Demi Lovato egy beszélgetős műsorban szerepelt a napokban, ahol különös irányba tolódott a beszélgetés. Az énekesnő ugyanis előhozakodott azzal, hogy nemrég első típusú találkozása volt – szerinte idegenekkel.

A kaliforniai Joshua Tree Nemzeti Parkba látogatott barátaival, ott történt az észlelés:

Láttam ezt a kék gömböt a sivatagban úgy másfél kilométer messzeségben, talán közelebb is volt. A föld felett lebegett három méter magasban, láthatóan tartotta tőlem a távolságot. Gyönyörű és lélegzetelállító élmény volt. Van az embernek egy sejtése erről az egészről, majd egyszer csak beigazolódik, ami mindent megváltoztat.

The post Demi Lovato azt mondja, földönkívüliekkel találkozott, csodás élményként írta le first appeared on 24.hu.

Miután Mocsai Lajos elfogadta a modellváltó Testnevelési Egyetemet (TE) 2021. augusztus 1-jétől fenntartó vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi elnöki felkérését, az egyetem tagjai a szenátusi ülésen önt, mint korábbi általános rektorhelyettest javasolták a rektori székbe. Milyen változást hoz az alapítványi modellváltás?

Jelentőset. Eddig mintha egy biztonsági autó mögött cammogtunk volna, most szabad a pálya, a verseny az egyetemek között. Hiszen amikor húsz egyetemet gardíroz egy minisztérium, óhatatlan, hogy a leglassabbhoz szabja a tempót. Az átalakítással, a kuratórium felállításával mindenki saját üzemanyagot, saját felelősséget kapott, és kiment a pályáról a haladás sebességét meghatározó autó is. Mostantól nem várunk senkire, legjobb tudásunk szerint haladhatunk.

Konkrétan mennyiben más az alapítványi működési struktúra?

Az eddigi bürokratikusabb hivatali rendszer helyett egy öttagú testület dönt a stratégiai kérdésekben. Sokkal könnyebb és hatékonyabb azokkal megvitatni a döntéshozatal miértjét, akik csak egy egyetemért felelősek. Ráadásul a kuratóriumban javarészt sportemberek ülnek. Mocsai Lajos sportkötődését tán nem kell bemutatni. Mellette Kovács Antal (1992, Barcelona olimpiai bajnok cselgáncsozója), Vári Attila (2000, 2004 olimpiai bajnok vízilabdázója), Schmidt Ádám (a miniszterelnök főtanácsadója, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi jogi igazgatója, az MKOSZ jogásza, a háromszoros olimpiai bajnok kajakos, Kovács Katalin férje) és Vida József, három bank és a TV2-csoport vezérigazgatója alkotja az ötfős tagságot.

Lelkesen beszél minderről.

Rettentően ránk fért ez az új impulzus. Ezért nem csak én vagyok lelkes, hanem a munkatársak és a hallgatók is. Mocsai Lajossal eddig is jól dolgoztunk együtt, ezután is tudunk majd, csak más felállásban.

Rektorként tervez-e bármiféle módosítást, vagy viszi tovább elődje filozófiáját, vezetési stílusát?

A megkezdett projektek haladnak tovább, de jó néhány területen más lesz a hangsúly.

Például?

A korábbi kettős, a rektor és a kancellár egymás mellé rendeltségén alapuló egyetemvezetést átalakítottuk. A pénteki hivatalos kinevezésemtől kezdve már teljes jogkörrel a rektor felelőssége az egyetem működése. Eddig a kancellárnak mindenben vétójoga volt, mostantól ez a felállás úgy módosult, hogy a rektornak van egyetértési vagy vétójoga mindenben.

Az oktatásban milyen újító elképzelései, irányváltási javaslatai vannak?

A Magyar Királyi Testnevelési Főiskola megnyitása, 1925 óta hungarikum a testnevelőtanár-képzésünk. Mondhatjuk: van történelmünk, jelenünk, és a jövőben is lesz itt tanárképzés. Ez a legnagyobb felelősségünk. Módszertanilag azonban meg kell újítanunk az oktatást. Emellett 2022 őszétől a sporttudományi alapszakjaink száma megduplázódik. Egyre nagyobb a felvevőpiac itthon is, másrészt külföldi hallgatókat szeretnénk bevonzani a képzési rendszerbe.

Jelen pillanatban a hallgatók hány százaléka külföldi?

Nagyjából egy, de ez nem a valós kép, mert az elmúlt években nem lehetett több az építkezések miatt.

Az nem sok. Mi a cél?

Tíz százalék. Főleg az infrastruktúra hiányosságaink miatt nem sikerült ezt elérni eddig. A modellváltás miatt előttünk áll egy ötéves finanszírozási és egy 25 éves keretszerződés aláírása az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM). Ebben kifejezetten fontos és hangsúlyos fejezet a saját piaci alapú bevétel egyre gyarapodó előteremtése.

A korábbi Sportkórház csodásan felújított épületeivel kiegészült TE már mintha megfelelne a célnak. Hol érzi még az infrastruktúra hiányosságait?

A jelenlegi épületek az elméleti oktatásra és a kutatásra kiválóak, de gyakorlati képzésre alkalmatlanok. Évek óta és még az előttünk álló években is bérletbe kényszerülünk, ami komoly logisztikai fejtörés a hivatalnak, míg az utazgatás fölöslegesen nehezíti a diákok életét. Jó hír, hogy jövő héten tartjuk a Csörsz utcai sporttelepünk bokrétaünnepét. Az atlétikai és labdarúgó pályát, a labdajátékok bajnoki meccseire is alkalmas sportcsarnokot bő egy év múlva adjuk át. A Győri út, Alkotás út által közrefogott ingatlanon belül az elavult kollégium helyére új, modern épületet húzunk, míg a régi, 25-ös uszoda helyén 50 méteres fedett medence épül. A leégett sportcsarnok területén egy 200 méteres fedett futópályát is magában foglaló új csarnok, illetve egy sportszálló építése szerepel a tervben. Ezek a bontási és kivitelezési munkák csak ezután kezdődnek el.

Mikorra készül el a TE-kampusz teljes egészében?

A végső álom, hogy a százéves évfordulónkra, 2025-re mindent átadjunk, a teljes kampuszt használatba kapják az oktatók és a diákok. A XII. kerület ékköve lesz a TE, mert bár az oktatás prioritást élvez, a fennmaradó szabad kapacitás a lakosságot is szolgálja majd.

Még hány milliárdot emészt fel a beruházás?

Jelentős összeggel számolhatunk, most úgy látom. Ha minden megvalósul, készen állunk arra, hogy nemzetközi hallgatókat, szövetségek edzőképzéseit fogadjuk.

Mekkora éves működési költségvetést kapnak mindehhez?

Nagyjából az eddigi duplájára növekszik, ami valóban lehetőséget biztosít a fejlődésre. A költségvetés növekedését a saját lábra állás, a TE kezébe kerülő bérleti és a fenntartási költségek indokolják. Azonban 2022-től a finanszírozás egyre nagyobb aránya függ majd attól, hogy teljesítettük-e a saját piaci bevételi célkitűzéseinket, vagy sem. Sportolóként ez a teljesítmény alapú dotáció számunkra normálisnak tűnik.

Cél lehet, hogy a TFSE, mint egyesület visszanyerje a magyar sportban korábban elfoglalt pozícióját?

Kifejezett bűnnek gondolom, ha a végzős nappali hallgatók zöme úgy szerez diplomát, hogy 18–23 éves koruk között  nem szerezhettek élsportban is gyakorlati tapasztalatot, ahogy mondani szokták „nem szívtak magukba öltözőszagot”. A női kosárlabdacsapatunk, ahol korábbi diákunk, Magyar Bianka a vezetőedző, már két éve első osztályú, de a férfi kosárlabda, a röplabda is egyetemi sport, ezekben is szeretnénk fejlődni. Nappali tagozatos hallgatónk Ekler Luca, aki Tokióban atlétikában nemrég nyert paralimpiai aranyérmet, ahogy, a vívó szakosztályunkat is szeretnénk fejleszteni.

Ez lehet egyfajta pozitív üzenet is az élsportolóknak, hogy a megújuló Testnevelési Egyetemen bárki úgy tud nappali tagozaton tanulni, hogy mellette nem kell lemondania a sportkarrierről?

Feltétlenül.

• Károlyi Márta: A Károlyi-ranch nem Drakula pincebörtöne volt
• Megszólalt a Sidi-Péni ügy harmadik szereplője, aki Sidivel együtt bukott
• Sportlövőbotrány: Sidi Péter vallomást tett, ami újabb kérdéseket vet fel

The post Sterbenz Tamás: Mostantól teljes jogkörrel az én felelősségem a Testnevelési Egyetem működése first appeared on 24.hu.

Arról már beszámoltunk, hogy Várkonyi Andrea megosztotta az első esküvői fotókat Mészáros Lőrinccel közös lagzijáról. Posztja alatt hemzsegtek a celebek is, mint például Dukai Regina, aki nagy gratulációját fejezte ki az ifjú pár felé.

Osváth Zsolt, korábbi ValóVilág-szereplő – akinek ZSHOW time címen saját YouTube-műsora is van – nem gratulációval rukkolt elő, hanem egy humorosnak szánt kommentet hagyott ott Instagram-profiljával.

Egy kicsit úgy érzem, ez az én örömöm is. Az adómat tekintve mindenképp

– írta, hozzászólására több mint félezer lájkot kapott.

The post Osváth Zsolt a Várkonyi-Mészáros lagziról: Ez kicsit az én örömöm is, az adómat tekintve mindenképp first appeared on 24.hu.

Miután a tálibok átvették a hatalmat, nem volt teljesen világos, hogy mi lesz azokkal az afganisztáni nőkkel, akik a bántalmazó családjuk elől menekülve a szövetséges erők által támogatott menedékházakban éltek. Az AP News most egy nő példáján keresztül mutatta be, milyen lehetőségek állnak a bántalmazott nő előtt a tálib uralom árnyékában.

Az AP-nek nyilatkozó nő – aki azt kérte, Salima néven nevezzék meg – az észak-afganisztáni Pul-e-Kumri város egyetlen, nők számára fenntartott menedékházában lakott. A menedékháznak húsz lakója volt, ők többnyire családon belüli erőszak miatt kényszerültek elmenekülni otthonról, vagy azért, mert a családjuk férfi tagjai korai kényszerházasságra kötelezték őket idősebb férfiakkal.

Miután a tálibok megérkeztek a városba, a menedékház üzemeltetője elmenekült. A tálibok ezután két lehetőséget ajánlottak az ott élő nőknek. Az egyik, hogy hazatérnek a bántalmazó családjukhoz, a másik pedig, hogy a tálibokkal tartanak. Közülük többeket a családjuk halállal fenyegetett meg korábban, amiért elmenekültek.

A nők többsége azonban még így is inkább a hazatérés mellett döntött, mert jobban féltek attól, mi várna rájuk, ha a másik opciót választják, és a tálibokkal tartanak.

Salima azt mondta, tud legalább egy olyan sorstársáról, akit valószínűleg megölt egy családtagja, miután hazatért. Ő maga inkább úgy határozott, hogy a tálibokkal távozik. Azt ugyan nem tudta, mit fognak vele tenni, de nem volt hová mennie, hiszen hónapokkal korábban éppen a kábítószerfüggő, bántalmazó férje elől menekült el.

Salima most egy kabuli börtönben raboskodik.

A nő, mint kiderült, azért került a börtönbe, mert a tálibok sem igazán tudták eldönteni, mit kezdjenek ezekkel a nőkkel. Így aztán Afganisztán központi börtönének elhagyott női részlegében helyezték el őket. A börtön üres volt, mert amikor a tálib harcosok elfoglalták a fővárost, amnesztiát hirdettek, és minden foglyot felszabadítottak: köztük több ezer férfit, hétszázhatvan nőt és több mint száz gyermeket – írja a hírügynökség a börtön új tálib parancsnokára, Abdullah Akhund mollára hivatkozva.

Salima azt mondta, fogalma sincs, mit hoz számára a jövő pénz és családi háttér nélkül, de jelezte,  most legalább biztonságban érzi magát. Arról, hogy a börtönben mivel töltik az idejüket, így nyilatkozott:

Többnyire imádkozunk és egész nap a Koránt olvassuk.

Az áldozatokat segítő női menedékházak Afganisztánban csak az elmúlt húsz évben jöttek létre, korábban ezt az intézménytípust nem ismerték az országban. A 2001-es amerikai invázió után emberi jogi aktivisták tucatnyi hasonló intézményt hoztak létre Afganisztán-szerte. Ezekre a menhelyekre az ultrakonzervatív afgánok úgy tekintettek, mint olyan helyekre, amelyek abban segítenek nőknek és a lányoknak, hogy a családjukkal ellenkezzenek, vagy „erkölcsi bűncselekményeket” követhessenek el.

The post Börtön vagy hazatérés vár a bántalmazott afgán nőkre first appeared on 24.hu.

A biztonságpolitikai szakértőként bemutatott Földi László arról beszélt a Kommentár Klub című műsorban a köztévén, hogy Angela Merkel többet ártott Németországnak, mint Adolf Hitler, szúrta ki a 444. 

Földi onnan indult, hogy Németország Európa motorja, ezt Merkelnek csak meg kellett volna tartania. Itt először arra céloz, hogy Merkel kívülről irányítottan építi le Németországot.

De szerinte Adolf Hitlernél, aki miatt hatmillió zsidót öltek meg, azért üt nagyobbat Németországon Angela Merkel, mert 2015-ben megnyitotta a határokat. 

Földi László a Védett Társadalom Alapítvány elnöke, a rendszerváltás előtt a kommunista hírszerzés munkatársa volt.

The post Földi László arról beszélt a köztévében, hogy Merkel többet ártott Németországnak, mint Hitler first appeared on 24.hu.

A Microsoft a hónapban figyelmeztetést adott ki a CVE-2021-40444 számú, az Internet Explorer MSHTML böngészőmotorját érintő távoli kódvégrehajtási sérülékenység miatt. A vállalat szerint a sérülékenységet már használták Microsoft Office felhasználók elleni célzott támadásokban. Ennek nyomán a redmondi cég 2021. szeptember 14-én biztonsági frissítést adott ki a hiba javításához.

A szeptember 10–15. közötti időszakban a Kaspersky biztonsági cég szakemberei 167 eszközt érintően jegyeztek fel a sérülékenységet kiaknázni próbáló támadási kísérletet. Ezek vállalati felhasználók eszközei ellen irányultak, többek között kutatóintézeteknél, energiaipari és más ipari nagyvállalatoknál, az egészségügyi technológiák fejlesztésével foglalkozó szektorban, valamint a telekommunikációs és az IT szektorban.

Az MSHTML böngészőmotor különféle alkalmazásokban használt programelem, amely különböző modern operációs rendszereken fut mind a felhasználói, mind a szerveroldalon. A motor feladata a webes tartalmak (képek, betűtípusok és egyéb fájlok) megjelenítése.

A támadók létrehoztak egy MS Office fájlt egy olyan objektummal, amely egy rosszindulatú parancsfájlra mutató hivatkozást tartalmaz. Ha a felhasználó megnyitja a dokumentumot, a MS Office letölti és végrehajtja a rosszindulatú parancsfájt, ami aztán ActiveX vezérlő használatával rosszindulatú műveleteket hajt végre az áldozat számítógépén. Jelenleg különféle típusú malware-ek, főleg hátsó ajtók a jellemzőek, amelyeket ennek a sérülékenységnek a kihasználásával terjesztenek.

„Arra számítunk, hogy ezt az új sérülékenységet aktívan kihasználják majd, különösen a vállalati szektor ellen irányuló támadásokban. Különösen a kis- és középvállalkozások esetén áll fenn a célponttá válás veszélye, amint a technológiában kevéssé jártas támadók is megtanulják kiaknázni ezt a sebezhetőséget. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minden programhoz telepítsék a frissítéseket” – mondta el ennek kapcsán Tóth Árpád, a Kaspersky magyarországi igazgatója.

A Kaspersky szakemberei szerint a következő intézkedésekkel kerülhető el, hogy áldozatul essünk ennek a sérülékenységnek:

• Kövessük a Microsoft Windows irányelveit, amiről ezen a linken találunk bővebb tájékoztatást.
• A vállalkozások használjanak olyan biztonsági megoldást, amely sérülékenységjavítás-kezelő és exploitmegelőző komponenseket is tartalmaz. Az automatikus exploitmegelőző komponens figyeli az alkalmazások által végzett gyanús műveleteket, és blokkolja a rosszindulatú fájlok végrehajtását.
• Tartsanak oktatást a dolgozóknak a vállalati környezet védelméről, illetve használják fel a legfrissebb fenyegetéselemzési információkat, hogy tisztában legyenek a támadók által aktuálisan alkalmazott taktikákkal, technikákkal és eljárásokkal.

• Nagy változásokat hozhat az iPhone 14
• Hasznos funkciót kapott az androidos Gmail
• Ezekkel a módszerekkel verik át a tiniket a neten

The post Office dokumentumokkal együtt jöhet a baj first appeared on 24.hu.

Környezetet károsító mértékben mutattak ki kábítószereket a Glastonbury fesztivál helyszínénél lévő Whitelake folyóban – írja az MTI. A kutatók mérései szerint a fesztivál idején az MDMA (metiléndioxi-metamfetamin) pszichoaktív szer és a kokain szintje a folyóban olyan magas, hogy képes károsítani a vízivilágot, köztük a ritka angolnapopulációkat a folyó távolabbi szakaszain és mellékágain is.

A szakemberek ezért felszólították a fesztivál látogatóit, hogy a rendezvény által biztosított hivatalos mellékhelyiségeket használják, mivel

a kábítószerek a szabadban való vizeléssel jutnak a közeli folyókba.

A kutatók az utolsó, 2019-ben megrendezett Glastonbury fesztivál előtt, alatt és után mérték a vízben lévő kábítószer mértékét a Whitelake folyónak a fesztivál helyszíne feletti és alatti szakaszán. Kimutatták, hogy az MDMA koncentrációja megnégyszereződött egy héttel a fesztivál után. A kokainkoncentráció olyan mértékűre nőtt, amelyről ismert, hogy hatással van a védett fajként számon tartott angolnák életciklusára.

„Minden fesztiválhelyszínen kimutatható a nyilvános vizelésből származó, tiltott kábítószerek általi szennyeződés” – mondta Dan Aberg, a walesi Bangori Egyetem természettudományi karának mesterszakos hallgatója, a kutatás egyik résztvevője. „A Glastonbury Fesztivál közelsége egy folyóhoz azt eredményezi, hogy a fesztivál látogatói által kibocsátott kábítószerek nem bomlanak le a talajban, mielőtt a törékeny vízi ökoszisztémába érnek” – tette hozzá.

A szakemberek szerint kutatásokat kell végezni azon lehetséges környezetbarát módszerek feltárására, amelyekkel csökkenteni lehet a fesztiválokról eredő tiltott szerek kibocsátást és hatását.

„Fő gondunk a környezeti hatás. Ez a kutatás megmutatta azt, hogy a kábítószerek olyan mértékben kerülnek a folyókba, amely felborítja az európai angolna életciklusát, aláásva a fajmegőrzésre irányuló erőfeszítéseket” – közölte Christian Dunn, a Bangori Egyetem kutatója.

• Influenza elleni mRNS-oltást tesztel a Pfizer
• Ezen múlhat, kinél jár súlyos tünetekkel a COVID-19
• Óriási szociális kísérlet volt az első koronavírus-karantén

The post Annyit drogoztak a Glastonbury Fesztiválon, hogy az már károsítja a környezetet first appeared on 24.hu.

Az őrültek kezdik átvenni a hatalmat, hangzott el Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter szájából nem sokkal azután, hogy a demokrata párti Joe Biden megnyerte a 2020-as elnökválasztást. Kijelentése azonban nem Donald Trump utódjának, illetve stábjának és politikai közegének szólt.

A leváltott elnök finoman szólva is nehezen viselte a vereséget, megalapozatlan állításokkal – miszerint a demokraták elcsalták a választást – állt elő. Ebben csak erősítették őt a Pompeo által őrültnek nevezett támogatói: ügyvédje, Rudy Giuliani, a bizarr összeesküvés-elméleteket terjesztő Sidney Powell, és a párnagyártásból meggazdagodott üzletember, Mike Lindell.

Pompeo annak a triónak volt a tagja, amely John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint a leginkább próbálta kordában tartani Trumpot 2017-es beiktatása után. Bolton – aki 2019 szeptemberében mondott fel – és Pompeo mellett John F. Kelly kabinetfőnök – ő 2019 januárjában távozott – tartozott még a hármashoz.

A külügyminiszter volt tehát az egyetlen, aki végig tudta csinálni a ciklust annak ellenére, hogy több forrás szerint sem volt elégedett azzal, ami a Fehér Házban zajlik. A Trump körül korábban is tapasztalható őrület tavaly novembertől jóval nagyobb fordulatszámra kapcsolt, amikor „a bohócok” – Mike Pompeo használta ezt a kifejezést is – Giuliani vezetésével teljesen rápörögtek az elcsalt választás témájára, amelyet azóta sem tudtak tényekkel bizonyítani.

Pompeo felismerte ennek veszélyét, és emiatt minden reggel telefonon egyeztetett Mark Milleyvel, az Egyesült Államok vezérkari főnökével, és Mark Meadows-zal, a Fehér Ház akkori kabinetfőnökével:

A telefonhívások célja a stabilitás megőrzése volt az instabilitás veszélyének fényében, és hogy elkerüljék a kellemetlen vagy provokatív fejleményeket.

Magyarul: Trump stábja attól félt, hogy az elnök és csatlósai be nem látható károkat fognak okozni. Ezek az információk Bob Woodward új könyvéből derülnek ki, mint ahogy az is, hogy a veszély még az elnök leváltásával sem múlt el.

Woodward, aki Carl Bernsteinnel közösen írt cikkeivel kirobbantotta a Watergate-botrányt, amely Richard Nixon lemondásához vezetett, 2018-ban adta ki a Trumpról szóló trilógiája első részét Félelem címmel, amelyben arról írt, hogy közvetlen beosztottjai idiótának nevezték az elnököt és azt állították, hogy egy ötödikes gyerek értelmi szintjén áll. Ezt követte a Bosszú 2020-ban, amelynek egyik legfelkavaróbb állítása az volt, hogy Trump nem mondott igazat arról, mekkora veszélyt jelent a koronavírus. Woodwarddal ugyanis már 2020. február elején közölte Trump, hogy a Covid „sokkal halálosabb, mint az influenza”, miközben a nyilvánosság előtt ennek pontosan az ellenkezőjét ismételgette. Egy másik beszélgetés során pedig egy szigorúan titkos nukleáris fegyverrendszer létezését kotyogta ki az újságírónak.

Az Amerikában szeptember 21-én megjelent harmadik kötet, amely a Veszély (Peril) címet kapta és amelyet Robert Costával közösen írt, némileg szakított az előző könyvek történetvezetésével és kisebb hangsúlyt helyezett Trumpra. Egyrészt előtérbe kerültek olyanok, akikről eddig kevesebb szó esett, másrészt Trump utolsó, a Fehér Házban töltött évét párhuzamba állították azzal, ahogy Joe Biden felkészült a demokrata előválasztásra, az elnökválasztásra, végül pedig az elnökségre.

