A Google a Search On konferencián jelentette be, hogy újratervezte keresőszolgáltatását, amely mostantól intuitív módon segíti új témák felfedezését. A változások motorja a gépi tanuláson alapuló MUM algoritmus, amelyet most vezet be a keresőbe a Google.

Az új algoritmus a MUM (Multitask Unified Model) elnevezést kapta. Különlegessége, hogy a korábbi szöveges keresésekkel szemben a Google sokkal jobbá vált a képek tartalmának értelmezésében, és ez teszi lehetővé, hogy a találati lista is vizuálisabbá váljon.

A legradikálisabb változás a „Vizuális felfedezések” megjelenése lesz. A Google azokra a felhasználói keresésekre, ahol inspirációs szándékot észlel (például „karácsonyi dekorációs ötletek”), újfajta találati listát ad, ami vizuálisan sokkal gazdagabb lesz, mint az eddigiek.

A másik nagy változás a „Tudnivalók” funkció. A Google a MUM segítségével képes felismerni azt, hogy egyes témaköröket hogyan fedeznek fel az emberek a keresésük egyre részletesebbé válásával.

Például az „akril festés” kereséshez 350 témakör kapcsolódik. A MUM képes azonosítani azokat a témakör felfedezési útvonalakat, amelyet a felhasználók leggyakrabban alkalmaznak, így már az újabb keresések előtt tud megfelelő tartalmakat kínálni.

Ehhez kapcsolódik a „Témakör zoomolás” funkció is. Egy-egy téma felfedezésekor a felhasználó választhat, hogy az adott témakört nagyobb perspektívából szeretné látni, vagy éppen ellenkezőleg egy szűkebb altémakörre kíváncsi. Ezzel a Google segíti a felhasználóknak egy-egy témakör felfedezését.

A fenti változások közül a Vizuális felfedezéseket már most élesítette a Google, a többi az elkövetkező hónapokban lesz elérhető a felhasználóknak.

Szintén újdonság, hogy egy videós tartalom megtekintése után a Google javaslatokat tesz további tartalmakra vonatkozóan, a megnézett videó tartalma alapján. Ami radikális újdonság, hogy olyan témaköröket is felajánl majd a kereső, amely szó szerint nem hangzik el a videóban, de a MUM értelmezése szerint a videó, mint témát érinti.

Hasonló lesz az a lehetőség is, hogy ha az okostelefonunk lencséjét egy tárgyra irányítjuk és ezzel kapcsolatban egy kérdést teszünk fel, például hogyan lehet megjavítani és a kamera egy biciklire fokúszál, akkor a Google képes lesz értelmezni együttesen a látott képet és a szöveges keresést és azonnal adja a bicikli javítására vonatkozó találatokat.

A már meglévő „About This Result” funkció is új elemmel bővül. A felhasználónak lehetősége lesz a találati listán egy adott találatra vonatkozóan lekérni, hogy a forrás mit mond magáról, illetve más források hogyan értékelik az adott weboldalt.  Ezzel a források és információk hitelessége növelhető.

Szintén ehhez a témakörhöz kapcsolódik, hogy a nagyon gyorsan változó aktualitásoknál a Google találati listája jelezni fogja, hogy olyan témáról van szó, amelynél nagyon gyorsan változik a találati lista, így a felhasználó tudni fogja, hogy egy aktuálisan zajló és még le nem zárt eseményről van szó.

• Évekkel később is lehet nyoma a testvéri zaklatásnak
• Ez lehet az emberi életkor felső határa
• Használni tudja az érintőképernyőt a papagáj

The post Radikális változások jönnek a Google keresésben first appeared on 24.hu.

A legutóbbi Séfek Séfe epizódban a séfek egyenként kóstolták végig a Fanni nevű versenyző ételeit, véleményük tükrözte az ízeket és a látottakat. Vomberg Frigyes például egy darab köretelemet emelt ki, az ananászt, amit vaníliafagyival szívesen elfogyasztott volna, ám a főfogásként tálalt marha szerinte feleslegesen került a tányérra.

Kár volt megdöglenie a marhának.

