• Újbudán Karácsony 5035, Márki-Zay: 3203, Dobrev 3038, Fekete-Győr: 742, Jakab 480 szavazatot kapott.
• A XII. kerületben is ez a sorrend: Karácsony 5660, Márki-Zay: 3079, Dobrev 2410, Fekete-Győr 507, Jakab 306 voks.
• A szegedi 2-es körzet viszont Dobrevé (2189), Karácsony (1957) és Márki-Zay (1881) előtt, majd Jakab (659) és Fekete-Győr következik.
• Ugyanígy Dobrev nyert a 2. számú debreceni választókerületben 2081 szavazattal, Karácsony 1283-at, Márki-Zay 1195-öt kapott, Jakab 693-at, Fekete-Győr 232-t.
• Keszthelyen pedig így fest az eredmény: Dobrev 1274, Márki-Zay 850, Karácsony 707, Jakab 413, Fekete-Győr 124 szavazat.

Negyven körzet eredményei alapján így áll a miniszterelnök-jelölti verseny:

• Dobrev 34 százalék
• Karácsony 28 százalék
• Márki Zay 22 százalék
• Jakab Péter 12 százalék
• Fekete-Győr 4 százalék.

The post Karácsony a fővárosban farag a hátrányán first appeared on 24.hu.

A budapesti 1. választókörzetben a sorrend:

• Csárdi Antal: 5437
• Gelencsér Ferenc: 3626

Gelencsér a Momentum jelöltje volt, míg az LMP-s Csárdi mögé minden más párt beállt.

A miniszterelnök-jelöltek sora így néz ki, Karácsony nagy fölénnyel győzött, míg Fekete-Győr meg tudta előzni Jakab Pétert.

• Karácsony: 4277
• Márki-Zay: 2527
• Dobrev: 1789
• Fekete-Győr: 440
• Jakab: 276.

Ez alapján Budapesten azért bizakodhat a főpolgármester, hogy jóval közelebb kerül Dobrevhez.

The post Budapest belvárosában és a Várban marad Csárdi Antal a jelölt first appeared on 24.hu.

Megvannak Karácsony Gergely első győzelmei.

Pest 2-ben az egyéni jelöltek közül fölényesen nyert a Szél Bernadett, aki 10 ezer 182 szavazatot kapott, míg Hegyesi Beáta 2339-et. Itt Karácsony Gergely lett az első a miniszterelnök-jelöltek közül, 4649 szavazattal. Márki-Zay Péter 3434, Dobrev Klára 3271, Jakab Péter 758, míg Fekete-Győr András 605 szavazatot kapott.

Pest 3-ban a momentumos Buzinkay György 3313, Pál Gábor (Jobbik) 3012, Kóber György (MMM) 1698, míg Katona Andrea (független) 827 szavazatot kapott. Karácsony Gergely 3095 szavazattal itt is győzni tudott, Dobrev Klára 2584, Márki-Zay Péter 2419, Jakab Péter 656, Fekete-Győr András 371 voksot kapott ugyanitt.

Karácsony két győzelme ellenére Dobrev Klára nagy magabiztossággal vezet, igaz, a budapesti körzetek még hátravannak.

The post Karácsony Pest megyében nyert két körzetet először first appeared on 24.hu.

The post Ismét térképen mutatjuk a vidéki eredményeket first appeared on 24.hu.

Rasszista sértés miatt elítélték a Valeurs Actuelles című ultrakonzervatív francia hetilapot szerdán Párizsban, amiért 2020. augusztusában rabszolgaként ábrázolt egy fekete bőrű képviselőnőt.

A lapigazgató Erik Monjaloust, a szerkesztőségvezető Geoffroy Lejeune–t és a cikket szerző Laurent Jullient 1500 eurós pénzbírságra ítélte a bíróság, valamint ötezer eurós kártérítés megfizetésére kötelezte a sértett számára.

A hetilap egy hétoldalas szöveget közölt, amelyben a lap magyarázata szerint Daniele Obono radikális baloldali képviselőnő megtapasztalja az afrikaiak
felelősségét a rabszolgaság borzalmaiban.

A cikket illusztráló rajzokon a fekete bőrű párizsi politikust láncra vert rabszolgaként ábrázolják.

