Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön és pénteken kétoldalú megbeszéléseket folytat a IV. Budapesti Demográfiai Csúcsra érkezett állami vezetőkkel és a konferencia előadóival a Karmelita kolostorban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Orbán elsőként Mike Pence korábbi amerikai alelnököt fogadta, majd Aleksandar Vucic szerb államfővel tárgyalt. Ezt követően Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja érkezett a Karmelitába.

A tervek szerint a nap folyamán és pénteken további egyeztetéseket folytat Orbán Viktor a fórum előadóival, Dan Schneiderrel, az American Conservative Union (ACU) ügyvezető igazgatójával, Marion Maréchallal, a francia Nemzeti Front korábbi képviselőjével, a lyoni ISSEP politikai iskola főigazgatójával, Jaime Mayor Oreja korábbi spanyol belügyminiszterrel, a One of Us Federation elnökével, valamint Éric Zemmour francia filozófus-esszéistával – közölte a sajtófőnök.

The post Orbán Viktor a Karmelitában fogadta a volt amerikai alelnököt first appeared on 24.hu.

Egy friss amerikai kutatás szerint az agyi áttétek nem véletlenszerűen jelennek meg az agyban – segítségükkel rá lehet jönni, hogy az eredeti rákos megbetegedés hol található, írja egy sajtóközlemény az EurekAlert portálon. A tumorok elhelyezkedése egy specifikus mintázatot követ, és az érintett agyi terület alapján sejteni lehet, hol van az áttétet kiváltó daganat is.

A Journal of Neurosurgery tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók az 5 leggyakoribb ráktípust elemezték: a melanoma, a tüdő-, a mell-, a vese- és a vastagbélrák által adott agyi áttéteket nézték meg. Arra jöttek rá, hogy

a melanoma és a tüdőrák gyakrabban ad áttétet a homlok- és halántéklebenynél, a mell-, vese- és vastagbélrák az agy hátsó részében, a kisagy és az agytörzs részén okoz problémát.

Az eredmények nemcsak azért fontosak, mert előre jelezhetik, hogy egy adott rák hol terjedhet el az agyban, hanem mert segítségükkel a kutatók többet tudhatnak meg az agydaganatok növekedéséről is. A szakértők képesek lehetnek azonosítani bizonyos kémiai vegyületeket vagy neurotranszmittereket az agyban, amelyek meggátolhatják a tumorok továbbterjedését. Ezen kívül azt is megfigyelhetik, hogy milyen tumorsejtek az agy mely területén képesek egyáltalán terjedni, és mely területeken nem tudnak életben maradni.

• Elérte idei legkisebb kiterjedését az északi-sarkvidéki jég
• Felfedezték az elhízásért felelős géneket
• Dollármilliókkal támogatta az USA a vuhani víruslabor koronavírus-kísérleteit

The post Az agyi áttét árulkodhat a tumor helyéről first appeared on 24.hu.

A kormányzat válságkezlő intézkedéseit méltatta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) fideszes képviselőből lett elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság éves konferenciáján. Az 59. Közgazdász-vándorgyűlésen Domokos László az erről kiadott közlemény szerint azt mondta: a magyar válságkezelés európai összehasonlításban sikeresnek tekinthető,

de nem ünneprontás ezzel kapcsolatosan a kockázatokra is figyelmeztetni.

A kormány intézkedéseit nagyon óvatos bíráló Domokos a közlemény szerint sikerként könyvelte el, hogy 2020-ban a GDP hazánkban kisebb mértékben csökkent, mint az Európai Unióban, a 2021. második negyedéves növekedés pedig szerinte már kiugróan jó eredménynek számít. Az ÁSZ elnöke hozzátette: 2021 első negyedévétől már a foglalkoztatottság is meghaladta a válság előtti, 2019-es szintet.

Mindez magyar siker

– fogalmazott Domokos László, aki szerint a sikerek sorába tartozik, hogy

• a beruházások nem torpantak meg, sőt a beruházási ráta „dinamikus növekedésnek indult”,
• hogy az adóbevételek kisebb mértékben csökkentek, mint amennyire a gazdaság visszaesett.

