Belföld
|
Belföld |
Tíz pontban foglalták össze az önkormányzatok, mit várnak a következő kormánytól. A jövő héten várhatóan Szombathely is csatlakozik az akcióhoz.
|
Belföld |
Elkezdődött a Körmendi és a Jáki út összekötése
|
|
Belföld |
A város többi részén marad a kipakolós módszer. Itt vannak a lomtalanítás időpontjai utcánként.
|
Belföld |
Már idén év végéig 15 milliárd köbméter cseppfolyósított földgáz (LNG) fog érkezni az Egyesült Államokból az uniós országokba.
|
Friss
|
Friss |
Magyarországon – sajátos módon – egyszerre van tartós, szisztematikus munkaerőhiány és munkanélküliség, – állapítja meg az Egyensúly Intézet csütörtökön publikált kiadványában, amely nem csak azt mutatja be, hogy a közgazdászokat és szociológusokat is magában foglaló szakértői csapat szerint mi a probléma a hazai munkaerőpiacon, de szakpolitikai javaslatokkal is szolgál. A fő gondot abban látják, hogy Magyarországon a munkaképes korú lakosság folyamatosan csökken, de még a rendelkezésre álló emberi erőforrásokkal is pazarlón bánunk. Az intézet az álláshelyek betöltetlenségének okaként három fő dolgot jelöl meg, ezekből az elsőnek nem tulajdonít különösebb szakpolitikai jelentőséget: a betöltetlen álláshelyek jelentős része csak átmeneti jellegű, mert ha egy munkavállaló állást vált, a cég az üres álláshelyet általában csak néhány hónapnyi késéssel tudja betölteni. A két másik lehetséges ok azonban alaposabb kifejtést igényel.
A munkaadók jellemzően magasabb képzettségű alkalmazottakat keresnek, mint amilyen az álláskeresők általános képzettségi szintje, mutat rá az Egyensúly Intézet, ezt pedig hosszabb távon a fiatalabb munkavállalók képzettségi szintjének növelésével oldhatjuk meg. A kiadvány hozzáteszi, hogy bár a szakmunkáshiány is valós probléma, a megoldást nem az jelenti, hogy tömegeket terelünk a szakmunkásképzés jelenlegi rendszerébe. Ugyanis ebben a képzési formában a közismereti tárgyak és az általános képességeket fejlesztő oktatás aránya alacsonyabb, mint a többi iskolatípusban, és az innen kikerülők jelentős része nem a szakmai végzettségének megfelelő munkát végez, hanem betanított munkás. Kitérnek arra is, hogy ugyan a diplomások között inkább túlképzés van, mint munkaerőhiány, a legfeljebb általános iskolát végzettek közében alig 34 százalékos a foglalkoztatottság, és az aktív korúak körében mintegy 1 millió ember tartozik ebbe a csoportba.
Az Egyensúly Intézet megjegyzi: „a cégek nagyobb arányban keresnek munkavállalókat Nyugat-Magyarországon és a nagyobb városokban, míg az álláskeresők nagyobb arányban élnek Kelet-Magyarországon és a kisebb településeken”. A megoldást nehezíti, írják, hogy sokak számára akár a 10–20 kilométernyi ingázás is komoly problémát jelent a ráfordítandó pénz és idő miatt. Az is feltűnő, hogy vannak olyan, egymáshoz közel elhelyezkedő járások, amelyekben a foglalkoztatási ráta és a betöltetlen álláshelyek aránya is magas, míg máshol mindkét mutató alacsony, vagyis nem sikerül elég hatékonyan összepárosítani az álláskeresőket és a betöltetlen álláshelyeket. Czeglédi Zsolt / MTI Érdeklődők regisztrációs lapot töltenek ki a Debreceni Egyetemen tartott állásbörzén. Nem az álláskeresőt kellene büntetniMivel szakpolitikai javaslatról van szó, az Egyensúly Intézet konkrét ötletekkel is szolgál, miként lehetne javítani a jelenlegi állapoton – ezeket rövid- és hosszútávú programokra bontotta. A rövidtávú programok között szerepelnek a munkavállalók ingázását segítő támogatások, ami azt jelentené, hogy a vállalatok csökkenthetnék a társasági nyereségadójukat azzal, ha saját buszjáratot indítanak a munkavállalók szállítására, vagy ha kifizetik a munkavállalóik bérletét, esetleg közlekedési eszközt, például biciklit biztosítanak nekik. Ezzel együtt a közösségi közlekedést is úgy kell alakítani (menetrendsűrítés, új buszjáratok indítása), hogy a több műszakos munkahelyek is könnyen elérhetők legyenek, de akár a falugondnoki szolgálat járműveit is be lehetne vonni az önkormányzatok ösztönzésével. A kiadvány szerzői fontos szerepet szánnak az álláskeresési rendszer megreformálásának. Mint írják: A mostani rendszer az álláskeresőt bünteti az állásvesztésért: úgy várjuk el tőle az önálló elhelyezkedést, hogy kirívóan kevés jövedelmet biztosítunk ennek elősegítésére. Megjegyzik, hogy Magyarországon egy álláskeresőnek átlagosan több mint tíz hónapig tart egy új munkahelyet találnia, ezért az álláskeresési járadék maximális hosszát a mostani három hónapról tíz hónapra kellene emelni, így jobban megközelítenénk a munkanélküliség reális időtartamát. Emelnék az álláskeresési járadék felső plafonját is, mégpedig a minimálbér 250 százalékára, a jogosultsági idő alatt