The post Séfek Séfe: Vomberg Frigyes olyan ételt kóstolt, amiért szerinte „kár volt megdöglenie a marhának” first appeared on 24.hu.

Az előzetes híreknek megfelelően Katarban rendezik meg az idei Forma-1-es világbajnokság november 21-i versenyét, mely eddig helyszín nélkül szerepelt a naptárban. Az ázsiai ország először lesz házigazdája a sorozat egyik nagydíjának, írja az MTI.

Az F1 kereskedelmi jogait birtokló Liberty Media csütörtökön hozta nyilvánosságra, hogy

a mezőny november 19-21-én a Losail nemzetközi versenypályán vendégeskedik, melyen vasárnap éjszakai futamot tartanak majd.

A megállapodás nem csupán az idei viadalra szól, Katar ugyanis 2023-tól tíz éven át vendégül láthatja majd a Forma-1-et. A hosszú távú szerződés azért 2023-tól lép életbe, mert jövőre az országban a labdarúgó-világbajnokság rendezésére koncentrálnak. Egyelőre azt még nem tudni, hogy hol lesznek majd a Katari Nagydíjak, jelenleg egy új pálya építése tervezés alatt áll.

Katar a negyedik közel-keleti helyszíne az autós gyorsasági világbajnokságnak: márciusban Bahreinben indult, decemberben pedig Szaúd-Arábiában (december 5.) és Abu-Dzabiban (december 12.) zárul a mostani szezon.

A losaili pálya 2004-ben nyílt meg, és azóta rendszeresen otthon ad a gyorsaságimotoros-vb egy-egy futamának, és a sorozat első villanyfényes versenyét is itt rendezték.

The post Már idén új ország debütál a Forma-1-ben first appeared on 24.hu.

Míg tavaly a járványhelyzet miatt teljes egészében online kellett megtartani a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált, addig idén hibrid változatban jelentkezik az esemény, a filmek ugyanis moziban és online egyaránt megtekinthetők lesznek.

Az eseményt idén november 9-21. között rendezik. A Verzió immár 18 alkalommal kínál olyan filmeket, amelyek a legaktuálisabb nemzetközi- és hazai emberi jogi témákat dolgozzák fel. Idén közel hatvan filmet mutatnak be a fesztivál keretein belül, legtöbbjük most lesz először látható az országban. A Verzió idén minden eddiginél több nézőhöz igyekszik majd eljuttatni a filmeket:

a három budapesti helyszín mellett a Szabad Terekkel összefogva öt vidéki városba is elviszi a filmeket: Debrecenben, Szombathelyen, Pécsett, Szegeden és Kecskeméten is megtekinthetők a filmek a helyi mozikban. Emellett a tavalyi vírusbiztos formátum sikerén felbuzdulva ismét nézhetők a filmek online is. 

A Verzió idei nyitófilmje az HBO új dokumentumfilmje, a Kőrösi Máté által rendezett Dívák lesz, amely három húszéves budapesti lány életébe enged betekintést. A kamera az érettségire készülő, elsőre felszínesnek tűnő lányok mindennapjait követi, akik a smink mögött keményen küzdenek azért, hogy leszámoljanak problémás múltjukkal és megdolgozzanak jövőjükért.

A 18. Verzió célja ismét az, hogy a világban zajló események lenyomatát adják át a nézőknek arra ösztönözve őket, hogy szembesüljenek az őket körülvevő valóság sokrétűségével.  Sarkisova Oxana, a fesztivál igazgatója így foglalta össze az idei fesztivál lényegét:

Az idei év Verziójának a »valóság rétegei« jelmondatot választottuk. Hiszünk abban, hogy a dokumentumfilmek által hozott különböző látásmódok és tapasztalások segítenek minket abban, hogy minél többet fel tudjunk fedezni a körülöttünk lévő világból. A mindennapokban nagyon sok hírt fogyasztunk, mégis a legtöbbször felszínesen érnek minket ezek a hatások. A fesztivál idei filmjei segítenek elmerülni egy-egy témában, és emberi történetek által megismerni komplex folyamatokat.