#france: La publication ultraconservatrice Valeurs actuelles s’est rendu coupable d’injure publique pour avoir publié une fiction graphique mettant en scène la députée noire #DanièleObono. https://t.co/l8fRwJXgTv

— 20 minutes (@20minutesOnline) September 29, 2021

A lap azt állította, hogy egy olyan politikai fikcióról van szó, amely arra kívánta ráirányítani a figyelmet, hogy az afrikaiak milyen módon vettek részt a 18. században a rabszolgaság megszervezésében.

A Valeurs Actuelles 2020 nyarán olyan politikai fikciós sorozatot közölt, amelyben kortárs francia közéleti személyiségeket egy adott történelmi múltba helyeztek. Francois Fillon volt jobboldali miniszterelnököt, aki a 2017-es elnökválasztáson egy sikkasztási ügy kirobbanása miatt maradt alul, a forradalmi törvényszék elé képzelte a szerző, míg Eric Zemmour jobboldali politikai újságíró Napóleon tanácsadójaként tűnt fel a waterlooi csatában.

A Daniele Obonoról szóló történetben a politikus a 18. században „az ősi kontinensen” jelent meg, ahol az őt befogadó törzs eladta rabszolga-kereskedőknek, akik maguk is afrikaiak voltak. A történet végén a fekete politikus egy francia misszionáriusnak köszönhetően menekül meg a halál elöl.

A publikációt elítélte a teljes francia politikai elit, Emmanuel Macron államfő személyesen hívta fel Obonót, hogy támogatásáról biztosítsa, és jelezte, hogy a rasszizmus minden formáját határozottan elítéli.

A június végi meghallgatásukon a lap munkatársai elmondták, arra kívánták ráirányítani a figyelmet a politikai szatírában, hogy a radikális baloldali párt, amelyhez a képviselőnő tartozik, tagadja az afrikaiak által az afrikaiakkal szemben gyakorolt rabszolgatartást, és sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az írás vita tárgya lett.

The post Láncra vert rabszolgaként ábrázolták a fekete képviselőnőt, pénzbüntetés lett az ára first appeared on 24.hu.

Rendkívül súlyos közlekedési baleset történt szerda reggel Szlovákiában Negyed (Neded) és Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) között – számol be az Új Szó a történtekről. A tömegbalesetet vélhetően egy lengyel kamion okozhatta, ami a rendőrség szerint áttért a szembejövő sávba, ahol három autót letarolt.

A kamion az ütközésektől felborult, maga alá temetve az egyik autót.

A kezdeti hírek három halottról és kilenc sérültről szóltak, ez a déli órákra négy elhunytra és hat sebesültre módosult. Horváth Árpád, Gúta polgármestere megerősítette délután, hogy a halottak fiatal gútai férfiak voltak, és a képviselő-testület nevében is részvétét fejezte ki – írja a Bumm.sk. A lap cikkében arról is ír, nem sok híja volt, hogy a tömegbaleset nagyobb legyen, két autós épp csak el tudta kerülni a szembejövő járműszerelvényt.

The post Három autót tarolt le a lengyel kamion Szlovákiában, sok a halott és a sérült first appeared on 24.hu.

Folytatódik a DK-s miniszterelnök-jelölt menetelése.

Korábban már megírtuk, hogy Csongrád 1-es körzetében az MSZP, Szombathelyen a DK, a Bács-Kiskun 4-ben az LMP, Pest megye 10-es körzetében a Párbeszéd, illetve Pest megye 11-ben a DK-s jelölt győzött. Most bejelentették a miniszterelnök-jelölti eredményeket is. Ezekből kiderült, hogy Dobrev Klára győzött a fent említett körzetek mindegyikében.

Az arányok:

Csongrád 1-es körzetben Dobrev Klára 3103, Karácsony Gergely 2805, Márki-Zay Péter 2120, Jakab Péter 802, Fekete-Győr András pedig 268 szavazatot kapott.

Vas 1-es számú körzetében Dobrev Klára 3283, Karácsony Gergely 2106, Márki-Zay Péter 1269, Jakab Péter 744, Fekete-Győr András pedig 225 szavazatot kapott.

Pest 10-es körzetében Dobrev Klára 1694, Karácsony Gergely 944, Márki-Zay Péter 690, Jakab Péter 654 míg Fekete-Győr András 89 szavazatot kapott.

