A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége elismeri, hogy csak a második helyet érte el a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, ezért nem követeli magának a kormányalakítás jogát, de készen áll tárgyalni arról, hogy egy új koalíció vezető ereje legyen – jelentette be a pártszövetség kancellárjelöltje hétfőn Berlinben.

Armin Laschet tájékoztatóján hangsúlyozta: a Bundestag-választás szoros eredménye azt jelenti, hogy egyik “egykori nagy néppárt” – azaz a CDU/CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – sem kapott egyértelmű felhatalmazást a kormányalakításra.

A CDU/CSU-t és az SPD-t alig egy százalékpont választja el egymástól, ezért a választási eredmény helyett az a döntő tényező, hogy melyik erő tud többséget szervezni maga köré a parlamentben – mondta.

Kiemelte, hogy készen állnak tárgyalni a kormányzati együttműködésről a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP), a Bundestag azon pártjaival, amelyekkel az SPD is kormányozni kíván.

Elmondta, hogy a CDU/CSU fájdalmas veszteségeket szenvedett a választáson, és ebben személyesen is van felelőssége.

(MTI)

The post Német választás: Vereségük után a kereszténydemokraták is tárgyalnának a kormányalakításról first appeared on 24.hu.

Független szakértők bevonásával vizsgálja ki a Xiaomi kínai technológiai óriáscég azokat a litván kiberbiztonsági hatóságok által felhozott vádakat, melyek szerint Európában értékesített okostelefonjainak egyes, beépített funkciói a cenzúrát szolgálják – írja az MTI.

A Xiaomi hétfőn a Global Times című kínai lapnak eljuttatott közleményében számolt be a vizsgálat tervéről, amellyel a készülékei adatvédelmi biztonságát, valamint üzleti tevékenységük megfelelőségi gyakorlatát kívánja alátámasztani.

A litván védelmi minisztérium múlt kedden a kínai gyártmányú mobiltelefonok vásárlásának kerülését, valamint a meglévő készülékek kidobását javasolta a litván Országos Kiberbiztonsági Központ új jelentése nyomán. A jelentés szerint a Xiaomi készülékek egyes alkalmazásai, a többi közt a beépített internetböngésző, felismerik és letilthatják az olyan keresőszavakat, mint „szabad Tibet”, „Éljen Tajvan függetlensége!” vagy „demokráciamozgalom”. Ezeket a funkciókat – tették hozzá – az Európai Unió területén forgalmazott készülékekben kikapcsolták ugyan, de távolról bármikor aktiválhatóak.

A Xiaomi hétfői közleménye szerint a szóban forgó, reklámok kezelésére használt szoftver „alkalmas arra, hogy megvédje a felhasználókat bizonyos, sértő tartalmaktól, mint például a pornográfia, az erőszak, a gyűlöletbeszéd, illetve a helyi felhasználók számára sértő utalások”. Hozzáteszik: ez bevett gyakorlatnak számít világszerte az okostelefonokkal és internettel foglalkozó ágazatban. A Global Times internetes kiadásában megjelent cikk ezzel kapcsolatban egyebek mellett a – Kínában betiltott – Facebook és Google hasonló gyakorlatait hozta fel példaként.

A litván kiberbiztonsági hatóság emellett azt is megállapította, hogy a Xiaomi telefonjai egy szingapúri szerverre továbbítják a titkosított adatforgalmi adatokat. A kínai vállalat a hétfői közleményben erre reagálva aláhúzta: adatkezelési gyakorlatuk teljes mértékben megfelel az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének. „A személyes adatok bármilyen jellegű felhasználása a végfelhasználó érvényes beleegyezésétől függ, és minden esetben megfelel a helyi, illetve regionális törvényeknek” – húzták alá.

A Canalys piackutató cég adatai szerint a Xiaomi 2021 második negyedévében vált először a világ második legnagyobb okostelefon-forgalmazójává, 17 százalékos világpiaci részesedéssel.

Peking és Vilnius viszonya feszültté vált azóta, hogy a litván vezetés júliusban engedélyezte Tajvannak egy saját néven működő képviseleti iroda létrehozását Litvániában. Kína erre reagálva felszólította Litvániát, hogy hívja vissza pekingi nagykövetét, jelezve, hogy Kína vilniusi nagykövetét is hazarendelik, az „egy Kína” elvének elismerése ugyanis Kína más országokkal kialakított kétoldalú kapcsolatainak politikai alapja.