Az ÁSZ elnöke ezt úgy értelmezte, hogy érvényesült és bevált az Orbán-kormány receptje, mely szerint gazdasági sokkhatás esetén nem a lakosság elesett rétegeinek megsegítésével,  hanem kormányzati túlköltéssel kell csökkenteni a visszaesést. A közlemény úgy fogalmaz: míg az EU tagállamok a segélyek kiterjesztésével válaszoltak a válságra, a magyar megoldás a munkahelyteremtés ösztönzését helyezte előtérbe. Mint írták az átképzés is segítette a mobilitást, illetve új munkahelyek megtalálását. Az infokommunikációs ágazatban például a járvány évei alatt majdnem harmincezer fővel emelkedett a létszám – értékelt Domokos László.

De milyen kockázatokat hordoznak a sikeres válságkezelés lépései?

– teszi fel a kérdést az ÁSZ közleménye. Ezeket Domokos az alábbiak szerint részletezte:

• Miközben lényegében megvalósult a teljes foglalkoztatás, olyan munkaerőhiány alakult ki, amelynek jelentős bérfelhajtó hatása van,
• ezt a bérversenyt az állami szektorban biztosan nem lehet megnyerni, amikor a hiány mérséklése is cél,

Domokos a beszédében javaslatokat is megfogalmazott, ezek szerint

• meg kell előzni azt az inflációs nyomást, amely a termelékenység emelkedését meghaladó bérnövekedésből fakad,
• a bruttó bérek növelése helyett inkább a nettó keresetek emelését célszerű mérlegelni,
• azaz mérsékelni a személyi jövedelemadót.

Domokos szerint további kockázatot rejt, hogy ha a piaci beruházások gyorsan felfutnak, és az állami beruházások is bővülnek, akkor a beruházási piac túlfűtöttsége a beruházások elhúzódását, drágulását, és az importhányad emelkedését okozza. A következő hónapok nagy kérdése szerinte ezért az, hogy milyen gyorsan emelkedik a beruházási aktivitás. Ha dinamikusan emelkedik, akkor célszerű az állami beruházásokat visszafogni – hívta fel a figyelmet az ÁSZ elnöke.

The post Az állami számvevőszék elnöke szerint „nem ünneprontás” a válságkezelés kockázatairól beszélni first appeared on 24.hu.

Tizennyolc év fegyházra súlyosította a Debreceni Ítélőtábla annak az 57 éves nagykereki férfinak a büntetését, aki módszeresen halálra kínozta a pszichés problémákkal küzdő párját Nagykerekiben. Ez azt jelenti, hogy Z. József kereken tíz évvel súlyosabb büntetést kapott, mint idén februárban elsőfokon.

Fórizs Ildikó, a Debreceni Ítélőtábla szóvivője megkeresésünkre azt közölte, hogy a táblabíróság tanácsa az orvosszakértő meghallgatása után, tanácsülésen változtatta meg a törvényszék korábbi ítéletét.

Z. József bűncselekményét halált okozó testi sértés helyett különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssé minősítették át, ez pedig már lényegesen súlyosabb büntetéssel is jár. Az ügyész azt szerette volna elérni, hogy a védekezésre korlátozottan képes személy sérelmére való elkövetést is állapítsák meg a vádlottnál, de a tanács nem látott indokot az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására.

Az elvált férfi hosszú évek óta egyedül élt egy helyi családi házban, és a vádirat szerint sem a közeli hozzátartozóival, sem pedig a szomszédaival nem tartotta a kapcsolatot. 2019 végén ismerkedett meg a 38 éves egyedülálló nővel, aki rövid idő után hozzá is költözött.

Az alacsony termetű, vékony testalkatú, gyenge fizikumú nő pszichés betegséggel küzdött, amiről a férfi is tudott. A férfi gyakorlatilag semmibe vette a nőt és az erőszakos, öntörvényű, saját érdekeit és szabályait előtérbe helyező életmódja rövid időn belül meghatározóvá vált kapcsolatukban. A férfi a kívülállók  számára is jól érzékelhetően folyamatos kontroll alatt tartotta az asszonyt. Olyannyira, hogy egyedül alig közlekedhetett a településen.

