Az amerikai kormány kihaltnak nyilvánítja a királyharkályt és 22 másik fajt – írja az MTI. Nagyon ritkán fordul elő, hogy vadvédelmi illetékesek feladják a reményt növény és állatfajok megőrzése esetében, de az amerikai kormány tudósai felhagytak erőfeszítéseikkel e 23 faj esetében.

A fajok között a legismertebb a királyharkály: egy-egy egyedének meg nem erősített felbukkanása az elmúlt évtizedekben több sikertelen kutatáshoz is vezetett Arkansas, Louisiana, Mississippi és Florida mocsaraiban. A másik ismertebb faj az Alabama és Mississippi folyóiban őshonos Pleurobema marshalli folyami kagyló, amelyet egykori azonosítása után soha többé nem találtak a kutatók.

A kihalásokat számos tényező okozza: a fajok élőhelyéül szolgáló térségek túlzott fejlesztése, a vízszennyezés, az erdőirtás, az invazív fajok megjelenése, a gyűjtők általi kereslet miatti vadászat.

Minden egyes esetben az ember a fő tényező – hangsúlyozzák a szakemberek.

Mind a 23 fajnak volt bizonyos esélye a túlélésre, amikor az 1960-as évek elején a veszélyeztetett fajok közé sorolták őket. A listáról azóta csupán 11 fajt távolítottak el kihalás miatt, és 54 fajt azért, mert populációi talpra álltak, utóbbiak között van a fehérfejű rétisas, a barna pelikán és a hosszú szárnyú, vagy púpos bálna.

A szerdai bejelentés nyomán elkezdődik egy három hónapig tartó véleményezési időszak az előtt, hogy hivatalosan kihalttá nyilvánítják ezeket a fajokat.

Világszerte 902 fajt tartanak kihaltként nyilván. Tényleges számuk azonban jóval magasabb lehet, mivel egyes fajokat soha nem is azonosítottak. Kutatók már régóta figyelmeztetnek arra, hogy a Föld egy „kihalási válságot” él át, a flóra és a fauna ezerszer gyorsabban pusztul manapság, mint az emberek elterjedése előtti időszakban.

• Már fiatal felnőtteknél is megjósolható a demencia
• Szünetelteti marsjárói földi irányítását a NASA
• Nem minden cukorbetegre egyformán veszélyes a koronavírus

The post 23 újabb faj halhatott ki az emberiség miatt first appeared on 24.hu.

A magas infláció miatt 6,5 százalékra becsült GDP-deflátorral számított bruttó hazai termék nominális összegét 54 141 milliárd forintra teszik.

Az év második felére szóló prognózisukat azzal a feltételezéssel állították össze, hogy ha az utolsó negyedévben lesznek is lezárások a világjárvány újabb hullámai miatt, azok mélysége és terjedelme nem éri el az év elejit. A belső piacok tovább élénkülnek, a háztartások megkezdik pótolni elhalasztott fogyasztásukat. A beruházások szempontjából az éleződő verseny a korszerűsítés felgyorsítására sarkall. A nettó export húzóereje várhatóan gyengül, tekintettel az élénkebb belső kereslet nagyobb importvonzatára.

A jövő évre 4,7 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizálnak. Az infláció csökkenésével párhuzamosan ugyanakkor az előző évinél kisebb GDP-deflátorral számolva, a nominális GDP 59 520 milliárd forint lehet.

Az év további részében azzal számol a Pénzügykutató, hogy az európai átoltottság növekedésével mérséklődnek a befektetők bizonytalanságai, és folytatódik a vállalkozások állóeszköz-fejlesztésének fellendülése. Elsősorban a feldolgozóiparban, az építőiparban, a vendéglátásban, a kereskedelemben várnak magas növekedési ütemeket. Az év átlagában a beruházások 8 százalékos emelkedését várják a Pénzügykutató szakértői azzal a megszorítással, hogy a bruttó állóeszköz-fejlesztéseknél ennél mérsékeltebb, 6,5 százalékos emelkedés a valószínű. Jövőre folytatódik a beruházások növekedése a javuló exportkilátások, a beruházásokhoz kapcsolódó jelentős állami támogatások fényében. 2022-ben 9 százalékos beruházási fellendülést várnak, és ilyen mértékűre prognosztizálják az állóeszköz-fejlesztések bővülését is.

