változhatnak, üldözőkből üldözöttek lesznek, az egyetlen bizonyság a kiszolgáltatottság drámája. „Görcsben él, görcsben rángatózik mindenki. Marionett-figurák egy értelmezhetetlen bábjátékos színpadán” – írta a filmről Bikácsy Gergely, élesen rávilágítva, hogy nagy témáját, az elnyomás természetrajzát Jancsó itt tragédiaként dolgozza ki. Ebben a bemutató idején 1956 tapasztalatát ismerhette fel a közönség, már csak azért is, mert a rendező Hernádi Gyulának a forradalom utáni megtorlás idején játszódó, természetesen betiltott regényéből kölcsönözte a film címét.

A Fényes szelek is Jancsó azon filmjei közé tartozik, amelyeknek önálló könyvben érdemes elmagyarázni a politika- és kultúrtörténeti utalásait. Érdemes, de nem kötelező. Jancsó első színes nagyjátékfilmje ugyanis anélkül is érthető és átérezhető, hogy tisztában lennénk a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének történetével és jelentőségével. Szép, fiatal kommunisták igyekeznek meggyőzni szép, fiatal papnövendékeket, hogy balra van a jövő. Érveik egy kissé fenyegetőbbek úgy, hogy közben már lezajlott a baloldali hatalomátvétel.

Lehet-e érvényesen beszélni a demokráciáról úgy, hogy nincs demokrácia? – kérdezi Jancsó, aki elkötelezett baloldaliként sem volt rest soha bírálni saját politikai közösségét, ami természetesen 1969-re már régesrég nem volt azonos az uralmon lévő párttal.

A Fényes szelek nyolcvanpercnyi agitáció, de ne monoton országgyűlési felszólalásokra gondoljunk. A film hősei énekkel, tánccal, a tekintetükkel és a mozgásukkal próbálják meggyőzni a másikat az igazukról. Az elveket a mozdulatok képviselik, a politika testivé vált – nincs ennél szebb megfogalmazása annak, amikor emberek egy csoportja tényleg hisz az eszméiben. Ó, azok a naiv fiatalok! Azok a vörös ingek! Csak nézzük Bálint Andrást, Kovács Katit, Balázsovits Lajost a főszerepekben, Somló Tamás képein, és közben elsiratjuk a fiatalságunkat meg a hazánkat.

A Gyurkó László drámájából forgatott adaptációban Jancsó már végképp nem egyénekről, hanem archetípusokról, történelmi szerepekről beszél. Az Élektra-mítosz az európai civilizáció egyik alaptörténete árulásról és hatalomról, becsületről és emlékezésről, ennek megfelelően minden új változatában az az érdekes, mit mond a mának. Gyurkó drámáját 1968-ban mutatták be először, és utána nehéz volt máshogy nézni a darabot, mint Magyarország gyalázatos, hatvannyolcas szerepvállalásáról szóló vádiratként.

Hat évvel később Jancsót már a történelem fogaskereke érdekli: hogy mindig az van, amit a hatalmasok mondanak, és ha tegnap mást mondtak – például azt, hogy Oresztész halott, egy perccel később pedig, hogy életben van –, az sem számít. Az igazság pillanatnyi, csak az elnyomás örök.

A Törőcsik Mari által játszott Elektra része ennek a rendszernek. Övé az örök kritikus szerepe, akinek egyedüliként van joga emlékeztetni rá a zsarnokot, hogy zsarnok, így az éppen Elektra porondon tartásával igazolhatja, országában mégis nyílik tere az ellenállásnak. A hősnő számára az a tét, hogyan lehet kitörni ebből a pozícióból – „ha ti emberek vagytok, én kő akarok lenni”, mondja. Hatalom és ellenzéke körtáncáról, e mindenkit megnyomorító színjátékról van szó, ami megint csak túlmutat a Kádár-rendszer kulisszáin. Eközben a Kende János fényképezte Szerelmem, Elektra vizuálisan is Jancsó egyik leggyönyörűbb munkája, kékben, lilában és sárgában pompázó, delíriumos keringő.