• Nehezebbé vált a SIM-kártyával való trükközés
• Különleges születésnapot ünnepel ma a Google logója
• Litvánia azt ajánlja: mindenki dobja ki a kínai mobiltelefonokat

The post A Xiaomi vitatja a litvánok cenzúravádjait first appeared on 24.hu.

Egy új tanulmány alapján a ma születő gyermekek sokkal több szélsőséges időjárási eseményt fognak megtapasztalni, mint az 1960-as évek szülöttei – írja az MTI. A klímaváltozás miatt többek között az erdőtüzek, az áradások és a hőhullámok kockázata is nő.

A szakértők a hőmérséklet globális alakulására és a szélsőséges időjárási jelenségekre vonatkozó előrejelzéseket vetették össze a népesség adataival, illetve a várható élettartammal. A felmelegedéssel kapcsolatban különböző forgatókönyveket vettek alapul.

Számításaik alapján egy 1960-ban született személy átlagosan 2-6 kánikulát tapasztal meg élete során. Ha a felmelegedést sikerül is 1,5 Celsius-fokban korlátozni, egy 2020-ban született gyerek már 10-26 ilyen eseményt él majd át.

Amennyiben a hőmérséklet 2 Celsius-fokkal emelkedik, a ma születő generáció életében 15-29 hőhullám is lehet, ha pedig a kormányok nem változtatnak jelenlegi klímastratégiájukon, a szám a 21-39-et is elérheti.

A többi szélsőséges időjárási jelenség esetében is növekedés várható. Wim Thiery, a Brüsszeli Szabadegyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője szerint a ma 40 évesnél fiatalabbak korábban nem tapasztalt mennyiségben élhetnek meg aszályokat, hőhullámokat, áradásokat és terméskieséseket. Az eredmények alapján komoly veszélyek fenyegetik a fiatal nemzedékek biztonságát, a kutatók úgy vélik, a kibocsátás drasztikus csökkentésére van szükség.

Különösen erőteljesen fog növekedni a szélsőséges időjárási események száma a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, az alacsonyabb átlagjövedelmű országok fiatal generációit erőteljesebben érinti a probléma. A 2016 és 2020 között Afrikában, a Szaharától délre született gyerekek 5,6-6-szor több szélsőséges időjárási eseményt élnek majd meg, de Európában is négyszer több ilyes jelenséget fognak megtapasztalni napjaink gyermekei.

Katja Frieler, a Potsdami Klímakutató Intézet szakértője és a csapat tagja szerint a jó hír az, hogy a klímaterheltség nagy részét levehetjük a gyerekek válláról, ha a Föld felmelegedésének mértékét 1,5 Celsius-fokban korlátozzuk a fosszilis energiahordozók használatának felfüggesztésével. Globális szinten ez a fiatal generációk számára 24 százalékkal kevesebb szélsőséges időjárási eseményt jelentene ahhoz képest, ha az államok emissziója nem változna.

The post Nagyon nehéz évtizedek várnak a mai gyerekekre first appeared on 24.hu.

Három év nyolc hónap börtönre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte a Tatabányai Törvényszék azt a férfit, aki tavaly áprilisban puszta kézzel vert halálra egy embert Tatabányán. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosbításért, míg a vádlott és a védője felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett.

A bírósági tényállás szerint a közepes-súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt lévő terhelt Tatabányán italozott és munkáról beszélgetett három férfivel. A férfi ekkor közölte az egyikükkel, hogy nem fog neki munkát adni. Ezt követően a férfi elment, majd öt perccel később a későbbi áldozattal érkezett vissza.

Az alkoholos befolyásoltság alatt lévő sértett trágár módon szidalmazni és fenyegetni kezdte az elkövetőt. Fellépésére a vádlott nem reagált, a sértett ennek ellenére ököllel arcon vágta. Az ütéstől a vádlott elvesztette az egyensúlyát és nyolc napon belül gyógyuló arcérülést szenvedett.

Ezt követően a vádlott egy hirtelen, gyors mozdulattal a tőle 3-4 méterre lévő, további fenyegető kijelentést, mozdulatot nem tévő személyhez lépett, és azért, hogy az őt ért sérelmet megtorolja, könyökkel, nagy erővel arcon ütötte. A megütött ember fejjel a kőtámfalhoz, majd a földre esett.