The post Moziban és online is nézhetők idén a Verzió Filmfesztivál alkotásai first appeared on 24.hu.

Hét autó ütközött össze Budapesten, az Árpád híd lejárójánál, a Flórián térnél.  A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a fővárosi hivatásos tűzoltók érkeztek ki a helyszínre, s a társhatóságot és a közterület-fenntartó szakembereit kérték az esethez.

A BRFK megkeresésünkre azt közölte, hogy anyagi káros baleset történt és senki nem sérült meg a balesetben.

The post Hét autó karambolozott az Árpád hídon first appeared on 24.hu.

Értem én, hogy a filmek is a szabad, művészi, alkotó fantázia terepén mozognak. De azért engedtessék meg, hogy a látszólag az általunk ismert élet keretei között játszódó, abban létező jelenségekről és emberi lényekről mesélni igyekvő filmalkotástól elvárjuk, hogy hasonlítson a valóságra egy kicsit. Emberként azért vonzódunk a történetekhez, mert azokban időnként megláthatjuk saját arcunkat tükröződni. Az együttérzésből eredő katarzist keressük: ha nem tudunk azonosulni, vagy legalábbis valamennyire beleképzelni magunkat a szereplők helyzetébe, akkor nem érint meg minket, amit látunk. Rosszabb esetben még fel is bosszant, hogy hülyének néznek. A seregéllyel, a Netflix soron következő Melissa McCarthy-filmjével így jártunk.

Pedig micsoda fantasztikusan gazdag emberi történet rejlik abban az alaphelyzetben, amelyre A seregély alapoz! Lilly és férje, Jack iszonyatos, mélységes mély gyászban vannak – olyan mélyben, amilyenben csak gyereküket elvesztett szülők lehetnek. Különbözőképpen viselik el a helyzetet: Jack egy szanatóriumban próbál egyenesbe jönni, Lilly pedig otthon, a hétköznapok rutinjával próbálja túlélni a kínt. Elvadult kertjével kezdené a darabjaira hullott élete összekaparását, ám a kerti munkákat folyton meghiúsítja egy kismadár – fajtájára alighanem rájöttek a film címéből –, aki rendszeresen a kertészkedni próbáló Lillyre támad. Lilly nem adja könnyen a nagy nehezen, több mint egy évnyi bénultság után megtalált egyetlen célját, a gondozott kert ideáját, de a madár is kitartó, így „ha harc, hát legyen harc!” alapon egymásnak feszülnek.

Eddig minden oké. A gyász és megküzdés vaskos, fontos téma, és bár az utóbbi években egyre inkább exponált, azért még messze nem mondható túlbeszéltnek, sőt. Ráadásul a nagy emberi drámák egyetlen mikro-konfliktusba csatornázása mint kiindulópont egészen kiváló filmeket szült már, de itt

sajnos hamar kiderül, hogy hiányzik az ehhez szükséges fókusz, bátorság, érzelmi intelligencia, emberismeret: minden.

Amint az alaphelyzetből tovább kellene építeni az eseményeket, az alkotóknál láthatólag megállt a tudomány, egyből ott, hogy eldöntsék, tulajdonképpen milyen hangvételben szeretnének beszélni a filmben. Komolyak és drámaiak akarnak lenni, vagy afféle keserű pirula-effektussal a gyászban, a szenvedésben rejlő, kínlódó komikumot próbálnák megmutatni? Nem tudván eldönteni, hogy drámát vagy vígjátékot akarnak csinálni, valamiféle humorral oldott drámát próbáltak kikeverni, de sajnos a keverék teljesen működésképtelen lett, mert egyik zsánerben sem tudtak értelmezhető teljesítményt felmutatni.

Ennek egyik fő oka, hogy a forgatókönyv (Matt Harris), a rendezés (Theodore Melfi) és az alakítások egyaránt elveszítettek minden kapcsolatot a valósággal. Ahogy a szerencsétlen madár, aki annyira béna trükkökkel van megmozgatva, hogy vélhetőleg rövidesen a legkínosabb CGI-teljesítményeket listázó youtuberek nevetségének tárgya lesz, nem hasonlít a valódi madarakra, ugyanúgy nem hasonlít semmi más sem az életbeli megfelelőjére. Nem ilyen a gyász, nem ilyen a terápia, nem ilyen egy állatorvos és a rendelője, nem ilyen a kertészkedés – édes istenem, még a növények sem ilyenek, sem a föld, amiből kinőnek –, és bár ügyes kameramunkával igyekeznek leplezni, megkockáztatom: földbe dugdosott, nem túl élethű műnövények között forgattak.

Hogy az emberek nem ilyenek, azt már mondanom sem kell. A pszichoterapeutából lett állatorvos „ül, marad” vezényszóval beszél a gazdival, majd egy ivartalanítás közben ad életvezetési tanácsot hősünknek – ingyen, ami bárcsak megtörténhetne a való világban, de nem történik. A gazdaboltos a túlnépesedő madarak összeesküvését hirdeti. Az, hogy a mellékszereplők ilyen képtelenül szürreálisak, az még felfogható lenne a forgatókönyvíró próbálkozásaként arra, hogy humort csempésszen a drámába, de a főhős is épp ilyen elrugaszkodott: egyetlen céljával sem sikerül egyenesbe jönnie, hogy tudniillik eldöntse, el akarja-e pusztítani a madarat vagy sem.

Arról pedig még szó sem esett, hogy 2021-ben mégis hogyan kommunikálhatja azt egy nagy streamingszolgáltatónál bemutatott mainstream film, hogy a gyász tulajdonképpen felháborító lúzerség; hogy a traumatizált állapot ciki emberi gyengeség, lecseszést érdemlő dolog; az öngyilkossági kísérlet pedig szégyellnivaló, szintén leteremtést érdemlő cserbenhagyás. Ezek olyan életveszélyes üzenetek, hogy nyílt levelekben kellene kikérnie őket magának a mentális egészséggel foglalkozó szervezeteknek. Felháborító, cinikus nemtörődömség, hogy a film stábjában fel sem merült, hogy ez ügyben esetleg kikérjék néhány szakértő véleményét.

A legutóbbi netflixes McCarthy-filmnél, a szintén pusztítóan rossz Thunder Force-nál arról elmélkedtünk, hogy mennyire rosszat tesz McCarthynak, ha a férjével dolgozik. Ám A seregélyben a változatosság kedvéért nincs benne Ben Falcone, ezzel pedig szertefoszlott az a szintén szomorú, de legalább logikus magyarázat McCarthy film es választásairól, hogy azért vállal ez az alapvetően tehetséges nő ennyire rossz filmszerepeket, mert férje elfogultan elhiteti vele, hogy „ezekben is csodálatos vagy, drága kicsi feleségem”. Ezen a ponton felvetődik a kérdés, hogy meddig tekinthetünk jó színésznőnek valakit, aki sorra vállal olyan rémes filmekben szerepet, hogy az a színészi teljesítményt is lehúzza?

A seregélyben McCarthy sem komikai, sem drámai színésznői képességeit nem képes megmutatni,

humorát gagyi és lapos bukdácsolássá silányítja a rendezés, drámai képességeit pedig egy olyan érzelmi csúcspontnak szánt jelenetben kellene felvillantania, ami teljesen alkalmatlan erre, minthogy teljes érzelmi analfabetizmussal íródott.

Így aztán a kérdés továbbra is nyitott: milyen gonosz összeesküvéssel hiteti el McCarthyval stáb stáb után – rendezők, producerek, forgatókönyvírók, a szerettei, a kollégái –, hogy amit ezekben az szerepekben csinál, az jó? Vagy ő maga ilyen megátalkodottan téveszmés, hogy nem látja, hogy nincs egy működő gesztusa, mozdulata, hogy nem hiszünk el neki semmit? Hát komolyan, ki esik arcra – de lendületből, mintha medencébe hasast ugrana! – attól, ha nekirepül egy kismadár a bukósisakos fejének? Ki kezeli úgy egy esés utáni fájdalmait, hogy a hűtőszekrény összes mirelit zöldségét magára teregeti? Mindezek ki szerint viccesek? És miért érné be a sokszor olyan bölcs, öntudatos nézőközönség ilyen bántóan rossz, káros és nézhetetlen szeméttel?

A seregély a Netflixen nézhető, 102 percben, de senkinek nem tudjuk jó szívvel ajánlani. 24.hu: 2/10

The post Igaz-e még, hogy Melissa McCarthy remek színésznő, ha képességeit újabb és újabb filmek tapossák meg? first appeared on 24.hu.

Minden szülő rémálmát élte át az a Fejér megyei édesanya, aki tegnap este kérte a mentők gyors segítségét, mert nem lélegzett a kéthónapos kisbabája.

Az OMSZ tájékoztatása szerint a tapasztalt mentésirányító bajtársunk azonnal több mentőegységet, köztük a Koraszülött rohamkocsit is riasztotta a helyszínre, miközben megpróbálta megnyugtatni a zokogó édesanyát, aki a telefonon kapott utasítások alapján megkezdte gyermeke újraélesztését.

Az életmentés szerencsére hamar sikerre vezetett és mire a mentők perceken belül megérkeztek, a csöppség vérkeringése már visszatért. Emelt szintű ellátás után a mentők végül stabil állapotban szállíthatták kórházba a picit a hős édesanyja kíséretében.

The post Édesanyja élesztett újra egy két hónapos csecsemőt first appeared on 24.hu.

Október első hétvégéjén ismét élettel telik meg az Aquincumi Múzeum romkertje, ám ezúttal a sarus eleganciát képviselő római polgárok helyett barbár törzsek vetik meg a lábukat az egykori polgárváros falain belül. Kelták, markomannok, szarmaták és gepidák építik fel táboraikat, hogy megismertessék veletek a Kárpát-medencében a római hódítás előtt és után megtelepedő népek történetét, valamint sokszínű kultúráját és szokásait.

Hagyományőrző bemutatók, kézműves foglalkozások, ókori mesterségek bemutatói, rendhagyó tárlatvezetések és előadások várnak minden érdeklődőt, akik szeretnének bepillantani a barbárok izgalmas világába. Találkozunk Aquincumban!

Újságként különösen az egyik kedvenc kiállításunk, amely hitelesen mutatja be képeken keresztül az elmúlt év történéseit. A világszerte 120 helyszínen bemutatott válogatás Magyarországon 2021. szeptember 24-től október 31-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás 151 felvételét nemzetközi zsűri válogatta 130 ország 4315 fotóriporter 74470 fotójából.

Jegyek már kaphatóak a Magyar Nemzeti Múzeum jegypénztárában és a jegymester.hu felületén!

A balatonfüredi Tagore-sétány platánsorai még tartják a lombjukat, de már érezni lehet az őszi levelek jellegzetesen fanyar, finom illatát. Bár a magyarok többségének a Balatonról a nyár jut az eszébe, a magyar tengernél ősszel is kikapcsolódhatunk. Ráadásul kora ősszel nincs akkora tömeg a tónál, így talán még sokkal élvezetesebb is, nyugodtabb pihenést ígér, Balatonfüred különösen. Kipróbáltuk, ebben a cikkünkben írtunk arról, miért érdemes ősszel is a Balatonra utazni:

A járványhelyzet miatt kiemelten fontos a belföldi turizmus életben tartása. Gazdaságilag a vendéglátószektornak és idegenforgalomnak, az embereknek pedig mentálisan, hogy kikapcsolódjanak, kiszakadjanak a mókuskerékből, amin egy hosszú hétvége is sokat segít.

Cikkünkben kiválasztottuk az őszi évad legérdekesebbnek ígérkező előadásait, illetve azokat is, amelyeket már esetleg korábban bemutattak, de a koronavírus-járvány korlátozásai miatt még nemigen volt idejük bizonyítani. Az ősz első két hónapjában ezt a tíz darabot várjuk leginkább:

Az biztos, hogy jó pár ígéretes előadást nézhetünk meg az ősszel a színházakban, szóval ideje bepótolni az elmaradást.

The post A barbárok már a spájzban vannak! first appeared on 24.hu.