Ugrunk egy óriásit az időben, mialatt a történelem kereke meg Jancsó stílusa is fordult kettőt-hármat. A rendező időközben elkészítette a magyar posztmodern film egyik első fecskéjét (A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon), a Szörnyek évadjával visszatért a jelen idejű történetekhez – az Oldás és kötés után itthon csak történelmi témájú filmeket forgatott –, majd megjósolta és kommentálta a rendszerváltást (például az Isten hátrafelé megy politikai szatírájában). A kilencvenes évek közepén Jancsó Miklós hetvenöt éves volt, és a filmszakmában meg a magyar kulturális életben mindenki nagy tisztelettel nyilvánította volna befejezettnek az életművét.

Amire ő úgy felelt, hogy elkészítette a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című, teljesen szabálytalan groteszkjét két burleszkfigurával a főszerepben, arról, hogy körülöttünk szétesett az ország, és ezen egyedül talán röhögni érdemes. A film nem csak azért figyelemre méltó, mert a rendező utolsó, számos művet számláló alkotói korszakát nyitotta, és nem is amiatt, mert Kapa és Pepe (avagy Mucsi Zoltán és Scherer Péter) karakterével húsz évre muníciót adott a magyar szórakoztatóiparnak (Mucsi a Krétakör Színháztól borfesztivál-reklámokon át köztévés szitkomig vitte a figurát). Ennél többről van szó: Jancsó újra megszólította a fiatalokat, akik kedvükre idézgethettek az iskolában a Lámpásból.

Egy film, amit nem kell egyszerre végignézni, ami párperces, vicces epizódokból áll – mi ez, ha nem a YouTube-korszak eszményi mozgóképe, hat évvel a videómegosztó elindulása előtt? Jancsó Miklós megjósolta volna, hogy nézünk majd filmet a halála után? Nagyon úgy tűnik.

• Boldogtalan, aki egy ilyen nő helyett a tengert választja
• Segít felnőni, ha az éjszakát egy hullával töltjük
• Miért imádjuk ötven éve Columbót?

The post Eltáncolják, hogy nincs szabadság – száz éve született Jancsó Miklós first appeared on 24.hu.

Életveszélyesen megsebesítette a volt barátnőjét egy férfi Budapesten, a Józsefvárosban. A BRFK emberölés kísérlete miatt indított nyomozást a 38 éves férfival szemben.

Néhány perccel dél után érkezett bejelentés a rendőrségre arról, hogy egy férfi többször is megszúrta, megvágta a 25 éves volt barátnőjét az egyik józsefvárosi lépcsőházban.

A tettes ugyan elmenekült a helyszínről, ám a rendőrök egy órán belül egy IX. kerületi társasháznál elfogták. A férfi a rendőrök kiérkezése előtt önmagát is megsebesítette. Az emberölés kísérletével gyanúsított férfit szintén kórházba vitték.

The post Életveszélyesen megkéselte a volt barátnőjét egy férfi Budapesten first appeared on 24.hu.

A Pegasus lehallgatási szoftver magyarországi használatával kapcsolatos kifogásait hangoztatta hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai parlamenti képviselője és Demeter Márta, az LMP – újraválasztása esetén politikai pályáját a Jobbik frakcióban folytató – politikusa.

A távirati iroda tudósítása szerint Gyöngyösi Márton arról beszélt: az Orbán-rendszer “pártállami módszerekhez nyúlt” a lehallgatásokkal, mert nem tűri a kritikát. Hozzátette: nem az a kérdés, hogy más kormányok is megvették-e ezt a szoftvert, hanem hogy milyen ellenőrzés mellett használhatják azt.

Demeter Márta, az LMP parlamenti képviselője kifogásolta, hogy a kormány igyekszik lerázni magáról a Pegasus-ügyet, nem hajlandó válaszolni semmilyen kérdésre, például arra, hogyan kerülhettek kétségbevonhatatlanul tisztességes közéleti szereplők vagy a fideszes urizálásokat felderítő újságírók a megfigyeltek közé. Demeter fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi ellenzék választási győzelme után számoltassanak el mindenkit, aki kitalálóként, megrendelőként vagy végrehajtóként részese volt a Pegasus használatának.

The post Demeter: Kormányváltás után mindenkit számoltassanak el, aki részese volt a Pegasus-ügynek first appeared on 24.hu.