FN - Címoldal

A fátyol- és gomolyfelhők mellett több-kevesebb napsütésre számíthatunk, viszont az ország nyugati, délnyugati részein túlnyomóan napos idő várható – olvasható a mai időjárásjelentés a Kiderül.hu-n. Északkeleten a déli órákig néhol előfordulhat gyenge eső, záporeső. A délután második felétől mindenütt csökken a felhőzet.

Nagy területen északnyugatira fordul a légmozgás, ami a Sopron-Baja és a Miskolc-Nyíregyháza vonalak közti sávban sok helyen erős, néhol viharos lesz.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 25 fok között alakul, északkeleten lesz a hűvösebb, míg délnyugaton a melegebb. Az erős, viharos északnyugati szél sokat ront majd a hőérzeten. Késő estére 10 és 17 fok közé hűl le a levegő.

A hétvége naposnak ígérkezik, és 28 fokig is melegedhet a levegő.

The post Nagy mai szél hozza el a hétvégi napsütést first appeared on 24.hu.

Több tucat hajléktalan tüntető rövid időre elfoglalta csütörtökön a brazíliai Sao Paulo, Latin-Amerika legnagyobb tőzsdéjét, hogy elítéljék az országban egyre növekvő egyenlőtlenséget, írja az MTI. A Folha de Sao Paulo című helyi lap idézte a megmozdulás szervezőit. A Hajléktalan Munkások Mozgalma (MTST), valamint a Félelem Nélküli Emberek (Frente Povo sem Medo) nevű csoport szerint Jair Bolsonaro elnök kormányának politikája felelős az országban kialakult gazdasági szakadék kiszélesedéséért. (Bolsonaro ellen szeptember elején is volt tüntetés, kiemelt képünk azt ábrázolja.)

„A tőzsde a spekuláció és a társadalmi egyenlőtlenség legnagyobb szimbóluma. Miközben a vállalatok profitot termelnek, az emberek éheznek, a munkahelyek pedig egyre bizonytalanabbak” –írta a Twitter közösségi oldalon az MTST.

A tőzsde csarnokában, a részvényárfolyamot mutató elektronikus táblák alatt a tüntetők több tucat piros lobogót és egy Brazília színeiben pompázó zászlót lengettek, amelyre az éhség szót írták.

Minden drága, ez Bolsonaro hibája –hirdették a tüntetők által tartott plakátok, amelyeken élesen bírálták a jobboldali elnök, Jair Bolsonaro és gazdasági minisztere, Paulo Guedes politikáját.

A rövid ideig tartó megszállás után a csoport távozott, és az épületen kívül folytatta tiltakozását.

Közel 20 millióan éheznek az országban

A koronavírus-járvány miatt az éhínség teljes erővel visszatért Brazíliába: 19 millió brazil éhezik – állapította meg a Brazil Élelmezésbiztonsági Kutatóhálózat egy áprilisi tanulmányában. A hajléktalanság is gyorsan nőtt olyan városokban, mint Sao Paulo és Rio de Janeiro.

Latin-Amerika legnagyobb és legnépesebb országát többször sújtotta már az éhínség. Hét évvel ezelőtt, 2014-ben, részben Luiz Inacio Lula da Silva akkori államfő szociális programjainak köszönhetően – Brazília lekerült az ENSZ éhínségtérképéről.

Ezzel szemben a 2019 óta hatalmon lévő jobboldali Bolsonaro egyik első hivatali intézkedéseként felfüggesztette a Nemzeti Élelmezésbiztonsági Tanács tevékenységét. A gazdasági válság és a szociális programok megnyirbálása miatt sokan lemaradtak és éheznek, a koronavírus-járvány csak súlyosbította a helyzetet.

Az egyenlőtlenség Brazíliában már a világjárvány előtt is nagy volt, de a 213 milliós országban több mint 592 000 ember halálát okozó egészségügyi válság következtében tovább nőtt.

Az infláció az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett, augusztusban megközelítette a tíz százalékot éves szinten, több mint 14 millió brazil pedig munkanélküli.

The post Brazíliában hajléktalanok elfoglalták a tőzsdét, és tiltakoztak az egyre nagyobb elszegényedés miatt first appeared on 24.hu.

Nagy Kriszta Tereskova négy éve van együtt párjával, Bencével, aki az első férfi az életében, aki mellett megfordult a fejében, hogy gyereket szeretne. A családalapítást azonban nem gondolta komolyan, így eléggé sokkolta, amikor kiderült, hogy terhes. Párjával is elég szokatlan módon közölte a hírt: egy nyilvános Facebook üzenetben osztotta meg vele, hogy apa lesz.

Három napig nem reagált, úgyhogy felhívtam, és megkérdeztem, olvas-e híreket. Azt válaszolta, hogy igen. Kiderült, hogy azt remélte, viccelek. Aztán átbeszéltük a helyzetet, és megnyugodtunk. Megmondom őszintén, aggódom, milyen anya leszek. Fura ember vagyok. A barátaim viszont azzal nyugtatnak, hogy a hormonok hamarosan átformálnak, anyává érlelnek. Talán igazuk van, és engem is meglep majd, ahogy helyt állok. Lehet, hogy a gyerekem ment meg engem

– kezdte a Bestnek a januárban 50. születésnapját ünneplő Tereskova.

Döntés született, elfogadás van a sors felől, mindkettőnk részéről. A sors legérdekesebb fintora valóság, és szembe tudunk nézni vele. Most először érzem, hogy van nálam fontosabb számomra, ami fontosabb a művészetnél is. A szerelmünk megtízszereződött. Nem tudjuk, mit hoz nekünk a jövő, de együtt szembe tudunk nézni vele. Nagyon nehéz pillanatban jött a gólyahír, de összeszedett erővel vágok bele a jövőbe és a jelenbe is.

Best

The post Tereskova 50 évesen anya lesz first appeared on 24.hu.

A Blikk úgy tudja, a miniszterelnök legidősebb lánya, Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István a spanyolországi Marbellára költözött, a  legidősebb gyermeküket már be is íratták egy ottani nemzetközi magániskolába.

A lap próbált Orbán Viktor környezetéből is információkhoz jutni, de nem járt sikerrel, viszont idézte Orbán Ráhel egyik privát Instagram-bejegyzését, amelyben követőivel tudatta, hogy családja új kihívások elé néz, elhagyja az országot, a gyerekek a tanévet már Spanyolországban kezdik. A 444.hu ugyanakkor azt szúrta ki, hogy Orbán Ráhel LinkedIn-profilján már valóban Marbella van megadva tartózkodási helyként.

A legbefolyásosabb magyar nők között a Forbes 2021-es listáján a közélet kategóriában 2. volt Orbán Ráhel, aki a jövőben a Blikk szerint Marbellán dolgozik, Tiborcz István viszont többször hazautazik üzleti ügyei miatt, bár már van spanyol érdekeltsége is, mert cége beszállt be egy ottani beruházásba. Az Index szerint a költözés valóban összefüggésben állhat azzal, hogy a BDPST Group Spanyolországban terjeszkedik. Los Alcazares egyik négycsillagos szállodáját üzemelteti egyik társasága.

The post Blikk: Spanyolországba költözött Orbán Ráhel és Tiborcz István first appeared on 24.hu.

Az amerikai Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) hazarendelte bécsi állomásfőnökét, többek között azért is, mert egyesek szerint nem reagált megfelelően az ottani amerikai nagykövetségen tapasztalt, Havanna-szindrómaként emlegetett esetekre – jelentette csütörtökön a The Washington Post.

A napilap meg nem nevezett jelenlegi és volt amerikai külügyi vezetőket idézve azt írta: az intézkedés azt üzeni, hogy a vezetőknek komolyan kell venniük a Havanna-szindrómát, amely a migrén, hányinger, memóriazavarok és szédülés rejtélyes tünetegyüttesét jelenti. A CIA nem reagált azonnal a lap megkeresésére.

A The Washington Post szerint az osztrák fővárosban tartózkodó amerikai személyzet tucatjai, köztük diplomaták és hírszerzési tisztviselők, valamint az amerikai alkalmazottak gyermekei közül néhányan számoltak be a szindróma tüneteiről. William Burns, a CIA igazgatója júliusban azt mondta, hogy mintegy 100 CIA-tiszt és családtagja volt a Havanna-szindrómában megbetegedett mintegy 200 amerikai tisztviselő és rokon között.

