Elég jó évet zárt 2018-ban Nagy Feró, Kovács Ákos és Mága Zoltán is. A Napi.hu összegyűjtötte néhány zenész tavalyi pénzügyeit, melynől kiderül, hogy Nagy Feró cége tavaly megduplázta bevételét, ami így 133 millió forintra rúg, Kovács Ákosé pedig rekordévet zárt több mint félmilliárdos forgalommal.

Nagy Feró a folyamatos koncertezések mellett gyakran vállal televíziós fellépéseket is, ráadásul negyvenedik születésnapját tavaly ünneplő zenekarával, a Beatricével 2018-ban életműkoncertet is adott az Arénában.

Kilencezren voltak körülbelül a koncerten, többen be sem fértek volna, hiszen ennyire béreltük ki a komplexumot, így megmenekült a családi vagyon is. Nem titok, nagy költségeink voltak, a reklámokba nagyon sokat öltünk bele. A jegyiroda profizmusa azonban közrejátszott a hatalmas sikerben

– nyilatkozta akkor a zenész, akinek Őrbottyánban bejegyzett vállalkozása 1991. október vége óta működik, a főtevékenysége az előadó-művészet,. Tavaly egy munkavállalójuk volt (jelenleg kettő), a bérre és járulékokra 3,3 millió forintot költöttek és 1,2 millió forintnyi adót fizettek. A 25 milliós nyereségből nem fizettek osztalékot (hasonlóan a megelőző három évhez),13 milliót a fejlesztési tartalékba, 12 milliót az eredménytartalékba helyezték. Ezzel a cég saját tőkéje 53,7 millió forintra nőtt.

A tavaly rekordévet záró Kovács Ákos cége, az 1992-ben létrehozott Fehér Sólyom Kiadói és Kereskedelmi Bt. 562 millió forint nettó árbevétel mellett 240 millió forint adózott eredményt ért el. Ez többek között az Arénában adott dupla koncertnek, valamint a turnézásnak és a fesztiválozásnak köszönhető.

Mága Zoltán hegedűművész 2013 novemberében alapította előadó-művészeti főtevékenységgel a Primarius Production International Kft.-t, amelynek ő volt az ügyvezető-tulajdonosa négy évig. Később a cég neve Talentum Művészeti Kft.-re, majd két hónappal később Talentum Művészeti Nonprofit Kft.-re változott, a cégvezető-tulajdonos pedig Zsoldos Béla zeneszerző, Mága újévi koncertjeinek művészeti vezetője lett. A cég nettó árbevétele 2018-ban 337 millió forintra csökkent, az egyéb bevétele viszont 435 millió forintra nőtt, melynek forrásáról nem sok derült ki a kiegészítő mellékletből.

Mága 2017 decemberében bejegyzett egy másik céget is előadó-művészeti tevékenységre. A Talentummal megegyező székhelyű Primarius Kft. tavaly nettó 44 millió forintos forgalom mellett 27 milliós adózott eredménnyel zárt. A szintén a Mága-produkcióhoz tartozó Ymso HUngary Kulturális Egyesület a Mágát kísérő Budapest Primarius Szimfonikus Zenekar fenntartója és üzemeltetője. Ez a cég még nem adta le a 2018-as adatait, de 2017-ben 1,28 milliárd forint bevétele volt, melyből 966 milliót fordított személyi és anyagi költségekre, 314 milliót pedig nyereségként elkönyvelt. Adót közhasznú szervezetként nem fizettek.

Kiemelt kép: Zih Zsolt / MTI

A vasúti, vízi és a közúti fuvarozás hatékonyabb együttműködésével évi mintegy 50 ezer kamionnal lehetne kevesebb a magyarországi közutakon – derül ki a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) legfrissebb éves elemzéséből. A kombinált árufuvarozás fejlesztésével jelentősen csökkenne a közutak és a környezet terhelése, új megrendelésekhez jutna a vasúti és vízi ágazat, és enyhíthető lenne a logisztikai szektor egyik legnagyobb kihívását jelentő sofőrhiány is, állítják. Ennek eléréséhez megfelelő ösztönzőrendszer kidolgozására, a vasúti szabályozók egyszerűsítésére és beruházásokra is szükség lenne a szervezet szerint.

A MLSZKSZ nyolcadik éve elemzi a magyarországi intermodális fuvarozás helyzetét és fogalmazza meg a kormány és az ágazat számára azokat a legfontosabb irányelveket és intézkedési javaslatokat, amelyek megvalósításával növelhető a hazai intermodális árufuvarozás hatékonysága és versenyképessége. (Az intermodális vagy kombinált fuvarozás lényege, hogy az áru többféle fuvarozási mód kombinálásával jut el a célhelyére, miközben nem az árut rakodják át a tehergépjárműről a vasútra, hanem magát a szállítóeszközt, azaz a pótkocsi, vagy a szállítókonténer vált fuvarozási módot.)

Az intermodális fuvarozás hazai helyzetének javítása összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájával, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák.

Kiemelt kép: MTI/Lakatos Péter