Az év eleji minimálbér-tárgyalások alapján a korábbi kereseti dinamika mérséklődésére számítottak a Pénzügykutatónál, ám ez nem következett be, ami elsősorban a fokozódó munkaerőhiánnyal, illetve az erősödő inflációval magyarázható. Az év második felére nem várnak változást, így – 4,7 százalékos inflációt feltételezve – az átlagkereset 9,5 százalékos és a reálkereset 4,6 százalékos növekedésével számolnak.

Jövőre, amennyiben megvalósul, hogy a minimálbért 200 ezer forintra, az 19,5 százalékkal emelik, az nyilvánvalóan kihat a kereseti skála többi elemére is, és az ebből adódó további emelések fokozhatják az inflációs nyomást. Számolni kell azzal is, hogy 2022-ben parlamenti választások lesznek, aminek eredményét a kormány rendkívüli béremelésekkel is alátámaszthatja. Mindent egybevetve
arra számítanak, hogy az év átlagában az átlagkereset 12 százalékkal emelkedik, ami – 3,7 százalékos inflációt feltételezve – 8 százalékos reálkereset-növekedést eredményez 2022-ben.

The post A Pénzügykutató 6,5 százalékos gazdasági növekedést vár 2021-re first appeared on 24.hu.

Ezt Gulyás Gergely akkor mondta, amikor az RTL riportere jelezte, a Magyar Hang újságíróit ismét nem engedték be a kormányinfóra, ezért helyettük neki kell feltennie a lap kérdéseit. A miniszter szerint ha minden újságírót beengednének a kormányinfóra, akkor nagyobb termet kellene berendezni és két és fél óra helyett még hosszabb lenne a sajtótájékoztató.

The post Szívből kívánom a sajtószabadság olyan mértékű sárba tiprását, mint ami itt megvalósul! first appeared on 24.hu.

Eltűnt egy 12 éves letenyei lány. Orsós Mária Katalin három napja távozott az otthonából, s azóta semmilyen életjelet nem adott magáról; a rendőrök jelenleg is keresik.

A lány körülbelül 165 centiméter magas, fekete, hosszú hajú, az eltűnésekor fekete nadrágot, fekete felsőt, és kabátot viselt.

A Nagykanizsai Rendőrkapitányság kéri, hogy aki a képen látható Orsós Mária Katalint felismeri, és tartózkodási helyével kapcsolatban információval rendelkezik, hívja a 06-93-321-190-es telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában ingyenesen hívható 06-80-555-111 Telefontanú zöldszámán, valamint a 107 vagy 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén

The post Napok óta nincs meg egy 12 éves letenyei lány first appeared on 24.hu.

Egy friss kormányrendelet 2022. január 3-ig hosszabbítja meg az építőipari alapanyagok exportjára vonatkozó bejelentési, regisztrációs kötelezettségeket – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette, a kormány többféle intézkedéssel védi a magyar emberek érdekeit, hogy az otthonteremtési támogatások valóban a családokat szolgálják.

Erre szükség is volt, mert mint júniusban írtuk, a jelentős drágulások miatt kérdésessé vált, hogy az otthonteremtési támogatások képesek-e elérni céljukat.

A hazai építésgazdaság megfelelő ellátási szintjének biztosítása érdekében nyáron megalkotott rendelkezés eredetileg szeptember végéig kötötte bejelentéshez az építőanyagok exportját. Bizonyos anyagokat – például az acél és vas termékeket, szigetelőanyagot, homokot, követ, kavicsot és sódert – csak a bejelentés tudomásul vétele után lehet kivinni az országból.

Schanda Tamás elmondta, a gazdaság újraindítása érdekében elejét kell venni annak, hogy az építőanyagok kivitele a közellátást veszélyeztetve jelentős mértékben akadályozza, ellehetetlenítse a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fejlesztését. A bejelentések vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a tervezett kivitel kockázatot jelent-e a hazai építőipari ellátásbiztonságra.

A kormányrendelet módosításával a bejelentési kötelezettség alól mentesül az elsősorban a bútorgyártásban használt lombos fűrészáru. A piaci szereplők számára elegendő időt biztosít az esetleges exportigények bejelentésére, hogy az annak elmulasztásához kapcsolódó bírság a módosítás hatályba lépését követő tízedik napig nem alkalmazandó.

Az árszínvonal megugrása miatt a családok az otthonteremtési, lakásfelújítási támogatások egyre nagyobb hányadát kényszerültek építőipari alapanyagokra költeni. A kormány sokrétű, összehangolt intézkedéssorozattal lép fel a magyar emberek védelme, az életminőségüket javító beruházások megvalósíthatósága érdekében – tette hozzá.

The post Januárig megmarad az építőipari termékek kivitelére a bejelentési kötelezettség first appeared on 24.hu.

Képzeljük el, hogy az Európai Unió bírósága úgy dönt, holnaptól Magyarország kapcsoljon le a paksi atomerőmű négy blokkja közül hármat, és ha ezt nem teszi meg azonnal, akkor fizessen napi félmillió euró bírságot.

Valami hasonló történt Lengyelországgal: az Európai Bíróság egy előzetes rendelkezésében kimondta ugyanis, hogy ha nem zárja be azonnal a turówi lignitbányát, amely ellátja alapanyaggal a szomszédos, 1,5 gigawatt teljesítményű hőerőművet, akkor naponta 500 ezer eurós bírságot kell fizetnie. Mindkét turówi létesítmény a tőzsdén is jegyzett PGE energiakonszern tulajdonában van, és szeptember 15. óta a cég részvényei el is vesztették értékük tizedét.

Igaz, amíg Paks a magyar energiaszükséglet akár több mint ötven százalékát is biztosítja 2 gigawattnyi kapacitásával, addig Lengyelországban a turówi erőmű 1,5 gigawattos teljesítménye (mely tehát három paksi blokkal egyenértékű) az ottani energiaszükségletnek mindössze a hét százalékát fedezi. A lengyelek tehát könnyebben „dobhatnának ki” azonnal 1,5 gigawattnyi kapacitást, de ezt nem teszik meg, arra hivatkozva, hogy az azonnali leállás energia- és nemzetbiztonsági kockázattal járna.

A lengyel kormány szerint a bíróság azonnali leállításról szóló döntése „rablással és lopással” ér fel – minthogy naponta kirótt büntetéssel is összekapcsolta ezt a luxemburgi testület. Pedig a bíróság még le is faragott a csehek által követelt napi ötmillió eurós büntetésből.

Varsó persze így is felháborodott a bírósági döntésen, de még jobban feldühödtek a csehek viselkedésén. Csehország ugyanis februárban adta be a keresetet, és májusra igazolni tudta a környezeti kockázatot, amit az erőmű és a bányászat okoz, ezért döntött a bíróság tavasszal a PGE Turów működésének felfüggesztéséről.

A két ország régóta vitázott a szénbánya miatt, de eddig inkább a csehek dühöngtek a lengyelek az időhúzása miatt. És Varsó még a tavaszi EU-s ítéletet sem vette komolyan.

Prága kifogása az: a lengyelek nemhogy leszerelnék az elavult technológiát, hanem még jobban kiterjesztenék a barnaszén-, illetve lignitkitermelést. Nemcsak földrajzilag terjeszkedtek volna, hanem az eredetileg 2026-ig szóló turówi bányaművelési engedélyt 2044-ig meghosszabbította egy lengyel miniszter a Guardian szerint. Egy fiatal elemzők által fenntartott weboldal, a Foreign Brief szerint ugyanakkor a bányaengedélyt csak hat évvel hosszabbították meg tavaly, de az erőmű valóban szeretné 2044-ig prolongáltatni.

A Guardian szerint Lengyelország energiaszektora 80 százalékban szénre alapozódik, de a kormány vállalta, hogy az utolsó bányát is bezárja 2049-ig, az EU klímavédelmi vállalásainak megfelelően. A brit lap szerint mindenesetre 2019-ben a Turówban elégetett szén által az erőmű 5,5 millió tonna szén-dioxidot termelt, amivel az ötödik legnagyobb üvegházhatást okozó gázkibocsátó volt Lengyelországban.

