Nem teljesen érti, miért őt, és miért nem az egyetemet kérdezi mindenki az „elkallódott” SZFE-s aranydiplomája kapcsán, nyilatkozta Cserhalmi György a Klubrádiónak. Szerinte egyébként is lenne elég baja az országnak a nélkül is, hogy felhajtást csinálnak ebből az ügyből, mely annak kapcsán robbant ki, hogy a napokban kiderült, hogy Cserhalmi György nem kapott meghívót arra az ünnepélyes átadóra, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem ötven évvel ezelőtt, 1971-ben végzett hallgatói átvehették aranydiplomájukat, így nem is kapta meg azt. Később hozzátette: ha kapott volna meghívót, akkor se vette volna át.

Azzal együtt, hogy Cserhalmi nem érti a felhajtást, ahogy az utóbbi időben nem először, mostani nyilatkozatában is tett néhány kemény megállapítást.

Nemcsak Kádár Jánost nevelgetjük, hanem Horthy Miklóst is. Fura szülők vagyunk mi, mert a ’30-as évek meg a ’60-as évek házasságából született két fiúgyerekről van szó, ilyen pofát nyertek, ikrek, és nagyon itt vannak, és nagyon követelőzőek. (…) Úgy látszik, hogy ez a sorsunk, hogy, mint egy penitenciát, mindig megszavazzuk magunknak azokat, akik nem biztos, hogy jót akarnak nekünk

– mondta. A beszélgetésben szó esett a vallásról is, amivel kapcsolatban kiemelte, hogy többre tartja az ateistákat, akiknek van tartása, mint azokat a hívőket, akik azért hirdetik vallásosságukat, hogy valamilyen hasznot húzzanak a dologból.

The post Cserhalmi: Nemcsak Kádár Jánost nevelgetjük, hanem Horthy Miklóst is first appeared on 24.hu.

Arra lehet számítani, hogy a következő hónapokban érezhetően megdrágul a kávé – írta a Napi.hu. Az ok, hogy a készlethiány állandósult, a logisztikai problémák egyre erősebbek az olyan országokban, mint Brazília és Vietnám, ahol a járvány berobbant. Mindez pedig a piaci logika alapján beszivárog a késztermékek árába is, a cikk szerint a közelmúlt eseményei alapján ez kivédhetetlen.

A tartós aszály, majd a két júliusi fagy kiütötte a brazil kávétermesztést, ami a népszerű arabica bab nagykereskedelmi árát azonnal több mint 2 dollárra emelte kilónként. A fagy jelentősen befolyásolja a 2022-23-as termést – mondta az AP-nek Carlos Mera, a Rabobank kávépiacokért felelős elemzője. A szakértő szerint ezt csak tetézi, hogy a Covid 19 miatt az ellátási láncban is fennakadások vannak az országban, míg a szállítókonténerek hiánya globálisan emeli a logisztikai költségeket. Azóta pedig a legtöbb kávétermő piacon a munkaerőhiány és más termelési zavarok is megjelentek. Ha ehhez hozzávesszük a gyakorlatilag mindenre kiható inflációs hatásokat, akkor a kávéfogyasztók számára még keserűbb lesz egy csésze.

Noha nehéz meghatározni a brazíliai terméskiesés nagyságát, Carlos Mera szerint a becslések alapján 2 és 6 millió zsák közé teszi a kávétermelés visszaesését. Mivel az ország a világ legnagyobb arabica-termelője, a világszerte értékesített kávé nagy része, 12 százaléka eshet ki a piacról. A kisebb kínálat szinte mindig magasabb árakat jelent.

Mera szerint azok az emberek, akik az élelmiszerboltban vásárolnak kávébabot, valószínűleg érezhetőbb áremelkedést fognak tapasztalni, mivel a polcon lévő zacskó árának körülbelül a fele kizárólag magából a kávébabból származik. Hozzátette, hogy a nagy kávézókban azonban a kávébab ára csak körülbelül 5 százalékát teszi ki egy csésze kávé árának, így a kávézóláncoknak „nem biztos, hogy azonnal át kell vinniük az emeléseket”.