Év elejétől még agresszívabbá vált a férfi, rendszeresen és durván puszta kézzel verte a nőt. Február 18. és február 20. között puszta kézzel, és egy szúró eszközzel olyan durván bántalmazta az asszonyt, hogy 45 különböző sérülés keletkezett a teste különböző pontjain. Az asszony fején okozott sérülések jelentős mennyiségű és hosszú idejű vérzéssel jártak. A nő a férfi kitartó és durva bántalmazásába halt bele.

Z. József az utolsó szó jogán sem ismerte a bűncselekmény elkövetését. Azt mondta, hogy nem ölte meg a nőt, és felmentését kérte. A táblabíróság szerint azonban teljesen nyilvánvaló, hogy ő végzett a nővel. Súlyosított a minősítésen és 18 év fegyházra emelte a büntetését. Az ítélet jogerős.

The post Tíz évvel súlyosabb büntetést kapott az élettársát halálra kínzó nagykereki férfi first appeared on 24.hu.

Romániában pár tollvonással megoldották, hogy 60 százalékos legyen a tanügyi alkalmazottak átoltottsága – írja az Edupedu szakportál alapján a Transindex. Maga az Oktatási Minisztérium játszott az adatokkal.

Mint írták, február elsején Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter azt mondta, a közoktatási rendszer 353 261 ember dolgozója 193 573 (55,36%) kész felvenni az oltást. Szeptember 9-éig a hivatalos adatok szerint azonban kevesebben, csak  193 430-an oltatták be magukat.

Mégsem a beoltottak aránya módosult, mert a tárca szerint már csak 317 531-en dolgoztak a rendszerben, így meglett a 61 százalék. Összesen 35 730 közoktatási alkalmazott tűnt el, nem tudni, hova, mert egyetlen hiteles forrás sem támasztja alá a minisztérium által közölt adatokat. A tárca 2020-as jelentésében 339 585 alkalmazottról számolt, míg az Országos Statisztikai Intézet 360 ezres létszámot rögzített. A minisztérium január 15-i adatai 353 261 alkalmazottat említenek.

A legfrissebb adatok a Pénzügyminisztériumtól számaznak, 2021 júliusából. Eszerint összesen 348 729 alkalmazottja van az oktatási rendszernek, a magánszféra nélkül. Gyakorlatilag egyetlen olyan hivatalos statisztikát sem találtak Romániában, amelyben az oktatási rendszerben dolgozók összlétszáma 317 531 lenne, ami alapján a 60 százalékos átoltottság valós adatként működhetne.

The post Hamis adatot közöltek a tanárok átoltottságáról Romániában first appeared on 24.hu.

A hamarosan érkező huszonötödik James Bond-film nem csak a többszöri halasztás miatt lesz fontos, hanem azért is, mert alaposan újragondolja azt, ahogy a 007-es ügynök a nőkkel bánik, ezt ígéri a rendező Cary Fukunaga, aki a Hollywood Reporternek adott interjújában kemény szavakkal illette a korai Bond-filmeket. Szerinte ugyanis a Sean Connery-féle filmekben James Bond gyakorlatilag erőszaktevő volt.

A Tűzgolyó vagy a Goldfinger az, amelyikben Sean Connery gyakorlatilag megerőszakol egy nőt? A nő azt mondja, „nem, nem nem”, mire a férfi: „igen, igen, igen”. Ez ma nem menne át

– fogalmaz Fukunaga az interjúban. A Guardian cikke pontosan felidézi a kérdéses jelenetet, mely a ’65-ös Tűzgolyóban látható. Ebben Bond először is megcsókol egy nőt, aki visszautasította a közeledését, majd egy későbbi jelenetben gyakorlatilag megzsarolja azzal, hogy hajlandó elhallgatni bizonyos információkat, amelyek a nő karrierjét veszélyeztethetik, ha a nő lefekszik vele.

– Azt hiszem, a hallgatásomnak ára van.
– Csak nem arra céloz, hogy… ó, ne!
– Ó, de!

– hangzik el Bond és a nő között, majd a 007-es betessékeli a szaunába a nőt és levetkőzteti.