A területi kiterjesztéssel pedig a PGE még közelebb jutott volna a cseh határhoz, bár már így is gyakorlatilag odáig ért a bányaművelés a német-cseh-lengyel hármashatárnál. Prága most amiatt perel, hogy a szomszédos észak-csehországi települések ivóvízellátását veszélyezteti a lengyel bányászkodás. Turów esetében pedig nemcsak a csehek, hanem a szintén közeli német önkormányzat, Zittau is perelt az EU-nál a légszennyezés, az ivóvízbázis veszélyeztetése és zajártalmak miatt.

A lengyelek régóta nem vették komolyan amúgy sem az EU klímavédelmi és energiahatékonysági törekvéseit, és a súlyosan környezetszennyező és kevésbé hatékony szénbányászatukat és energiatermelésüket sem állították át elég gyorsan modern és fenntarthatóbb technológiákra.

Jelenleg is még 99 ezer szénbányász dolgozik Lengyelországban, a helyzetük pedig politikai kérdés is.

Most viszont a hirtelen bírósági döntés valóban abszurd helyzetet teremtene: több ezer ember vesztené el szinte azonnal az állását a lengyel-cseh-német hármashatár kiszögellésénél. A térség legnagyobb foglalkoztatójáról – 3600 alkalmazottja van itt a PGE-nek – és szinte az egyetlen nagyobb munkaadóról van szó a régióban.

E sorok írója pár éve járt egy közeli, szintén sziléziai bányavidéken, ahol a lengyelek nagyrészt már leállították a termelést. És valóban nem túl derűs a helyzet Walbrzych városában és annak környékén. A munkanélküliség, a szegénység és a fejletlenség triójával küzdenek most is. Ráadásul a turówiaknak van mit veszteniük: a még működő erőmű és bánya révén ők az egyik legmagasabb átlagjövedelmet mutathatják fel a vidéki régiók között. Ha bezárnák a bányát – ami ellehetetlenítené a szénerőművet is –, akkor hirtelen semmivé válna a gazdagságuk. Ráadásul még a környék távfűtése is részben megoldatlan lenne.

A lengyel miniszterelnök a vita hevében annyira feldühödött, hogy kormánya bejelentette: a lignitbánya miatti vita rendezése miatt fontosabb dolga volt Varsóban, ezért nem tudott eljönni a budapesti demográfiai csúcstalálkozóra. Így a lengyel politikus lemaradt Orbán Viktor, Mike Pence volt amerikai alelnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Janez Jansa szlovén kormányfő népesedéspolitikai beszédeiről.

Mateusz Morawieckit ők nem zavarták volna, de itt volt Andrej Babis, a csehországi választásokra készülő prágai kormányfő is, akit otthon és az EU-ban is vizsgálatok szorongatnak milliárdos vállalkozásai miatt, most mégis a kampány finisében nagyszerű ajándékot kapott Európai Uniótól: neki adtak igazat a lengyelekkel szemben.

A cseh miniszterelnök ezáltal vörös posztó lett a lengyelek szemében. Egy cseh lap szerint Morawiecki azért nem jött valójában Budapestre, mert nem akart még véletlenül sem találkozni Babissal, sőt

a lengyelek részéről állítólag felmerült, hogy felfüggesztenék a részvételüket a visegrádi együttműködésben.

A Foreign Brief megfigyelői ennek kapcsán emlékeztetnek arra: egyre több a feszültség a V4-ek tagállamai között. Szlovákia az utóbbi időben tartózkodik a migráció kérdésének magyar-lengyel előtérbe helyezésétől. A szlovákok nem nagyon értenek egyet a V4-ek összehasonlító joggal foglalkozó intézetének a felállításával sem, ez Brüsszellel szemben lenne hivatott védelmezni a lengyel-magyar álláspontot jogállamisági kérdésekben. Ez utóbbit Csehország sem nagyon támogatja. A turówi bánya ügye viszont Varsót és Prágát állítja szembe, pedig ők ketten korábban az EU-val szemben együtt védték a saját szénbányászati tevékenységüket.

Történelmi szempontból érdekes, hogy a V4-ek az 1335-ös visegrádi királytalálkozóra vezetik vissza kooperációjukat. A találkozó akkori egyik legnagyobb eredménye egyébként az volt, hogy a magyar király, Károly Róbert az akkor is éppen egymással vitatkozó cseheket és a lengyeleket kibékítette egymással.