A betegségeket először 2016-ban jelentették a kubai amerikai nagykövetségen állomásozó tisztviselők. Tavaly az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia egy bizottsága úgy találta, hogy a legvalószínűbb elmélet szerint az irányított, impulzusos rádiófrekvenciás energia okozza a szindrómát.

Burns azt mondta, nagyon erős a valószínűsége annak, hogy a szindrómát szándékosan okozzák, és hogy Oroszország lehet a felelős. Moszkva tagadja az érintettséget. Bécs a színfalak mögötti diplomácia és az egymással vetélkedő hírszerző szolgálatok titkos tevékenységének egyik fő helyszíne. Jelenleg is itt zajlanak tárgyalások közvetítők útján Irán és az Egyesült Államok között, az iszlám köztársaság atomprogramjáról.

Forrás: MTI

The post A CIA hazarendelte bécsi állomásfőnökét first appeared on 24.hu.

A napokban Oszkó Péter nyomta meg a Budapesti Értéktőzsdén a kereskedés indítását jelző csengőt. A ceremóniát abból az alkalomból tartották, hogy hivatalosan is elindult az OXO Technologies Holding Zrt. részvényeinek adásvétele. A Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere, aki technológiai startup vállalkozások felkarolójaként állt ki az ünnepségre, a csengetés előtt valódi pénzügyes zsargonban foglalta össze az OXO-csoport új tagjának célját:

Mostantól azon fogunk dolgozni, hogy a hazai és régiós innovációk nemzetközi növekedési potenciálja egyre szélesebb és sikeresebb portfólió formájában jelenjen meg a részvényeinkben.

Ez nagyjából annyit jelent, hogy az OXO TH, amelybe az ország egyik leggazdagabb embereként ismert Gattyán György is betársult, kiválaszt néhány startup vállalkozást, olyanokat, amelyek korábban nem jutottak megfelelő pénzügyi forráshoz, majd a befektetők pénzével megtámogatja. Az elvárt végeredmény az, hogy mindenki elégedett legyen: a kiválasztott cég növekedési pályára kerüljön, Oszkóék és a leendő részvényesek pedig keressenek a befektetésen.



Az ünnepségen arról nem esett szó, hogy Oszkó és Gattyán nem először bújik ebbe a szerepkörbe, és arról sem, hogy az egyik korábbi ügyletük, amelyben egy nemzetközi hírnevet szerzett cég mögé álltak be, olyan bukáshoz vezetett, aminek egyes részleteivel kapcsolatban jelenleg is rendőrségi nyomozás folyik.

„Amerikai piacra lép az Ivanka”, „New Yorktól Szöulig hódít a magyar betonmanufaktúra” – néhány éve lelkes cikkek jelentek meg a hazai sajtóban arról, hogy feltűnt egy olyan cég az építőipari palettán, mely megállja a helyét és terjeszkedni is képes a nemzetközi piacokon. A dizájnbetonnal foglalkozó Ivanka Factory Zrt. körül 2016-ban az volt a hír, hogy több világváros után New Yorkból is komolyabb megrendelést kapott: a brooklyni hajógyár rehabilitációja során felhúzott Navy Yard épülethez szállították a burkolati rendszert.

Az egykori manufaktúra, amelyet Ivánka Katalin és férje, Ivánka András alapított, 2017-re annyira felpörgött, hogy éves bevétele megközelítette a másfél milliárd forintot. Ezek után még az akkoriban zajló Puskás Aréna-beruházásba is bekapcsolódtak, idehaza ők rendelkeztek ugyanis olyan technológiával, amely alkalmas volt a stadion íves homlokzati elemeinek legyártására.

S9 Architecture, New York Az Ivanka New York-i munkája

Kívülről úgy tűnt, az Ivanka Factory hatalmas sikersztori lesz, 2020 tavaszán azonban hirtelen fordult a helyzet: bejelentették, hogy

felszámolás alá került a cég.

Az Ivanka akkoriban Oszkó Péter luxemburgi vállalkozásának, az OXO Portfolio Management S. a. r. l.-nak a résztulajdonában volt, ahova Gattyán György csoportjától, a Docler Holdingtól került. A főként erotikus tartalmakat szolgáltató internetes oldalairól ismert Gattyán – akit 305 milliárdosra becsült vagyonával a legfrissebb lista a harmadik helyre sorolt leggazdagabb magyarok között – évekkel korábban intézményi befektetőként szállt be az Ivankába, azonban 2018-ra úgy döntött, leépíti a befektetési portfóliót, így a céget néhány másik vállalkozással együtt, csomagban átpasszolta a volt pénzügyminiszternek.

Oszkó luxemburgi cégéről hangzatos megfogalmazások jelentek meg a sajtóban, azt állítva, hogy „startup inkubációs és kockázati tőkebefektető társaságként” érdekelt a szárnya alá vett kis- és középvállalkozások eredményorientált üzleti modelljének kialakításában, és „az a legfőbb célja, hogy rövid időn belül osztalékfizető vállalkozássá alakítsa társaságokat”. Az Ivanka Factory esetében ezt a célt mégsem váltotta valóra, Oszkó továbbadta a menedzsmentjogokat egy zavaros előéletű tőzsdei cégnek, a SET Group Nyrt.-nek, amelyet a Magyar Nemzeti Bank többször megbüntetett tőkepiaci visszaélések miatt.

Információink szerint az MNB-nél az üggyel összefüggésben is elindult egy tőkepiaci vizsgálat, amelybe a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya is bekapcsolódott. A BRFK kérdésünkre megerősítette, hogy piacbefolyásolás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt már másfél éve nyomoznak. A jegybank viszont azt írta, hogy az esetlegesen folyamatban lévő, tőkepiaci visszaéléseket célzó vizsgálatairól – jellegükből fakadóan – semmilyen információt nem adhatki, sőt a vizsgálat tényét sem erősítheti meg.

A Gattyán–Oszkó-duó mellett feltűnt harmadik, kevésbé ismert szereplőről, a SET Group Nyrt.-ről az aktuális ügyben szófukar MNB nem volt rest összeállítani egy alapos listát, felsorolva az elmúlt években kirótt büntetéseit. A cég jogelődje, a 2010-ben alapított Biomedical Computer a hidrogén ipari méretű tárolásának és egy magyar feltaláló hidrogénakkumulátorának fejlesztési ígéreteivel több tízmilliárd forintnyi részvényt adott el a BÉT-en, de miután a találmányból sosem lett valós produktum, a részvények elértéktelenedtek. 2018-ban többszöri névváltás után új vezető került az igazgatói székbe. Orbók Ádám új üzleti tervvel állt elő, hogy megpróbálja SET Group név alatt ismét feltornázni az árfolyamot. A stratégiai igazgató 2019-ben így foglalta össze elképzeléseit:

Jól prosperáló, stabil, növekvő árbevételt és adózott eredményt felmutató, tervezhetően osztalékfizető cégekben kívánunk kisebbségi tulajdont szerezni.

A cikk szerint Orbók azt tervezte, hogy két év alatt öt-hat cégbe szállnak majd be, amivel „évi 500 millió forintos stabil osztalékbevételt biztosíthatnak” társaságuknak. A jelek szerint azonban más forrásból, mégpedig tőkepiaci kavarásokból is megpróbáltak bevételt szerezni. Az MNB egy éve a bennfentes kereskedelem tilalmának megsértése miatt 15 millió forintos bírságot rótt ki a SET Groupra, de beesett egy 40 milliós büntetés is részvényárfolyam manipulációja miatt. Egy cseh cég is ezért kapott 20 milliós bírságot, mert a piacfelügyeleti vizsgálat szerint külföldről befolyásolták a SET árfolyamát.

A SET Group és az OXO-csoport 2019 júliusában jelentette be, hogy stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek, egy hét múlva pedig Oszkó Péter az Ivanka Factory irányítását is átadta. Egy a Világgazdaságban megjelent cikkben az Ivanka korábbi teljesítményét reklámozva Orbók kiemelte, hogy a Puskás Arénához készülő 1700 darab egyedi díszítőelem miatt 100 százalékon folyik a termelés, sőt a cikkben az igazgatót idézve azt is leírták, hogy a szerződésállománya, nemzetközi szinten is jól csengő brandje, kimagasló szaktudása miatt „az Ivankában még bőven maradt növekedési potenciál”.

Az Ivanka egy jó cég, amit a korábbi menedzsment nem jól vezetett, ezért hiába volt magas a megrendelés-állomány, mégsem lett nyereséges

– mondta Orbók, és azt hangoztatta, hogy a SET Group előbb átszervezi, majd rövid idő belül nyereségessé teszi a dizájnbetoncéget, ezután pedig meg is vásárolja az OXO-tól.

Ám nem telt bele egy év, és az Ivanka felszámolásba került.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu A Puskás Aréna

Az alapítók állítása szerint Gattyán György a bizalmukkal visszaélve játszotta át Oszkó kezére a céget, ehhez pedig nehezen átlátható jogi megoldást választott. Az Ivanka Factory tulajdonrészét a Docler-csoporton belül átrakták a Luxemburgban bejegyzett Docler Entertaintment S. a. r. l. nevű vállalkozásba. Miközben az alapítók felé azt kommunikálták, hogy ez csupán egy belső átszervezés része, a luxemburgi céget rövidesen átruháztak az OXO-csoportra, és végül a nevét is OXO Portfolio Management S. a. r. l.-ra változtatták. A manőverrel kiiktatták az alapítók elővásárlási jogát, és azt, hogy más szakmai befektetőt keressenek. Ezek után Oszkó és néhány alkalmazottja játszotta a főszerepet az ügyek intézésében, ami a céges levelek tanúsága szerint akkor is így maradt, amikor elvileg már a SET Group kezében volt az irányítás.

Ez a vállalkozás volt az «első gyermekünk», amit minden más elé soroltuk, komoly trauma volt, hogy 18 év munkája semmivé vált

– mondta a 24.hu-nak az egyik alapító. Ivánka Katalin hangsúlyozta, hogy nem naiv kezdőként állapodtak meg a befektetőkkel, hiszen az első évtized növekedését maguk finanszírozták, a vállalkozás életképességét nem a tőkebefektetők belépése alapozta meg.

Mégis csak később láttuk át azokat a befektetői módszereket, amelyek az első szerződéskötéstől egy felszámolás megkezdéséig történhetnek az alapító tulajdonosi oldallal.

Ivánka szerint sok hasonló cipőben járó vállalkozásnak, startupnak figyelmeztetés lehet, ami velük történt: a részvénypiacon ugyan a legtöbb információ nyilvánosan elérhető, mégis érdemes alaposan benézni a kirakat mögé, mielőtt bevásárolnak.

Berger Dániel Az Ivanka reklámja az alapítók fotóival a Margit körúton

Az Ivanka Factory alapítói a hatóságok előtt is elmondták, hogy 2018-tól már egyre kisebb hatásuk volt arra, hogy mi történik a cégben. A befektetői oldal jogosultsága volt az operatív vezetés intézése, és ők delegálhatták az igazgatótanács tagjainak többségét is. Az OXO a stratégiai megállapodásban biztosította, hogy az öt igazgatótanácsi tagból hármat a SET jelölhessen. A SET a megállapodásban leszögezte, hogy rendelkezik a megfelelő számú és szakértelmű munkaerővel, ehhez képest végül

három Zala megyei, alkalmi munkából élő roma férfit jelöltek igazgatónak, akiknek – mint azt a 24.hu kiderítette – fogalmuk sem volt arról, hogy egy milliárdos forgalmú cég vezetői lettek.

Az Opten cégadatai szerint a söjtöri illetőségű Horváth Gábor, valamint az ifjabb és az idősebb Horváth Olivér 2019 szeptemberében lett tagja az igazgatóságnak. Az alapítók a három férfit soha sem látták, a beiktatásukról szóló közgyűlésen pedig csak a nevekkel találkoztak, és kinevezésüket elmondásuk szerint a cég működőképességének megőrzése érdekében szavazták meg. A közgyűlés jegyzőkönyvét a befektetői oldalról Oszkó Péter is aláírta.

A két Horváth Olivért – apát és fiát – nem találtuk meg a bejelentett lakhelyükön, Horváth Gábor családjával viszont sikerült beszélnünk. A férfi, aki Söjtör külterületén, egy igen rossz állapotú tanyán él, később telefonon mesélte el, hogy egy ismerőse közvetítésével megkereste őt és a rokonságához tartozó két Olivért egy budapesti férfi, de a találkozón szóba sem került az Ivanka, sem más cég neve. Horváth elmondása szerint férfi későbbi földmunkákhoz keresett embereket. Majd személyesen ment el Horváthékhoz a söjtöri tanyára, és ott helyben kitöltette és aláíratta velük a magával hozott papírokat.

Egy ismerősömmel idejött a tanyára ez az ember, annyit mondott, hogy Tominak hívják, és földmunkákat vállalt Nagykanizsán, ott kellene régi gázcsöveket kiszedni a földből, ehhez keres embereket.

24.hu A söjtöri tanya

Horváth az mondta, a férfi a papírok aláírása után mindegyiküknek adott 10-10 ezer forintot azért, hogy bízzanak meg benne: ha kezdődik az építkezés, viszi őket dolgozni. A munkából nem lett semmi, és hamarosan olyan pletykák jutottak el hozzájuk, hogy az adataikat valamilyen céges ügybe keverték bele.

Azt nem tudtuk, hogy igazgatóság vagy ilyesmi, mert ha nekem ilyet mondanak, akkor eleve nem megyek bele. Utána hívtuk is ezt a Tamást, hogy ki szeretnénk szállni, hogy lemondunk mindenről. Erre hozott egy papírt, amire rá volt írva, hogy lemondó nyilatkozat. Ezt alá is írtuk mindannyian. Azt mondta, hogy innentől nekünk a céges ügyhöz már semmi közünk sincs.

Horváthék egy benzinkút parkolójában írták alá az állítólagos lemondó nyilatkozatot, ennek azonban nem sok foganatja lett. A három férfit a felszámolásba került építőcégnél a mai napig igazgatóként tartják nyilván.

A Söjtörről szerzett cégvezetőkkel kapcsolatos kérdésünkre Oszkó Péter azt közölte, hogy a „menedzsment összetételéről” a SET Group és az alapítók állapodtak meg, amit az OXO csoport a kisebbségi szavazataival csak annak érdekében támogatott, hogy „esélyt biztosítson a további működésre”. A három zalai férfi tudtán kívüli beszervezésére a SET Group sem adott magyarázatot. A cég a 24.hu-nak küldött levelében közölte: az igazgatósági tagok delegálása a menedzsmentszerződés részét képezte, az igazgatók az alapítók jóváhagyásával kerültek pozícióba.

Az Ivanka bedőléséért mind Oszkó, mind az Orbók Ádám vezette SET Group az alapítókra hárította a felelősséget. A volt pénzügyminiszter szerint az OXO-csoport jelentős erőfeszítéseket tett a működés rendezésére és konszolidálására, jóllehet a céggel kapcsolatban már a kezdetektől számos fenntartása volt.

Oszkó Péter neve a sajtónyilvánosság számára lehet, hogy hívószónak tűnhet, de ő személyesen nem volt képviselője az Ivanka Factory Zrt-ben tulajdonosi jogokat gyakorló holding társaságnak, a képviseletet és a céggel kapcsolatos szükséges tulajdonosi munkákat az OXO csoport más munkatársai látták el

– írta a volt pénzügyminiszter, hangsúlyozva, hogy „sem korábban, sem később nem volt beleszólása abba, hogy a cég működésében mi történjen”. Ő „kizárólag a befektetői érdekek védelmével kapcsolatos elvárásokat igyekezhetett csoport szinten érvényesíteni”, miközben az alapítók „blokkolták vagy hátráltatták szinte minden érdemi tulajdonosi jog gyakorlását”.

A SET a korábban idézett sajtónyilatkozatokkal ellentétben megkeresésünkre azt írta, hogy már a cég menedzselésének kezdetén „visszafordíthatatlan folyamatokkal szembesült”. Az Ivanka működése „a SET üzleti kiábrándulásával járt együtt”. Ennek ellenére, mint írták: „hozzásegítettük őket a béreikhez és az ehhez kapcsolódó egyéb juttatásokhoz (például végkielégítés)”. A SET összegzése szerint az Ivanka azért került „menthetetlen állapotba”, mert „lehetetlen egy olyan céget megmenteni, ahol az alapító tulajdonosok a cég ellen dolgoznak. A társaság (…) diszfunkcionális gazdálkodása, valamint a vezetői következetlenség felszámolási eljárást eredményezett.”