folyósított járadék minimális nettó összegét pedig a nettó minimálbér 90 százalékában állapítanák meg. Ez utóbbit azoknak is biztosítani kellene csökkentett, 5 hónapos időtartamra, akik megfelelő időtartamú korábbi munkaviszony híján a sima álláskeresési járadékot nem vehetik igénybe. Ezt azzal indokolják, hogy a munkanélküli juttatásnak nem az kellene legyen az elsődleges funkciója, hogy megmentse az ellátásban részesülőket, mert az életszínvonal drasztikus zuhanása gyengíti a képzettségnek megfelelő új munkahely keresésének esélyeit. Az Egyensúly Intézet azonban feltételeket is szabna a megemelt összegű járadék mellé. Egyrészt, akiknek csak a csökkentett időtartamra járna a pénz, azok az elhelyezkedés után legfeljebb tíz hónapig magasabb szintű társadalombiztosítási járulékot fizetnének. Másrészt: a megnövelt járadék feltételéül kell szabni, hogy a jogosultsági idő alatt a munkanélküli szorosan együttműködjön a munkaügyi hivatallal és ténylegesen törekedjen az elhelyezkedésre. Ezt az együttműködés szigorúbb és sűrűbb ellenőrzésével lehet elérni. Mivel azonban a munkaügyi hivatalok ma túlterheltek, ezért az ottani munkát is meg kellene reformálni: az ügyfél-ügyintéző arány sehol sem lehetne 200-nál magasabb, a nehezen elhelyezhető álláskeresők esetében pedig 100-ban kellene maximalizálni a számot. Az adminisztrációs terheket pedig a meglévő informatikai rendszerek összekötésével lehetne csökkenteni. A javaslatcsomag rámutat: a jelenlegi támogatási politika elsősorban a nagy cégekre koncentrál, miközben a leszakadó területeken történő munkahelyteremtés és a megyén belüli mobilitás nem szerepel kiemelt célként. Éppen ezért nagyobb súlyt kellene kapniuk a hátrányos helyzetű településeken kialakított szabad vállalkozási zónáknak, ahol az ott működő cégek munkahelyteremtési kedvezményeket kapnak. Például a helyben lakó munkavállalókat alkalmazó cégek meghatározott ideig adómentességet kaphatnának. Mennyiségi helyett minőségi szakmunkásképzésIsmét 18 évre kell emelni a tankötelezettségi korhatárt, illetve általánosan elérhető, jó minőségű és az esélykülönbségeket ellensúlyozó közoktatást kell teremteni, – emeli ki az Egyensúly Intézet. Megjegyzik azt is, hogy növelni kell olyan programok és szervezetek támogatását, amelyek bizonyíthatóan eredményesek a hátrányos helyzetű diákok képességfejlesztésében és a középiskolából kiesett fiatalok végzettséghez juttatásában. A szakmunkásképzésben javítani kell az átváltható alapkészségeket, nagyobb hangsúlyt kell fektetni az értő olvasásra, a számítógép vagy az idegen nyelvek használatára, az alapvető kommunikációs és társas készségek fejlesztésére. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a magyar állam ma az uniós átlagnál kevesebbet, a diákok családjai viszont átlagosan többet költenek felsőoktatási kiadásokra, ami megnehezíti az alacsonyabb jövedelmű családok számára a gyerekek egyetemre küldését. Holott a magyarországi diplomások bérelőnye az egyik legnagyobb az Európai Unión belül. Ezért szélesebb körű szociális ösztöndíjakra, az első diploma államilag támogatott megszerzésére, a szociális alapú támogatások mértékének, valamint a kollégiumi férőhelyek számának növelésére van szükség – írják. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a magyar munkaerőpiacnak van egy fontos rejtett tartaléka: a kis- és többgyermekes anyák. Az ő részmunkaidős foglalkoztatásukat bértámogatással lehetne ösztönözni, de el is lehetne engedni a részmunkaidőben dolgozó két- vagy háromgyermekes nők személyi jövedelemadóját is. D. Kovács Ildikó további cikkei Nem követemSzerzőim
The post Tíz hónapra kéne emelni az álláskeresési járadékot egy szakpolitikai javaslat szerint first appeared on 24.hu. |
Friss |
Magyarországon – sajátos módon – egyszerre van tartós, szisztematikus munkaerőhiány és munkanélküliség, – állapítja meg az Egyensúly Intézet csütörtökön publikált kiadványában, amely nem csak azt mutatja be, hogy a közgazdászokat és szociológusokat is magában foglaló szakértői csapat szerint mi a probléma a hazai munkaerőpiacon, de szakpolitikai javaslatokkal is szolgál. A fő gondot abban látják, hogy Magyarországon a munkaképes korú lakosság folyamatosan csökken, de még a rendelkezésre álló emberi erőforrásokkal is pazarlón bánunk. Az intézet az álláshelyek betöltetlenségének okaként három fő dolgot jelöl meg, ezekből az elsőnek nem tulajdonít különösebb szakpolitikai jelentőséget: a betöltetlen álláshelyek jelentős része csak átmeneti jellegű, mert ha egy munkavállaló állást vált, a cég az üres álláshelyet általában csak néhány hónapnyi késéssel tudja betölteni. A két másik lehetséges ok azonban alaposabb kifejtést igényel.