The post Jelentősen megdrágulhat a kávé a közeljövőben first appeared on 24.hu.

Kilátásba helyezte a YouTube oroszországi blokkolását szerdán az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor), válaszul arra, hogy az amerikai videomegosztó szolgáltató eltávolította az orosz állami RT médiavállalat két német csatornáját – írja az MTI. A Roszkomnadzor sürgette a Google-t, hogy a YouTube-ot működtető leányvállalata „a lehető legrövidebb határidővel” vonja vissza az RT DE és a Der Fehlende Part csatornára vonatkozó összes korlátozást. Az orosz hatóság szerint a cég megsértette az információ szabad áramlásának és az információhoz való akadálytalan hozzáférésnek a legfontosabb elveit, és az intézkedést az orosz média cenzúrázásnak minősítette.

A Roszkomnadzor kilátásba helyezte a YouTube oroszországi hozzáférhetőségének teljes vagy részleges korlátozását.

A hatóság közleménye szerint a felszólítás semmibe vétele esetén a szolgáltató egymillió rubelig (jelenlegi árfolyamon mintegy 4,2 millió forintig), az ismételt végre nem hajtás esetén pedig hárommillió rubelig (mintegy 12,7 millió forintig) terjedő bírsággal sújtható. A vád szerint a YouTube rendszeresen cenzúrázza az orosz médiatartalmakat és korábban is többször korlátozta az RT hivatalos profiljait és anyagait.

Margarita Szimonyjan, a több nyugati kormány által propagandagépezetnek minősített RT főszerkesztője csütörtökön közölte, hogy az YouTube visszavonhatatlanul törölte a médiavállalat két német csatornáját. Szimonyjan azt állította, hogy a német állam „médiaháborút” hirdetett meg az RT ellen, és felszólította az orosz kormányt, hogy „önbecsülésből” tiltsa be Oroszországban az olyan német médiumokat, mint a Deutsche Welle (DW), az ARD és a ZDF.

Az orosz külügyminisztérium közleményében szintén „Oroszország ellen kirobbantott információháborúnak” minősítette az RT-csatornák letiltását, és a német média ellen meghozandó szimmetrikus megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba. A tárca közölte, hogy utasította az illetékes hatóságokat, hogy készítsék elő ezeket a lépéseket.

A videomegosztót is birtokló Alphabet anyavállalathoz tartozó Google sajtószolgálata indoklásában azt írta, hogy az RT megszegte a felhasználási feltételeket, és az RT DE korábban figyelmeztetést kapott, hogy olyan tartalmat töltött fel, amely megsértette a YouTube-nak az új koronavírusos fertőzéssel kapcsolatos valótlan információ közlésére vonatkozó szabályokat.

Ez az RT DE videomegosztási jogának felfüggesztéséhez vezetett. A Google szerint az orosz médiavállalat tulajdonosai megpróbálták egy másik csatorna felhasználásával megkerülni a korlátozásokat, aminek következményeként mindkét csatornát bezárták a YouTube felhasználási feltételeinek megsértése miatt.

Az orosz hatóságok a szeptember 17-19-én megtartott szövetségi parlamenti és regionális választásokkal kapcsolatban a közelmúltban jogi összetűzésbe kerültek több amerikai IT-óriással. A YouTube kormányzati felszólításra eltávolított több olyan videót, amely a szabadságvesztését töltő Alekszej Navalnij ellenzéki politikus voksolási taktikáját ismertette. A Google és az Apple a Navalnij-csapat megrendelésére kifejlesztett, az orosz kormánypárt elleni „okos szavazás” megszervezését segítő alkalmazást távolított el online áruházából.

• Változtatott csomagjain a Vodafone
• Új grafikákkal bővül a Gmail
• Rendkívül nehezen felismerhető kémprogramot találtak

The post Blokkolással fenyegetik az oroszok a Youtube-ot first appeared on 24.hu.

