Ilyen vagy olyan okból élete során csaknem minden ember találkozik valamilyen fejfájással, de nagyon sokak számára kínzó, hosszú távon ható, ismétlődő problémáról van szó. Még mértéktartó becslések szerint is csak Magyarországon több mint egymillióan szenvednek migrénben, és legalább hárommillióan egyéb, visszatérő fejfájásban.

Már az ókori Egyiptomból származó dokumentumokban olvashatunk a fejfájás gyógymódjairól, Pápai Páriz Ferenc 1695-ben pedig Az orvoslás mesterségéről szóló művében így ír:

A belső és mély főfájásnak fészke vagyon az agyvelőt bétakaró hártyában, melyet agykérnak is hínak; (mert ugyanis az agyvelő maga, minthogy érzékenység nélkül való, nem fáj soha) ez ilyen fájdalom a szem gyökerére nyilallik.

A mai orvostudomány elsődleges és másodlagos fejfájásokat különböztet meg, utóbbiak fordulnak elő ritkábban, és logikusan egyéb betegségek kísérőtüneteiként jelentkeznek. A sokkal gyakoribb elsődleges vagy önálló fejfájások esetén – ide tartozik például a migrén vagy a tenziós fejfájás – viszont nem találunk mögöttes okot.

Ha más betegség következményeként megjelent fejfájásról van szó, ott a »hardverrel« van probléma, amelyek megfelelő vizsgálatokkal felderíthetők. Az önálló fejfájásoknál viszont a »szoftverrel« van baj, valamilyen génhiba fokozza egyes idegsejtek ingerlékenységét, ezzel okozza a fejfájást

– magyarázza a 24.hu-nak Dr. Ertsey Csaba egyetemi docens, fejfájás-specialista, a Swiss Clinic neurológus szakorvosa.

Egészséges, fiatal embereknél is jelentkezhetnek, közös jellemzőjük a visszatérő, állandóan ismétlődő rohamok, amelyeket adott fejfájástípusra jellemző tünetek kísérnek, és adott kórképre jellemző idő után spontán is megszűnnek. A leggyakoribb önálló fejfájás pedig a migrén:

rohamokban jelentkező, általában féloldali, lüktető vagy görcsös jellegű, a mindennapi tevékenységet zavaró vagy egyenesen meggátló erejű fejfájás, ami fizikai terhelés hatására fokozódik.

A migrénroham kezelés nélkül 4-72 órán keresztül tart, hetente akár több alkalommal is jelentkezhet. Hányinger, hányás kíséri, az illető túlérzékeny az erősebb hangokra, fényekre, illatokra, sokszor nem tudja folytatni tevékenységét: a legszívesebben egy elsötétített, csendes szobában feküdne.

A fejlett országokban a népesség 10-17 százalékát érinti, nők körében háromszor gyakrabban fordul elő. A rohamokkal járó fájdalom jelentősen gátolja az illetőt feladatai ellátásában, és mivel a migrén elsősorban a keresőképes, 20-50 év közötti korosztályt érinti, gazdasági hatásai is jelentősek. Magyarország tekintetében:

• Migrén miatt évente 3,6 millió munkanap esik ki.
• A migrén miatti csökkent termelékenységű munkanapok száma évente 7,6 millió.
• A kiesett munkanapok bérköltsége 127 500 forintos minimálbérrel számolva 21 milliárd forint éves szinten.

Ahogy fent említettük, genetikai hiba áll a háttérben, így a migrénre való hajlam örökölhető, ám főleg életmód kérdése, hogy valakinél ki is alakuljon – az életmód szerepéről később.

Önmagában nagyon kellemetlen állapotról van szó, de a migrénnek nincsenek egészségkárosító hatásai, szövődményei. A migrén egy típusának, az úgynevezett aurás migrénnek viszont vannak veszélyei. Ez a betegek körülbelül 25 százalékát érinti, ilyenkor a rohamot egy-egy agykérgi terület működészavarának megfelelő neurológiai tünetek előzik meg – ez a migrénaura.

A leggyakrabban olyan vizuális tünetekről van szó, mint a szikralátás, látótérkiesés, de ritkábban előfordulhatnak szenzoros vagy motoros panaszok: a végtagok zsibbadása vagy átmeneti gyengesége, beszédzavar

– mondja Ertsey Csaba.

Ezek a tünetek 5-20 perc alatt alakulnak ki, és legfeljebb egy órán át tartanak, de a betegek egy részénél már fél-egy nappal a roham előtt jelentkeznek figyelmeztető jelek, például hangulati eltolódás, ingerlékenység, hipo- vagy hiperaktivitás, egyes ételek megkívánása.

Amiért pedig más területen is odafigyelést igényel: szív-és érrendszeri problémákra, szívinfarktusra, agyérgörcsre, agyi infarktusra hajlamosíthat.

Pontosabban másfélszeresére emeli ezek esélyét. Nem tűnik soknak, de ha valaki emellett dohányzik, fogamzásgátlót szed, az aurával járó migrén már 40-50-szeresre növeli a kockázatot.

Mit lehet tenni? A fejfájásspecialista szerint tartós, visszatérő, sokszor jelentkező és/vagy kezelhetetlenné váló fejfájással mindenképp orvoshoz kell fordulni, hogy a vizsgálat felderítse a mögöttes okokat. Léteznek kifejezetten migrénre kifejlesztett gyógyszerek, a triptánok, de ezek vénykötelesek, a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók indokolatlan és gyakori bekapkodásának nincs értelme.

A rohamok megelőzésében és ritkításában tág tere van az alternatív módszereknek is. Egy összehasonlító vizsgálatban például a migréntől szenvedő embereket három csoportba osztották. Az egyik csak gyógyszert kapott, a harmadik kizárólag relaxációs technikákat alkalmazott, míg a harmadik hetente háromszor fél órát tekerte a szobabiciklit. Az eredmény: mindhárom csoportban nagy mértékben enyhültek a panaszok.

Megfelelő életmóddal a genetikai hajlam megléte esetén is csökkenthetjük a migrén kitörésének kockázatát, ennek egyik kulcsszava a rendszeresség:

• rendszeres, kielégítő mennyiségű és minőségű alvás;
• rendszeres és változatos étkezés;
• relaxáció, testmozgás;
• jóga, autogén tréning

Kiemelt kép: BISP / AFP