A vádlott a már földön fekvő, magatehetetlen, így védekezni nem tudó sértett bántalmazását folytatta, és még legalább három alkalommal, nagy erővel, ököllel arcon ütötte. A sértett a bántalmazás következtében a helyszínen meghalt, halálát az arc és a koponyaalap csontjainak töréséből származó vér belélegzése okozta, amelynek következtében a légútja elzáródott és megfulladt.

The post Puszta kézzel halálra vert egy embert, 3 év 8 hónapot kapott first appeared on 24.hu.

A Momentum szavazatvásárlással vádolja az MSZP-t Kecskeméten – erről a párt küldött közleményt a 24.hu-nak.

Eszerint Bodrozsán Alexandra, a Momentum kecskeméti előválasztási képviselőjelöltje számolt be arról, hogy szombaton tömegével buszoztatták az embereket a szavazósátorhoz, valamint 2000 vagy 4000 forintért próbálták őket rábírni, hogy szavazzanak az MSZP-s jelöltre. „A szavazókat a fülem hallatára igyekeztek tisztességtelenül rábírni, hogy szavazatukkal előválasztási ellenfelemet, az MSZP-s Király Józsefet és Karácsony Gergelyt támogassák. Az előválasztáson való részvételükért cserébe 2000 és 4000 forint körüli összegeket ajánlottak fel a részükre” – írta Facebook-posztjában Bodrozsán.

„Az eset bizonyítására több felvétel is készült, melyeket eljuttattam az Országos Előválasztási Bizottsághoz. Kértem a bizottságot, hogy előválasztási ellenfelemet tiltsák el a további jogsértéstől, és a választási csalás miatt Király Józsefet a képviselőjelöltségtől léptessék vissza” – írta Bodrozsán Alexandra, kiemelve, hogy ezzel szocialista ellenfele megsértette az ellenzéki pártok által aláírt értéknyilatkozatot, ami alapján a szavazatvásárlás tilos az előválasztáson.

A 24.hu elérte hétfő délután Király Józsefet, aki tagadta és visszautasította a szavazatvásárlás vádját, és kijelentette: rágalmazásért feljelentést tesz. „Nagyon felzaklatott ez a lejáratókampány, amit a Momentum jelöltje folytat ellenem, nagyon káros ez a Fideszt leváltani akaró ellenzéki összefogás szempontjából. Megrendezett ez az akció és manipulatív, rettenetesen sajnálom” – mondta az MSZP-s politikus.

Bodrozsán és Király is önkormányzati képviselő Kecskeméten, mindketten egyéni körzetben tudtak nyerni 2019-ben a megyeszékhelyen, ahol ugyanakkor a Fidesznek szűk többsége megmaradt a közgyűlésben.

The post Szavazatvásárlással vádolja a Momentum az MSZP-t, a szocialista jelölt rágalmazásért feljelentést tesz first appeared on 24.hu.

Mi történik, ha vállalkozni szeretne, de

• Nincs hozzá elég tőkéje?
• Nincs bejelentett munkahelye?
• Nem szeretne, vagy nem tud fedezetet felmutatni egy hitelhez?
• De van egy olyan üzleti terve, ami működne, ha tud hozzá pénzt szerezni.

Gyakorlatilag erre találták ki a mikrohitelezést, amely bár először a harmadik világban futott be, már a fejlettebb országokban, például Magyarországon is létező pénzügyi megoldás.

Különösen akkor, ha valaki például megváltozott munkaképességű embereket vagy épp munkaerőpiacról kiszorultakat szeretne alkalmazni, vagy csak szimplán úgy dönt, hogy mostantól valami mást akar csinálni, amire igazából mindig vágyott, de eddig nem volt meg rá a lehetőség.

Hitelek azóta léteznek, amióta gazdaság létezik. A gazdaság pedig azóta létezik, hogy az emberi civilizáció elkezdődött. A hitelezés valószínűleg még a pénzalapú gazdaságot is megelőzte, annyira alapvető szükségletet tölt be a társadalomban és a gazdaságban. Hitelt akkor veszünk fel, ha hiányt szenvedünk valamiből, és akkor tudunk csak felvenni, ha valaki – várható haszonért cserébe – hajlandó átvállalni a mi kockázatainkat. Akkor van  probléma, ha a kockázatok túl magasnak tűnnek, a belőlük várható haszon pedig túl alacsonynak. Ekkor ugyanis nem történik hitelezés, enélkül pedig nincs gazdasági fejlődés sem.