Cary Fukunaga ezzel szemben fontosnak tartja, hogy a Nincs idő meghalni címen érkező 007-es filmben az összes Bond-film közül a leginkább pariban legyen a női és férfi karakterek ereje. Az új Bond-nőkép kialakításához a Fleabaget jegyző Phoebe Waller-Bridge-et kérték fel a film egyik forgatókönyvírójának, aki már számtalanszor bizonyította hozzáértését a valódi, életszerű, erős nők  vászonra vitelében.

A Bond-lányok alakja tehát komoly változás előtt áll, a sokat emlegetett női 007-ből ugyanakkor aligha lesz valami, abban ugyanis a Nincs idő meghalni producere, Barbara Broccoli és a film főszerepét játszó Daniel Craig is egyetért, hogy nem a férfi karaktereket kell nővé változtatni, hanem inkább több női karaktert kell beleírni ezekbe a filmekbe, mégpedig úgy, hogy a sztori is passzoljon ezekhez a nőkhöz. A huszonötödik Bond-filmet Magyarországon szeptember 30-tól vetítik majd a mozik. Ez Daniel Craig utolsó Bond-filmje, de hogy ki veheti át a szerepét, azt egyelőre nem jelentették be.

The post A Sean Connery-féle James Bond gyakorlatilag erőszaktevő volt first appeared on 24.hu.

Mindenkit megnyugtatunk: a feltárt tények alapján kijelenthető, hogy nem történt adatvédelmi incidens az előválasztáson, senki személyes adatai nem kerültek illetéktelen kezekbe,

írta csütörtöki közleményében az ellenzéki előválasztást szervező Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) és az aHang. Emlékeztettek, hogy az elmúlt napokban több vélelem és sejtetés jelent meg a nyilvánosságban az ellenzéki előválasztást ért szombati támadási kísérlet esetleges további vonatkozásairól.

A közlemény szerint azonban a lezajlott események valójában nem érinthettek tárolt adatot, szervereinkre nem történt behatolás, pusztán a kiszolgáló eszközök elérésének ellehetetlenítésére törekedtek.

Hozzátették: aHang és az előválasztást szervező pártok közössége a hatályos jogszabályoknak megfelelően kezeli a személyes adatokat a teljes előválasztási folyamat során, minden kötelezettséget betartva, és amennyiben a jövőben bármilyen adatvédelmi incidens történne, a vonatkozó szabályoknak megfelelően értesítik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.

Az ellenzéki előválasztás szombaton indult, de aztán a számítógépes rendszer felmondta a szolgálatot, és előbb két órára, majd hétfőig felfüggesztették a szavazást. A Momentum egyik politikusa szerint az ügy kivizsgálása után arra jutottak, hogy külső támadás okozta a technikai problémákat, a támadás pedig Kínából indult.

The post OEVB: Minden adat biztonságban van az előválasztáson first appeared on 24.hu.

Elérte idei legkisebb kiterjedését az északi-sarkvidéki jég szeptember 16-án, miután tavasszal és nyáron folyamatosan zsugorodott. A műholdas mérések 1978-as kezdete óta ez a 12. legkisebb kiterjedése az északi félteke nyári jégtakarójának – olvasható a NASA honlapján az MTI szerint.

Az amerikai nemzeti hó- és jégkutató központ (National Snow and Ice Data Center) információi szerint idén az északi-sarkvidéki tengerjég minimális kiterjedése 4,72 millió négyzetkilométerre csökkent.

A tengerjég kiterjedése annak a területnek az összmérete, ahol a jég koncentrációja legalább 15 százalékos.

Az átlagos szeptemberi minimális jégkiterjedés jelentősen csökkent a mérések kezdete óta. A legutóbbi 15 évben (2007-től 2021-ig) – az adatok 43 évnyi rögzítése óta – a 15 legkisebb jégminimumot mérték.

A jég zsugorodását szemléltető videó megtekinthető a NASA honlapján, a Goddard Space Flight Center készítette a Japán Űrügynökség (JAXA) adatai alapján.

• Felfedezték az elhízásért felelős géneket
• Dollármilliókkal támogatta az USA a vuhani víruslabor koronavírus-kísérleteit
• Elváltozásokat okozhat a nők agyában a szexuális erőszak

The post Elérte idei legkisebb kiterjedését az északi-sarkvidéki jég first appeared on 24.hu.