Az üggyel kapcsolatos kérdésekkel a Doclert is kerestük, Gyattyán György csoportjától azonban nem kaptunk választ.

The post Bedőlt a dizájnbetonos magyar sikercég, miután Oszkó Péter, majd söjtöri romák szálltak be a bizniszbe first appeared on 24.hu.

Podcastunk elérhető az  iTunes-on, Spotify-on és a Google Podcastson is – RSS

A korábbi adások itt érhetők el: Best Sztárbeszélgetések - Podcast A legizgalmasabb beszélgetések már nemcsak olvashatóak, de hallhatóak is. A mikrofonnál a Best magazin újságírói, akik profizmusukkal a legzárkózottabb sztárokat is képesek megnyitni és igazi baráti hangulatot teremtenek a stúdióban. Szó lesz kultúráról, művészetről, színpadról, sikerekről és kudarcokról… sztárköntösbe csomagolt valódi emberi sorsokról.

(Kiemelt kép: Olajos Piroska)

The post "A fű, a fa, a virág, a patak az életem" - exkluzív interjú Falusi Mariann-nal first appeared on 24.hu.

Steve Thompson, a 2003-ban világbajnoki aranyérmes angol rögbiválogatott egyik tagja felajánlotta az agyát tudományos kutatásokra, írta az MTI.

Thompson – akinél tavaly, 42 évesen az orvosok korai demenciát állapítottak meg – azt mondta, azért döntött így, hogy a kutatás eredményeinek köszönhetően az általa szeretett emberek gyerekei már ne éljék át ugyanazt, amit ő.

A posztját tekintve elsősoros Thompson felnőtt szinten 1998 és 2011 között rögbizett, az angol válogatottban 2002 és 2011 között 73 alkalommal lépett pályára.

Egy évvel ezelőtt nagy port felkavaró nyilatkozatot adott, amelyben elmondta, hogy pályafutásáról nincsenek konkrét emlékei, és azzal kapcsolatos érzései sem.

Még a 2003-as világbajnoki győzelem kapcsán is csak homályosan tudott felidézni pillanatokat, és mentális állapotának megromlásáért egyértelműen a rögbit tette felelőssé.

Thompson egyike volt annak a kilenc rögbisnek, akik végül decemberben csoportos keresetet nyújtottak be a nemzetközi szövetség és a sportág más vezető testületeivel szemben, azt állítva, hogy döntéseikkel hozzájárultak a demencia korai kialakulásához.

Thompson nyilatkozatában felidézte: amíg karrierje elején hetente két edzésen vett részt, addig a profizmusra való teljes átállást követően már minden nap tartottak edzéseket, és a lényegesen sűrűbbé váló klub-, valamint válogatott menetrenddel együtt ez extra fizikai igénybevétellel járt, ami magában hordozta a betegség korai kialakulásának lehetőségét.

Angliában a 2003-as vb-döntő napján is rendeztek mérkőzéseket az élvonalbeli bajnokságban, egy héttel később a következő fordulóban pedig már pályára léptek az Ausztráliából hazatért friss vb-aranyérmesek is.

The post Kutatásokra ajánlotta fel az agyát a világbajnok demens rögbis first appeared on 24.hu.

Gyuri bár örökifjú, nehezen állt át az új rendszerre, végül a CIB bank munkatársa segített beüzemelni a legmodernebb kártyaterminált. Videónkból az is kiderül, hogy működik a hordozható kártyaterminál és mikor van a banknál a pénz.

Szponzorált tartalom

A videó a CIB támogatásával készült.

The post Így tanulta meg a 81 éves Gyuri a kártyaterminál használatát first appeared on 24.hu.

Afganisztánban a tálib hatalomátvétel nemcsak a lakosságot, hanem a régészeti emlékeket is fenyegeti. Egyes források szerint az iszlamisták már most nagy erőkkel kutatják az ország egyik leghíresebb leletegyüttesét, az úgynevezett baktriai kincset – írja a Live Science.

A mintegy 20 ezer leletből, köztük több aranytárgyból álló kincs Tillia tepe 2 ezer éves sírjaiból került elő 1978-ban.

A leletegyüttest az Afgán Nemzeti Múzeum őrizte, és az elnöki palotában volt kiállítva, azt azonban nem tudni, hogy most hol lehet. A tálibok egyéb régészeti emlékeket is fenyegetnek, köztük Mesz Ajnak buddhista építményeit. 1996 és 2001 között az iszlamisták rengeteg buddhista műtárgyat pusztítottak el.

Heritage Images / Contributor / Getty Images

A Live Science forrásai szerint a tálibok ismeretlen céllal folyamatosan látogatják Mesz Ajnakot, ahonnan a feltáráshoz és karbantartáshoz szükséges eszközök eltűntek. Hair Muhammad Hairzada, a helyszínen egykor dolgozó régész kiemelte: az örökségvédelmi helyzet nem túl jó, mert senki sem gondoskodik a lelőhelyekről. Egy Mesz Ajnakhoz közeli területre egyébként kínai bányászati engedélyeket adtak ki, kérdéses, hogy a tálib hatalomátvétel miként hat majd a potenciálisan veszélyes projektre.

Julio Bendezu-Sarmiento az afganisztáni francia régészeti delegáció korábbi igazgatója szerint nehéz megmondani, hogy az iszlamisták miért fordulnak meg Mesz Ajnaknál. Egyelőre nem érkeztek információk megrongált emlékekről, és a tálibok ígéretet tettek rá, hogy megóvják a lelőhelyeket, ez azonban még nem jelenti azt, hogy tartják is magukat a tervekhez. Ha a kormány dönt is a műemlékek védelméről, elképzelhető, hogy nem minden csoport követi majd az előírásokat.

Gil Stein, a Chicagói Egyetem afganisztáni örökségvédelmi csoportjának vezetője műholdas felvételekkel próbálja felmérni a maradványok állapotát, a projektben eddig mintegy 25 ezer lelőhelyet azonosítottak. A szakértő szerint a fosztogatás régi probléma az országban, a tálibok ugyanakkor eddig látszólag nem támogatják a tevékenységet. Összehasonlításképp: az Iszlám Állam Szíriában nagy erőkkel pusztította az ősi lelőhelyeket, az ISIS ráadásul illegális műkincs-kereskedelemmel is foglalkozott.

Az afganisztáni örökségvédelmi munkát nehezíti, hogy sok, az országban maradt szakértő az életét félti, igaz, még nem tudni olyan régészről, akit az elmúlt időszakban tálibok öltek meg. Mivel az utóbbi két évtizedben sok Afganisztánból ellopott műtárgy az Egyesült Államokba került, az amerikai műkincspiacot is érdemes lehet figyelni.

The post Ősi kincsre vadászhatnak a tálibok first appeared on 24.hu.

A Grand Tokaj Zrt. tulajdonjoga az államtól átkerült a Tokaj-Hegyalja Egyetem Alapítványhoz, a szombaton megnyíló felsőoktatási intézmény alapítását a cég vezetői történelmi jelentőségű kezdeményezésnek tartják – számolt be az MTI.

Az alapítvány elnöke csütörtökön Budapesten sajtóbeszélgetésen elmondta: a kormány régi adósságot törlesztett az intézmény létrehozásával, hiszen a helyi felsőoktatás múltja a 17. századba nyúlnak vissza. Stumpf István közölte, hogy az új tudásközpont egyik része a hagyományoknak megfelelően a pedagógus- és tanítóképzés lesz, emellett a szőlészet-borászat, a turizmus-vendéglátás, a gazdaságmenedzsment is helyet kap a képzési kínálatban. Egyedülálló kezdeményezésként jön majd létre a Tokaj Wine Business Institute, amely posztgraduális képzést fog nyújtani borászok számára.

Az alapítvány egyrészt kormányzati juttatásból kötvényeket vásárol az államkincstártól, és annak a kamataival gazdálkodhat, ezen felül a következő 5 évben további 1-1 milliárd forintot kap évente. Az összegekből az oktatás megkezdésén túl infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg. Sárospatakon szállodaépítés fejeződik be, föl kell újítani a tanítóképzőt, továbbá új kollégium és egyetemi kampusz is épül a szőlész-borász képzés számára – ismertette az alapítvány elnöke.

A Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója hozzátette, hogy új korszak kezdetének tekintik a tulajdonosváltást. Goreczky Gergely hangsúlyozta, hogy a vállalat megújulása már 2013-ban elkezdődött, szigorú gazdálkodással javították az eredményességet, a velük szerződött termelőkkel hosszú távú kapcsolatra törekednek. A Grand Tokaj Zrtr.-nél ma már évente csaknem 5 millió palack készül, 38 országban értékesít, és bízik a további terjeszkedésben – tette hozzá.

A Grand Tokaj Zrt. Ügydöntő Felügyelőbizottságának elnöke, Szabó László az állam kivonulását úgy értékelte, hogy a kormány a helyiekre bízta a Grand Tokajt, amely a gyakorlati oktatást, és piaci szempontú kutatási hátteret biztosít az egyetem számára. A térség ezzel új lehetőséget kapott, de szükség lesz nagyobb szerkezeti átalakításokra, többek között a fajtaszerkezet, a termelési-betakarítási módok átértékelésére, az éghajlati változások felmérésére – hangsúlyozta.

Az egyetem és a vállalat összekapcsolódását a Grand Tokaj Zrt. főborásza is üdvözölve. Áts Károly szerint a kapcsolatoknak a helyi gazdák is hasznát látják, a minőség sokat javult az utóbbi években.

A mostanáig állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. a borvidék legnagyobb pincészeteként borkészítéssel és borértékesítéssel foglalkozik. Az egykori Tokaji Kereskedőház 2013-ban újult meg. Az átalakulás része a vállalati és termékarculat frissítése, a korszerű borászati központ létrehozása is.

Az 1993-ban létrejött tolcsvai központú társaság forgalma a nyilvános jelentés szerint 2019-ben meghaladta, 2020-ban megközelítette a 2,7 milliárd forintot, és tavaly már a külföldi értékesítés aránya volt nagyobb a nettó árbevételen belül.

The post Az államtól egy egyetemi alapítványhoz került a Grand Tokaj Zrt. first appeared on 24.hu.

Az Európai Parlament szeptember 14-én vitatta meg a Hilde Vautmans (a liberális Renew Europe képviselője) tollából származó, új EU–Kína stratégiáról szóló jelentést.

A jelentésnek évekre visszanyúló politikai háttere van. 2019-ben Ursula von der Leyen vette át az Európai Bizottság vezetését, és céljai között szerepelt Európa szerepének megerősítése a világban, illetve egy „Geopolitikai Bizottság” létrehozása, mindezt pedig a stratégiai autonómia jegyében más nemzetközi szereplőktől függetlenül kívánja elérni az unió.

YVES HERMAN / POOL / AFP Ursula von der Leyen

Az EU–Kína kapcsolatokra vetítve ez többrétű diplomáciát jelent, melyben

Peking egyszerre együttműködési és tárgyalási partner, gazdasági versenytárs, valamint politikai rivális.

Ezt a stratégiai keretrendszert nem könnyű megvalósítani a gyakorlatban, ahogyan azt láthattuk az EU–Kína kapcsolatok közelmúltbéli fejleményeiből. Így például kölcsönös politikai szankciók után az Európai Parlament megálljt parancsolt az átfogó beruházási szerződés ratifikálásának. Továbbá Litvániának a Tajvan felé tett lépései feldühítették Pekinget, és a két fél megszakította nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatait. Mindezekből úgy tűnik, hogy a Brüsszel–Peking viszony holtponthoz ért.

Kapcsolódó A litvánok bekeményítettek Kínával szemben – hová vezet ez? Szokatlanul keményen lép fel Kínával szemben a litván vezetés, ez pedig az EU, sőt akár Magyarország és Kína kapcsolataira is hatással lehet.

Ezzel a háttérrel a jelentés célja az EU Kína-politikájának megreformálása. Vautmans szerint az uniónak egy „kemény, átfogó és konzisztens” stratégiát kell kialakítania, amely az EU érdekeit szolgálja, összefogja a tagállamokat, egyúttal támogatja a multilaterális világrendet. Az új stratégia hat pilléren alapul:

• együttműködés a világszintű kihívások, mint például az emberi jogok, a környezetvédelem, a klímaváltozás és egészségügyi válságok kezelésében.
• Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az emberi jogokra és egyéb univerzális értékekre. Az EU-nak ki kell állnia a saját értékei mellett, és azon kell dolgoznia, hogy Kína számos területen tartsa magát a nemzetközi sztenderdekhez.
• Az „Egy övezet, egy út kezdeményezés”, a 16+1 fórum, és Kína hadseregének gyors fejlődése mind fenyegetést jelent az EU-ra. Brüsszelnek csökkentenie kell függőségét Pekingtől.
• Együttműködés a hasonló gondolkodást képviselő partnerekkel, mint például az Egyesült Államok, Kanada, India és Dél-Korea. A jelentés szerint Brüsszelnek e partnerekkel karöltve kell dolgoznia az emberi jogok, a nemzetközi jog és a liberális demokrácia védelmén.
• Az előfeltételekhez kötött kereskedelmen és befektetéseken kívül az EU‑nak erősítenie kell az önállóságát a digitális és technológiai szektorok területén.
• Az EU érdekeinek és értékeinek megőrzése megerősített diplomáciai és védelmi eszközök segítségével.

Összességében tehát egy keményvonalas stratégiát láthatunk, ami főként három motívumban jelenik meg. Először is a jelentés arra szólítja fel az EU-t, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Kínára szinte az összes problematikus, politikailag érzékeny kérdésben: Hongkong, Tajvan és a Dél-kínai-tenger csak három példa a parlament hosszú listájáról. Ezen ügykörök legtöbbje „vörös posztó” Kína számára. Az ilyen kérdésekben a nyomásgyakorlást Peking a kínai belügyekbe való beavatkozásnak tekinti.

Másodszor: a dokumentum gyakran említi az EU együttműködését a hasonló értékrendet képviselő államokkal. Ezt a kínai oldal könnyen Kína-ellenes koalíció felépítésének foghatja fel. 2020 októberében a kínai külügyminiszter és államtanácsos Vang Ji egyfajta NATO‑nak titulálta az Amerika, Ausztrália, Japán és India közti Négyoldalú Biztonsági Párbeszédet. 2021 májusában pedig azt nyilatkozta, hogy az EU szankciói a múltbéli imperialista provokálásra emlékeztetik Kínát. Ezek a magas szintű hivatalos kommentárok azt jelzik, hogy a kínai vezetés kifejezetten érzékeny a többállami nyomásgyakorlásra a politikailag problematikus területeken.

Russian Foreign Ministry / Sputnik / AFP Vang Ji

Végül a dokumentum nagy hangsúlyt fektet a katonai és védelmi dimenzióra. A jelentés szerint az EU-nak egy védelmi uniót kell létrehoznia, és erősítenie kell a katonai kapacitását. Ez a motívum szintén egy keményvonalas EU-stratégiát sejtet, amelynek alapján Brüsszel nemcsak partnereivel együtt, hanem önállóan is fel akarja venni a versenyt Kínával.

A vita során a parlamenti képviselők és az Európai Külügyi Szolgálat (az EU diplomáciai osztaga) illetékesei tárgyalták meg a dokumentumot, illetve az EU–Kína kapcsolatok állását. Vautmans elismerte, hogy a klímaváltozás, a terrorizmus és a nemzetközi biztonság területén elengedhetetlen a Kínával való együttműködés. Ezt követően viszont kemény szavakra váltott és kijelentette, hogy

• az EU-nak nyomást kell gyakorolnia Kínára az emberi jogok területén,
• versenyre kell kelnie az „Egy övezet, egy út kezdeményezéssel”,
• továbbá létre kell hoznia egy önálló hadsereget, egy központi hírszerző ügynökséget és egy uniós nyomozó irodát.

Az Európai Külügyi Szolgálat hasonló hangnemet ütött meg. Josep Borrellnek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének beszéde szerint Kína egyre erőteljesebb lesz a nemzetközi politikában, és nem zárkózik el a gazdasági szankciók alkalmazásától akaratának érvényesítése érdekében. Az EU és Kína egyre távolabb sodródik egymástól az értékrendszerek terén, emiatt Brüsszelnek jeleznie kell, hogy bizonyos tevékenységeket nem tolerál.