Pontosan ezekkel a kockázatokkal küzdenek például a legszegényebb országok állampolgárai. Ha valakinek arra sincs pénze, hogy a legalapvetőbb eszközöket beszerezze a vállalkozáshoz, akkor hiába szeretne kitörni a szegénységből, lehetősége sem lesz rá.

Ezen segített a mikrohitel ötlete. Muhámmád Junusz közgazdász egy kísérletet kezdett Bangladesh vidéki, elszegényedett részein. Yunus 27 amerikai dollárnyi hitelt adott 40 nőnek, akik vállalkozni szerettek volna, de annyira szegények voltak, hogy nem tudták rá előteremteni a pénzt, hitelt pedig tulajdon hiányában nem kaphattak. A 40 nő a kisösszegű hitelt arra használta fel, hogy alapanyagot vegyen a saját vállalkozásához, bizonyos esetekben a kosárfonáshoz. A kísérlet sikeres volt, a pénzt nagyon magas arányban fizették vissza, és több mikrovállalkozást is sikerült beindítani.

Yunus innen tudta, hogy a nagyon magas kamatot kérő uzsorahitellel szemben működő lehet a kis összegű mikrohiteleké, és létrehozta a Grameen Bankot, amely mostanra több mint nyolcmillió embernek adott mikrohitelt.

Yunus és a bank 2006-ban közösen Nobel-díjat kaptak a munkájukért.

A mikrohitelezés ebben az esetben hosszútávú társadalmi haszonnal is jár. Egyrészt kifejezetten magas a visszafizetési arány és a vállalkozások sikeressége is. Ennek köszönhetően a legtöbb mikrovállalkozó idővel jó törlesztővé válik, és nagyobb hiteleket is kaphat. Ebben az esetben a mikrohitel egy befektetés a vállalkozásba. Az össztársadalmi haszon pedig ennél is magasabb. Jó mikrohitelezéssel komplett társadalmi csoportok emelkedhetnek ki a tőkehiány csapdájából, és ezzel hosszútávon az egész gazdaság jól jár.

Ezt a megoldást nem csak a legszegényebbeknél lehet sikeresen használni. Remek tanulmány készült arról, hogy a mikrohitel mennyire segíti a fejlett országok kis gazdasági szereplőit is. Barcelonában például kifejezetten sikeres volt a program a gazdasági válság után vállalkozni akaró, de pénzhiányos kisvállalkozásoknál.

A koronavírusjárvány a kisvállalkozókat viselte meg a legjobban a modern világban. Az újraindulni akaró, de nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak friss tőke és fedezet híján nincs miből ismét alapanyagba, eszközbe, munkabérbe vagy épp reklámozásba fektetni. A teljesen új vállalkozások egy része pedig nem tud elindulni tőke nélkül, hiába van jól működő üzleti terve. Az induláshoz és újrainduláshoz szükséges pénzt ugyanis a legnehezebb előkeríteni. A hagyományos hitelekhez ugyanis fedezet kell, míg a személyi kölcsön esetében bejelentett munkahely, amellyel igazoljuk, hogy vissza tudjuk fizetni a kölcsönkért összeget.

A frissen induló vállalkozóknak viszont ritkán van már létező, bejelentett, stabil munkahelyük, hiszen pont valami újat szeretnének teremteni. Ez egy olyan, potenciálisan fizetőképes és sikeres vállalkozói réteg, amely a hagyományos hitelek lehetőségéből kiesik, és sokszor nem tud pályázatokon sem támogatáshoz jutni.

Az a megoldás, amit a legszegényebb országokban találtak ki, pont úgy működhet a fejlettebb országokban is, hogy a tőke nélküli, vállalkozó kedvűeket segítse. A haszon pedig nagyon hasonló. Ezek a vállalkozások alapvetően a tőke hiányában nem működnek, de ha sikeressé válnak, azzal nem csak a gazdaságnak segítenek, hanem potenciálisan jobb ügyféllé is válnak a hitelezők számára. Ráadásul a bankok a mikrohitelezéssel kapcsolatban már nem csak azt mérlegelik, hogy pénzt tudnak-e rajta keresni. Sok bank ezekkel a hitelekkel a társadalmi megtérülésre is céloz, és minél hatékonyabban képviseli ezt egy hitelezési módszer, annál jobb ez a bankoknak is.