A munkaadók jellemzően magasabb képzettségű alkalmazottakat keresnek, mint amilyen az álláskeresők általános képzettségi szintje, mutat rá az Egyensúly Intézet, ezt pedig hosszabb távon a fiatalabb munkavállalók képzettségi szintjének növelésével oldhatjuk meg. A kiadvány hozzáteszi, hogy bár a szakmunkáshiány is valós probléma, a megoldást nem az jelenti, hogy tömegeket terelünk a szakmunkásképzés jelenlegi rendszerébe. Ugyanis ebben a képzési formában a közismereti tárgyak és az általános képességeket fejlesztő oktatás aránya alacsonyabb, mint a többi iskolatípusban, és az innen kikerülők jelentős része nem a szakmai végzettségének megfelelő munkát végez, hanem betanított munkás. Kitérnek arra is, hogy ugyan a diplomások között inkább túlképzés van, mint munkaerőhiány, a legfeljebb általános iskolát végzettek közében alig 34 százalékos a foglalkoztatottság, és az aktív korúak körében mintegy 1 millió ember tartozik ebbe a csoportba.
Az Egyensúly Intézet megjegyzi: „a cégek nagyobb arányban keresnek munkavállalókat Nyugat-Magyarországon és a nagyobb városokban, míg az álláskeresők nagyobb arányban élnek Kelet-Magyarországon és a kisebb településeken”. A megoldást nehezíti, írják, hogy sokak számára akár a 10–20 kilométernyi ingázás is komoly problémát jelent a ráfordítandó pénz és idő miatt. Az is feltűnő, hogy vannak olyan, egymáshoz közel elhelyezkedő járások, amelyekben a foglalkoztatási ráta és a betöltetlen álláshelyek aránya is magas, míg máshol mindkét mutató alacsony, vagyis nem sikerül elég hatékonyan összepárosítani az álláskeresőket és a betöltetlen álláshelyeket. Czeglédi Zsolt / MTI Érdeklődők regisztrációs lapot töltenek ki a Debreceni Egyetemen tartott állásbörzén. Nem az álláskeresőt kellene büntetniMivel szakpolitikai javaslatról van szó, az Egyensúly Intézet konkrét ötletekkel is szolgál, miként lehetne javítani a jelenlegi állapoton – ezeket rövid- és hosszútávú programokra bontotta. A rövidtávú programok között szerepelnek a munkavállalók ingázását segítő támogatások, ami azt jelentené, hogy a vállalatok csökkenthetnék a társasági nyereségadójukat azzal, ha saját buszjáratot indítanak a munkavállalók szállítására, vagy ha kifizetik a munkavállalóik bérletét, esetleg közlekedési eszközt, például biciklit biztosítanak nekik. Ezzel együtt a közösségi közlekedést is úgy kell alakítani (menetrendsűrítés, új buszjáratok indítása), hogy a több műszakos munkahelyek is könnyen elérhetők legyenek, de akár a falugondnoki szolgálat járműveit is be lehetne vonni az önkormányzatok ösztönzésével. A kiadvány szerzői fontos szerepet szánnak az álláskeresési rendszer megreformálásának. Mint írják: A mostani rendszer az álláskeresőt bünteti az állásvesztésért: úgy várjuk el tőle az önálló elhelyezkedést, hogy kirívóan kevés jövedelmet biztosítunk ennek elősegítésére. Megjegyzik, hogy Magyarországon egy álláskeresőnek átlagosan több mint tíz hónapig tart egy új munkahelyet találnia, ezért az álláskeresési járadék maximális hosszát a mostani három hónapról tíz hónapra kellene emelni, így jobban megközelítenénk a munkanélküliség reális időtartamát. Emelnék az álláskeresési járadék felső plafonját is, mégpedig a minimálbér 250 százalékára, a jogosultsági idő alatt folyósított járadék minimális nettó összegét pedig a nettó minimálbér 90 százalékában állapítanák meg. Ez utóbbit azoknak is biztosítani kellene csökkentett, 5 hónapos időtartamra, akik megfelelő időtartamú korábbi munkaviszony híján a sima álláskeresési járadékot nem vehetik igénybe. Ezt azzal indokolják, hogy a munkanélküli juttatásnak nem az kellene legyen az elsődleges funkciója, hogy megmentse az ellátásban részesülőket, mert az életszínvonal drasztikus zuhanása gyengíti a képzettségnek megfelelő új munkahely keresésének esélyeit. Az Egyensúly Intézet azonban feltételeket is szabna a megemelt összegű járadék mellé. Egyrészt, akiknek csak a csökkentett időtartamra járna a pénz, azok az elhelyezkedés után legfeljebb tíz hónapig magasabb szintű társadalombiztosítási járulékot fizetnének. Másrészt: a megnövelt járadék feltételéül kell szabni, hogy a jogosultsági idő alatt a munkanélküli szorosan együttműködjön a munkaügyi hivatallal és ténylegesen törekedjen az elhelyezkedésre. Ezt az együttműködés szigorúbb és sűrűbb ellenőrzésével lehet elérni. Mivel azonban a munkaügyi hivatalok ma túlterheltek, ezért az ottani munkát is meg kellene reformálni: az ügyfél-ügyintéző arány sehol sem lehetne 200-nál magasabb, a nehezen elhelyezhető álláskeresők esetében pedig 100-ban kellene maximalizálni a számot. Az adminisztrációs terheket pedig a meglévő informatikai rendszerek összekötésével lehetne csökkenteni. A javaslatcsomag rámutat: a jelenlegi támogatási politika elsősorban a nagy cégekre koncentrál, miközben a leszakadó területeken történő munkahelyteremtés és a megyén belüli mobilitás nem szerepel kiemelt célként. Éppen ezért nagyobb súlyt kellene kapniuk a hátrányos helyzetű településeken kialakított szabad vállalkozási zónáknak, ahol az ott működő cégek munkahelyteremtési kedvezményeket kapnak. Például a helyben lakó munkavállalókat alkalmazó cégek meghatározott ideig adómentességet kaphatnának. Mennyiségi helyett minőségi szakmunkásképzésIsmét 18 évre kell emelni a tankötelezettségi korhatárt, illetve általánosan elérhető, jó minőségű és az esélykülönbségeket ellensúlyozó közoktatást kell teremteni, – emeli ki az Egyensúly Intézet. Megjegyzik azt is, hogy növelni kell olyan programok és szervezetek támogatását, amelyek bizonyíthatóan eredményesek a hátrányos helyzetű diákok képességfejlesztésében és a középiskolából kiesett fiatalok végzettséghez juttatásában. A szakmunkásképzésben javítani kell az átváltható alapkészségeket, nagyobb hangsúlyt kell fektetni az értő olvasásra, a számítógép vagy az idegen nyelvek használatára, az alapvető kommunikációs és társas készségek fejlesztésére. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a magyar állam ma az uniós átlagnál kevesebbet, a diákok családjai viszont átlagosan többet költenek felsőoktatási kiadásokra, ami megnehezíti az alacsonyabb jövedelmű családok számára a gyerekek egyetemre küldését. Holott a magyarországi diplomások bérelőnye az egyik legnagyobb az Európai Unión belül. Ezért szélesebb körű szociális ösztöndíjakra, az első diploma államilag támogatott megszerzésére, a szociális alapú támogatások mértékének, valamint a kollégiumi férőhelyek számának növelésére van szükség – írják. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a magyar munkaerőpiacnak van egy fontos rejtett tartaléka: a kis- és többgyermekes anyák. Az ő részmunkaidős foglalkoztatásukat bértámogatással lehetne ösztönözni, de el is lehetne engedni a részmunkaidőben dolgozó két- vagy háromgyermekes nők személyi jövedelemadóját is. D. Kovács Ildikó további cikkei Nem követemSzerzőim
The post Tíz hónapra kéne emelni az álláskeresési járadékot egy szakpolitikai javaslat szerint first appeared on 24.hu. |
|
Friss |
Erőfeszítéseik ellenére nem tudták felvenni a kapcsolatot Cserhalmi Györggyel, hogy átadják neki színművészetis aranydiplomáját – nyilatkozta a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) a Magyar Nemzetnek. A lap azt követően kérte az intézmény álláspontját, hogy Cserhalmi állítása szerint nem hívta meg őt az SZFE a múlt heti diplomaosztóra, ahol az egyetemi oklevélszerzésének ötvenedik évfordulóján kapta volna meg az aranydiplomát. Az intézmény szerint a szeptember 23-i díjátadó előtt megpróbálták felvenni a kapcsolatot mindenkivel, aki számára tavaly vagy idén volt esedékes a diploma átadása, ám Cserhalmit nem érték el. Az idei és tavalyi év díszdiplomásai összesen 137-en voltak, közülük Verebes Istvánnal vagy Kern Andrással például sikerült felvenni a kapcsolatot, azonban az erőfeszítések ellenére számos volt hallgatónkkal, többek között Cserhalmi Györggyel nem – jelezte az SZFE vezetése. Az intézmény korábban felhívást tett közzé, amelyben tudatta az illetékesekkel az ünnepély időpontját. Egyben leírták azt is, hogy ugyan mindent megtesznek az összes személy felkutatása érdekében, az adatbázisok fokozatos elavulása miatt nem mindenkihez jutottak el, ám azon vannak, hogy minden érintetthez eljussanak. Aki nem jutott el az rendezvényre, azok is megkaphatják az elismerést: Minden felhívásra jelentkezőnek postázzuk a diplomát, aki valamilyen oknál fogva nem tudott – vagy nem is akart – eljönni a díszdiploma átadó ünnepségre. Cserhalmi még múlt héten nyilatkozta, hogy nem kapott meghívást a múlt héten megtartott ünnepélyes diplomaátadóra. Később az ATV-nek azt nyilatkozta, ha meghívták volna, akkor sem megy el. Kapcsolódó Cserhalmi György nem kapta meg a színművészetis aranydiplomáját A színész azt állítja, nem kapott meghívót az eseményre.The post SZFE: Az erőfeszítések ellenére nem sikerült felvenni a kapcsolatot Cserhalmi Györggyel first appeared on 24.hu. |
Friss |
Már csak altatóval tud aludni egy dél-koreai férfi, aki naponta négyezer telefonhívást kapt, miután telefonszáma szerepelt a Squid Game című sorozatban, amit olyan sokan néznek az egész világon, hogy a Netflix valaha volt legnépszerűbb sorozatává válhat. A sorozatban a szereplők egy játékban szerepelnek, ahol hatalmas összeget nyerhetnek, de közben az életüket teszik kockára. A telefonszám az első részben szerepel, amikor egy rejtélyes férfi egy névjegykártyát ad át a sorozat főhősének, azzal, hogy hívja fel, ha részt akar venni a játékban. Mint kiderült, a filmben szereplő telefonszám a valóságban is létezik, és persze az emberek elkezdték hívogatni. A szám meg nem nevezett tulajdonosa a helyi sajtónak elmondta, hogy nagyjából négyezer hívást kap, gyakran hajnali egykor, kettőkor és háromkor is. Eleinte nem tudta, hogy mi történik, amíg az egyik telefonáló el nem mondta neki, hogy honnan szerezte a számot. A férfi elmondta, ez akkora stresszt jelent a számára, hogy már altatókat kezdett el használni, hogy végig tudja aludni az éjszakát. Közölte azt is, hogy a telefonszámát nem tudja lecserélni, mert az a munkájához is kapcsolódik. A helyi sajtóban megjelent beszámolók szerint a sorozat készítői már felvették vele a kapcsolatot, hogy megoldást találjanak a problémára. Közben egy dél-koreai politikus, aki elindult az elnökválasztáson, közölte, hogy százmillió dél-koreai vont (nagyjából 26 millió forintot) is hajlandó lenne fizetni a férfinak a telefonszámért. The post Naponta négyezer telefonhívást kap egy koreai férfi, mert száma szerepel a Squid Game sorozatban first appeared on 24.hu. |
|
Friss |
Halálos kimenetelű baleset történt Budapest III. kerületében csütörtök délután. A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint fáank ütközött egy autós az Aranyhegyi úton. A balesetben a gépkocsit vezető férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Az érintett útszakaszon torlódásra kell számítani. A Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálja a baleset körülményeit. The post Fának csapódott és meghalt egy autós Óbudán first appeared on 24.hu. |
Friss |
A Richard McLaren vezette független vizsgálat eredménye szerint manipulálták a 2016-os riói olimpia ökölvívótornájának eredményeit. A Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (AIBA) csütörtöki közleménye szerint a jelentés rámutat, hogy rendszerszinten csalták el az öt évvel ezelőtti játékokon az eredményeket, ami a mostani vezetést aggodalommal tölti el. A szervezet egyúttal világossá tette: mindent megtesz, hogy a jövőben tiszta viszonyokat teremtsen, és McLarent nem csupán a riói események vizsgálatára kérte fel, hanem arra, hogy mostanáig valamennyi nagy világversenyt ellenőrizze a teljes átláthatóság érdekében, írja az MTI. „McLaren professzor és csapata feltárta a riói játékok eredményeinek manipulálására használt rendszert. Eltökélt vagyok abban, hogy az ökölvívók korrekt körülmények között versenyezzenek. Ezt az eltökéltséget bizonyítja az AIBA elköteleződése amellett, hogy kiderüljön az igazság – olvasható Umar Kremljov AIBA-elnök nyilatkozata a közleményben. – Figyelmesen tanulmányoznunk kell a jelentést és lépéseket kell tennünk az igazság megvédéséért. Ami a legfontosabb, hogy olyan rendszert dolgozzunk ki, ami által a mérkőzések eredményei minden gyanú felett állnak majd.” A McLaren vezette cég folytatja munkáját, s nem csupán a nagy tornák eredményeit vizsgálja majd, hanem az AIBA korábbi vezető tisztségviselőinek tevékenységét is. Az AIBA azért bízta meg Richard McLarent, mert nincs takargatnivalónk – folytatta a szövetség élére tavaly decemberben megválasztott Kremljov. „Igyekszünk minden segítő javaslatot beépíteni a rendszerünkbe. Egyúttal jogi tanácsot fogunk kérni, hogy megtudjuk, milyen lépéseket tehetünk azok ellen, akikről bebizonyosodik, hogy a csalásban részt vettek. Az AIBA köreiben nincs helye azoknak, akik mérkőzéseket csaltak el.” A változások jegyében az október végén kezdődő belgrádi férfi világbajnokságon résztvevő mérkőzésvezetőket, pontozókat és a technikai személyzet tagjait nagyon szigorú szempontok alapján választották ki, McLaren cége, az MGSS valamennyiük múltját és hátterét ellenőrizte. The post Rendszerszinten csalták el az olimpiai boksztornát first appeared on 24.hu. |
|
Friss |
Nyár végén tömeges ragadozómérgezés zajlott a turai Szent András Dombi vadásztársaság működési területén. A legutolsó nyilvános adatok szerint a szakemberek összesen 132 mérgezett csalétket és 114, mérgezésben elhullott állatot találtak a mintegy 8000 hektáros területen. Az áldozatok között van nyolc védett faj 93 egyede, a természetvédelmi kár 6,5 millió forint – a részletekről és a kutyás keresőegység munkájáról itt számoltunk be részletesen. Veszélyes méreg, magas koncentrációA Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szaklaboratóriumaiban mostanra készültek el – rekord gyorsasággal egyébként – az első minták patológiai és toxikológiai elemzései. Ezek igazolták a szakemberek várakozását: az egyik legveszélyesebb méreganyaggal, a karbofuránnal történt szándékos mérgezést mutatták ki. Ugyanitt ugyanezzel az anyaggal történt már hasonló mérgezés, azonban a most kimutatott koncentrációk sokkolták a szakembereket – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye. Az egyes csalétkekben talált 6000 mg/kg értéket meghaladó, és az egyes barna rétihéjákból kimutatott 60 mg/kg értéket megközelítő koncentrációk minden eddigi esetet sokszorosan felülmúltak. Kapcsolódó Ennél több ragadozót még nem mérgeztek meg hazánkban Négy hét után még mindig kerülnek elő mérgezett csalifalatok és elhullott állatok Tura környékén. Hazánk legnagyobb ragadozómérgezésében 7800 hektáron eddig 114 elpusztult állatot találtak, köztük nyolc védett faj 93 egyedét. Ki és miért tesz ilyet?Az Európai Unióban már 2008-ban betiltották a karbofurán-tartalmú rendkívül mérgező vegyületnek növényvédelmi célú felhasználását (gerinces állatok szándékos mérgezésére természetesen sosem volt legális a felhasználásuk). A karbofurán az egyik legmérgezőbb vegyület, amely mezőgazdasági forgalomban volt, a halálos dózisa (úgynevezett LD50) különböző emlősfajoknál 3-19 mg/testtömeg kg között változik, de a madarak általában ennél jóval érzékenyebbek, és számos fajnál 1 mg/ttkg alatti értékeket is mértek. Emberre is veszélyesA szer esetleges humán hatásáról Dr. Zacher Gábor toxikológus úgy nyilatkozott az MME-nek, hogy „a karbofurán tartalmú szerekből egy késhegynyi por (1 g) vagy egy negyed teáskanálnyi oldat (1 ml) már jó eséllyel emberre nézve is halálos lehet, de ennek a töredéke is már komoly tünetekkel és akár maradandó egészségkárosodással járó mérgezést okozhat”. A koncentrációk alapján megbecsülhető, hogy a megtalált és eltávolított csalétkekben is még annyi méreganyag lehetett, amely elég lett volna 158 felnőtt ember halálához vagy 158 ezer barna rétihéja pusztulásához. Hasonló gondolatkísérlettel szemléltetve ez a mennyiség a parlagi sas teljes világállományának megmérgezéséhez elég lett volna. The post Brutális mérget használtak Tura határában first appeared on 24.hu. |
Friss |
Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére Áder János államfő a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki Irinej Bulovic újvidéki, bácskai pravoszláv püspököt, akinek a minap adta át az elismerést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A vajdasági portálok többsége ezt hírként közölte, mostanra viszont kiderült, a szerb püspök megítélése jóval ellentmondásosabb a délvidéki magyarok közt. A szerb püspök kitüntetését a Délhír.hu egyenesen botránynak nevezte. Bár úgy méltatták, mint aki sokat tett a magyarságért, a két nép történelmi megbékélési folyamatának támogatásáért, a portál ezt megkérdőjelezte, hírhedt magyargyűlölőnek nevezte. Felidézte, hogy Bulovic három éve, a Délvidék elcsatolásának centenáriumán tartott rendezvényen úgynevezett „magyarizációról” beszélt, soviniszta, magyarellenes hangnemet ütött meg, Petőfi Sándorral példálózva névelemzéssel határozta volna meg a délvidéki magyarok nemzeti hovatartozását. A Balk.hu szintén a kitüntetett portréját árnyalja azzal, hogy a ’90-es években jó viszonyt ápolt Arkan háborús bűnössel, de „vörös püspöknek” is nevezik összefonódása miatt a Milošević-rezsimmel. Irinej Bulovic tagja volt egy szélsőséges nacionalista mozgalomnak, egyszer pedig úgy nyilatkozott, hogy a vajdasági parlament nem eléggé szerb, mert a szerbek kisebbségben vannak benne. Irinej Bulovic nemzetközi ügyekben is a keményvonalasok közé tartozik. A szerb püspök nemcsak Aleksandar Vucic szerb elnöknek, hanem Vlagyimir Putyinnak is odaadó híve. Szerinte az orosz elnök nagyobb európai, mint bármelyik brüsszeli demokrata. Vallja, hogy montenegróiak nem is léteznek, hiszen szerbek, a NATO-hoz való csatlakozás pedig a gonosztól való dolog lenne. The post Három éve még a „magyarizációról” beszélt az Áder János által kitüntetett szerb püspök first appeared on 24.hu. |
|
Friss |
Néhány hét múlva érkezik a Nyerő Páros ötödik évada. Október 18-tól minden hétköznap este nyolc újabb sztárpárt követhetünk figyelemmel. A műsorvezető és segédje továbbra is Sebestyén Balázs és Kabát Péter maradnak, de az RTL Klub újításokat is ígér a verseny menetében. Az idei évad párosai pedig:
The post Kulcsár Edina és Nádai Anikó is szerepel a Nyerő Páros új évadában first appeared on 24.hu. |
Friss |
Elképesztő biztonsági kamerás felvételt hozott nyilvánosságra a New York Post arról a pillanatról, amikor Evan Wexler húsmogul anyaszült meztelenül rohan ki a házából egy gépkarabéllyal, hogy elijessze a birtokára betört autótolvajokat. A lap beszámolója szerint az 56 éves férfi az ágyából pattant ki a csőre töltött fegyverrel és több figyelmeztető lövést is leadott, ami el is érte a várt eredményt. A hatalmas fegyverrel megjelent pucér férfi látványa annyira megrémítette a tolvajokat, hogy gyorsan menekülőre is fogták.