A közlemény szerint Kóbor György vezetése alatt az MVM egyedülálló eredményeket ért el, mind a hazai, mind a regionális piacokon. Az NKM Nemzeti Közművek felépítését és MVM Csoportba illesztését követően a vállalat teljeskörű energetikai szolgáltatóvá vált. Irányításával elkészült és életbe lépett a cégcsoport új üzleti stratégiája, árbevétele közel 60 százalékkal nőtt, az ellátott ügyfelek száma elérte a 8 milliót, a munkatársak száma pedig a 18 ezret. Nevéhez fűződik többek között az MVM Csoport finanszírozásának diverzifikálása, az E.ON Csoporttal kötött szerződés megvalósításának keretében az ÉMÁSZ megvásárlása, az Innogy Ceska Republika megvásárlása, valamint a nemzetközi hitelminősítések megszerzése és az MVM tőzsdeképességre való felkészítése. Közreműködött az új, hosszú távú orosz gázszerződés létrehozásában, a horvátországi LNG terminál tulajdonba vételében. Szakmai munkájának köszönhetően az MVM ma Magyarország negyedik, Kelet-Közép-Európa tizenharmadik legnagyobb vállalata, és a régió megkerülhetetlen gazdasági szereplője.

Czepek Gábor 2018. december 18-tól töltötte be a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatói posztját. Vezetése alatt megújult a nemzeti lottótótársaság szervezeti felépítése, elsősorban hatékonyabb és versenyképesebb értékesítés szervezési modellre áttérve. Az elmúlt közel három év alatt a társaság árbevétele folyamatosan növekedett, összességében közel 40 százalékkal, 2021 évvégére várhatóan minden eddiginél magasabb, bruttó 670 milliárd forint feletti árbevételt elérve. Irányítása alatt a Szerencsejáték Zrt. sikeresen kezelte a pandémia negatív hatásait, bevezették a Hálózatvédelmi és Fejlesztési Akciótervet, amely a vállalat csaknem 2100 mikrovállalkozó lottózói partnerének és ezen keresztül 10 ezer munkavállalónak juttatott plusz forrást a járvány okozta nehézségek leküzdésére. Irányítása alatt az 1800 embert foglalkoztató társaság elnyerte a Legjobb Munkahely illetve a Fogyatékosságbarát munkahely díjat. Czepek Gábor egyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatóságának elnökeként irányította az igazgatóság munkáját annak érdekében, hogy a fenntartható állami vagyongazdálkodás kereteit kialakítsák, és olyan eljárások létrehozását felügyelte, amelyek az állami vagyon fokozatos gyarapítását biztosítják. (MTI)

The post Új elnök-vezérigazgató az MVM Csoport élén first appeared on 24.hu.

Egy évvel ezelőtt tudatta Instagram-oldalán Chrissy Teigen, hogy elvetélt harmadik terhessége során. Akkor több fotót is posztolt arról, ahogy a kórházi ágyban sír a történtek miatt. John Legenddel harmadik gyerekük fiú lett volna, akiről egy évvel később megemlékezett:

Egy évvel ezelőtt a legnagyobb fájdalmat éltem át, amit valaha el tudtam képzelni, hogy megmutasd, mindent túlélek még akkor is, ha nem akarom. Nem tudtam rád vigyázni, jöttél és mentél, de miattad megszerettem magamat és rájöttem, hogy gondoskodnom kell magamról, mert a testünk, ahogy az élet is, varázslatos

– mondja, majd hozzáteszi, azt mondták neki, hogy idővel könnyebb lesz elviselni a fájdalmat, de még nem jött el ennek a pontja.

chrissy teigen (@chrissyteigen) által megosztott bejegyzés

The post Chrissy Teigen fotóval emlékezett meg fia elvesztésének évfordulójáról first appeared on 24.hu.

