Bálint a legutóbbi zsákmányszerző játékon egy tyúkot nyert, ami néhány napja már együtt él velük. Eddig várták, hogy tojást tojjon a csapatnak, de mivel túl keveset tojt, ezért Bálint úgy döntött, hogy hamarosan levágják. Zsófi ekkor kelt az állat védelmére, de ezzel megint magára haragította a többieket.

A lány ugyanis állítja, hogy a való életben nem eszik húst és a Survivorben is csak azért ette meg korábban a megnyert hamburgert, mert azt nem neki kellett megölni. Bálint emiatt képmutatónak nevezte és Járai Máténak is meg volt a véleménye.

Egyedül Zsófi gondolta úgy, hogy ő most megmutatja, mekkora állatvédő és tulajdonképpen egy csirkét sem vág le, olyan szent lány. Ezt még el is fogadnám egyfelől, ha nem láttam volna két pofára hamburgert zabálni, ami iszonyatosan jól esett neki. Tehát most valaki vagy húsevő vagy nem húsevő. Ez pont az a helyzet, amikor van nyolc éhes ember és egy csirke, nem gondolnám, hogy itt van az idő, amikor az állatokat védeni kellene.

The post Survivor: Zsófi a többieket kérlelte, hogy ne vágják le a csirkét, de képmutatónak nevezték first appeared on 24.hu.

Tegnap azt jelentette be a szocialista Tóth Csaba, hogy visszalép az előválasztástól, így a Momentum által támogatott Hadházy Ákos maradt egyedül a jelöltségért folyt versengésben. Tóth mögül az elmúlt napokban hátráltak ki ellenzéki pártok, de más oka is lehetett annak, hogy a küzdelem hivatalos vége előtt ő maga lépjen hátrébb: elég rosszul állhatott belső felmérések és szivárgó szavazóköri adatok szerint, így tudja a hvg.hu. Így végül is a kisebbik rosszat választotta Tóth.

A lap azt hallotta egyik szocialista forrásától még Tóth visszalépése előtt, de az addig őt támogató pártok kihátrálása után, ha csodaszámba menne, ha azok után Tóth győzni tudna.

A lap egy helyi MSZP-s párttag forrása „pedig – aki részt vesz a zuglói előválasztásban – azt tapasztalta, hogy többször annyi voks érkezik Hadházyra, mint Tóthra. Persze a szavazás titkos, de a szavazóköri delegáltak sokszor látják, hallják, kire voksol az illető, sőt van, aki az asztalon, az orruk előtt húzza be az x-et.”

A magas részvételi arány is Hadházy malmára hajtotta a vizet (az országban Zuglóban az egyik legmagasabb a részvételi arány).

A hvg.hu szerint ahogyan közeledett az előválasztás, úgy nyílt ki az olló Hadházy javára, ő jóval népszerűbb volt a választók körében, mint Tóth.

The post Pocsékul állhatott a versenyben a tegnap visszalépő Tóth Csaba first appeared on 24.hu.

Egy eddig ismeretlen típusú rakétát lőtt ki Észak-Korea az ország keleti partján – írja a brit Guardian. A tengerbe lőtt robbanófej a japán védelmi minisztérium szerint ballisztikus rakétának tűnt.

A rakéta kilövése csaknem azzal egy időben történt, hogy Észak-Korea ENSZ nagykövete arról beszélt, hogy senki nem tagadhatja meg országa önvédelemhez való jogát, valamint fegyverei kipróbálását. Kim Song azt mondta, országa csupán önvédelemre törekszik, és ha az Egyesült Államok felhagy ellenséges politikájával, akkor készek folytatni a félbeszakadt tárgyalásokat.

A kilövés egyébként nem jelentett veszélyt Dél-Koreára nézve, vagy a térségben állomásozó amerikai flottára sem. Ugyanakkor Kim Dzsong Un diktátor által vezetett Észak-Korea szeptemberben már több rakétaindítást hajtott végre, amit Japán és Dél-Korea is elítélt.

The post Ismeretlen típusú rakétát lőtt ki Észak-Korea first appeared on 24.hu.

A legtöbb helyen felhősen indul a nap, majd szakadozni, gomolyosodni kezd a felhőzet, így főleg délután lesznek hosszabb napos időszakok – írja a Kiderül.

Az előrejelzés szerint délelőtt még szórványosan, majd a nap második felében inkább már csak helyenként lehet eső, zápor. A Dunántúlon megélénkül, néhol megerősödik az északi szél.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 25 fok között várható. Késő estére 10 és 17 fok közé hűl le a levegő.