Pest 11-es számú körzetében Dobrev Klára 1489, Karácsony Gergely 1034, Márki-Zay Péter 1039, Jakab Péter 653 míg Fekete-Győr András 178 szavazatot kapott.

Bács-Kiskun megye 4-es számú körzetében Dobrev Klára 944, Márki-Zay Péter 616, Karácsony Gergely 585, Jakab Péter 495 míg Fekete-Győr András 79 szavazatot kapott.

The post Újabb öt körzetet húzott be Dobrev Klára, többet nagy fölénnyel first appeared on 24.hu.

Volt idő, amikor James Bond neve egyet jelentett a felhőtlen szórakoztatással. Amikor részről részre új nők, új kütyük és új főgonoszok jöttek; amikor az otthonosságot jelentette az ismerős bemutatkozás meg a vodka-martini rázva, nem keverve. Mindegy, odakint milyen veszélyek leselkedtek ránk – hidegháború, elszabaduló műholdak és olajárak, rendszerváltások és dühös feministák –, bent, a moziban James Bond mindig ugyanazt jelentette. Száraz humort, nyers erőt, férfidominanciát.

A jellegzetes összetevők egy része idővel egyre kellemetlenebbé vált. A babaarcú szépségeket és megtérített exleszbikusokat egy-egy önálló személyiséggel és aggyal bíró nő váltotta olyan Bond-filmekben, mint az Őfelsége titkosszolgálatában, A kém, aki szeretett engem vagy a Szigorúan bizalmas. Később aztán az erős női figurák – régebben Bond-lányoknak hívtuk őket, de már nem hívjuk – visszatérő szereplőkké váltak, ám indoklásra szorult, hogy miért cseréli le őket minden kalandjában a főhős. Bond folytonos megújulása valójában konzerválta őt múltban ragadt, változni képtelen akcióhősként. A nézők egy része pontosan ezt szereti benne, a Daniel Craig főszereplésével készült Bond-filmek alkotói viszont elsősorban nem ezeket a nézőket akarták megszólítani.

A 2006-os Casino Royale óta a Bond-filmek, az időközben legnépszerűbbé vált elbeszélésformához is idomulva, már folytatásos sorozatként működnek, történetük egymásra épül. Az ellenfelek mind a Spectre nevű, eredetileg Ian Fleming Tűzgolyó című regényéhez kitalált nemzetközi terroristaszervezet tagjai voltak, Bond pedig részről részre megölt valakit közülük. Végül eljutott ősellenségéhez, Ernst Stavro Blofeldhez, akit a régebbi Bond-filmekben Donald Pleasance és Telly Savalas is eljátszott már. A legutóbbi, Spectre című részben Christoph Waltz alakította őt, meglepetésre impotens lúzerként.

Blofeld nem volt igazi ellenfél, mert a Craig-filmekben a főhősre a saját érzelmei jelentik a legnagyobb veszélyt, nem senkiházi mesterbűnözők.

A Spectre végén Bond, immár sokadszor a sorozat történetében, visszavonult. Lehorgonyzott az utolsóként megismert nő, Madeleine Swann, az egyik Spectre-kisfőnök lánya mellett. A Nincs idő meghalni elején is vele látjuk viszont, de nem Bond-filmről beszélnénk, ha más nők nem kerülnének képbe. James Bond távolabb sodródik Madeleine-től, mégsem tud nélküle élni. Nem túlzás állítani, hogy a Léa Seydoux által játszott figura a legfontosabb nő Bond oldalán, mióta a George Lazenby-féle 007-es feleségül vette Diana Rigg karakterét az Őfelsége titkosszolgálatában emlékezetes és tragikus fináléjában.

A Bond-kalandok forgatókönyvein A világ nem elég óta dolgozó Neal Purvis és Robert Wade ebből a maga nemében – már csak Lazenby beugrása miatt is – társtalan 1969-es filmből nyerték a legfontosabb inspirációt a Nincs idő meghalnihoz. Nyíltan utal erre a felütésben elhangzó, az Őfelsége titkosszolgálatában főcímdalát megidéző mondat: „miénk a világ összes ideje”. De tévedés lenne azt gondolni, hogy 2021-ben olyan könnyen el lehet bánni Madeleine Swann-nal, mint fél évszázada Teresa grófkisasszonnyal. A világ nemhogy azóta, de a Spectre premierje óta is nagyot változott: Hollywoodot átformálta a #MeToo, és James Bondot nehezebb beilleszteni az új világba, mint korábban bármikor.

