Kedden este ismét ülésezett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amiről a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnökétől kértünk beszámolót. Kordás László szerint a háromoldalú bértárgyalásokon szinte semmilyen előrelépés nem történt.

• A munkaadók ragaszkodnak az 5-5 százalékos minimálbér- és bérminimum-emeléshez,
• a szakszervezetek pedig a két számjegyű pluszhoz, konkrétabban a 13 százalékos minimálbér- és 15 százalékos bérminimum-emeléshez, valamint a munkaadók által fizetendő adók mérsékléséhez.
• A kormány egyelőre nem állt elő semmilyen javaslattal.

A munkáltatók felvetették, hogy csak annyival emeljék a minimálbért, amennyit minden vállalkozás, még a legrosszabb helyzetben lévők is ki tudnak termelni. Kordás szerint ez a „leggyengébb láncszem-elv” elfogadhatatlan, nem szabad a legkevésbé hatékony vállalkozások teljesítőképességéhez kötni a legkisebb bért. Hiszen ez leszakadó bérszínvonalhoz és romló gazdasági körülményekhez vezetne. Ezt el is mondta, és végül a munkáltatók elfogadták az érvelését, valamint azt, hogy a minimálbér emelése a termelékenységre és a hatékonyságra is jó hatással van, így visszavonták a felvetést.

Kordás hozzátette,

nyilván lesznek olyan vállalkozások, amelyek nem fogják tudni kitermelni a megemelt legkisebb bért, az ő helyüket feltehetőleg át fogják venni mások, akik hatékonyabban termelnek.

A munkáltatók és a szakszervezetek végül adatokat kértek a Pénzügyminisztériumtól arról, hogy az 5-10-13-15 százalékos emelések mennyi embert érintenének, mit jelentenének a különböző ágazatokban. Ez alapján lehetne tudni, hol lehet esetleg szükség célzott kormányzati támogatásra, könnyítésre, pályázatokra a béremelésekkel összefüggésben, például a hatékonyság növelésére. A következő VKF-tárgyalás akkor lesz, ha ez az anyag elkészül.

Felvetettük a szakszervezet elnökének, mi lesz, ha a kormány is csak 5 százalékos emelést támogat. Kordás László leszögezte, ilyen alkuba a MASzSz egészen biztosan nem megy bele.

Ismét szóba került a keddi VKF-tárgyalásokon, hogy a cafeteria visszarendezését és a szociális hozzájárulási adó (szocho) januári csökkentését (19,5 százalékról 17,5 százalékra) továbbra is fenntartják az érdekképviseletek. Most sem kaptak pozitív választ. Varga Mihály pénzügyminiszter épp az előző VKF után, aznap, amikor az őszi adócsomagot is elfogadták, nyilatkozta azt, hogy további változtatásokra nem lát esélyt az adótörvénynél.

Abban született csupán konszenzus, hogy mindhárom oldal többéves megállapodást szeretne.

Így Kordás szerint a mozgástér is nagyobb lehet, a végcélt belőve. A szakszervezet azt szeretné, ha utolérnénk a visegrádi országokat bérszínvonalban, ehhez pedig elengedhetetlennek tartják a két számjegyű emelést.

A Policy Agenda éppen ezt a kérdést tette fel a 2019-es bértárgyalások kapcsán, és megvizsgálták, hogyan alakulhat a régiós bérverseny a költségvetési tervek alapján.

2017-ben Magyarország a Visegrádi-tagállamok között az utolsó helyen állt az átlagbérek nagyságát nézve. Korábbi elemzésükben azt mutatták be, hogy a tavasszal benyújtott konvergenciaprogramok alapján hogyan változhat ez a különbség 2021-re. Az adatok szerint bár mérséklődik majd a magyar bérhátrány, de érdemben egyik országot sem tudjuk megközelíteni.

2018-ban a várakozások szerint Romániában lesz a legnagyobb a béremelkedés üteme. Ugyanakkor a magyar növekedési ütem jónak mondható, és ez mindenképpen azt jelenti, hogy csökken a többi V4-tagállamhoz mért lemaradásunk.

