FN - Címoldal

Új fővárosi drogstratégiát dolgoznak ki, és ennek első lépése, hogy kutatást készítenek Budapest kábítószerügyi helyzetéről – közölte Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Kerpel-Fronius Gábor elmondta, pénteken tartotta első ülését a Fővárosi Közgyűlés szeptember elsejei határozatával újjászervezett Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (BKEF). A testület rövidtávú céljai között szerepel, hogy egy új fővárosi drogstratégiát alkossanak meg.

Hozzátette: ehhez szükséges, hogy egy pontos és mindenre kiterjedő kutatás készüljön Budapest kábítószerügyi helyzetéről. A látlelet alapján tudják majd meghatározni a legfontosabb intézkedéseket, a cselekvési tervet – mondta Kerpel-Fronius Gábor. Közölte, pályázatot hirdetnek, hogy a Budapesten dolgozó, érdemi tapasztalattal rendelkező szakmai, civil és egyházi szervezetek jelentkezhessenek a BKEF munkacsoportjaiba.

Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány, aki a BKEF társelnöke is elmondta: dolguk és felelősségük a kábítószer bűnözés elleni küzdelemben az összes hatáskörükbe tartozó lehetőséget kiaknázni.

A Főpolgármesteri Hivatal az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a BKEF az elképzelések szerint egy javaslattevő és konzultatív jellegű szakmai testületként működik majd, amely összefogja a fővárosban kerületi szinten szerveződött kábítószerügyi egyeztető fórumok és a droghelyzet kezelésében szerepet vállaló állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek, intézmények tevékenységét.

The post Új drogstratégiát készít a főváros first appeared on 24.hu.

A forgalmat nézve egyelőre visszafogott lakáspiacot rövid távon várhatóan nem veti vissza a jegybanki kamatemelési ciklus, a jövőben pedig a legnagyobb kérdés az lesz, hogy a jövőbeni vevők béremelkedése lépést tud-e tartani a lakásárak és a hiteltörlesztők emelkedésével – áll az az ingatlan.com legújabb elemzésében, amely azt vizsgálta, hogy 2016-tól mostanáig hogyan alakultak a legbiztonságosabb – 10 évig fix törlesztőrészletű – lakáshitelek árai, a nettó fizetések, valamint – közel 23 ezer magánszemély hirdetésének adatai alapján – a kínálati lakásárak.

Kamatok akkor és most

A lakáspiacnak támaszt nyújtó lakáshitelpiacra a jövőben hatással lehet a magyar jegybank kamatemelési ciklusa, ennek azonban egyelőre nincs nyoma. Az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu szerint bár az alapkamat június vége óta 0,6 százalékról 1,65 százalékra nőtt, ezzel párhuzamosan a lakáshiteleknél, különösen az egyik népszerű konstrukciónál, a legalább 10 éves kamatrögzítésű lakáshiteleknél nem történt érezhető drágulás a bankok közötti verseny miatt. A 10 éves kamatperiódusú, valamint a 10, illetve 20 évig fix hitelek kamata csökkent szeptembertől, annak ellenére, hogy az alapkamatszint nőtt.

Hosszabb távon is csökkenés látható a legnépszerűbb lakáshiteleknél. Az 5-10 évig fix kamatozást biztosító, ezáltal kiszámítható törlesztőrészletű lakáshitelek átlagos hiteldíjmutatója jelentősen csökkent az öt évvel ezelőtti szinthez képest. 2016 júliusában – az akkor 0,9 százalékos alapkamat mellett – 6,58 százalék volt, idén júliusban – a hónap nagy részében szintén 0,9 százalékos alapkamat mellett – viszont 4,1 százalékot tett ki. Fontos, hogy itt átlagkamatokról van szó, tehát ennél alacsonyabb és magasabb mutatóval is adtak a bankok 5-10 évig fix kamatozású lakáshitelt.

Bérek, emelkedés, lakásdrágulás

A viszonylag alacsony lakáshitelkamatokra nagy szükség volt, mert a 2016-tól végbement, majd 2019 második felében és a koronavírus-járvány hatására 2020-ban megtorpanó lakásdrágulás nagyobb mértékű volt a béremelkedésnél. 2021-re a vevők többsége ezért már lakáshitel segítségével vágott bele a vásárlásba.  A kedvező kamatozású lakáshitelek, és az állami támogatások fontos szerepet játszottak a vevői álmok életben tartásában. Az adásvételek száma ugyanis már harmadik éve csökkenő tendenciát mutat a koronavírus járványtól függetlenül. Mindez azt is jelenti, hogy az emelkedő lakásárakat egyre kevesebb vásárló hajlandó megfizetni

– kommentálta a hosszú távú adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A kedvezmények nélküli átlagos nettó fizetés ugyanis 2016 első félévében 172 ezer forint volt, az, az idei első félévben 285 ezer forintot tett ki. Vagyis 66 százalékkal nőtt, miközben az ingatlan.com adatai szerint 19,9 millió forintért kínáltak egy 50 négyzetméteres fővárosi használt lakást, ezzel szemben idén már 38,7 millió forint volt az összeg. A megyeszékhelyeken 105 százalékos volt a drágulás, így 20,85 millióra emelkedett az 50 négyzetméteres használt lakások ára.

A fizetésemelkedés és a lakásdrágulás között különbséget az állami támogatások mellett a hitelek fedezték, és a jövőben is ezek egymáshoz mért alakulása határozza meg a lakáspiaci folyamatokat

– tette hozzá Balogh László.

A money.hu szakemberei rávilágítottak arra, hogy az alapkamatemelés egyelőre nem vetette vissza a lakáshitelpiacot, mivel a versenyhelyzet miatt legjobb hitelajánlatok kamatszintje nem emelkedett érezhetően. Balogh László szerint ugyanakkor a bankok közti éles verseny annak is köszönhető, hogy a használt lakások piacán a növekvő árak mellett már harmadik éve csökken a forgalom. A jövőre tervezett minimálbér-emelés az átlagfizetések növekedését is okozhatja, így a bankok előbb-utóbb megkezdhetik beépíteni a magasabb kamatokat a lakáshitelek törlesztőibe. A fizetések emelkedése ráadásul pozitív irányba húzhatja a lakáspiac forgalmat is. Az ingatlan.com szakembere úgy látja, a lakáspiac jövője szempontjából a fő kérdés az lesz, hogy a belengetett minimálbér-emelés és az emiatt várható átlagfizetés növekedés lépést tud-e tartani a használt lakások árának és a törlesztőrészletek emelkedésével. Enélkül ugyanis a forgalomcsökkenés előbb-utóbb lakáspiaci korrekcióhoz vezethet.