A Duna House adatai szerint az albérletekért átlagosan 150 ezer forintot kell fizetni havonta a fővárosban, ahol egy belvárosi lakást 850 ezer – 1 millió forint közötti négyzetméteráron lehet megvásárolni. A nemzetközi statisztikák szerint Horvátországban és Észtországban közel azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél olcsóbban lehet viszont lakást vásárolni San Marinóban, Szerbiában, Ukrajnában, Romániában vagy Görögországban. A legkisebb összeget, négyzetméterenként mintegy 240 ezer forintot a török ingatlanokra kell fordítani.

A cég közleménye idézi Benedikt Károlyt, a társaság pr- és elemzési vezetőjét, aki elmondta, az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2021 első negyedévében 6,1 százalékkal emelkedett az ingatlanok ára az előző év azonos időszakához képest az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján. Az éves növekedési szint 2007 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen magas. A tavalyi esztendő végéhez viszonyítva is további 1,7 százalékos drágulás prognosztizálható az európai ingatlanpiacon.

A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (17 százalék) volt megfigyelhető idén év elején a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, és Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10 százalék feletti volt ez a mutató. A visegrádi négyek közül nemcsak a csehek (11,9 százalék), a lengyelek is megelőzik Magyarországot: míg Lengyelországban 7,2 százalék volt az árnövekedés 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon 4,6 százalék, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, 2 százalék.

A top három a már nem uniós tag Egyesült Királyság, Franciaország és Luxemburg – leszámítva Monacót, ahol olyan kiugró értéken, négyzetméterenként átlagosan átszámítva több mint 26 millió forintért kelnek el az ingatlanok, hogy összehasonlíthatatlan a többi országgal.

Az adatok alapján Londonban több mint 4,5-szer nagyobb befektetést igényelhet egy lakásvásárlás, mint Budapesten, és a párizsi árak is közelítenek a londoni szinthez. A szigetországban egy belvárosi, átlagos méretű ingatlanért – átszámítva – közel 250 millió forintot kell fizetni, és a franciáknál is csak 10-12 millió forinttal alacsonyabbak az átlagárak. Luxembourgban is 4 millió forint feletti négyzetméterárral kell kalkulálni, és egy 50 négyzetméteres lakás mintegy 200 millió forintba kerül.

The post További áremelkedés várható az ingatlanpiacon first appeared on 24.hu.

Az amerikai kormány kihaltnak nyilvánítja a királyharkályt és 22 másik fajt – írja az MTI. Nagyon ritkán fordul elő, hogy vadvédelmi illetékesek feladják a reményt növény és állatfajok megőrzése esetében, de az amerikai kormány tudósai felhagytak erőfeszítéseikkel e 23 faj esetében.

A fajok között a legismertebb a királyharkály: egy-egy egyedének meg nem erősített felbukkanása az elmúlt évtizedekben több sikertelen kutatáshoz is vezetett Arkansas, Louisiana, Mississippi és Florida mocsaraiban. A másik ismertebb faj az Alabama és Mississippi folyóiban őshonos Pleurobema marshalli folyami kagyló, amelyet egykori azonosítása után soha többé nem találtak a kutatók.

A kihalásokat számos tényező okozza: a fajok élőhelyéül szolgáló térségek túlzott fejlesztése, a vízszennyezés, az erdőirtás, az invazív fajok megjelenése, a gyűjtők általi kereslet miatti vadászat.

Minden egyes esetben az ember a fő tényező – hangsúlyozzák a szakemberek.

Mind a 23 fajnak volt bizonyos esélye a túlélésre, amikor az 1960-as évek elején a veszélyeztetett fajok közé sorolták őket. A listáról azóta csupán 11 fajt távolítottak el kihalás miatt, és 54 fajt azért, mert populációi talpra álltak, utóbbiak között van a fehérfejű rétisas, a barna pelikán és a hosszú szárnyú, vagy púpos bálna.

A szerdai bejelentés nyomán elkezdődik egy három hónapig tartó véleményezési időszak az előtt, hogy hivatalosan kihalttá nyilvánítják ezeket a fajokat.