A rovatot az UniCredit Bank Social Impact Banking programjának Mikrohitele támogatja, amely elősegíti a mikrovállalkozások alapítását és fejlesztését, a társadalmi értékteremtést. Tudjon meg többet a Mikrohitelről, a részletes termékfeltételeket keresse az UniCredit bankfiókjaiban és weboldalán.

The post Megéri mikrohitelt adni azoknak, akik vállalkozni akarnak, de nincs hozzá elég pénzük first appeared on 24.hu.

Mikor idejöttünk, többen az általános iskolából is kimaradtak, ma már ez nincs. Mindenki továbbtanul, az első gyerekek most jutnak el odáig, hogy megszerezzék az első szakmájukat. Zömében szakközépiskolába járnak, van, aki az osztály egyik legjobb tanulója, úgyhogy elhatározta, hogy le fog érettségizni

– meséli Kalina Yvette, a csörögi tanoda vezetője.

A Pest megyei, alig több mint kétezer fős községben a tanoda épülete egy kis utca végében bújik meg. Semmiféle tábla nem jelzi, hogy ez nem egy átlagos lakóház, ám erre nincs is szükség: az idejáró gyerekek valószínűleg csukott szemmel is idetalálnának. Három óra múlt, a diákok buszának érkezéséig még van egy kis idő, addig megtudhatjuk, honnan jutott el a tanoda odáig, hogy nemrég megkapta a TASZ SZABAD-díjának BOOKR Kids különdíját.

A történet 2011-ig nyúlik vissza, ekkoriban még csak közösségépítő programokat szerveztek, maga a tanoda egy évvel később nyitotta meg a kapuit, habár akkor még csak hetente egyszer, szombaton tartott nyitva – a dolgozók is kevesen voltak, ráadásul mindenkinek volt egy főállása valahol máshol. A 2016-os tanodapályázaton viszont sikeresen szerepeltek, ezt követően már heti háromszor fogadhatták a gyerekeket, sőt, a következő pályázat után már heti öt napon – miközben persze a program is sokat változott.

A tanodában a hétköznapi alkalmakon jelenleg többek közt egyéni fejlesztéseket tartanak, de mindig marad idő a játékra is. Olykor évfolyamszinten igyekeznek kisebb csoportos foglalkozásokat is szervezni, de az is előfordul, hogy az összes alsós vagy felsős egyszerre van jelen. Szombatonként napindító beszélgetéssel kezdenek, majd az alsósoknál rövidebb, a felsősöknél hosszabb foglalkozások következnek, utóbbiak körében épp egy vállalkozásfejlesztő ötlet elindítása van tervben.

Beszélgetés közben új arcok bukkannak fel, ám nem a diákok, hanem az önkéntesek csapata bővül. Horváthné Stumm Erzsébet a váci piarista gimnázium tanára, de hétfőnként Csörögön tart foglalkozásokat, ő hozott magával három középiskolás piarista diákot, akik mostantól egy ideig a tanoda önkéntesei lesznek. „Nagy vállalás ez tőlük, nagy segítség ez nekünk”, fogalmaz a tanoda vezetője, miközben megbeszélik, melyik önkéntes lány kezdhet el matekozni, angolozni vagy épp a környezetismeret javító dolgozatra készülni valamelyik csörögi növendékkel.

Itt szinte mindenki rokon: unokatestvérek, másodunokatestvérek járnak ide, ők testvérnek hívják egymást. Elég családias a hely

– mondja Kalina Yvette. Zömében mindenki csörögi, egy-egy kivétel akad csak, például az egyik önkéntes testvére Budapestről vagy egy testvérpár Váchartyánból – ám a családjuk nekik is csörögi kötődésű.

Pillanatnyilag 11 iskolából összesen 45 gyerek jár a tanodába, zömében hátrányos helyzetűek. Egy időben a gyermekjóléti szolgálaton és főleg iskolákon keresztül toboroztak, ma már erre nincs szükség, sőt, ahogy a tanoda vezetője is jelzi, komoly dilemmát jelent, miként tudnak úgy minőségi munkát végezni, hogy közben beengednek minden jelentkezőt. Ráadásul a munka minősége nagyban függ attól is, hány önkéntessel tudnak együtt dolgozni, hiszen azért nem mindenki alkalmas erre a feladatra.