The post Kedden is tart az indián nyár, de esernyőre is szükség lehet first appeared on 24.hu.

A várakozásoknak megfelelően az utóbbi idők legszorosabb választását tartották vasárnap Németországban. A kisebbik kormánypárt, a szociáldemokrata SPD mindössze 1,6 százalékponttal kapott több voksot – a szavazatok 25,7 százalékát –, mint a története legrosszabb eredményét elérő kereszténydemokrata pártszövetség, a CDU/CSU.

Mindkét párt kancellárjelöltje, Olaf Scholz és Armin Laschet is arról beszélt az urnazárást követően, hogy kormányt kíván alakítani a harmadik és a negyedik legtöbb szavazatot kapó párttal, vagyis a Zöldekkel és a piacpárti FDP-vel. A zöld párt a párt történetének legjobb eredményét elérve – még ha az a korábbi várakozásukhoz képest csalódást is keltett – a voksok 15 százalékát kapta, az FDP 11,5 százalékot.

A négy évvel ezelőtti legerősebb ellenzéki párt, a szélsőjobbos AfD valamelyest meggyengült – több mint két százalékponttal kapott most kevesebbet –, ugyanakkor két keletnémet tartományban, Szászországban és Türingiában is a legerősebb párttá vált.

A volt NDK-s tartományok másik erős pártja a nagy reményekkel induló szélsőbalos Linke, melyet potenciális kormánypártnak neveztek a következő ciklusra, komoly veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni. Nem is beszélve arról, hogy szóba sem kerülhet a választás előtti baloldali álom, egy hárompárti: SPD-Zöldek-Linke koalíció. A szélsőbaloldalt végül az mentette meg a teljes bukástól, hogy három egyéni jelöltjüknek sikerült győznie, így pedig 39 képviselőjük is ott lehet a parlamentben. A német választási törvénynek ugyanis van egy olyan pontja, miszerint, ha egy párt legalább három egyéni körzetben nyer, akkor rájuk az öt parlamenti százalékos küszöb nem vonatkozik, és szavazatarányos képviseletük lehet a Bundestagban.

Egy képviselőt ad a Dél-Schleswig Választói Egyesület, a frízek és a dán kisebbség pártja, amely hatvan év után indult el szövetségi választáson, és mivel kisebbségi pártként nem vonatkozik rá a bejutási küszöb, 50 ezer szavazattal is szereztek egy mandátumot.

Ezzel a II. világháborút követő legnagyobb létszámú Bundestagja ül majd össze, a jelenlegi számítások szerint 735 képviselővel. Az eddigi rekord éppen az előző választásokon jött össze, 709 honatyával. A Bundestagnak nincs fix képviselői száma, ezt az előbb említett klauzula éppúgy befolyásolhatja, mint a pártok támogatottságának aránya. A választóknak két szavazatuk van, az egyiket az egyéni körzetük egyik jelöltjére adják le, a másikat pártlistára. 299 egyéni körzet van, de ez nem torzítja a parlamenti mandátumok elosztását, mert minden párt annyi képviselői helyet kap az egyéni győztesek mellett, amennyi a szavazati arányokból rá esik.

Az egyéni körzetekben hagyományosan erős a CDU/CSU, de most csaknem 90 képviselői hellyel kevesebbet nyert el, mint 2017-ben. Köztük olyanok is elveszítették a direkt mandátumukat, mint

• a kancellári hivatal vezetője, a párt hesseni csúcsjelöltje, Helge Braun;
• a gazdasági miniszter Peter Altmaier is kikapott szászországi körzetében, méghozzá a külügyminiszter, SPD-s Heiko Maastól (négy évvel ezelőtt pont fordítva történt);
• a védelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer is veszített, ő volt a CDU Merkel által is támogatott előző elnöke, aki aztán csúfosan elbukott;
• az agrárminiszter Julia Klöckner is alulmaradt Rajna-vidék-Pfalzban;
• a mecklenburg-vorpommerni csúcsjelölt, a négy éve, 24 évesen még győzedelmeskedő Philipp Amthor szintén nem a körzetéből kerül a Bundestagba.

Az SPD ezzel szemben 62 egyéni körzettel szerzett többet az előző választáshoz képest.

Ugyanakkor a CDU/CSU így is magasan a legtöbb egyéni körzetet nyerte meg, 143-at, míg az SPD és a Zöldek közösen is csak 137-et. Sokat jelentett, hogy Bajorországban a CSU szinte az összes egyéni körzetet elvitte, még ha 7 százalékpontot ők is gyengültek 2017-hez képest.