Kapcsolódó Ingatlanpiac: már nem Debrecen a legdrágább megyeszékhely Meglódult az újlakás-piac az egész országban.

The post A minimálbér-emelés elodázhatja a lakáspiac válságát first appeared on 24.hu.

Több szomszéd összefogásával mentették meg egy kislány életét a kínai Yunnan tartományban, miután a kisgyerek kiesett a harmadik emeleten lévő lakás ablakán, és a fejénél fogva beszorult a biztonsági rácsokba. A South China Morning Post oldalán megjelent videón látni lehet, ahogy a kislány mozdulatlanul lóg a rácsok közé szorulva, miközben a tetőről egy férfi ereszkedik le hozzá, derekára kötött lepedőbe csavarva, hogy segítsen neki.

Közben más szomszédok egy plédet veszítettek ki a lány alá, hogy azzal kapják el, ha mégis lezuhanna. Mások pedig az ajtót betörve mentek be a lakásba, hogy belülről húzzák fel a veszélyes helyzetbe került gyermeket.

A helyi sajtóban megjelent beszámolók szerint a kislányra, akinek életkorát nem hozták nyilvánosságra, a nagymamája vigyázott, de ő egyedül hagyta a lakásban, miközben egy másik gyereket vitt iskolába. A kislány közben kimászott az ablakon, de becsúszott két rács közé, és csak az akadályozta meg a zuhanását, hogy a feje beleszorult a résbe.

A gyerek végül kimentették, és kórházba szállították. A beszámolók szerint nem szenvedett súlyos sérüléseket, de állapotáról más részletet nem közöltek.

The post Videón, ahogy a szomszédok megmentik a negyedik emeleti ablakból lógó lány életét first appeared on 24.hu.

A zsákmányszerző játékban a versenyzőknek azt kellett megtippelniük, hogy a Joe által felsorolt jellemzőket a többség kivel párosította össze. A negatív csúcstartó egyértelműen Nagy Alex lett, akit a társai – legalábbis a celebek között – a leggyengébbnek, a legkényesebbnek, a leghisztisebbnek és a legszürkébbnek tartanak, emellett pedig azt is gondolták, hogy a színésznővel a legnehezebb együtt élni és ő érdemli meg legkevésbé a fődíjat.

Kapcsolódó Survivor: Elsózták Nagy Alex babját, ezért elvonult sírni a tengerpartra A csapattársai már nehezen bírják az érzékenységét.

Nagy Alex meglepően jól viselte az erős kritikát, de aztán elmondta, hogy néhány éve még biztosan máshogy kezelte volna a dolgot.

Évekkel ezelőtt, ha megkaptam volna ezt a pár jelzőt – talán nem is kellett volna ennyi, csak fele ennyi – zokogtam volna valamelyik pálma tövében és megmondtam volna, hogy kész, ennyi, hazamegyek. Pont ez az öröm számomra, hogy eltelt pár év, tudtam dolgozni magamon és azt érzem, hogy az, hogy mit mondanak mások, az nem definiál engem.

The post Survivor: Nagy Alex néhány éve zokogva adta volna fel a játékot, ha megkapja azokat a jelzőket, amiket most kapott a társaitól first appeared on 24.hu.

A korábban az Egerszegi Krisztinát bemutató dokumentumfilmen, illetve a Steven Spielberg által rendezett München című filmen is dolgozó rendező-producer, Zákonyi S. Tamás által készített filmben a játékosok szemszögéből, számos személyes történettel, illetve archív felvételekkel tarkítva ismerhetjük majd meg a magyar vízilabda tizenegy éves csúcsidőszakát.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) által gyártáselőkészítési támogatással is segített, várhatóan 2022 decemberében mozikba kerülő film sajtótájékoztatóján Zákonyi elmondta:

a nagyközönség számára közismert eredmények és sikerek mellett a csapaton belüli folyamatokat, így a közös munkákat és az érmek mögött rejlő rengeteg küzdelmet is szeretnék bemutatni,

de a tavaly elhunyt Benedek Tiborról is megemlékeznek majd.

A magyar válogatott 1997 és 2008 közt 329 hivatalos mérkőzésen 273 győzelmet könyvelhetett el (16 döntetlen, illetve 40 vereség mellett), ez pedig a sportág csúcsára repítette a csapatot, hiszen három olimpiai aranyat, két Európa- és egy világbajnoki címet, valamint két Világliga- és egy Világkupa-győzelmet gűjtöttek be.

The post Jövőre a mozikban láthatjuk viszont a magyar férfi vízilabda aranykorát first appeared on 24.hu.

Az ukrán parlament csütörtökön nagy többséggel fogadta el az oligarchaellenes törvényt, ám azt jogi ellentmondásai miatt újra napirendre tűzik – írta az MTI. Előzőleg ukrán hírportálok idézték a Hang (Holosz) ellenzéki párt képviselőjét, Jaroszlav Zseleznjakot, aki közölte, a nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága döntött így.

Szerinte a törvény ötödik cikkelyének vizsgálatakor durva hibákat találtak, olyan módosítások került be, amelyek ellentmondanak  egymásnak. Pártja erre többször figyelmeztetett – tette hozzá. A törvény kifogásolt része azt taglalja, miként határozzák meg, hogy ki minősül oligarchának.

A Volodimir Zelenszkij államfő által előterjesztett törvény célja, hogy csökkentse azokat a nemzetbiztonsági kockázatokat, amelyek a jelentős gazdasági és politikai súllyal bíró személyek (oligarchák) túlzott befolyása miatt alakulnak ki.

A jogszabály szerint a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) dönti el, ki számít oligarchának. Őket nyilvántartásba veszi az alapján, hogy az illető részt vesz-e a politikai életben, befolyással bír-e a médiára, tulajdonosa-e monopolhelyzetben lévő vállalatnak, vagyona meghaladja-e a 85 millió dollárt (több mint 25 milliárd forintot).

Az oligarchák nem finanszírozhatnak politikai pártokat, nem vehetnek részt privatizációban.

A jogszabály kötelezi az állam tisztségviselőit, hogy vallják be az oligarchákkal lebonyolított ügyleteiket.

Az államfő korábban azt mondta, az RNBO tizenhárom olyan embert azonosított, akiket valószínűleg oligarcháknak minősítenek. Nem nevezte meg őket, de a kijevi sajtó szerint köztük lehet a 2019-es elnökválasztáson őt támogató Ihor Kolomojszkij, aki Ukrajna egyik leggazdagabb üzletembere, a legnépszerűbb ukrán televíziós csatorna tulajdonosa, illetve az ukrán hatóságok által hazaárulással vádolt és oroszbarátnak mondott Viktor Medvedcsuk is.

A törvényt alig egy nappal azt követően fogadták el, hogy ismeretlenek szerdán rálőttek az államfő főtanácsadójáénak autójára Kijev közelében. Szerhij Sefir sértetlenül úszta meg a támadást, de a sofőrje súlyosan megsebesült. Zelenszkij elnök nem zárta ki, hogy a támadást az ő törvényjavaslata váltotta ki.

The post Átment, mégis pótvizsgázik Zelenszkij oligarchamentesítése first appeared on 24.hu.

A javaslat elfogadása esetén a Színház- és Filmművészeti Egyetemet modellváltása óta vezető Vidnyánszky Attila által irányított alapítványhoz kerülne az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) több mint százötven éves klasszicista épülete, a Bajor Gizi Színészmúzeumként ismert, egykor a legendás színésznő magánvillájaként számtalan hírességet látott Stromfeld Aurél úti épület, illetve annak szomszédja, melyek közül az OSZMI Krisztina körúti épülete, illetve a telek szabadon eladható.

Vadaro / Wikimedia Commons A Krisztina körúti épület a kert felől

A Magyar Színházi Társaság (MSZT) állásfoglalása – amit a HVG vett észre – szerint annak elnöksége csak a sajtóból értesült a három ingatlannal kapcsolatos tervezetről, amit így értékeltek:

Eddig is fenntartással figyeltük az állami tulajdon alapítványi vagyonként történő kiszervezését, de történelmi jelentőségű bűnnek érezzük olyan épületek esetében, melyek képletesen és morálisan nem csupán az állam, de a teljes színházi szakma tulajdonában állnak. Jelentőségük túlmutat az épületeken.

Az MSZT oldalán teljes terjedelmében olvasható írás szerint megnyugtató, hogy a nemrég befejeződött több tízmilliós beruházásnak köszönhetően most már modern raktárrészleggel rendelkező Bajor-villa elidegenítési és terhelési tilalmat élvez, de ez mégsem elég, hiszen

a villa és a hozzá tartozó kert, kerti tó, stb. egy dupla telekre épült, és bár a múzeum a 16-os szám alatt található, a villaépület környezeti egysége sérülne, ha a beépítetlennek minősített területet leválasztanák róla.

Az MSZT szerint további aggodalomra ad, hogy nem egyértelmű,

pusztán az ingatlanvagyon, vagy a teljes fenntartói jogkör kerül-e az Alapítványhoz,

hiszen amennyiben fenntartóváltásról is szó van, akkor a néhány éve a Petőfi Irodalmi Múzuem fennhatósága alá került, így már nem önálló OSZMI által kezelt műkincsek tulajdonosi jogai, illetve a szakmai felügyelet kérdése sem lesznek tisztázottak.

A mostani tervezet, amely az ingatlanokat alapítványi kézbe helyezné, megítélésünk szerint elővetíti annak a veszélyét, hogy előbb vagy utóbb eladnák a két nem csak tényleges értéke, hanem szimbolikus jelentősége miatt is fontos épületet, ami a magánkezdeményezés révén létrejött Bajor Gizi Színészmúzeum esetében helyrehozhatatlan erkölcsi kárt jelentene

– zárul az állásfoglalás, ami egyben kéri a törvényhozókat, hogy ne szavazzák meg a benyújtott javaslatot.

The post A Magyar Színházi Társaság szerint történelmi bűn lenne értékes ingatlanokat adni Vidnyánszkyéknak first appeared on 24.hu.

Tudósok korábban azt feltételezték, hogy az északi-sarkköri jégolvadás hatására az óceánfelszín közelében több felhő keletkezik. A NASA friss kutatásai azonban azt mutatják, hogy az egész egy ördögi kör: a jégtakarón keletkező lyukakon át nedvesség és hő szabadul fel a légkörbe, ami egyre több olyan felhő képződését teszi lehetővé, ami csapdába ejti a hőt, így megakadályozva, hogy az óceán visszafagyjon, és újra jégtakaró alakuljon ki. A NASA weboldalán közzétett közleményből kiderül: az úgynevezett polynyák, vagyis jéggel körülvett tengerszemek hozzájárulhatnak a klímaváltozáshoz.

A NASA kutatói most először figyelték meg ezeket a polynyákat műholdas módszerekkel, ami lehetővé tette a tudósok számára, hogy függőlegesen is elemezzék a légkör alacsonyabb és magasabb szintjein lévő felhőket. Ez jóval pontosabb elemzést tesz lehetővé: ahelyett, hogy a szakértők klímamodellekre és meteorológiai elemzésekre támaszkodnának, közvetlenül tudják megfigyelni a területet.

NASA’s Goddard Space Flight Center Conceptual Image Lab/Jenny McElligott

A kutatók felhívták a figyelmet: a jégtakaró egyfajta tetőként funkcionál az óceánfelszínen, és ha ez a tető elolvad, az alatta lévő hő kikerül a légkörbe. Az atmoszféra ilyen felmelegedése és párásodása lelassítja a tengeri jég vastagodását, ami így sebezhetőbbé válik a nyári hónapokban, hamarabb elolvadhat.