Összességében a képviselők egyetértettek a jelentéssel, és a parlament túlnyomó többsége támogatta a dokumentumban megfogalmazott iránymutatást.

Mindez korántsem jelenti azt, hogy az EU máris gőzerővel belekezd egy új Kína-stratégia kifejlesztésébe. A Vautmans-riport egy jogi kötelezettség nélküli parlamenti kezdeményezés. Az Európai Bizottságnak az elfogadástól számítva három hónapja van arra, hogy konkrét lépéseket tegyen a parlamenti javaslatokkal kapcsolatban, de nem köteles követni azokat. Az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat fontolgatja a Kína-politika felülvizsgálatát, de a vita során hangsúlyozták, hogy a jelentésben foglaltak összhangban vannak az EU jelenlegi megközelítésével.

Függetlenül attól, hogy mi lesz a javaslat sorsa, a vita bepillantást nyújtott Kína jelenlegi, nem túl rózsás brüsszeli megítélésébe.

Az európai parlamenti képviselők túlnyomó többsége még több nyomást akar helyezni Kínára, és gyakorlatilag politikai túszként használná a megakadt átfogó beruházási szerződést.

Von der Leyen szeptember 15-ei évértékelő beszéde azt tükrözi, hogy a bizottság fogékony a parlamenti javaslatokra. Az elnök a többi között előterjesztette a „Global Gateway” stratégiát, ami az „Egy övezet, egy út kezdeményezés” versenytársa lenne. Von der Leyen tervezi még a kényszermunkával előállított termékek kizárását az EU piacáról, ami a Hszincsiang-Ujgur autonóm területéről származó pamutra való utalás lehet.

EU-tagállamként Magyarországnak azt kell látnia, hogy az EU–Kína kapcsolatok jelenleg fokozatosan romlanak. A vita során és a dokumentumban is megfogalmazódott az egységes Kína-politika szükségessége. A jövőben Brüsszel nagy valószínűséggel arra törekszik majd, hogy a magyar megközelítés összhangban legyen az EU Kína‑politikájával.

The post Keményebb hangra vált az Európai Unió Kínával szemben first appeared on 24.hu.

A Telekom Veszprém 32-29-re kikapott a lengyel Lomza Vive Kielce otthonában a férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének második fordulójában.

Kapcsolódó 584 nap után tértek vissza a BL-be a nézők, kiütéses győzelemmel ünnepelt a Szeged Átgázolt ellenfelén a magyar bajnok.

Már a meccs elején akadozott a vendégek támadójátéka, Mateusz Kornecki pedig bravúrosan védett. Momir Ilic vezetőedző a 12. percben időt kért, mert a taktikusan védekező Kielce 6-2-re elhúzott, ám a játék képe a folytatásban sem változott, írta az MTI.

A 18. percben már 12-5-re vezetett a lengyel csapat, ezért a veszprémi kapuba Vladimir Cupara helyére Rodrigo Corrales érkezett, és büntetőt védett.

A hazaiak azonnali piros lap miatt elveszítették a fehérorosz Arcjom Karaljokot, és mivel sorozatban három gólt kaptak, a 27. percben 15-12 volt az állás. A hátralévő időben a lengyelek ismét magabiztossá tették előnyüket, így a szünetben megint öt gól volt a különbség a csapatok között (17-12).



A második felvonást ismét a Kielce kezdte jobban, és amikor már 22-15-re vezetett, bár ez még csak a 37. percben történt, lehetett tudni, hogy a sokat hibázó Veszprém ezúttal nem lesz képes fordítani. A lengyelek a végén már 32-26-ra is vezettek, a meccs utolsó három találatát pedig a Magyar Kupa címvédője dobta Jorge Maqueda, Dejan Manaszkov és Gasper Marguc révén.

A mezőny legeredményesebb játékosa a veszprémi Petar Nenadic volt kilenc góllal, Marguc öt, Maqueda négy alkalommal talált be. Hazai részről Alex Dujshebaev hét góllal zárt. A kapusok közül Mateusz Kornecki 11, Rodrigo Corrales tíz lövést védett.

Az egy győzelemmel és egy vereséggel álló Veszprém jövő szerdán a címvédő Barcelonát fogadja.

Bajnokok Ligája, B csoport, 2. forduló

Bajnokok Ligája, B csoport, 2. forduló
Lomza Vive Kielce (lengyel) – Telekom Veszprém 32-29 (17-12)

The post Erre azért nem számított a Veszprém kézicsapata Kielcében first appeared on 24.hu.

Füst Milán olvasói jól tudják, hogy A feleségem története a férj története. A feleség, Lizzy mellékszereplő, szinte már statiszta Jakob Störr életében és képzelgéseiben, kelléke annak a mániának, amelyet a holland hajóskapitány hosszú éveken át dédelget. Störr megszállottan hiszi, hogy a felesége megcsalja, Füst pedig ennek a megszállottságnak a természetrajzát, egy gyanakvással töltött élet kínjait mutatja be.

Nem könnyű filmet forgatni egy olyan regényből, ami bő háromszáz oldalon keresztül egyetlen központi hős csapongó gondolatait, időben és térben is folyton összegabalyodó emlékeit és anekdotáit közli. Enyedi Ildikó viszont régóta készül rá, hogy megfeleljen ennek a kihívásnak. Füst regényére kamaszkorában talált rá, a nagyjátékfilm-forgatókönyv első változatát több mint harminc évvel ezelőtt írta meg belőle. Akkoriban mutatták be pályaindító nagyjátékfilmjét, Az én XX. századomat, amely valamivel A feleségem története előtt, a századforduló körül játszódik, de ugyancsak több országot érintő, a modern európai kultúrába ízig-vérig beágyazott kosztümös történet.

Úgy tűnik, Enyedit kitartóan érdekli ez a tizenkilencedik századi kellemet és eleganciát őrző, ám már a modern élet minden lelki nyűgét és történelmi viharát magában hordozó miliő.

Nem nosztalgiával közelít hozzá – Az én XX. századom felütésében önmagát ágyúból kilövő alak jelenete mutatja, pontosan hogyan is alakult az a bizonyos évszázad –, hanem a saját, mai problémáinkat találja meg ebben a korszakban.

Mozinet

Innen nézve A feleségem története Enyedihez illő alapanyag. Egy olyan férfiról szól, aki alkatilag képtelen a boldogságra, és hiába próbálja meg rendszeresen elemezni és megérteni a saját érzelmeit, valójában nem tud valódi közelséget kialakítani a feleségével, nem tud igazi kapcsolatba, párbeszédbe lépni vele. Eleve azért nősül meg, mert unatkozik, és mert a társadalmi közmegegyezés ezt kívánja. Enyedi filmváltozatában Störr játékból az első nőnek tesz házassági ajánlatot, aki belép egy étterem ajtaján. Ezzel A feleségem története máris fontosabb szereplővé teszi Lizzyt, mint amilyen a regényben, ahol meg sem tudjuk, pontosan hogy ismerkedtek meg Störr-rel és mi járhat ennek a nőnek a fejében.

Enyedi Lizzyje sokkal elevenebb, gazdagabb karakter, Léa Seydoux pedig a tőle szokásosnak mondható femme fatale-os vibrálás mellett a nő rejtettebb, igazibb személyiségét is meg tudja sejtetni. Kibontani már nem, mert a férje egyáltalán nem akarja megismerni Lizzyt. Störr megelégszik azzal, hogy birtokolja őt és kedvét töltse rajta, mikor hazatér több hónapon át tartó hajóútjairól. Mindeközben tényleg megszereti, de erre csak akkor jön rá, amikor már elveszítette – amíg együtt vannak, a szerelmet, amitől talán megijed, a férfi inkább mérgező féltékenységbe fordítja.

A feleségem története közel háromórás, és időnként úgy érezni, a történet egy helyben topog: Störr még mindig nem boldog Lizzyvel, a nő még mindig csendesen sorvadozik mellette, és a külvilág még mindig ezernyi izgalmasnak és kalandosnak tűnő, valójában banális eseménnyel – üzleti machinációkkal, fruskák rajongásával – tereli el a kapitány figyelmét a lényegről, vagyis a feleségéről.

A terjedelmes játékidő próbára teszi a türelmünket, de alkotói szempontból érthető, hogy Enyedi többet is meg akar mutatni Störr és Lizzy egymáshoz meglehetősen hasonló és folyton félrecsúszó találkozásaiból, mert ezek az ismétlődő, kis kudarcok őrlik fel a kapcsolatukat.

Csata Hanna / Mozinet

Mindez egy kicsit fájdalmasabb is, mint Füstnél, mert a film főhőse sokkal rokonszenvesebb figura, mint a regényé. Störr kapitány a férfiasságról alkotott tévképzetei foglya, de amíg a regényben agressziója és érzelmi hidegsége teszi őt már-már visszataszító figurává, addig a film főszerepére az utolsó pillanatban kiválasztott Gijs Naber bumfordisága közelebb hozza a karaktert. Störr kedves fickó is lehetne, ha nem lenne megveszekedett idióta – ezt érezzük Naber evickélését figyelve, örömmel nyugtázva azokat a pillanatokat, amikor Störr félszegségét őszinte, bár többnyire ugyancsak elügyetlenkedett gesztusok váltják fel.

A feleségem története lassan, apránként formálódó párkapcsolati drámáját Störr gyönyörű tájakra vezető utazásainak és a házaspár párizsi, majd hamburgi társasági életének jelenetei teszik képileg is gazdag, új felfedezésekre hívó moziélménnyé. Félő, hogy ezeket a gondosan berendezett, a figurák jellemrajzát is árnyaló tereket megüli a mívesen elkészített kosztümös filmek unalma, de Rév Marcell operatőr szinte mindig talál valamilyen formai megoldást – váratlan látószögeket, bonyolult koreográfiát, különleges szín- és fényjátékokat –, amivel frissességet visz a korhű díszletekbe. Ha a jelenléte visszafogottabb is, A feleségem történetéből sem hiányzik teljesen az a formai játékosság, ami Az én XX. századomat olyan egyedi filmélménnyé tette a nyolcvanas évek végén.

Mozinet

Több mint harmincévnyi tervezgetés után filmadaptációt készíteni kamaszkorunk rajongásig szeretett regényéből kockázatos vállalkozás, mert benne van a túlhordott filmtervek minden ballasztjának, a saját elképzelését dédelgető alkotó öncélú ötleteinek veszélye. Ehhez képest A feleségem története, ha helyenként vontatott is, nem tartozik a totálisan korszerűtlen és idejétmúlt kosztümös melodrámák közé, amelyekhez az amerikai és az európai filmgyártások is a mai napig vonzódnak.

A Füst Milán-regénytől meglehetősen különböző, éppen ezért érvényes feldolgozása a boldogtalanságra szánt kisember egyetemes történetének, és újabb bizonyítéka annak, hogy Enyedi Ildikó továbbra is a legnehezebben beskatulyázható rendezőink közé tartozik.

A feleségem története, 2021, 169 perc. 24.hu értékelés: 7,5/10.

Kránicz Bence további cikkei Nem követemSzerzőim

• Segít felnőni, ha az éjszakát egy hullával töltjük
• Miért imádjuk ötven éve Columbót?
• Mexikó sivatagában is azt keresik, miben érdemes még hinni Magyarországon

The post Boldogtalan, aki egy ilyen nő helyett a tengert választja first appeared on 24.hu.

Varga Viktor a közösségi oldalára posztolt egy képet, amit még a Totem forgatása alatt rajzolt egyik társáról. Az egyértelműen látszik, hogy az egyvonalas rajz egy női arcot formál és emiatt ki is lehet barkóbázni, hogy a három női Farkas közül kit ábrázolhat, de ha nem megy, csak lapozni kell és össze is lehet hasonlítani az eredeti képpel.

Kapcsolódó Varga Viktor a Totem alatt Lyme-kóros lett A műsor után egy hónapig kezelték kórházban.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

V A R G A V I K T O R art

Komoly kritikákat kapott Novak Djokovic, a szerbek világklasszis teniszezője, akiről olyan fotó került fel a világhálóra, amelyen Milan Joloviccal, egy hírhedt félkatonai szervezet egykori parancsnoka mellett látható, aki részt vett a bosnyákok elleni srebrenicai népirtásban, írta az Eurosport.hu portál.

Kapcsolódó „Remélem, a szüleidet elviszi a rák, te meg koronavírusos leszel” – gyűlölet árad a női teniszezőkre Reménytelennek tűnik a helyzet a női teniszben, ahol szinte mindenkit zaklatnak a trollok a közösségi médiában.

Djokovic és Jolovic közös képe vegyes reakciókat váltott ki mind Boszniában, mind Szerbiában.

the dope of nationalism has downed many heroes. https://t.co/UiMMKdPR2v

— Zoya Rasul (@zoyarasul) September 20, 2021

„Djokovic minden idők legnagyobbja lehetett volna, képviselhette volna az egész sportvilágot, és millió módon segíthetett volna. Ehelyett ő Radovan Karadzic és Ratko Mladic háborús bűnösök örökösei között mutatkozik” – írta a Sarajevo Times újságírója, Dragan Bursac.

Kapcsolódó Ahhoz sem volt bátorsága, hogy kirúgja az edzőjét Dominic Thiem titokban új erőnléti trénert szerzett.

A teniszsztárt látták énekelgetni Milorad Dodikkal, a Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökével, aki többek között arról ismert, hogy tagadja a boszniai mészárlást, amely során nyolcezer muszlim férfit gyilkoltak meg két hét alatt.

Djokovic egyelőre nem reagált a támadásokra.

The post Háborús bűnössel mutatkozott, kínos helyzetbe került Djokovic first appeared on 24.hu.

Pályázatot hirdetett a Roszkoszmosz nevű orosz állami űrkutatási vállalat csütörtökön az emberek Holdra szállását is magában foglaló holdprogram előkészítésére – írta orosz forrásokra hivatkozva az MTI moszkvai tudósítója. Az átszámítva mintegy hétmilliárd forintos pályázat győztesének a következő négy évben ki kell dolgoznia az űreszközök létrehozását célzó kutatási-fejlesztési munkaterveket. A pályázónak a jövő évtől 2025 novemberéig elő kell készítenie a hordozórakéták és újra felhasználható űrhajók, orbitális komplexumok, a holdjárók és űrruhák, valamint a holdbázis fejlesztésére és kiépítésére vonatkozó projekteket. Külön feladat lesz az egészséget és az emberi teljesítményt érintő kockázatok kezelésére vonatkozó ütemterv meghatározása.

A kiírás értelmében a Roszkoszmosznak alkalmazott kutatásokra van szüksége a holdutazás megvalósítására.

Dmitrij Rogozin, az orosz űrkutatási cég vezetője decemberben kijelentette, hogy Oroszország első emberes Hold-misszióit az Angara hordozórakéta-családdal és egy kis szállítóeszközzel fogják végrehajtani, nem pedig a szupernehéz Jenyiszej rakétával, ahogyan azt korábban tervezték. Az űrhajó neve várhatóan Orljonok, azaz magyarul Sasfiók lesz.

Márciusban a Roszkoszmosz arról számolt be, hogy Oroszország és Kína memorandumot írt alá egy nemzetközi tudományos holdbázis létrehozásáról. Rogozin azt is kijelentette: a következő két-három évben olyasmi fog történni, ami megváltoztatja az orosz űrhajózás megítélését.

The post Pályázatot írtak ki az oroszok a holdprogramjuk előkészítésére first appeared on 24.hu.

Megerősítette csütörtökön a párizsi különleges, terrorcselekményekkel foglalkozó törvényszék Carlos, a Sakál néven ismertté vált, elítélt terrorista, a venezuelai Ilich Ramírez Sánchez legutolsó perében kimondott életfogytiglani börtönbüntetést.

„Nagyon köszönöm” mondta semleges hangon a helyszíni tudósítások szerint a magát „profi forradalmárnak” nevező terrorista az ítélethirdetést követően. Amíg az esküdtszék visszavonult meghozni az ítéletet, Carlos elmondta: „büszke forradalmi múltjára”, amelynek során „legalább 83 embert ölt meg”, de az úgynevezett Drugstore-ügyet, amiért most bíróság elé állították, „hatalmas manipulációnak” nevezte, és nem ismerte el a bűnösségét.

A terroristát 2017. márciusban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték egy 1974-ben elkövetett kézigránátos támadásért, amelyben két ember meghalt, és 34-en megsebesültek. Az elsőfokú ítélet ellen a Sakál fellebbezett, a fellebbviteli bíróság egy évvel később megerősítette az ítéletet. A semmítőszék azonban 2019 novemberében elrendelte a per egy részének újratárgyalását.

A két napig tartó tárgyaláson csak a büntetési tétel volt a téma, miután a terrorista bűnössége már bizonyítást nyert. Negyven perces vádbeszédében Rémi Crosson du Cormier ügyész – aki az előző két eljárásban is a vádat képviselte – ismételten a legszigorúbb büntetés kiszabását kérte az esküdtszéktől. Emlékeztetett arra, hogy a „történelmi támadás” volt a kezdete a franciaországi terrorcselekményeknek.

A párizsi Drugstore Publicis bevásárlóközpontban, amely a boulevard Saint-Germain és a rue de Rennes sarkán működött, az 1974. szeptember 15-én végrehajtott merényletben ketten meghaltak és 34-en megsebesültek. Ez a legrégebbi terrortámadás, amiért az 1970-es és 80-as évek első számú közellenességének felelnie kell.

A vád szerint a merénylet összefüggésben állt a hágai francia nagykövetségen 1974-ben végrehajtott túszejtéssel. A Japán Vörös Hadsereg nevű felkelőcsoport egyik kommandója, amely a Népi Front Palesztina Felszabadításért nevű szervezethez tartozott, a túszok elengedéséért cserébe egyik tagjuk szabadon engedését követelte a francia hatóságoktól. Az ügyészség azt állította, hogy Carlos, aki ekkoriban a népi front különleges osztagának volt a tagja, azért hajtotta végre a kézigránátos támadást, hogy a francia kormányra nyomást gyakoroljon. Sikerrel is járt, miután a francia hatóságok el is engedték japán foglyukat.

A venezuelai állampolgárságú Carlos már több mint húsz éve ül börtönben Franciaországban. Szudánban 1994-ben fogta el a francia titkosszolgálat, és 1997 végén életfogytig tartó börtönre ítélték egy 1975-ben Párizsban elkövetett hármas rendőrgyilkosságért. Elvileg 2012-ben kérhette volna, hogy feltételesen szabadlábra helyezzék, de 2011 decemberében az 1982-83-ban elkövetett merényletekért újabb életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte a héttagú terrorizmusellenes bíróság. Ez utóbbi ítéletet 2013-ban megerősítette a fellebbviteli bíróság. Carlos 38 évvel ezelőtt Franciaországban négy robbantásos merényletet követett el, amelyben 11-en vesztették életüket és 191-en megsebesültek.

(MTI)

The post Élete végéig börtönben marad Carlos, a Sakál first appeared on 24.hu.

A koronavírus elleni vakcinák egyenlőtlen elosztását bírálta Miguel Díaz-Canel kubai államfő videóüzenetében az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának csütörtöki általános vitájában, hangsúlyozva, hogy a szegényebb országok lakói még mindig az első oltásukra várnak – írja az MTI.

Kifogásolta, hogy a világszerte felhasznált vakcinák több mint 80 százalékát közepes-, illetve magas jövedelmű országokban adták be, amelyek a világ lakosságának alig felét teszik ki.

A szegény országokban élő emberek százmilliói még mindig az első oltásukra várnak és nem tudják felmérni, hogy valaha is meg fogják kapni azt,

hangoztatta Díaz-Canel.

Felfoghatatlannak nevezte, hogy ezzel párhuzamosan a globális katonai kiadások tavaly majdnem kétmilliárd dollárt tettek ki. „Hány emberéletet sikerült volna megmenteni, ha ezeket a forrásokat az egészségügyre, vagy az oltóanyagok előállítására és elosztására fordították volna?” – sérelmezte a kubai elnök.

A karibi szigetország egyébként saját fejlesztésű oltóanyagokkal küzd a járvány megfékezéséért. Bár Kuba rengeteg tapasztalattal rendelkezik az oltóanyagfejlesztésben, az Abdala és a Soberana 02 nevű vakcinák hatékonyságára vonatkozó adatokat eddig még nem sikerült független forrásból ellenőrizni.

Az amerikai szankciók sújtotta ország jelenleg a járvány újabb hullámával küszködik, amit tovább súlyosbít az egészségügyi eszközök és gyógyszerek hiánya.

A járvány kitörése óta 825 351 fertőzöttet azonosítottak a karibi szigetországban, akik közül majdnem hétezer ember életét követelte a kór.

Kapcsolódó Félmillárd Covid-vakcinát dob be a közösbe az USA Joe Biden várhatóan nagy felajánlást jelent be, mivel a szegény országok rosszul állnak átoltottságilag. Koronavírus A világszerte felhasznált Covid-oltások kevesebb mint ötödét kapták meg a szegényebb országok Sok helyen még mindig csak az első oltásra várnak. Tévedésből csecsemőknek is adtak be Covid-oltást Törökországban AstraZeneca-fejlesztők: Egyszerű náthává szelídülhet a koronavírus

The post A világszerte felhasznált Covid-oltások kevesebb mint ötödét kapták meg a szegényebb országok first appeared on 24.hu.

Az MTI tudósítása szerint a 36 éves Hamilton Szocsiban arról beszélt, tapasztalatból tudja, hogy min megy most keresztül Verstappen.

Kapcsolódó Dobták a Forma-1 egyik legendás szokását A sorozat elnök-vezérigazgatója jelentette be.

„Nyilvánvalóan nem fogja beismerni, feltételezésekbe pedig nem szeretnék bocsátkozni, de annyit mondhatok, hogy emlékszem, milyen volt először a vb-címért küzdeni. Nehéz és intenzív időszak volt, sokféle érzelemmel, és nem mindig tudtam a legjobban kezelni” – nyilatkozta a brit címvédő.

Hozzátette, hogy egy versenyzőben ilyenkor óriási a győzni akarás, ezért várható, hogy nagy elvárásokat támaszt önmaga elé, ami nyomással jár, de ő együtt érez Verstappennel, akit meg tud érteni.

A 23 éves Verstappen szarkasztikus módon reagált Hamilton gondolataira:

Annyira ideges vagyok, hogy alig tudok aludni, szörnyű érzés egy vb-címért harcolni, komolyan utálom az egészet.

A holland versenyző ezután hozzátette, azok, akik ismerik őt, pontosan tudják, mennyire nyugodt.

„A legjobb érzés a világon egy jó autóban ülni, és minden hétvégére úgy elutazni, hogy tudod, a győzelemért küzdhetsz… A megjegyzései csupán azt mutatják, hogy egyáltalán nem ismer engem” – mondta Verstappen, aki szerint ezzel nincs is semmi gond, ugyanis neki sincs szüksége arra, hogy teljes egészében tisztában legyen azzal, milyen ember Hamilton.

„Csak magamra koncentrálok, és nagyon élvezem, hogy az első helyért harcolhatok, remélem, ezt még sokáig megtehetjük” – jelentette ki.

Hamilton 23 évesen, 2008-ban nyerte első vb-címét a McLarennel, és az csupán a második F1-es szezonja volt. Verstappen már a hetedik idényét teljesíti, és 133 versenyhétvégén van túl.

A holland versenyző előnye az összetettben öt pont Hamiltonnal szemben, ugyanakkor Szocsiban háromhelyes rajtbüntetését kell letöltenie, miután Monzában, az Olasz Nagydíjon összeütközött Hamiltonnal, és a versenybíróság őt látta vétkesnek a balesetben.

Az idei F1-es szezon szinte kizárólag a Verstappen-Hamilton csatáról szól, a Red Bull szeretné megtörni a sorozatban hét konstruktőri vb-címet nyerő Mercedes uralmát. A holland pilóta pedig a nyolcadik trófea megnyerésében akadályozná meg Hamiltont, aki – az ugyancsak hétszeres világbajnok német Michael Schumacherrel együtt – így is a valaha volt legeredményesebb versenyző a Forma-1 történetében.

The post Verstappen: Szörnyű érzés vb-címért harcolni, utálom az egészet first appeared on 24.hu.