De közben meg itt egy csomó gyerek, és mindegyikőjüknek szüksége lenne ránk.

A gyerekek fejlesztéséhez folyamatosan mérik a diákok teljesítményét, épp nemrég írattak velük matematikából és szövegértésből felmérőt. Ha azt tapasztalják, hogy valaki kiemelkedően teljesít vagy épp le van maradva valamiből, azt megosztják egymást között, de ahogy a tanoda vezetője is mondja, ez pont úgy működik, mint egy normál iskolában, ahol az osztályban a gyerekek különböző tantárgyakból különböző szinten állnak. Nem biztos, hogy az évfolyamot jelző szám bármit is jelent, náluk is van olyan negyedikes, aki szinte hibátlanra írta meg a felmérőt, míg a kortársa körülbelül másodikos szinten tarthat.

A foglalkozásokat megpróbálják a gyerekek szintjéhez igazodva tartani, e törekvést persze jócskán megnehezítik az iskolai elvárások. „Nagyon fontos, hogy az iskolában sikerélményeik legyenek, hiszen ezek motiválják őket a tanulásban, de közben egy csomó dolgot, akár az együttműködési képességet vagy a problémamegoldást ott nem igazán fejlesztik” – jelzi, miközben a polcokon tornyosuló társasjátékokra mutat, amelyekre ugyan ráírják, milyen tantárgy tanulásában hasznosítható, azért inkább a szociális kompetenciák fejlesztésére szolgálnak.

„Kik ezek az új lányok?” – szalad be az udvarról Klári, a tanoda másodikos növendéke, aki hirtelen nem tudja hova tenni a nemrég érkező önkénteseket. A gyerekek aztán gyorsan megbarátkoznak az új arcokkal, egymás után kerülnek elő a különböző leckék. Úgy tűnik, felelőtlen ötlet volt hátizsákkal érkeznem, mivel hiába próbálok erősködni, hogy én nem a váci gimnazistákkal jöttem, mert sajnos már nem járok iskolába, Klári megfogott a kérdésével: „de hát akkor miért van rajtad iskolatáska?”

Ma még nem trendi a tanulás a csörögi cigánysoron, de ez a távlati célunk, és már vannak változások

– hangsúlyozza a tanoda vezetője, aki nagyon hálás többek között a már említett váci piarista gimnáziumnak, amellyel van egy megállapodásuk arról, hogyha látnak olyan gyereket, akinél azt érzik, van esély arra, hogy elvégezze, akkor felveszik oda. Arról szó sincs, hogy a felvételi elmaradna, illetve egy beszélgetésen is részt kell venni a növendéknek, hogy kiderüljön, bírni fogja-e az ottani terhelést.

Már van olyan csörögi diák, akinél úgy érezték, bírni fogja, és ez később be is igazolódott.

Kalina Yvette egyébként sokáig tanárként a Közgazdasági Politechnikumban dolgozott, így pontosan emlékszik arra, amikor a rendszerváltás környékén több mint tízszeres túljelentkezés volt az iskolában, majd ez különböző okok miatt jócskán csökkent, mára pedig ismét az egekben a jelentkezők száma. „Még középosztálybeli gyerekként sem olyan egyszerű bejutni egy hat- és nyolcosztályos gimnáziumba, cigánygyerekként viszont nagyon-nagyon nehéz”, magyarázza, miért olyan fontos számukra a váci iskola adta lehetőség.

Amikor idekerültem, nem gondoltam, hogy ezt a hátrányt ennyire nehéz behozni. De tényleg nagyon nehéz behozni

– vélekedik a tanoda vezetője az elmúlt tíz év munkájának fényében. Az okok közül elsőként a szókincs jut eszébe, „az iskola gyakorlatilag néha olyan ezeknek a gyerekeknek, mintha hottentottául beszélnének hozzájuk”, magyarázza. A tanodában is gyakran tapasztalják, hogy egy iskolai olvasmány során mennyi szót kell megmagyarázni, és noha folyamatosan fejlesztik a gyerekek szókincsét, ezen a téren sem lehet egyik napról a másikra szignifikáns változást elérni: „iszonyúan meghatározó, hogyan beszélnek valakivel a gyerekkorában, hogy valaki hall-e mást tőmondatokon kívül”.

Nehézséget okoz az is, hogy a gyerekek az iskola után, valamikor négy óra körül érkeznek csak meg a tanodába, addigra már meglehetősen elfáradtak. Emiatt leginkább a szombati napot tudják hasznosítani, illetve óriási jelentősége van a tanítási szüneteknek is.