Az új kutatás azt mutatta, hogy a polynya feletti felhők több hőt tartottak benn a felszínen, mint azok, amelyek a jégtakaró felett képződtek. Ezek az alacsonyan elhelyezkedő felhők több folyékony állapotú vizet is tartalmaztak – közel négyszer annyit, mint a tengeri jég fölötti felhők. A megnövekedett mértékű felhőtakaró és a felhők alatti hőmennyiség körülbelül egy hétig még fennmaradt minden egyes alkalommal, amikor a polynya újrafagyott a vizsgálat időtartama alatt. Ez azt mutatja, hogy hiába fagy be újra a terület, a környezeti tényezők nem javulnak azonnal. A kutatók azt is feltételezik, hogy a felhőtakaró hosszabbá tette azt az időt, amíg a polynya nyitva maradt, azaz nem fedte be újra jégtakaró.

Nagy Nikoletta további cikkei Nem követemSzerzőim

• Több mikroműanyagot nyelnek a babák, mint a felnőttek
• Az újszülöttet is védi a koronavírustól a kismamák beoltottsága
• Az agyi áttét árulkodhat a tumor helyéről

The post Űrből figyeli a NASA, hogyan reagálnak a felhők a jégolvadásra first appeared on 24.hu.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium arra ösztönzi a magyarországi vállalatokat, hogy csatlakozzanak a Bosch példájára a Tanítsunk Magyarországért programhoz – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a globális társaság budapesti fejlesztési központjában az MTI tudósítása szerint. Kiemelte: újraindították a program vállalati mentorlábát, s ennek keretében 10 cég 19 telephellyel – köztük a Bosch 7 telephellyel – társult a kezdeményezéshez.

A program célja az, hogy a kistelepülésen élő fiatalok megismerkedhessenek a munka világával és a szakmákkal a vállalatok helyszínein, egyetemi mentorok segítségével.

A programban 2019 óta több mint 5000 általános iskolás diák és egyetemista mentor vett részt közel 100 településről. A programhoz korábban 23 cég csatlakozott vállalva azt, hogy megnyitja irodáit és műhelyeit a diákok előtt – jelezte.

The post A minisztérium kéri a cégeket, lépjenek be a mentorprogramba first appeared on 24.hu.

Kulcsár Edina néhány hete beszélt először arról, hogy szeretne színészetet tanulni, a hónap végén pedig felvételizni is fog egy iskolába. Férje, Csuti támogatja a dologban annak ellenére, hogy a család menedzselése mellett több vállalkozást is visznek, ami sok idejüket felemészti. A modell párja azonban már most féltékeny.

Egy dolgot nem kedvelek ebben a színészetben, hogy ha majd csókolózni kellene. Persze, ha oda jutunk minden szerepre mehet, de ezt az egyet nem szeretném. Lehet ez csak az én problémám, mert bárkivel beszéltünk erről, azt mondták, hogy az csak színpadi- és nem igazi csók, de akkor is nehezen lépnék túl ezen a tényen

– mondta a Borsnak Csuti.

Kapcsolódó Kulcsár Edina filmszínésznek fog tanulni, ha sikerül a felvételi vizsgája Már voltak „apróbb szereplései”, de többre vágyik.

The post Csuti támogatja a színészkedésben Kulcsár Edinát, de azt nem bírná elviselni, ha megcsókolna valakit egy szerep miatt first appeared on 24.hu.

Összehangolt akcióban csaptak le a rendőrök egy Tolna megyei kábítószer-kereskedő hálózat vezetőire és tagjaira. A közel egy időben történt elfogásokban 130 egyenruhás vett részt Tolna megye több pontján, Tolnán, Dalmandon, Kocsolán és Pincehelyen. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint összesen hat főt vettek őrizetbe.

Bognár Péter, a Vizsgálati Alosztály vezetője sajtótájékoztatón ismertette a nyomozás részleteit. Elmondta, hogy 2018 szeptemberében nyomozást rendeltek el kábítószer-kereskedelem bűntettének gyanúja miatt egy tolnai lakossal szemben, mivel a rendelkezésre álló adatok arra utaltak, hogy a férfi kábítószerek, s új pszichoaktív anyagok kereskedelmével foglalkozik. Mint mondta, közel kétévnyi operatív feldolgozást követően sikerült részleteibe menően feltárni a személy tevékenységét.

Megállapították, hogy a szervezet feje aldílereket és a kábítószereket mozgató személyeket is bevont a tevékenységébe. Az anyagok beszerzését, értékesítésének helyét, idejét, módját maga határozta meg, továbbá az ellenértékük is a gyanúsítotthoz folyt be.

police.hu

A nyomozás során összesen nyolc főt hallgattak ki gyanúsítottként. Közülük a bűnszervezet vezetője, egy 54 éves tolnai férfi, jelenleg is letartóztatásban van, további hat személy jelenleg bűnügyi felügyelet alatt áll.

A nyomozás során több tételben foglaltak le 500 gramm feletti mennyiségben amfetamin tartalmú kábítószereket, azonban a nyomozás adatai szerint ennél jóval nagyobb mennyiségű illegális anyag értékesítését hajthatták végre az elfogást megelőzően. Kábítószer mellett új pszichoaktív anyagok – jellemzően szintetikus kannabinoid származékok – értékesítésével is gyanúsították a bűnszervezet egyes tagjait. A terheltekhez fogyasztóként köthető személyeket is intézkedés alá vontak, hozzávetőleg negyven főt.

police.hu

A nyomozás során a gyanúsítottaktól több mint 55 millió forint értékben foglaltak le vagyonelemeket, illetve vettek zár alá, melyek további sorsáról a bíróság rendelkezik majd. A bűnszervezet vezetőjének az illegális anyagok értékesítéséből bizonyíthatóan legalább 28 millió forint bevétele származott.

Az 54 éves tolnai férfival a nyomozás során jelentős mennyiségű kábítószerre, bűnszervezetben elkövetett kábítószer-kereskedelemre,  bűnszervezetben  elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés és pénzmosás bűntettének megalapozott gyanúját is közölték.

Ezen bűncselekmények mellett járművezetés bódult állapotban és lőfegyverrel visszaélés megalapozott gyanúját is közöltek az eljárásban más gyanúsítottakkal. A rendőrség lezárta a nyomozást, így már az ügyészségen van az ügy.

The post Éveken át bűnszervezetben árulta drogot egy tolnai banda first appeared on 24.hu.

Valtteri Bottas, a Mercedes finn versenyzője futotta meg a leggyorsabb köridőt a Forma-1-es Orosz Nagydíj pénteki első szabadedzésén, Szocsiban.

A 32 éves pilóta mögött címvédő és hétszeres világbajnok csapattársa, a brit Lewis Hamilton végzett másodikként, míg a harmadik időt az összetett pontversenyben jelenleg vezető Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője autózta.

A negyedik pozícióban a monacói Charles Leclerc – aki motorcsere miatt a mezőny végéről kezdi majd a futamot – zárta a gyakorlást a Ferrarival, míg a négyszeres vb-győztes német Sebastian Vettel ötödik lett az Aston Martinnal.

Hamilton és Verstappen hátránya valamivel több mint két tizedmásodperc volt Bottastól, Leclerc már hat tizeddel, Vettel pedig jóval több mint egy másodperccel maradt el a finn versenyző köridejétől.

Az első szabadedzés viszonylag csendesen telt, egyedül Lando Norris tett róla, hogy történjen valami izgalmas, amikor az edzés leintése után a bokszba tartva megtörte a McLaren első szárnyát.

Norris a nyolcadik legjobb időt autózta az első edzésen.

Eredmények, 1. szabadedzés (élcsoport):

 

Eredmények, 1. szabadedzés (élcsoport):

1. Valtteri Bottas (finn, Mercedes) 1:34.427 perc
2. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 1:34.638
3. Max Verstappen (holland, Red Bull) 1:34.654
4. Charlec Leclerc (monacói, Ferrari) 1:35.117
5. Sebastian Vettel (német, Aston Martin) 1:35.781
6. Pierre Gasly (francia, Alpha Tauri) 1:35.794

 

A további program:
2. szabadedzés 14.00

 

szombat:
3. szabadedzés 11.00
időmérő edzés 14.00

 

vasárnap:
futam 14.00

The post Már leintették az Orosz Nagydíj első szabadedzését, amikor Norris leamortizálta az autóját first appeared on 24.hu.

Lejár a Mika Tivadar Mulató és Kert bérleti szerződése, azt pedig csak kétszeres áron újították volna meg, így inkább a bezárás mellett döntöttek – vette észre a hely Facebook-posztját a 444.

A bejelentés alatti kommentszekcióban a hely üzemeltetői így indokolták a döntést:

Nem tudjuk vállalni, be kell fejeznünk. A tavalyi tél és vírushelyzet is nagyon kibabrált velünk. Kb. ennyi

Az üzemeltetők hozzátették:

nem valószínű, hogy bárhol máshol újranyitnák a helyet.

Történelem

Mika Tivadar (1860-1919) nevét hallva az elmúlt évtizedben mindenkinek ez a Kazinczy utcai hely ugrott be, azt azonban kevesen tudják, hogy az 1860-ban született, Bajorországból Budapestre érkező fickó 1885-ben ércöntődét és fémárugyárat alapított, amit a századfordulón költöztetett a Kazinczy utcába. A saját fejlesztésű sörszivattyúk és sörcsapok mellett ezernyi dolgot gyártó üzemet 1909-ben, egy, az alig tíz méter széles, de ennél hatszor mélyebbre nyújtózó telek utca felé néző oldalára építtetett házzal takarta el (ép. Marton Jenő, 1909).

A kétemeletes, felsőbb szintjein egy-egy ötszobás lakást rejtő szecessziós lakóház kapuja mellett egykor egy fémöntést bemutató dombormű is állt, széles bejárata mögött pedig a könnyebb áruszállítás érdekében még egy keskeny nyomtávú sínpár is indult a gyár csarnoka felé.

Tivadar 1919-ben bekövetkezett halála után az üzem fiai, István (1897-1949 után), Nándor (1891-1949 után), és Gyula (1888-1938) kezébe került, akik egy évtizeddel később már negyven-ötven munkással készíttettek itt „víz-, gőz-, gáz-, bor- és sörarmatúrákat”, és persze olyan reklámtárgyakat, mint az egy évvel ezelőtt egy online piactéren feltűnt pisztoly.

A rézötvözetből készült, mozgó alkatrésszel egyáltalán nem rendelkező apróság a gyár nevét viselte magán:

 



A Mika Tivadar Fémáru Gyár egészen az 1949-ben jött államosításig működött, mikor a gépei, illetve épületei az állam kezébe, a még élő két örökös pedig az Andrássy út 60-ba került.

Az azóta eltelt hét évtizedben az épület is kis híján eltűnt: az Erzsébetvárosi Önkormányzat 2006-ban ugyanis bontási kötelezettséggel vált meg tőle, a műemlékvédelem azonban jó ütemben közbelépett, és még épp időben védetté nyilvánította, megvédve a bontókalapácsoktól.

Három évvel később, 2009-ben elindult felújítása (ép. Szmetana Kristóf), aminek eredményeként létrejött a Mulató, míg a lakóház többi részében, illetve az újabb szinttel megtoldott gyári részben pedig ötméteres belmagasságú lakásokat alakítottak ki. Ezeket azóta hotellé alakították.

The post Október 23-án örökre bezár a Mika Tivadar Mulató first appeared on 24.hu.

Aljas indokból elkövetett jogtalan fogvatartás bűntette miatt került a vádlottak padjára a Miskolci Járásbíróság egyik bírája. Gyulai Márta ügyét október elején tárgyalják másodfokon a Miskolci Törvényszéken.

A pótmagánvádas eljárást egy sikkasztási ügy vádlottja, Komjáti Zsolt indította a bírónő ellen egy elfogatóparancs miatt, a döntés meghozatalát azonban nem kísérheti figyelemmel, mert a bírói tanács előre kiküldött értesítője szerint nem engedik be az ülésre. Az értesítőben azt írták, hogy felvilágosítást „távbeszélőn” vagy személyesen, az ügyfélirodán keresztül kérhet majd.

Az igazi furcsaság azonban az, hogy a komoly börtönbüntetéssel is sújtható vád ügyében miskolci bírók hozhatják meg a jogerős döntést. A Miskolci Törvényszék négy eljáró tanácsából három elfogultságot jelentett be, csak a Páricsiné Nagy Ágnes vezette tanács vallotta magát elfogulatlannak.

Komjáti Zsolt jogi képviselője már a vádindítványban kérte, hogy a Miskolci Járásbíróságot, a Miskolci Törvényszéket és az annak illetékességi területén lévő összes bíróságot zárják ki az ügyből.

A független és pártatlan bírósághoz való jog magába foglalja annak gyakorlati követelményét, hogy még a látszata is elkerülendő annak, hogy az ügyben nem pártatlan bíróság jár el

– írta Györffy István, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a Miskolci Törvényszék elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat a vádindítvánnyal érintett bírónő fölött, aki szoros kapcsolatban áll a Miskolci Törvényszék illetékességi területén dolgozó bírókkal.

Komjáti elmondása szerint a kizárás mellett szólt az is, hogy Répássy Árpádnak, a Miskolci Törvényszék korábbi elnökének a hivatali ideje alatt a bírói kar jelentős része személyesen is bevonódott az ügybe. Erről és az eljárást övező furcsaságokról a Hvg.hu már 2019-ben cikket közölt.

A Miskolci Járásbíróságon 2017 novemberében indult Komjáti Zsolt ellen eljárás különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás vádjával. Illetve csak indult volna, mert a vádlott és védője a kezdetektől vitatta a bíróság illetékességét.

Komjáti korábban a Nyitott Ajtó Baptista Gyülekezet szociális tevékenységének vezetőjeként dolgozott, és az ügyészség szerint megkárosította a szervezetet. Az ügyet a gyülekezet miskolci székhelyéhez kötötték, a vádlott viszont – aki tagadja, hogy bűncselekményt követett el – Debrecenben él, és azt állítja, hogy a munkaviszony ideje alatt sem dolgozott a szervezet központjában.

Az illetékességi kérdésből másfél éven át tartó beadványháború keletkezett, amelyben a bíróság Komjáti és védője szerint több törvénysértést követett el: nem vették például figyelembe azt a 29 oldalnyi jelenléti ívet, ami Komjáti debreceni munkavégzését és ezzel együtt a debreceni bíróság illetékességét volt hivatott bizonyítani. Győrffy István ezért fegyelmi eljárást kezdeményezett a Miskolci Törvényszék akkori elnöke, Répássy Árpád ellen az Országos Bírósági Hivatal elnökénél. A Hvg.hu cikke szerint Répássy maga tett intézkedéseket azért, hogy Miskolcon tartsák eljárást, amit úgy látott biztosítottnak, ha minél több bírót bevon az ügybe. Komjáti akkori összesítése szerint a járásbíróságot és a törvényszéket is beleértve tizennégy büntetőbíró, a teljes miskolci büntetői kar közel fele foglalkozott az üggyel.

Az OBH nem talált kivetnivalót a Répássy ténykedésében, sőt néhány hónap múlva, 2019 szeptemberében őt nevezték az OBH vezetésébe Handó Tünde mellé általános elnökhelyettesnek.

2019 elején Komjáti kórházba került, ezért két egymás követő tárgyalási napon nem tudott megjelenni Miskolcon. Bár az orvosi kezeléséről ügyvédje igazolást adott le, Gyulai Márta bírónő 2019. február 20-án elfogatóparancsot adott ki a férfi ellen.

A parancsról szóló értesítést postai úton küldték meg Komjátinak, és az több mint két héttel később, március 5-én érkezett meg. 2019. február 28-án azonban újabb tárgyalási nap volt a Miskolci Járásbíróságon, melyen – anélkül, hogy tudott volna az elfogatóparancsról – Komjáti Zsolt is megjelent. A bírónő arról tájékoztatta őt, hogy az ebédszünet alatt sem mehet ki a bíróság épületéből. A tárgyalási jegyzőkönyvbe ez a következőképpen került bele:

Eljáró bíró: 12 óra 01 perckor a tárgyalást felfüggeszti, szünetet rendel el 13.00 óráig. Vádlottat tájékoztatja, hogy mivel elfogatóparancs került kibocsátásra és nem került visszavonásra, a rendőr hatóság elfoghatja.

Gyulai Márta végül 14 óra 45-kor visszavonta az elfogatóparancsot. A visszavonást 15 óráig lehet rögzíteni az informatikai rendszerben, különben másnapig érvényben marad.

Komjáti és védője a vádindítványban azt írta, a törvény szerint a bírónőnek haladéktalanul intézkednie kellett volna az elfogatóparancs visszavonásáról, amikor az elrendelés oka megszűnt. Szerintük a bírónő elégtételt akart venni azért, mert Komjáti és ügyvédje „kellemetlen helyzetbe hozta őt azzal, hogy kiderült, hogy a becsatolt (29 oldalnyi) mellékletet nem terjesztette fel a másodfokú bíróságra”. Az indítvány szerint Gyulai Márta „hivatalos személyként hivatalos eljárás során” jogellenesen fosztotta meg Komjátit a személyi szabadságától, így megvalósította a jogellenes fogvatartás összes törvényi elemét.

A miskolci bírónő ellen indult pótmagánvádas ügyben a kazincbarcikai büntető bírák elfogultságot jelentettek be, ezért a Miskolci Törvényszék Páricsiné Nagy Ágnes vezette tanácsa (ugyanaz, amelyik októberben jogerős döntést hoz majd) Ózdra tette át az eljárást. Az elsőfokú végzés megszűntette Gyulai ellen az eljárást azzal az indoklással, hogy a vádindítvány ténybeli állításai megfelelnek ugyan a valóságnak, de Komjátit végül senki sem akadályozta fizikai mozgásában, az egyórás szünet alatt szabadon mozoghatott az épületben, sőt el is hagyhatta volna a bíróságot, ennek megakadályozására semmilyen intézkedés sem történt. A végzés szerint a bírónő csupán önkéntes jogkövetésre hívta fel a férfi figyelmét azzal, hogy figyelmeztette „távozásának lehetséges – de nem biztos – következményére”.

A 24.hu megkereste a Miskolci Törvényszék sajtóirodáját, amelynek vezetője szintén tagja a megvádolt bírónő ügyében döntő bírói tanácsnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tanács vezetője és tagjai dönthetnek-e elfogulatlanul egy olyan ügyben, amelyikbe ennyire bevonódott a törvényszék, választ azonban nem kaptunk.

The post Miskolci bírók döntenek egy miskolci bírónő büntetőügyében first appeared on 24.hu.

Az indonéz hatóságok letartóztattak egy 22 éves, „influenszerként” jellemzett nőt Bali tartomány fővárosában, mert egy közösségi oldalon meztelen élőzéseket tartott, ami közben maszturbált – jelentette a helyi sajtó. A csak RR monogrammal azonosított nő a beszámolók szerint a Mango Live nevű applikációt használva tartott élő videós közvetítéseket, amiért pénzt kapott.

A rendőrség közlése szerint a „Kuda Poni”, azaz „Póniló” nevet használó nő havonta 30 millió indonéz rúpiát, azaz átszámítva nagyjából 640 ezer forintot keresett a pucér élőzésekkel, és beismerte, hogy mindezt már kilenc hónapja csinálja. A helyi lapokban megjelent hírek szerint a nőt azért vették őrizetbe, mert meztelenül volt látható ezekben az élőzésekben, amik alatt a rendőrség közlése szerint „pornográf aktusokat” is végrehajtott, azaz önkielégítéseket végzett.

A több ezer követővel rendelkező nőt Denpasar  város egyik lakásában tartóztatták le, egy 2008-as, pornográfiaellenes törvény megsértése miatt, amiért a helyi sajtóban megjelent beszámolók szerint akár 12 évig tartó börtönbüntetést is kaphat.

The post Letartóztattak egy influenszert, élőben közvetített önkielégítés miatt first appeared on 24.hu.

Az előzetes adatok szerint ez év augusztusában 8178 gyermek született, és 9678-an haltak meg. Tavaly augusztushoz viszonyítva az élveszületések száma kismértékben nőtt, a halálozásoké pedig csökkent. Eszerint augusztusban mérséklődött, de az év elejétől nézve nőtt a természetes fogyás – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-vel.

2021 augusztusában 8178 gyermek született, ami 0,4 százalékkal, 36 újszülöttel több, mint tavaly augusztusban. 9678-an vesztették életüket, ami 2,7 százalékkal, 271-gyel kevesebb az egy évvel korábbinál. Ennek nyomán a természetes fogyás a 2020. augusztusi 1807-tel szemben 1500 volt, ez pedig 17 százalékos mérséklődést jelent.

Augusztusban 9249 pár kötött házasságot, ami 12 százalékkal, 1219-cel kevesebb a 2020. augusztusinál. Ennek kapcsán viszont a KSH megjegyezte: a nagyobb mértékű csökkenésben közrejátszhatott, hogy idén augusztusban eggyel kevesebb hétvége volt, mint tavaly.

Idén januártól augusztus végéig 60 620 gyermek jött világra, ez 0,9 százalékkal, 533 újszülöttel kevesebb a 2020. január-augusztusinál. Ezen belül januárban 9,4 százalékkal, április-júliusban 2,0 százalékkal kevesebb, míg februárban 1,4 százalékkal márciusban 10, augusztusban 0,4 százalékkal több volt az élveszületések száma 2020 azonos hónapjaihoz képest.

A teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke 1,55 volt, ami megegyezik a 2020. január-augusztusra számított értékkel. Az év első 8 hónapjában 100 591-en haltak meg, 19 százalékkal, 16 070-nel többen, mint egy évvel korábban. Januárban 17, februárban 6,5 százalékkal, március-áprilisban 51, május-júliusban 7,9 százalékkal többen, augusztusban pedig 2,7 százalékkal kevesebben hunytak el, mint az előző év azonos időszakában.

Idén augusztus végéig az előző év azonos időszakához viszonyítva nagymértékben emelkedett a halálozások száma, a születéseké viszont kismértékben csökkent.

Ennek következtében a természetes fogyás a 2020. január-augusztusi 23 368-cal szemben 39 971 volt, ami 71 százalékos emelkedést jelentett.

The post Nagyot nőtt a halálozások száma, a születéseké kicsit csökkent a tavalyi évhez képest first appeared on 24.hu.

Mintha valaki láthatatlan védőpajzsot húzott volna köré, egy Kanári-szigeteken álló házat elkerült a vulkánkitörés okozta lávafolyamot, írja a Guardian.

A lap szerint a közösségi médiában csak csodaházként emlegetett ingatlan egy dán házaspáré, akik nem tartózkodnak La Palma szigetén. Elmondásuk szerint ugyanakkor megkönnyebbültek, hogy az épület még áll.

Őrült sírásba kezdtünk mindannyian, amikor elmondtam a tulajdonosoknak, hogy szeretett házuk érintetlen

– mondta Ada Monnikendam, a ház építője az El Mundo című spanyol lapnak.

Canary Islands ‘miracle home’ stands alone against volcano’s lava flow https://t.co/HZhckw0e1E

— The Guardian (@guardian) September 24, 2021

A ház El Paraiso városában található, ahol az elmúlt napokban nagyjából az ingatlanok fele megsemmisült egy iskolával egyetemben.

Tudósok szerint a lávafolyás akár hetekig vagy hónapokig is eltarthat. A vulkán naponta 8000 és 10 500 tonna közötti kén-dioxidot lövell ki, amely szintén károsítja a tüdőt – közölte a Kanári-szigeteki Vulkánkutató Intézet. Az 1000 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletű láva és a víz találkozása robbanásokat okozhat, és mérgező gázfelhők keletkezhetnek.

A Cumbre Vieja vulkán legutóbb 1971-ben tört ki.

Kapcsolódó Megacunamitól féltek a Kanári-szigeteken Több száz méteres lávaszökőkúttal kezdődött vulkánkitörés a Kanári-szigeteken, a lávafolyam házakat elpusztítva tart az Atlanti-óceánba. Ezreket telepítettek ki, szökőártól azonban nem kell tartanunk.

The post Elkerülte a lávafolyam a „csodaházat” a Kanári-szigeteken first appeared on 24.hu.

A Netflix csütörtökön egy néhány másodperces részletet tett közzé a Tiger King 2-ből, melyben a címszereplő Joe Exotic hajdani állatkert-tulajdonos riválisával, Carol Baskin nagymacskamentővel beszél – adta hírül az MTI.

A rövid jelenetben Exotic

a börtönből telefonál, ahol tizenhét éves büntetését tölti a Baskin elleni gyilkossági kísérlet miatt.