Mark Milley a magyar olvasók számára kevésbé ismert, pedig ő tölti be az egyik legfőbb posztot az Egyesült Államokban: ő a katonaságot, a haditengerészetet, a tengerészgyalogságot, a légierőt, az űrhaderőt és a parti őrséget magában foglaló vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke (röviden a vezérkari főnök). Ő az USA legmagasabb rangú katonája, ezzel együtt az elnök, a védelmi minisztérium és a Nemzetbiztonsági Bizottság legfőbb tanácsadója. És bár az amerikai elnök dönt egy-egy katonai beavatkozásról, a vezérkari főnök az, aki erre a legnagyobb befolyással van.

A Veszélyben hangsúlyos szerepet kapó Milleyt 2019-ben nevezték ki vezérkari főnöknek, és a szerzők leírása alapján a kezdetektől fogva azt tekintette legfőbb feladatának, hogy az USA alkotmányát megvédje, még akkor is, ha emiatt szembe kerül magával az elnökkel. Milley a könyvben a hazáját szolgáló jó katona, aki igyekszik úgy teljesíteni a vezérkari főnökséggel együtt járó feladatokat, hogy közben hű maradjon az amerikai elnökhöz, miközben ez nem mindig jelenti ugyanazt. Főleg a Trump-elnökség utolsó hónapjaiban volt ez nehezen megvalósítható feladat, amellyel kapcsolatban ezt írta Woodward és Costa:

Milley biztos volt benne, hogy Trump mentális állapota a választást követően rohamosan romlani kezdett, és már nem csinált mást, mint kiabált a tisztviselőkkel, és a választási konteókkal teli alternatív valóságát alakítgatta.

A legnagyobb baj azonban az volt, hogy ezeket a zavaros teóriákat nem sikerült szűk keretek között tartani, amelynek a vége a Capitolium 2021. január 6-i ostroma lett. Mint ismeretes, a Trump és szövetségesei által feltüzelt tömeg megtámadta az amerikai törvényhozás épületét, éppen akkor, amikor az elektori szavazatokat számolták össze, hogy azután kihirdessék az elnökválasztás győztesét. Ez Mike Pence alelnök feladata volt, akit Trump már hetek óta próbált rávenni arra, hogy ne hirdesse ki győztesként Bident, miközben Pence-nek a törvény nem ad lehetőséget arra, hogy ezt tegye. Ezt az alelnök többször is elmagyarázta Trumpnak, aki ezen megsértődött, és kijelentéseivel elérte azt, hogy a Capitoliumot megtámadó republikánus szavazó tömeg a republikánus alelnök felakasztását követelje.

A halálos áldozatokkal is járó incidens végül nem akadályozta meg Pence-t abban, hogy végrehajtsa az alkotmányban rögzített kötelességét, a Capitoliumban történtek azonban megrázták Amerikát, és a világot. Milley például egy telefonbeszélgetésben győzködte kínai kollégáját arról, hogy az Egyesült Államok 100 százalékban stabil, és azt állította, hogy a január 6-i lázadás csak egy zökkenő volt a demokráciában. A vezérkari főnök azonban a könyv szerint ennél azért borúlátóbb volt:

Valójában Milley úgy vélte, hogy január 6-a előre megtervezett, összehangolt támadás volt az amerikai demokrácia ellen, amelynek célja az amerikai kormány megdöntése volt azért, hogy megakadályozzák a Joe Biden által törvényesen megnyert választás alkotmány által előírt hitelesítését.

A vezérkari főnök ráadásául önhibáján kívül politikai szerephez is jutott, amikor váratlanul Trumphoz hívták, aki elhatározta, hogy a Fehér Ház előtt tüntető tömeg szeme láttára átvonul a szomszédos templomba, hogy ezzel demonstrálja, nem fél tőlük. Costa és Woodward azt írja, Milley és Mark Esper védelmi miniszter csak akkor tudták meg, hogy ők is a gyalogos kíséret tagjai lesznek, amikor már ott voltak az Ovális Irodában. A vezérkari főnök nem számított arra, hogy aznap Trumppal fog találkozni, ezért díszegyenruha helyett a lazább viseletnek számító terepmintás öltözék volt rajta, amely viszont a fegyveres nemzeti gárda által biztosított tüntetésen úgy hatott, mintha katonai bevetésen lenne. Trump hajlandó lett volna akár a katonaságot is bevetni a tüntetők ellen, a könyvben az olvasó lelkiismereteként is kezelhető Milley azonban teljes mértékben ellenezte ezt, és még a lemondást is fontolgatta amiatt, hogy ilyen helyzetbe hozták. Végül maradt a helyén és – immár egy új elnökkel – jelenleg is ő az USA vezérkari főnöke.

Trumpról sokan sokféleképpen megírták, hogy mennyire kiszámíthatatlan, így alapvetően nincs baj azzal, ha egy, a Trump-korszakról szóló könyvben a háttéremberek vagy más fontos szereplők is szóhoz jutnak. A könyvhöz több mint 200 interjút lebonyolító Woodward és Costa például jelentős szerepet szánt Joe Bidennek is. Ez utóbbi azonban a könyv egyik gyenge pontja.

Felidézik, hogy kétszer már próbálkozott megszerezni az elnökjelöltséget – sikertelenül; hogy hogyan lett Obama alelnöke; hogy milyen családi tragédiákkal kellett szembenéznie; hogy milyen fontos számára az, hogy ne csak a saját pártjának tagjaival, hanem a republikánusokkal is jó viszonyt alakítson ki; hogy eközben megmaradt egyszerű Joe-nak, aki imád telefonálni és éjjel szívesen rájár a hűtőre, hogy csokis jégkrémet nassoljon.

Ezzel alapvetően semmi baj nincs, a könyv azonban annyira erős kontrasztot állít fel Trump és őrült követői, illetve Biden és barátai között, hogy a kötet helyenként inkább tűnik a Jó és a Rossz, a Fény és a Sötétség között zajló háború leirataként, amely a tényirodalmat kicsit propaganda ízűvé és szájbarágóssá teszi. Kétségtelen, hogy Trump négy éve után felüdülés egy olyan amerikai elnök, aki a fertőtlenítő belső használata helyett a tudományt propagálja, mégis talán valahogy simábban is össze lehetett volna fésülni ezt a két oldalt, főleg egy olyan rutinos szerzőnek, mint Woodward.

A könyv azért nem zárul teljes mértékben happy enddel és nem is ér véget Biden beiktatásánál. Jóllehet, Trump januárban kiköltözött a Fehér Házból, áttette a székhelyét Floridába és még a közösségi médiából is kitiltották, nem ül tétlenül. Ez alatt nem csak azt kell érteni, hogy naphosszat golfozik, hanem azt is, hogy a visszatérését fontolgatja és nem vetette el annak lehetőségét, hogy megpróbálkozzon a 2024-es elnökválasztással. Sok republikánus szerint Trump a párt lelke és újra képes lenne arra, hogy megválasszák elnöknek, csak meg kell találnia a megfelelő kampánymódszereket.

A szerzők a könyv zárszavában felidézik, amikor 2016 tavaszán, még azelőtt, hogy Trumpot jelölte volna a Republikánus Párt, az üzletember és valóság show szereplő úgy jellemezte magát, hogy az ő igazi ereje, hogy kihozza az emberekből a bosszút. „Nem tudom, hogy ez áldás vagy átok, de ez van” – tette hozzá.

Már csak az a kérdés – vélekedik Woodward és Costa –, hogy Trump újra be tudja-e vetni ezt a képességét, és hogy van-e határa annak, amit a hívei hajlandók lennének megtenni azért, hogy újra visszajuttassák őt a hatalomba.

• Belebetegedtek a mentési munkálatokba szeptember 11. hősei
• Gyökeresen megváltoztatta a világot 9/11 – a hatása még ma is tart
• Pánikszerűen vásárolják fel a burkákat a jövőjük miatt rettegő afgán nők

The post Őrültek és bohócok hatalmától féltik az Egyesült Államokat first appeared on 24.hu.