Az arányosítás miatt összességében 53 szociáldemokrata képviselővel lesz több, zöldből 51-gyel, liberálisból 12-vel. A CDU 50 képviselői helyet veszített, a Linke 30-at, az AfD 11-et.

Legalábbis a jelenlegi állás szerint, hiszen hivatalos végeredmény csak október közepére várható.

A kormányalakítás Németországban általában 5-6 hetet vesz igénybe, legutóbb viszont öt és fél hónapig tartott. Ezúttal sem kizárt, hogy csak karácsonyra lesz új kormány, és addigra tényleg nyugdíjba vonulhat az addig ügyvivő kancellárként tevékenykedő Angela Merkel, aki 16 év után távozik a kancellári székből.

A két legnagyobb párt csúcsjelöltje vasárnap este egyaránt azt ígérte, hogy karácsonyra összehozzák maguk mögé a szükséges többséget. A két párt közötti különbség annyira minimális, hogy a kormányalakításra nagyjából ugyanakkora esélyük van. Csakhogy ez jelenleg kevéssé rajtuk múlik, sokkal inkább a két középpárton, a Zöldeken és az FDP-n, hiszen mindkettő szükséges ahhoz, hogy vagy az SPD, vagy a CDU/CSU többségi kormányt alakíthasson. Arra, hogy hárompárti koalíció jöjjön létre, az ötvenes évek óta nem volt példa. Noha ez valamiféle politikai változást sejtet, ám a három pártnak csak úgy sikerülhet megegyeznie, ha centrumpolitikát folytatnak, akárcsak korábban Merkel (egy újabb nagykoalíció pedig nyilvánvalóan nem hozna eget rengető változást a mostanihoz képest, mégha a szocdemeknek adnák is a kancellárt). Ez akkor is így van, ha vasárnap este Scholz úgy nyilatkozott, az eredmény azt mutatja, az emberek változást akarnak – ami elég fura kijelentés az eddigi alkancellártól, pénzügyminisztertől –, Laschet pedig a „jövő szövetségét” említette.

Nagykoalíció vélhetően nem lesz, mert az SPD és a CDU/CSU is belefáradt az elmúlt évek közös kormányzásába, bár teljesen az sem kizárható, hogy bevennék maguk mellé a Zöldeket vagy az FDP-t is.

A karácsonyi céldátum betartása azért kétséges, mert ezúttal szinte biztosan nem két, hanem három pártnak kell megegyeznie. Legutóbb például azért is tartottak olyan sokáig a koalíciós tárgyalások, mert több heti tárgyalás után a liberálisok váratlanul kihátráltak, és úgy döntöttek, mégsem akarnak részt venni egy CDU-Zöldek-FDP együttműködésben.

Scholz, Laschet és a Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock is – amellett, hogy változást emlegettek a kampányban – a merkeli út folytatójaként próbálták beállítani magukat. Ez végül Scholznak sikerült leginkább, Laschet – aki pártját a merkeli centrumpolitizálástól kicsit jobbra fordította – talán épp emiatt veszített, már az alapvető népszerűségi deficitjén túl, amin azért lehetett volna valamit javítani, ha nem hibázik több alkalommal is a kampány alatt.

Az eredményekből kitűnik, hogy a német választópolgárok már nem ragaszkodnak annyira egy bizonyos párthoz, mint az a világháború óta általános tendencia volt, és ezt igazolja az is, hogy az elmúlt négy hónapban 10 százalékos kilengéseket mutatott a választás első három helyezettjének támogatottsága.

Változást jelent az is, hogy a fiatal választók pártjai lesznek a tárgyalások legfontosabb szereplői, vagyis a Zöldek és a liberálisok. A Zöldek politikailag kevésbé állnak távol a két nagy párttól, klímavédelmi célokat könnyebben el tudnak fogadtatni a többi párttal – ahogy Baerbock mellett a másik társelnökük, Robert Habeck alkancellárságát is – az FDP viszont egyértelműen közelebbi viszonyban van a kereszténydemokratákkal, mint a szocdemekkel. Erről beszélt vasárnap, de már korábban is az FDP elnöke, a pénzügyminiszterségre apelláló Christian Lindner is.

A három párt megállapodása főleg a Zöldek és a FDP közötti elvi különbségek miatt húzódhat el. Lindner vasárnap arról is beszélt, hogy jelenleg nem is a győztes dönti el, kivel akarna kormányozni, hanem nekik és a Zöldeknek kell először tárgyalóasztalhoz ülni, csak azután jöhet annak a kérdésnek a tisztázása, ők ketten melyik nagypárttal képzelik el a kormányzást.

Egy, a pártok színei alapján (piros: SPD, sárga: FDP, zöld: Zöldek) elnevezett közlekedési lámpa-koalíció elméletben a legesélyesebb: az SPD nyert, így hagyományosan nekik lenne először lehetőségük megpróbálni összehozni a parlamenti többséget.

De a Jamaika-koalíciónak ugyanígy van esélye, ez a zöldek és a liberálisok mellett a CDU/CSU-t (fekete) jelentené. Mert bár igaz, hogy a CDU csak második lett a választáson, az FDP-hez közelebb áll. Laschet jelenleg még Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, ott is az FDP-vel közös koalíciót vezet, és Lindner is idevalósi. Scholz kezéből ráadásul kikerült az a kártya, amivel a Linkével és a Zöldekkel közös kormánnyal „fenyegethetne”. Igaz, a CDU egyik legerősebb mondása a kampány alatt éppen az volt, hogy azért kell rájuk szavazni, nehogy hatalomra kerüljön a NATO-ellenes, az oroszokkal barátságosabb Linkével közös koalíció.

The post Csak a választásnak van vége Németországban, a verseny még tart first appeared on 24.hu.

Regnum Marianum, azaz Mária országaként említették a katolikus Magyarországot, és így nevezte el magát a Prohászka Ottokár tanítványaiból álló közösség, amely Külső-Erzsébetváros pasztoriális feladatának ellátását tűzték ki célul a XX. század elején.

Tevékenységük középpontjában szegény sorsú gyermekek hitoktatása és katolikus szellemben való nevelése állt, és tevékeny szerepet vállaltak a kibontakozó magyar cserkészmozgalomban is. A közösség templomának helyét az egyház és a város vezetése a Városliget szélén jelölte ki 1924-ben, a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomot 1931 nyarán szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás.

A köznyelvben csak Regnum Marianum néven számon tartott templom egyszerre vált a hívek vallási ás kulturális központjává, de politikai értelemben is jelentős mondanivalóval rendelkezett. Alapító okirata szerint fogadalmi templomként „hálából a kommunizmustól való megszabadulásért” épült fel, mintegy köszönettel Máriának, amiért megszabadította Magyarországot a Tanácsköztársaság vallásüldöző politikájától – írja a Múlt-kor.hu.

A II. világháború után kiépülő új nomenklatúra valóságos hadat üzent az egyháznak, 1951-ben hivatalosan is feloszlatták a Regnum Marianum közösséget, a templom helyére pedig – a későbbi Felvonulási térnek nevezett területre – egy grandiózus Sztálin-szobort terveztek. Ennek hátterében nyilvánvalóan nem állhatott egy templom, főleg nem olyan egyházi épület, amely „antikommunista fogadalmi templomként” épült.

Új és masszív vasbeton szerkezetének ellenállása miatt elpusztítását különleges barbarizmus jellemezte:

a kupolán lévő Szent Koronát kalapáccsal leverték, a templombelsőt faállványokkal alátámasztották, a vasbetonszerkezetet elvékonyították, végül az állványzatot felgyújtották.

Ennek hatására a kupola megroppant, de a templom nem dőlt össze. Ekkor döntöttek az épület felrobbantásáról, amely során oszlopról oszlopra haladva döntötték romba az épületet, majd törmelékének nagy részét egyszerűen beöntötték az altemplomba.

A diktatúra azonban egyetlen oszlopot nem tudott teljesen elpusztítani: a sors furcsa fintora, hogy ez az oszlopcsonk lett a talpazata a templom helyén 1969-ben felállított Tanácsköztársaság emlékműnek. Az oszlopcsonk ma is látható, a templom helyét pedig kereszt és emlékhely jelöli.

The post Kalapáccsal verték le a Szent Koronát a templomról first appeared on 24.hu.

Franciaország nyerte a világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d’Or fődíját, amelyet hétfő este hirdettek ki a franciaországi Lyonban. A második helyezett Dánia, a harmadik Norvégia lett, a magyar csapat a 11. helyen végzett – írja az MTI.

A verseny legjobb commis-jének járó díjat a svájci csapat segítője nyerte, a legjobb elviteles téma különdíját Svédország, a legjobb hústálnak járó elismerést Izland kapta.

A vasárnap és hétfőn Lyonban, a SIRHA kiállítás keretein belül megtartott döntőben összesen 21 nemzet csapata készíthette el fogásait, a magyar csapatot vezető Veres István séf hétfőn versenyzett. A csapat tagja Molnár Bence commis (segéd) és Széll Tamás coach, a csapat elnöke ezúttal is Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke volt.

Ilyen hosszúra nyúlt felkészülés még sosem fordult elő a Bocuse d’Or, világ legnagyobb presztízsű szakácsversenyénektöbb mint három évtizedes történetében. A szinte zárt kapuk mögött, tavaly októberben megrendezett tallinni európai válogató után a lyoni világdöntőt többször is elnapolták, így most kivételesen nem január, hanem szeptember végére tolódott.

A koronavírus-járvány hatására nemcsak az időpontot, hanem a versenyfeladatot tekintve is történt változás, hiszen a Bocuse d’Or verseny híres arról, hogy szinkronban van a világban zajló eseményekkel és az aktuális kulináris trendekkel. A legnagyobb változás, hogy a csapatoknak a szokásos tányértéma helyett elviteles menüt kellett készíteniük, három fogást, amelyek közül mindegyikben kötelező alapanyag volt a paradicsom.

A magyar csapat előételként ratatouille tarte-ot készített konfitált paradicsommal, paradicsom vinaigrette-tel és petrezselyem olajjal, főételként garnélával töltött derelyét grillezett paradicsommal, garnéla-bisque-kel és fehérparadicsom szósszal tálalva. A desszert paradicsom-eper-bodzavirág baba, egy klasszikus francia desszert volt, eredetileg egy rumos szirupba áztatott tészta.

A korábbi évekkel ellentétben az egyik leglátványosabb és legizgalmasabb versenyfeladat, a hústéma prezentálásához a csapatok ezúttal nem önállóan tervezték és készítették el tálaikat, hanem mindenki egyforma tálat kapott. Ez egészült ki egy fém edénnyel, melyben egy ragut kellett bemutatni. Ez a hús harmadik köreteleme, melynek zöldségekből és magvakból kellett készülnie.

Veres István és csapattársai brezírozott marhastefániát és fűszervajjal töltött “madelaine-t” készítettek. A hústál elemei között kétféle vegán burgonyaköret jelent meg: konfitált burgonya hagymalekvárral, savanyított kaprilevéllel és kakukkfűvel, valamint ropogós burgonyapuffancs burgonyapürével. A ragutálban krémes zöldségragut tálaltak sajtszósszal, emellett brokkoli és sült cékla salátát is bemutattak tormával és almával.

Mivel a világdöntőre több mint fél évvel a szokott időpont után került sor, közben a Magyar Bocuse d’Or Akadémia gőzerővel készült a következő versenyre is, és október 21-én már le is bonyolítja a magyar döntőt, amelyen Adamek Balázs, Dalnoki Bence, Huszár Tibor, Kelemen Roland és Veres István méri össze tudását. A tét óriási, hiszen a nyertes képviselheti Magyarországot a 2022. márciusában megrendezésre kerülő európai válogatón, amelynek 2016 után ismét Budapest ad majd otthont.

The post Bocuse d'Or: Franciaország nyerte a világversenyt first appeared on 24.hu.

Eged István, Pétervására fideszes polgármestere a Telex riportjában mondta el, hogy miért szeretett volna szavazni az előválasztáson. Ez azért érdekes, mert a fideszes politikusok jellemzően színjátékként, bohózatként beszélnek az előválasztásról, ehhez képest a polgármester nagyon is komolyan veszi azt.

Kisváros vagyunk. Pontosan tudom, kik szavaznak ellenünk, azt is tudom, kik jelentek itt meg. (…) Én szívesen leadtam volna a szavazatomat, a mellé járó nyilatkozatot viszont nem írtam alá, mert nem értettem vele egyet, ezért nem is szavaztam.

Mondandóját így folytatja Eged:

Úgy gondoltam, ha egy ellenzéki miniszterelnök-jelölt fogja megnyerni a választást, ami előfordulhat, akkor abból a hat jelöltből lesz olyan, aki talán képes vezetni az országot. És lesz olyan, aki teljesen alkalmatlan. Több ilyen van. Ha már itt esetleg választani kell, és az ellenzék fog nyerni, akkor mindenképp olyan miniszterelnökre van szükség, akinek valamilyen képessége van az ország vezetésére.

The post A fideszes polgármester azért akart előválasztani, hogyha kormányváltás lesz, olyan miniszterelnök jöjjön, aki el tud egy országot vezetni first appeared on 24.hu.