Valószínűleg ezúttal nem lesz szükség a magyar közvetítésre a lengyelek és a csehek között. A két ország között régóta folynak tárgyalások, ezek most talán nagyobb lendületet kapnak. Egy cseh lapértesülés egyébként azt sejteti, hogy nem a gyors bányabezárás lesz az átmeneti megoldás, hanem egy 40-50 millió eurós kifizetés, amit a lengyelek utalnak majd át Prágának kompenzációként.

Egyelőre az EU-döntés azonban kissé túlzott reakciókat váltott ki Varsóban, így a napokban tervezett egyeztetések lehet, hogy mégis elmaradnak vagy elhúzódnak. Hosszabb távon mégis mindkét félnek a megállapodás az érdeke, így a lengyelek is szabályozottabb körülmények között alkalmazkodhatnak a nemzetközi elvárásokhoz, és őket sem fogják hirtelen döntésekkel sarokba szorítani.

Az is valószínű, hogy a közelgő csehországi választások után – bárki győz is Prágában – az ottani kormány is rugalmasabb politikát követhet majd a lengyelekkel szemben, így valóban nőhet az esély a kompromisszumra, a jelenlegi heves viták ellenére is.

The post A szénpor miatt ropog a visegrádi együttműködés, a lengyel kormányfő Budapestre se jött el first appeared on 24.hu.

A törökországi hatóságok értetlenül állnak az eltűnt személy keresése után, amely jó hírekkel, de egy furcsa fordulattal zárult.

A LADBible helyi médiumokra hivatkozva azt írja, hogy egy Beyhan Mutlu nevű férfi a barátaival italozott a Fekete-tenger közelében található İnegöl városa mellett egy kisebb, Çayyaka nevű településen, mikor egyszer csak gondolt egyet, és elindult egyedül az erdőbe. Az ivócimborái ezt nem tudták mire vélni, és amikor már komolyan aggódtak érte, akkor a hatóságokat is értesítették, akik el is kezdték keresni az 50 éves eltűntet.

A férfi eltűnésének híre elterjedt a környéken, és a lakosok úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a keresőcsapathoz, abban a reményben, hogy több szem hamarabb megtalálja őt. És ekkor egy váratlan csavarral a még mindig részeg Beyhan Mutlu bekapcsolódott az ő megtalálása érdekében indított expediócióba anélkül, hogy tudta volna, kit is keresnek pontosan.

Bursa’nın İnegöl ilçesinde, Beyhan Mutlu isimli şahıs, kendisi için başlatılan arama çalışmalarını başkası için zannederek saatlerce kendini aradı.

Ekipler, arama çalışmasıyla ilgili tutanak düzenleyip kayıp şahsı evine bıraktılar. pic.twitter.com/yhVaPSh7wY

— Vaziyet (@vaziyetcomtr) September 28, 2021

Az NTV nevű helyi médium tudósítása szerint a kereső- és mentőcsapatok többször is kiabálták Mutlu nevét, amíg valaki a csapatból meg nem szólalt:

Kit keresünk? Itt vagyok.

És tényleg ő volt az. Ő, akit egészen addig kerestek.

Nem nehéz elképzelni, mennyire megdöbbenhetett mindenki, amikor kiderült, hogy az a személy, akit egész idő alatt kerestek, végül velük volt.

Egyelőre nem világos, hogy Mutlu hogyan nem tudta, hogy a barátai bejelentették az eltűnését, és a helyi média sem magyarázza meg, hogy a haverok hogyan nem ismerték fel a társukat a keresőcsapatban.

A lényeg azonban az, hogy az 50 éves férfi biztonságban van. A rendőrök pedig hazavitték, és jelentést írtak a Másnaposok következő folytatásába illő sztoriról.

The post Órákig segített egy eltűnt utáni kutatásban egy részeg török férfi, mire kiderült, végig őt keresték first appeared on 24.hu.

Ha pedig mégsem lenne az, akkor a Magyar Nemzeti Banknak vannak eszközei az infláció-csökkentésre.

The post A járvány utáni fellendülés infláció-emelkedéssel jár, de ez csak átmeneti first appeared on 24.hu.