A hátrányos helyzetű gyerekeknek a szünetekben nincs olyan sok program, amin részt vehetnének

– indokol a tanoda vezetője, hozzátéve, olyankor persze igyekeznek a játékosságra helyezni a hangsúlyt, de azok a foglalkozások mindenképp nagyon sokat számítanak.

Nemrég Waldorf-diákok is jártak náluk, a tanoda vezetőjében mély nyomot hagyott, amit az egyik fiú távozásakor mondott: szerinte ezeket a gyerekeket az iskolai feladatok nem igazán motiválják, de nagyon meghatározók számukra azok az emberi kapcsolatok, amelyeket a tanodától kapnak, és ezen keresztül biztosan könnyebben lehet őket motiválni.

A motiváció azért nem csak ennyiből áll: próbálnak rengeteg játékot összegyűjteni, amikkel igyekeznek bevonzani a gyerekeket, van trambulin, csocsó- és pingpongasztal, ezek is alkalmasak fejlesztésre, még ha nem is pont úgy, mint egy matematika tankönyv vagy egy angol munkafüzet.

A játékokra tanulás közben is jut idő, Krisztián például nagy elánnal csukja be a füzetét a lecke befejezése után, majd boldogan nyugtázza, hogy „mindent megtanultam, mehetünk játszani”. Már veszi is az irányt a trambulin felé, ami láthatóan ideális kikapcsolódást jelent két házi feladat között. Ezen kívül a közös játék sem maradhat el, a gyerekek és az önkéntesek körben állva mutatják meg nekem is, hogyan tartsam a kezem, hogy ne én legyek az első kieső, de a csörögi kislányok egy szempillantás alatt leiskoláztak. Aztán a játék végeztével érkezik is a tanári intelem:

Gyerünk vissza tanulni!

A csörögi gyerekek egyébként abból a szempontból szerencsés helyzetben vannak, hogy nekik megadatott az, ami nagyon sok hátrányos helyzetű kistérségben nem: az integrált oktatás. Minden reggel iskolabusz viszi be őket a környék különböző iskoláiba, ahol viszont rögtön találkozhatnak is ennek az árnyoldalával: sokszor teljesen magukban kénytelenek boldogulni az osztályközösségekben. Így nem csoda, hogy a tanodai közösség a gyerekek életének meghatározó részét jelenti: az óvoda után itt újra együtt lehetnek.

Tavaly tavasszal aztán ők is komoly kihívással találták szembe magukat, amikor a járványhelyzet miatt egyik napról a másikra – az iskolákhoz hasonlóan – be kellett zárniuk. Nem tétlenkedtek sokáig, rögtön elkezdtek eszközöket gyűjteni, a tanoda vezetője szerint elengedhetetlen volt, hogy minél gyorsabban reagáljanak. Rövid idő alatt létrehoztak egy mentori rendszert, amelynek keretében egy gyerekkel egy mentor foglalkozott, ehhez persze bevonták a középiskolásokat is.

Nehézséget főként a beosztás betartása okozott, de ez a probléma egyáltalán nem volt újkeletű: egy szürke hétköznapon is nehéz elérni, hogy a gyerekek pontosan érkezzenek, van, aki előbb jön, van, aki később, illetve az nem jön, akinek kéne, az pedig igen, akinek nem kellene. A járvány alatt voltak diákok, akik eltűntek, többeket vissza lehetett hozni, három gyerekkel viszont teljesen megszakadt a kapcsolat. A tanoda vezetője szerint itt minden a szülőkön múlt, akikkel egyébként folyamatosan tartják a kapcsolatot, időről időre úgynevezett szülőfórumokon is megosztják egymással a tapasztalataikat.

Nem lehet úgy tanodát csinálni, hogy a szülőkkel nem erős a kapcsolat. A digitális oktatás itt nagyon nehéz helyzetet eredményezett, főleg olyan szülőkkel, akik amúgy is tele vannak kisebbrendűségi érzéssel, hogy márpedig ők ezt nem képesek megoldani

– fogalmaz. Nem könnyítette meg a helyzetet az sem, hogy habár a szülők megpróbálják éreztetni a gyerekekkel a tanulás fontosságát, sokszor a metakommunikációjuk egészen mást sugall. Nem csoda, mivel zömében ők is rossz élményeket szereztek az iskolában egykor.

Az első hullám után a tanoda munkatársai arra jutottak, hogy kicsit túlzottan is átvették a szülőktől a felelősséget, a második hullámnál ezért változtatni akartak az arányokon, mondván, van, amit a szülő maga is meg tud csinálni. A lakáskörülmények nem voltak tökéletesek, a zaj sokszor megnehezítette a foglalkozások tartását, ugyanis a család ugyanott élte az életét, ahol a gyerekek tanulni próbáltak.

A tanoda tapasztalatai szerint a tanárok, tanítók jelentős része nagyon igyekezett, de az órák színvonala között adódtak eltérések, visszatérő jelenség volt például, hogy csak elküldték a feladatokat, majd várták, hogy azokat megoldva visszakapják. A járványhelyzet alatt minden gyereknek legalább heti négy óra odafigyelést biztosítottak, persze volt olyan önkéntes, aki annyira elkötelezett volt, hogy minden este munka után még két órát foglalkozott az adott gyerekkel. „Ő megbukott volna abban az évben, úgyhogy kijelenthetjük, hogy a digitális oktatás mentette meg”, mondja a vezető.

A tanoda immár közel tízéves működése alatt jó néhány gyerek sorsát követhették végig: vannak, akik ma már dolgoznak vagy gyereket nevelnek. Kalina Yvette egy Amanda nevű lányt emel még ki, aki a kezdetek óta hozzájuk jár, jelenleg tizedikes középiskolás. Iszonyú büszke rá, mert azt látja, hogy az évek során segítőkész, nyitott fiatallá vált.

Nem feltétlenül arra vagyok büszke, hogy tudja a logaritmust, hanem arra, hogy azt látom, a többiek bármikor számíthatnak rá, és biztos vagyok benne, hogy meg fogja állni a helyét az életben

– meséli a lányról, aki jelenleg szakácsnak tanul.

A tanoda legfontosabb célkitűzése, hogy minél többen érettségizzenek le, tanuljanak tovább. Kalina Yvette elismeri, azt hitte, hogy ez a folyamat gyorsabban zajlik majd, illetve olyan reményei is voltak, hogy mindenki felsőoktatási intézményben folytathatja a tanulmányait, de mára rájött, hogy ez teljesen irreális. Ugyanakkor hozzáteszi, rengeteg múlik azon, hogy a szülők mennyire látják be a tanulás fontosságát, ám „ha az embernek nincs pénze, akkor sokkal inkább a pillanatnyi helyzetet akarja megoldani, kevésbé gondolkodik hosszú távon”.

Azonban nem éli meg csalódásként a tanoda eredményeit, csak be kellett látnia, hogy ez egy lassabb folyamat, mint amire előzetesen számított. Ettől még biztosan vannak nagyon tehetséges gyerekek, akiket motiválnak és segítenek a szüleik és a tanáraik, de mára már inkább úgy érzi, hogy lépésekben lehet haladni: ha például valaki már eljut odáig, hogy megszerez valamilyen szakmát, az ő gyereke majd nagyobb eséllyel érettségizhet le vagy folytathat felsőfokú tanulmányokat. Mint mondja:

Természetesen vannak annyira tehetséges gyerekek, akik egyszerre tudnak lépni hármat-négyet. De nem mindenki tud annyit lépni.

A tanodában mindennap azon dolgoznak, hogy mindenki legalább annyit léphessen előre, amennyit tud.

The post „Ma még nem trendi a tanulás a csörögi cigánysoron, de ez a célunk” first appeared on 24.hu.

Mindenkivel előfordulnak szépségápolási bakik, ahogy arra a TikTok videói is számos példát szolgáltatnak. Egy Libby Anderson nevű felhasználó azonban most nagyon magasra tette a lécet, pedig eredetileg csak be akarta festeni a szemöldökét, szeptember közepén feltöltött eddigi legutolsó bejegyzésé ugyanis megmutatta, milyen az, amikor az ember biztosra akar menni a szemöldökfestésben, ezért túl sokáig hagyja fenn a festéket, és a telefonja kijelzőjén szembesül a végeredménnyel.

Azzal, hogy a túl sokáig fennhagyott festéket nem olyan egyszerű leszedni, ezért az egészet jobb a profikra bízni.

@libbyanderson__

when you accidentally leave the eye brow dye on too long