A Variety felhívta a Big Cat Rescue szervezetet, illetve az Exotic egykori állatkertjét is vezető nőt, aki elmondta: tudta, hogy a Tigrisvilág rendezői forgatnak, de nem számít arra, hogy a nézők egyhamar láthatják a folytatást.

Ismerek néhány embert, akik részt vettek a munkában, és megint forgatnak, ezért egy idő után azt gondoltam, lesz Tiger King 2. Nem hiszem, hogy gyorsan végeznek, mert az első sorozatot öt év alatt rakták össze

– mondta. Jó eséllyel nem lesz azonban igaza, hiszen a The Hollywood Reporter szerint az év végén a Netflix biztosan előáll majd a végeredménnyel.

A Tigrisvilágot 2020 márciusában mutatták be, és viharos sikert aratott a világjárvány miatti korlátozások és a bezártság idején, hiszen az egzotikus állatok kereskedelmét vizsgálta, feltárva a visszaéléseket, illetve bemutatva Joe Exotic-ot és Baskint, aki egyesek szerint meggyilkolta az első férjét, bár ő végig tagadta ezt.

A streamingszolgáltató csütörtökön számos további dokumentumfilm-sorozatának érkezését is bejelentette, így az idei őszt, illetve telet biztosan a különböző csalók és szélhámosok története uralja majd a Netflix dokumentumfilmes szekciójában:

The post Folytatódik a Netflixen a tavalyi év óriási sikere, a Tiger King first appeared on 24.hu.

Tavaly a koronavírus-járvány miatt a kórházak részleges kiűrítése, kezelések leállítása, majd az így feltorlódott betegek jelentkezése, idén pedig az állami rendszerben a hálapénz tiltása, állami egészségügyből orvosok magán-egészségügyi ellátásba történő távozása jelentősen befolyásolja azt, hogy a magánegészségügy mennyire fut fel. És úgy fest, a vártnál is sokkal többen gyógyíttatják magukat a magán-egészségügyi szolgáltatóknál – ez a következtetés vonható le abból, amelyet a felszólalók mondtak egy tegnapi, a magánegészségügyről rendezett konferencián.

A magánszolgáltatók szerint drámai, ami az idén a fekvőbetegek ellátásában történik, foglalja össze az előadások lényegét az azénpénzem.hu.

Az egyik magánszolgáltató vezetője arról számolt be, hogy megjelentek náluk olyan új társadalmi rétegből páciensek, akik előtte nem vették igénybe a szolgáltatásukat. Egy másik szolgáltató vezetője, a volt gazdasági miniszter, Kóka János, a Doktor24 csoport elnöke szerint a fekvőbetegek ellátásában lettek elképesztőek a viszonyok. A járvány miatt számos beavatkozás maradt el, amelyek a nyitást követően „ráömlöttek” a rendszerre. A társadalombiztosítási és a magánellátásra egyaránt. Közben viszont szavai szerint átrendeződött a terep. A hálapénz nélkül ugyanis az orvosok nem szívesen operálják meg az államiban azokat a betegeket, akik a várólisták miatt feltorlódtak. Nekik nagyon sok akut esetet kell ellátniuk, sokan jelentkeztek náluk ilyen beavatkozásokra – írja az azénpénzem.hu

Kirschner András, a Swiss Medical Group tulajdonos ügyvezetője arról beszélt, hogy „az állami ellátásban dolgozók tologatják a műtéteket, korábban hamar elvégezhető beavatkozásokra – mint egy lágyéksérv – várólisták alakulnak ki, ami szerinte egy vicc. A főorvosok is a privát rendelés felé fordulnak. Nem ritka, hogy 30-40 százalékos juttatásért odaviszik saját betegeiket is. Mint a konferencián kiderült, az orvosokra vonatkozó új szabályozás miatt ismét belendültek a lakásrendelők is.”

The post Egyre többen hagyják ott az állami kórházakat és operáltatják meg magukat magán-egészségügyi szolgáltatóknál first appeared on 24.hu.

A Marokkó nyugati részén, az Atlanti-óceántól mindössze 12 kilométerre fekvő Bizmoune-barlangban 2014 és 2018 között a Tritia gibbosula nevű tengeri csiga 33 ovális, perforált héjára bukkantak, így kiderült, hogy az ember sokkal korábban kezdett ékszereket viselni, mint ahogyan azt eddig gondoltuk – derült ki egy, a Science Advances című tudományos lapban megjelent tanulmányból.

Az MTI vonatkozó híre szerint a gyöngyöket körülvevő, 120-171 ezer éves leleteket rejtő réteg alapos elemzése révén a tudósok arra jutottak, hogy a kagylógyöngyök

legalább 142 ezer évvel ezelőtt születtek,

így jócskán megelőzik az eddig legidősebbnek tartott, 103-122 ezer éves társaikat, amiket a marokkói Contrebandiers és El Mnaszra barlangokban fedeztek fel.

Az eredmény egyelőre nem végleges, de amennyiben a kormeghatározás helyesnek bizonyul, az arra utal, hogy a modern embernél az eddig véltnél 10-20 ezer évvel korábban jelentek meg a teljesen szimbolikus viselkedési formák.

Science Advances

A gyűjtögető-vadászó ember eszerint tehát jó eséllyel először a mai Marokkó területén gyűjtött apró kagylóhéjakat, hogy lyukat fúrjon beléjük, majd láncra fűzze őket, hogy haját, testét vagy ruházatát díszítse velük.

Az Észak-Afrikán át a Közel-Keletig felbukkanó hasonló darabok

különleges leletek, akárhol bukkannak fel. Hiszen ha egy zsinóron kagylót viselsz a tested bármely részén, akkor a testedet arra használod, hogy általa üzenetet küldj idegeneknek az identitásodról

– idézi a hírügynökség Alison Brooks-t, a George Washington Egyetem paleoantropológusát.

A Bizmoune-barlangban hatvan, állatok bőrének lenyúzására, illetve szőrmefeldolgozásra használt, 90-120 ezer éves csonteszközökre is bukkantak, amik szintén rekordernek számítanak, hiszen

a legrégebbi olyan tárgyak, amiket bizonyíthatóan ruhák készítéséhez használtak fel.

The post A világ legrégebbi ismert ékszereire bukkantak egy marokkói barlangban first appeared on 24.hu.