Világszerte 902 fajt tartanak kihaltként nyilván. Tényleges számuk azonban jóval magasabb lehet, mivel egyes fajokat soha nem is azonosítottak. Kutatók már régóta figyelmeztetnek arra, hogy a Föld egy „kihalási válságot” él át, a flóra és a fauna ezerszer gyorsabban pusztul manapság, mint az emberek elterjedése előtti időszakban.

• Már fiatal felnőtteknél is megjósolható a demencia
• Szünetelteti marsjárói földi irányítását a NASA
• Nem minden cukorbetegre egyformán veszélyes a koronavírus

The post 23 újabb faj halhatott ki az emberiség miatt first appeared on 24.hu.

A magas infláció miatt 6,5 százalékra becsült GDP-deflátorral számított bruttó hazai termék nominális összegét 54 141 milliárd forintra teszik.

Az év második felére szóló prognózisukat azzal a feltételezéssel állították össze, hogy ha az utolsó negyedévben lesznek is lezárások a világjárvány újabb hullámai miatt, azok mélysége és terjedelme nem éri el az év elejit. A belső piacok tovább élénkülnek, a háztartások megkezdik pótolni elhalasztott fogyasztásukat. A beruházások szempontjából az éleződő verseny a korszerűsítés felgyorsítására sarkall. A nettó export húzóereje várhatóan gyengül, tekintettel az élénkebb belső kereslet nagyobb importvonzatára.

A jövő évre 4,7 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizálnak. Az infláció csökkenésével párhuzamosan ugyanakkor az előző évinél kisebb GDP-deflátorral számolva, a nominális GDP 59 520 milliárd forint lehet.

Az év további részében azzal számol a Pénzügykutató, hogy az európai átoltottság növekedésével mérséklődnek a befektetők bizonytalanságai, és folytatódik a vállalkozások állóeszköz-fejlesztésének fellendülése. Elsősorban a feldolgozóiparban, az építőiparban, a vendéglátásban, a kereskedelemben várnak magas növekedési ütemeket. Az év átlagában a beruházások 8 százalékos emelkedését várják a Pénzügykutató szakértői azzal a megszorítással, hogy a bruttó állóeszköz-fejlesztéseknél ennél mérsékeltebb, 6,5 százalékos emelkedés a valószínű. Jövőre folytatódik a beruházások növekedése a javuló exportkilátások, a beruházásokhoz kapcsolódó jelentős állami támogatások fényében. 2022-ben 9 százalékos beruházási fellendülést várnak, és ilyen mértékűre prognosztizálják az állóeszköz-fejlesztések bővülését is.

Az év eleji minimálbér-tárgyalások alapján a korábbi kereseti dinamika mérséklődésére számítottak a Pénzügykutatónál, ám ez nem következett be, ami elsősorban a fokozódó munkaerőhiánnyal, illetve az erősödő inflációval magyarázható. Az év második felére nem várnak változást, így – 4,7 százalékos inflációt feltételezve – az átlagkereset 9,5 százalékos és a reálkereset 4,6 százalékos növekedésével számolnak.

Jövőre, amennyiben megvalósul, hogy a minimálbért 200 ezer forintra, az 19,5 százalékkal emelik, az nyilvánvalóan kihat a kereseti skála többi elemére is, és az ebből adódó további emelések fokozhatják az inflációs nyomást. Számolni kell azzal is, hogy 2022-ben parlamenti választások lesznek, aminek eredményét a kormány rendkívüli béremelésekkel is alátámaszthatja. Mindent egybevetve
arra számítanak, hogy az év átlagában az átlagkereset 12 százalékkal emelkedik, ami – 3,7 százalékos inflációt feltételezve – 8 százalékos reálkereset-növekedést eredményez 2022-ben.

The post A Pénzügykutató 6,5 százalékos gazdasági növekedést vár 2021-re first appeared on 24.hu.