Tavaly augusztusban például egy rendkívül ritka Lamborghinit loptak el tőle, amiből az Egyesült Államokban mindössze tíz darab van. Egy Aventador SVJ Coupe-t, ami a lap cikke szerint több mint félmillió dollárt, azaz átszámítva nagyjából 155 millió forintot ér. Az autót egy héttel később egy raktárban találták meg, és 80 ezer dolláros (25 millió forint) kár keletkezett rajta. A tolvajok fegyveres elijesztése után azonban Wexler volt az, aki bajba került. A rendőrség ellene indított eljárást, eredetileg veszélyes fenyegetéssel vádolták meg, valamint törvénytelen célra tartott fegyver birtoklásával, de ő egy peren kívüli megegyezés részeként végül kisebb vádban (illegális fegyver birtoklása) bűnösnek vallotta magát, hogy lezárja az ellene indított ügyet. A megegyezés részeként kénytelen volt eladni az összes lőfegyverét, és két évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Most a pénzért csak kapható legjobb biztonsági eszközökkel, például mozgásérzékelőkkel ellátott kamerákkal és mágneses biztonsági kapukkal védi autógyűjteményét, de ennek ellenére elmondása szerint hetente törnek be hozzá, és a rendőrök senkit sem fognak el The post Pucéran támadt egy hatalmas fegyverrel az autótolvajokra a milliomos húsmogul - videó first appeared on 24.hu. |
|
Friss |
The post A körzetek kétharmada alapján így áll a miniszterelnök-jelöltek versenye first appeared on 24.hu. |
Friss |
Egyre több a koronavírus-fertőzött Szerbiában, számos kórházban már megteltek az úgynevezett Covid-osztályok, így több helyet kell felszabadítani a fertőzöttek számára, a magas számuk miatt egyre több egészségügyi intézményben csak a sürgős eseteket látják el – közölte csütörtökön a szerbiai közszolgálati tévére hivatkozva az MTI. A beszámoló szerint sok beteg a fiatal korosztályba tartozik, a legtöbbjük nem vette fel a koronavírus elleni védőoltást. A fertőzés a gyerekeket sem kíméli, Belgrádban jelenleg öt kisbabát kezelnek koronavírus-fertőzéssel, a legfiatalabb alig hatnapos. A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában csütörtökre 8171-gyel 934 440-re, Koszovóban 66-tal 160 027-re, Észak-Macedóniában 454-gyel 190 940-re, Montenegróban 521-gyel 131 021-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 654-gyel 232 751-re növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 45-tel 8187-re, Koszovóban kettővel 2949-re, Észak-Macedóniában kilenccel 6619-re, Montenegróban öttel 1919-re, Bosznia-Hercegovinában pedig harminccal 10 462-re növekedett. Koronavírus Megtelnek a kórházak, egyre nagyobb a baj Szerbiában Sok helyen már csak a sürgős eseteket látják el. Oroszországban rekordot döntött napi halálozások száma A bírósághoz fordul Ujhelyi István, hogy a kormány árulja el a koronavírusos betegek oltottsági adataitThe post Megtelnek a kórházak, egyre nagyobb a baj Szerbiában first appeared on 24.hu. |
|
Friss |
Először értékesítettek olyan ételeket, amelyeken a CRISPR génszerkesztő technikát alkalmazták – írja az IFLScience. A Japánban eladott paradicsomokat a Sanatech Seed startup hozta létre, a vállalat szerint a termés a hagyományosnál jóval több tápanyagot tartalmaz. A cég idén 4200 önkéntes gazdának adott magokat, a gondozást követően a paradicsomok most váltak eladhatóvá. A Sanatech Seednél bíznak benne, hogy idővel más génszerkesztett zöldségeket és gyümölcsöket is létre tudnak majd hozni. A most eladott paradicsomokat úgy módosították, hogy kevesebb legyen bennük a gamma-aminovajsavat (GABA) lebontó enzim. A GABA egyes szakértők szerint képes csökkenteni a stresszintet, illetve javítani az alvást, igaz, a vonatkozó adatok vitathatóak. A génszerkesztés hatására a termések ötször több gamma-aminovajsavat tartalmaznak, mint a normál paradicsomok. dowell / Getty ImagesBár a génszerkesztés kifejezés félelmetesnek tűnhet, valójában rengeteg olyan táplálékot fogyasztunk, amely így vagy úgy, de átesett genetikai beavatkozásokon. A háziasítás során számos állat- és növényfaj irányított keresztezéseket, hibridizációkat tapasztalt. A CRISPR ugyanakkor biztosabb és gyorsabb megoldás a hagyományos módszereknél. Japánban a technikával átalakított paradicsomok egyébként nem számítanak génmódosítottnak, hiszen hasonló változások a természetben is előfordulhatnak. A világ más országaiban, így az Egyesült Királyságban is tervben van, hogy átdolgozzák a génszerkesztett élelmiszerekre vonatkozó szabályokat. The post Génszerkesztett paradicsomokat adtak el Japánban first appeared on 24.hu. |
Friss |
Vádat emelt a Szekszárdi Járási Ügyészség egy tolnai férfi ellen, aki gázriasztó pisztollyal fenyegette feleségét, és rálőtt egy az asszonyt védő férfira . A Tolna Megyei Főügyészség közleménye szerint a 37 éves férfi 2019. december közepén Bátaszéken kereste fel a nőt, aki az év nyarán két közös kiskorú gyermekükkel együtt elköltözött tőle. A vádlott az engedély nélkül tartott gázriasztó pisztollyal megfenyegette a feleségét. Amikor az asszonyt befogadó család tagjai a nő segítségére siettek, a vádlott a pisztollyal célzott lövést adott le a férfi mellkasára, amely a nyaka bal oldali részét súrolta. Ezt követően dulakodni kezdtek, miközben ismét meglőtte, a bal fülén találta el. A lövésektől a férfinek könnyű sérülései keletkeztek. Az ügyészség azt írta, hogy rendszeresen bántalmazta korábban a feleségét: megütötte, lábon rúgta, a haját tépte, karját, nyakát megszorította. Ennek a kiskorú gyermekek is szemtanúi voltak, ami veszélyeztette erkölcsi és érzelmi fejlődésüket. A férfi többször bántalmazta a felesége szüleit is, előállítása előtt pedig kábítószert fogyasztott. Az ügyészség többek között felfegyverkezve elkövetett személyi szabadság megsértésével vádolja a férfit, és börtönbüntetés kiszabását szorgalmazza a Szekszárdi Járásbíróságnál. The post Vádat emeltek egy férfi ellen, aki fegyvert fogott a feleségére, majd rálőtt a segítségére siető férfira first appeared on 24.hu. |
|
Friss |
The post Nézze meg térképünkön a vidéki választókerületek eredményeit! first appeared on 24.hu. |
Friss |
James Bondról William Shakespeare-re vált Daniel Craig, az 53 éves brit színész Macbethet fogja alakítani tavasszal a Broadwayn – írja a The New York Times című amerikai napilapra hivatkozva az MTI. Bár a brit színészt a legtöbb néző James Bondként ismeri, előszeretettel játszik színpadon is, korábban két Broadway és egy Off Broadway-darabban is feltűnt. 2013-ban Harold Pinter Árulás című produkciójában és Keith Huff A Steady Rain című művében is játszott. 2016-ban Jágót is alakította Shakespeare Othello című drámájában egy Off Broadway produkcióban. Az amerikai napilap kritikusa akkor igazán nagyszerűként jellemezte Craig játékát. A Broadway előadás vezető producere Barbara Broccoli lesz, aki régóta dolgozik együtt Craiggel, hiszen fivérével ő volt számos Bond-film producere, valamint a Keith Huff-darab társproducere is. Broccoli elmondta, hogy évek óta beszélgetnek Craiggel a Macbethről, azóta, hogy a színész érdeklődést mutatott a szerep iránt. Mind Broccoli, mind Craig fontosnak tartja, hogy ebben az évadban vigyék színre a drámát, mivel a Broadwaynek talpra kell állni a koronavírus-világjárvány miatti hosszas lezárás után. Borzasztó 18 hónap volt mindenki számára, különösen a színházaknak okozott hatalmas károkat. Craig vissza akar térni, színpadon akar állni, és arra bátorítani az embereket, hogy térjenek vissza a Broadwayra, ami nemcsak kulturális, hanem közösségi szempontból is fontos mindenki számára – nyilatkozta a darabbal kapcsolatban Broccoli. A Macbethet 15 héten át játsszák majd, az első előadás március 29-én lesz, a bemutató április 28-án a Lyceum Színházban. Craig mellett Ruth Negga tűnik majd fel Lady Macbethként. A drámát Sam Gold rendezi, aki már az Othellóban is együtt dolgozott Craiggel. A Broadway internetes adatbázisa szerint eddig 47-szer vitték színre a Shakespeare-drámát, legutóbb 2013-ban Ethan Hawke és Anne-Marie Duff főszereplésével. Kapcsolódó A Nincs idő meghalni merész kísérlettel vesz búcsút Daniel Craig James Bondjától Az új James Bond-film nem igazán jó, de olyasmit mutat, amit még nem láttunk a sorozatban. Ellentmondásos befejezése ez Daniel Craig Bond-ciklusának. Kritika.The post Bond után Macbethet játssza el Daniel Craig first appeared on 24.hu. |