A Nincs idő meghalni alkotóinak becsületére legyen mondva, hogy felismerték a kihívást, és megpróbálnak megfelelni neki. Nem csak arról van szó, hogy csatasorba állítanak egy női titkos ügynököt, aki Bond visszavonulása után megkapta a 007-es jelzést, noha ezt a számot, mint Michael Jordan 23-asát a Chicago Bullsnál, a bajnok lelépése után vissza kellett volna vonultatni. Így viszont jöhetnek a csipkelődő megjegyzések a régi és az új 007-es között, és talán pont azért vonták be a Fleabaggel sikert aratott Phoebe Waller-Bridge-et a forgatókönyv megírásába, hogy ilyen sziporkákkal tegye könnyedebbé a filmet.

Egyébiránt ugyanis a Nincs idő meghalniból száműztek szinte minden könnyedséget, és a felhőtlen szórakoztatás korábban emlegetett hagyománya átadja a helyét a Bond-sorozat eddigi leginkább melodrámai történetének.

Az írók valójában James és Madeleine történetszálát igyekeznek úgy alakítani, hogy a Bond-mítosz eleven és releváns maradjon. Következetesen folytatják a korábbi Craig-filmeket: a Casino Royale-ban Vesper Lynd halála sebezte meg a főhőst, a Skyfallban M elvesztése. A Nincs idő meghalni még mélyebb gödörbe taszítja a 007-est.

Miközben ez a sorozat történetében egyedülálló kísérlet önmagában is megkülönbözteti a Nincs idő meghalnit más Bond-filmektől, Wade és Purvis nem írtak igazán jó filmet merész ötleteik köré. Az aktuális főgonosznak, akit röhejes módon Lucifernek hívnak, nincs valódi indítéka a gonoszkodásra. Két és fél óra elteltével sem értjük, mit is akar pontosan, az őt alakító Rami Malek kismadárszerű fejmozdulatai pedig inkább idegesítőek, mint félelmetesek. Néhány drámainak szánt fordulat hatástalan marad, azt pedig nem fejtik ki az írók, hogy az új M (Ralph Fiennes) és más szövetségesei miért az MI6 ügynökségből kivonulva, magánakcióban kénytelenek támogatni Bondot.

A filmet rendező Cary Joji Fukunaga előáll ugyan egy ahhoz hasonló, hosszú beállításban megkoreografált akciójelenettel, mint amilyet a True Detective első évadában láthattunk tőle, más tekintetben viszont híján marad az elegáns megoldásoknak – Sam Mendes sokkal elegánsabban tartotta kézben az előző két filmet. Hátborzongató, hogy Fukunaga már 2019-ben leforgatta a Nincs idő meghalnit, mégis vírusokról, karanténról és oltásokról van szó benne. Ám ez is inkább bizarr vonása marad a filmnek, mintsem frappáns, jóserejű utalása a mának.

A Nincs idő meghalni tehát felemás élmény. Elintézhetnénk annyival, hogy közepes színvonalon megírt, szellemtelenül megrendezett darab, amit kedvünk lenne a Bond-összes alsó középmezőnyébe süllyeszteni. Ám nem tehetjük, mert egyúttal bátor, útkereső része a sorozatnak.

Olyan film, ami minden kétséget kizáróan önálló, egységes történetté fűzi össze a Daniel Craig-féle epizódokat, és markáns választ ad arra a kérdésre, hogyan lehet érvényes hősfigurának megőrizni James Bondot hatvan évvel mozis színre lépése után.

007 Nincs idő meghalni (No Time to Die), 2021, 163 perc. 24.hu értékelés: 6/10.

• Enyedi Ildikó: Ha jelzett a vészcsengő, és a racionalitás irányába mentem, mindig megszívtam
• Eltáncolják, hogy nincs szabadság – száz éve született Jancsó Miklós
• Boldogtalan, aki egy ilyen nő helyett a tengert választja

The post A Nincs idő meghalni merész kísérlettel vesz búcsút Daniel Craig James Bondjától first appeared on 24.hu.