Az elkövetkező három évre vonatkozó prognózisok azonban már mérsékeltebb béremelési ütemet mutatnak Magyarországon is, mivel az idei 10 százalék feletti mértékhez képest éves átlagban 7 százalékra fog csökkenni.

Kérdés, hogy a negyedik Orbán-kormány bérek szempontjából hogyan zárja a kormányzati ciklust. A tavalyi adatokat tekintve, és ha megvalósul a bruttó bérek emelkedése a vizsgált országok költségvetési törvényeiben rögzített módon, akkor a Policy AGenda szerint:

• folytatódni fog Magyarország bérfelzárkózása a lengyel-cseh-szlovák hármashoz.
• De az átlagfizetések mindegyik országban még mindig minimum 10 százalékkal magasabbak lesznek, mint Magyarországon.
• Csehországot nézve pedig megmaradna a 30 százalékos bruttó bérkülönbség.
• Romániát nézve nem kell továbbra sem arra számítani, hogy utolérnék a magyar bérszínvonalat, de 5 százalékponttal csökkenne a különbség az előzetesen vázolt bérnövekmények mellett.

Fontos aláhúzni, hogy az éves költségvetési tervek, és az abban foglalt béremelési „tervek” csak jelzésértékűek. Erre jó példa Magyarország esete, hiszen a 2015-ös költségvetés elfogadásakor a kormány azt az előrejelzést adta, hogy 2015 és 2018 között évi 2,7 százalékos lesz a béremelkedés üteme. Ezzel szemben mára a minimálbér kétszeri emelésének, és a munkaerőhiánynak köszönhetően nagyjából 8,5 százalék évenkénti emelkedés valósul meg.

Az adatok alapján a Policy Agenda következtetése, hogy:

• jelen állapotában a magyar béremelkedési ütemezés kevés ahhoz, hogy a magyar bérek ne legyenek jelentősen kisebbek, mint közvetlen versenytársaink esetében.
• A különbség csökkenéséhez a most zajló bértárgyalásokon, és főleg az alacsonyabb növekedési ütemű 2020-2021-es években a tervezettnél magasabb nettó béremelés kell.
• Ehhez pedig az adórendszer változtatása szükséges.

Akárcsak a Policy Agenda, a szakszervezet is azt mondja, hogy az adórendszert is változtatni kell az érdemi előrelépéshez.

Kordás László kifejtette, most sem igaz, hogy egykulcsos az adórendszer, hiszen az egyéni adókedvezmények révén mindenkinél egyedi, hogy összességében végül is hány százalék szja-t kell fizetnie. Az látszik, hogy a magas jövedelműeknek, gyerekeseknek kisebb az adóterhelésük, mint a többieknek. Ha elismerné a kormány, hogy ma sem egykulcsos az adó, akkor lehetne továbblépni, abba az irányba, amit a szakszervezetek javasoltak, hogy először az alacsony jövedelműek bérterhein enyhítsenek:

A szakszervezet a ciklus végére, azaz 2022-re azt szeretné, ha elérné a társadalmi minimumot a minimálbér nettó értéke. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a mai adókörnyezetet is figyelembe véve nettóban minimum 30 százalékos javulást várnak. Még konkrétabban

a jelenlegi nettó 91 770 forint helyett legalább nettó 120 ezer forint körülire kellene hogy hízzon a legkisebb bér.

Ha sikerül több évre szóló megállapodást kötni, az kiszámíthatóságot jelent. A 2016-os, hatéves bérmegállapodásnál, amiből eddig két év telt el, a szakértők eredeti becslése szerint 0,6-0,7 százalékkal növelhette a gazdasági teljesítményt. A kormányzati szakanyag szerint viszont ez bőven túlteljesült, 1-1,1 százalékos volt a pozitív hatás. Kordás László ezért mondja, hogy

sokat jelenthet a kiszámíthatóság gazdaságban, ha a vállalkozók előre tudnak tervezni a bérköltséggel: önmagában van érezhető gazdaságélénkítő hatása. Ezért érdekelt minden fél abban, hogy több évre szóló megállapodás szülessen.

Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI