Skip to Content

FN - Címoldal

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 3 év 12 hét

A halál pillanatát rögzítik a kovaalgák

2021, szeptember 27 - 03:40

A bűnügyi sorozatok népszerűsége töretlen szerte a világon, a laborok mélyén dolgozó bűnügyi szakemberek munkája tömegeket varázsol el a TV előtt ülve. Elég egy pici minta, egy anyagmaradvány, amiből megkérdőjelezhetetlen bizonyíték lesz a szakértő tudásának felhasználásával, és kattan a bilincs az elkövető csuklóján. Az ilyen filmek megszállottai – hallva a visszatérő érvelést, a módszereket – akár szakértőnek is érezhetik magukat, de legalábbis van ötletük a megoldás keresésére.

Orvosok és ökológusok

A kevésbé rutinos nézők is jól tudják, hogy az élet megszűnésével milyen folyamatok játszódnak le egy testben, és hogyan lehet következtetni a holttestben található élőlények alapján a halál körülményeire, helyszínére és legfőképp beálltának idejére. Fulladásos halál esetén alkalmazott módszer a diatóma – magyarul kovaalga – teszt. Ezek a különleges lények a halál pillanatát rögzítik, és segítségükkel rekonstruálhatók a vízbefúlt személyben zajló utolsó életjelenségek.

Kovaalgák segítségével a filmeken és a valóságban is a „hogyan”-ra kereshetjük a választ, nem a „mikor”-ra.

Az igazságügyi orvostan önmagában is rendkívül bonyolult és összetett terület, ahol a sikert a meglévő, legmagasabb szintű tudás szintézise, vagyis tudományágak összefogása biztosíthatja. Ennek szellemében született együttműködés a Semmelweis Egyetem és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) között, ami egy hazánkban is nagyon gyakori halálnemre, a vízbe fulladásra, illetve vízben talált holttestek vizsgálatára koncentrál.

Az emberi maradványokban található algák ugyanis sok értékes részlettel szolgálhatnak, lényegesen elősegíthetik a nyomozó hatóságok munkáját. Dr. Buczkó Krisztinával, az ELKH ÖK Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadójával beszélgettünk.

A kozmikus sugárzásból is energiát nyerhetnek

Érdemes azzal kezdeni, hogy az mik is azok az algák? Nemcsak azért, mert történetünk főszereplői nyilvánvalóan bemutatásra szorulnak, hanem mert elképesztően érdekes élőlényekről beszélünk. Valójában nem is „hivatalos” rendszertani kategóriákról van szó. A laikus leginkább akkor találkozik algákkal, amikor azok tömegesen jelennek meg: miattuk kell kapaszkodni az élővízi strandok korlátjába, mert csúszik a lépcső, vagy a kövezett partoknál a kőszóráson, ahol a lengedező algaszakáll már tényleg feltűnő. Meleg napokon a „spenótvíz” is az algáktól válik zölddé. De nem ragaszkodnak a meleg vízhez, remekül érzik magukat a havon és a jégen, olykor több négyzetkilométeren megszínezve a hó felszínét, hogy csak a leglátványosabb, legfeltűnőbb jelenségeket említsük.

Az alga vagy moszat egy gyűjtőnév, ahova általában szabad szemmel nem látható, mikroszkópikus méretű, fotoszintézisre képes szervetek tartoznak. Kicsit máshogy fogalmazva olyan, elsődlegesen fotoautotróf élőlények, amelyek más, ismert rendszertani kategóriába nem sorolhatóak be

– mondja a 24.hu-nak Buczkó Krisztina.

Többségük a vízben él, de számos fajukat szárazföldön is megtaláljuk, gyakorlatilag minden létező élőhelyet meghódítottak a Földön. A legextrémebb körülmények között is megélnek, hegyek csúcsán, barlangok mélyén, a havon és hévforrásokban, extrém savanyú (1-2-es pH-jú vulkáni tavak) vizekben, a szennyvízben és a csapvízben is. De még a levegőben, a felszálló légáramlatoknak is megvan a sajátos „algalakossága”. Ilyenkor a lebegő szilárd anyag és a pára adja a szükséges tápanyagot, de kimutatták például, hogy egyes fajok a kozmikus sugárzásból is képesek energiát nyerni.

Buczkó Krisztina / Riverine projekt, ELKH ÖK Szétáramlanak a testben

A legnagyobb tömegben és változatosságban azonban vizeinkben élnek. Ha egy tárgyat élő vízbe teszünk, szinte azonnal megjelennek rajta az az első algák, előbb-utóbb szabad szemmel is látható bevonatot hoznak létre, ez a biofilm. Ha iszunk a vízből (vagyis bejuttatjuk őket a szervezetünkbe), a tápcsatornán keresztüljutva előbb-utóbb (élve vagy halva), de kijutnak belőlünk. Azonban, ha fuldoklunk, akkor a vízzel együtt beáramlanak a tüdőbe, ott átpréselődnek tüdőhólyagocskákon, belépnek a kapillárisokba. Amíg a szív képes dobbani és a vért pumpálni, a véráram a diatómákat is eljuttatja a test minden pontjára, az agyba, a lépbe, a májba, a csontvelőbe, a lábszárcsontba – mindenhova.

És itt kapcsolódik egymáshoz az algák kutatása, illetve az a szomorú tény, hogy hazánkban a vízbe fulladás egyike a leggyakoribb nem természetes halálokoknak, ráadásul gyakran a fiatalok közül szedi áldozatait. A Semmelweis Egyetem és az ELKH ÖK kutatóinak együttműködése tavasszal kezdődött, Buczkó Krisztina pedig egészen pontosan diatómaszakértőként vesz részt a csapatban. Az ELKH ÖK Vízi Ökológiai Intézetében a Riverine projekt keretében kiemelten vizsgálják a folyóvizek kovaalgáit, az így felálló adatbázisok segítségével egyre több kérdésre tudnak választ adni.

A lényeg pedig, hogy a számos egyéb fizikai jel mellett a holttestben szétáramlott algák fajösszetétele, mennyisége rendkívül értékes információt árul el például arról, hogy az illető egyáltalán vízbe fulladt-e, vagy a halál beállta után, utólag dobták-e vízbe. Az előbb említett „egyéb fizikai jel” a vízben töltött idő hosszával folyamatosan eltűnik, a diatómák viszont még akkor is tanulmányozhatóak a csontokból, amikor már a lágyszövetek sincsenek meg.

Hol történt a fulladás?

A csontokban, szervekben talált kovaalgák száma, összetétele információkat tartalmaz a fulladás helyszínére nézve is. Árulkodnak az élőhelyükül szolgáló víz sótartalmáról, kémhatásáról: vannak olyan fajok amik jellemzően folyókban élnek (a víz áramlására szükségük van), míg mások kizárólag tavakban fordulnak elő. A szennyvizek diatómái is teljesen mások, mint amik a tiszta, szerves szennyezőktől nem terhelt vizekben találhatóak – bárhol találnak rá a holttestre, a diatómaszakértő jó eséllyel következtetni tud a fulladás helyére. Buczkó Krisztina megtörtént esetet említ:

Az adatok szerint egy folyóba fulladt áldozat szöveteit vizsgálva egyértelmű volt a mikoszkópi kép alapján, hogy békalencsés, vagyis inkább állóvízi mint folyóvízi körülmények között állt be a halál.

Van egy olyan kovaalga (a Lemnicola hungarica) ami gyakori volt a szövetekben és leginkább békelencséhez kötődően él. A kísérő dokumentumokból kiderült, hogy helyes volt a megállapítás, a vizsgálati alany valóban egy nagy folyó oldalágban fulladt meg.

A szomorú valóságtól visszatérve a krimik világába, azt kell mondanunk, hogy a „szakértő nézővel” a krimiírók többet hitetnek el, mint amire kovaalgáink képesek. Nem tudjuk például pontos folyamkilométerre megmondani, hol esett vízbe az áldozat, nem tudjuk megmondani, mennyit sodródott, sőt még pontos vízmélységet sem nagyon. Azt viszont látjuk a fajösszetételen, hogy nyílt vízben vagy a partközelben fuldoklott. Az idegenkezűség eldöntésében segít sokat a kovaalgateszt: ha a boncolás során nyert szövetmintában nincs diatóma, akkor valószínűleg már halott volt amikor a vízbe dobták – vagyis fennáll az emberölés gyanúja.

Maradva még a kovaalgáknál és az ő szerepüknél a nyomozásban, olyan esetet is tárgyal az irodalom, amikor egy gyilkossággal vádolt személy nadrágján lévő diatómák szolgáltatták a bizonyítékot arra, hogy nem a tengerparton lett vizes az említett ruhadarab, hanem a kerti tóban. Abban a kerti tóban, ahol történetesen elsüllyesztette az autóját, benne a meggyilkolt barátjával. Vagyis ruhákon, cipőkön is fellehetők algamaradványok, amelyek meghatározása segíthet akár gyilkossági helyszíneket is azonosítani.

Mindez érdekes és fontos is, de ne feledjük, az algák és ezen belül a kovaalgák mint elsődleges termelők, az élet alapját képező oxigén létrehozásával szolgálják leginkább a jólétünket.

The post A halál pillanatát rögzítik a kovaalgák first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

A legélhetőbb lakóparkokhoz minőségi közösségi terek is járnak (x)

2021, szeptember 27 - 00:00

A budai oldal egyik legnépszerűbb lakóparkjának számító Sasad Resortot nem csak az épületek tágas, szellős elrendezése, valamint a Rupp-hegy természetvédelmi terület szomszédsága teszi különlegessé, hanem a most átadott, több mint 8.000 négyzetméteres élménypark is.

Cordia

A területen kosárlabda-, foci- és futópálya, szabadtéri edzőpark, pingpongasztal, kültéri kondigépek is megtalálhatók, a gyerekeket pedig gazdagon felszerelt játszóterek várják.

A belváros közeli otthont választóknak sem kell lemondaniuk az értékes közösségi szolgáltatásokról. A XIII. kerület egyik legfrekventáltabb környékén, kiváló közlekedési környezetben található Young City lakói nem csak lakást, hanem gondosan megtervezett közösségi életteret is vásárolnak.

Cordia

A Young City parkosított kertjében szabadtéri edzőpark és játszótér, az épületegyüttes földszintjén multifunkciós közösségi tér, az első ütem legfelső emeletén pedig berendezett napozóterasz is szolgálja a lakók kényelmét.

Cordia

A pesti oldal legkeresettebb kertvárosi kerületében, a Rákos-patak szomszédságában található Thermal Zugló egyik különlegessége, hogy a lakópark második és a harmadik ütemében is kialakítottak egy-egy nagyméretű közösségi teret.

Cordia

Az itt lakók kényelmét maximálisan kiszolgáló privát beltéri játszóház, iroda és kikapcsolódási tér elősegíti, hogy az épületben családi otthont vásárló fiatal családok minőségi kapcsolatokat alakíthassanak ki egymással. A helyiség egyik része játékokkal felszerelt gyermekjátszóként funkcionál, a nappaliban nagyképernyős tévék, kényelmes kanapék és csocsóasztal is helyet kapott, a konyhai területen mikrohullámú sütő és hűtőgép is található, így például a kisgyerekes szülőknek az etetéshez nem kell elhagyniuk a termet, ahol akár a családi rendezvények is lebonyolíthatók.

Cordia

The post A legélhetőbb lakóparkokhoz minőségi közösségi terek is járnak (x) first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

32 milliárd forintból épül új sportcsarnok Székesfehérváron

2021, szeptember 26 - 21:48

Magyarország Kormánya döntött: biztosítja a szükséges forrást, ezzel indulhat a Multicsarnok építése! – írja Facebook-oldalán Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere.

Azt is írja a városvezető, hogy a leendő csarnok nem csupán a város hokicsapatának jelent majd új otthont, hanem végre méltó rendezvényközpont, közösségi centrum is lesz Fehérváron! Kiemelendő, hogy a csarnokkal együtt jelentős útépítési beruházás indul, az ipari parkot a Budai úttal összekötve, P+R parkolót kialakítva.

A beruházás 32 milliárd alapösszeggel, az opciós tételekkel és 8 százalékos tartalékkerettel együtt nettó 35 milliárd forintból valósul meg az úthálózattal, közműkapcsolatokkal együtt. A multicsarnok építését teljes egészében az állam finanszírozza, a városnak ez egy fillérjébe sem kerül. Ilyen fejlesztést saját erőből az önkormányzat nem tudna megvalósítani – mondta Fehérvár polgármestere.

Cser-Palkovics egyenesen közösségi centrumnak nevezte a leendő létesítményt (képünkön a látványterv), hozzátéve, a csarnokkal együtt jelentős útépítési beruházás indul, az ipari parkot a Budai úttal összekötve, P+R parkolót kialakítva.

The post 32 milliárd forintból épül új sportcsarnok Székesfehérváron first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

Rekordmennyiségű meccset hagy ki az ellenfelét kórházba küldő hokis

2021, szeptember 26 - 21:41

Tizenkét mérkőzésre tiltotta el Papp Szabolcsot a Magyar Jégkorong Szövetség, miután a Gyergyói HK és az SC Csíkszereda összecsapásán két végleges kiállítást írtak be neki a bírók.

Kapcsolódó Ocsmány módon küldte kórházba ellenfelét a csíkszeredai hokis Előbb elgáncsolta, majd jött a brutalitás.

A vendégek játékosa először kigáncslta ellenfelét, majd az épp feltápászkodni igyekvő Szabó Krisztián fejére akkora ütést mért, hogy kórházba kellett szállítani. Az MJSZ fegyelmi bizottsága nem talált enyhítő körülményt és mivel szükségtelen durvaság történt, amely az ellenfél testi épségét veszélyeztette, komoly büntetést kapott.

A Fegyelmi Bizottság Papp Szabolcsot, a Sport Club Csíkszereda játékosát 12 bajnoki mérkőzésről tiltja el, amely rekord az Erste Ligában. Ennél hosszabb időre csak játékvezetővel szemben elkövetett megmozdulásért kapott büntetést hokis.

Pappnak egyébként korábban is volt hasonló ügye, kilenc éve hat meccset kellett kihagynia, mert ütővel csapta fejen ellenfelét.

The post Rekordmennyiségű meccset hagy ki az ellenfelét kórházba küldő hokis first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

Ezeket a számokat kellett eltalálni a hatos lottón

2021, szeptember 26 - 21:17

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 38. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

Nyerőszámok:

  •  2 (kettő)
  •  9 (kilenc)
  • 10 (tíz)
  • 18 (tizennyolc)
  • 22 (huszonkettő)
  • 25 (huszonöt)

A nyeremények:

  • 6 találatos szelvény nem volt;
  • 5 találatos szelvény 59 darab, nyereményük egyenként 281 915 forint;
  • 4 találatos szelvény 2431 darab, nyereményük egyenként 6840 forint;
  • 3 találatos szelvény 42 774 darab, nyereményük egyenként 1775 forint.

(MTI)

The post Ezeket a számokat kellett eltalálni a hatos lottón first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

Halálos baleset történt, lezárták az algyői Tisza-hídat

2021, szeptember 26 - 21:02

Halálos baleset történt a 47-es főúton vasárnap este, emiatt teljes az útlezárás az algyői Tisza-hídon – tudatta a rendőrség honlapján.

A 47-es főút 211-es kilométerénél egy személygépkocsi elütött egy kerékpárost, aki a helyszínen életét vesztette.

A rendőrök a helyszíni szemle idejére az útszakaszt teljes szélességében lezárták, kerülni Hódmezővásárhely felől Makó irányába, Szeged felől az M43-as autópálya irányába lehet – közölte a rendőrség a police.hu internetes oldalon.

The post Halálos baleset történt, lezárták az algyői Tisza-hídat first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

A tálibok betiltották a szakállak leborotválását Afganisztán egyes részein

2021, szeptember 26 - 20:53

A radikális iszlamista tálibok helyi tisztségviselői betiltották a szakállak leborotválását a dél-afganisztáni Hilmend tartományban – írja az MTI.

Háfiz Rasíd Hilmend, a tálibok tájékoztatási és kulturális igazgatója az Etilaatroz című helyi lapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a döntés a vallási szabályokat fenntartó tartományi rendőrségnek a helyi fodrász szalonok tulajdonosaival tartott tanácskozásán született.

A tálib hatóságok a közösségi médiában közétett hivatalos körüzenetben figyelmeztették a fodrászokat annak következményeire, ha bizonyíthatóan levágták valakinek a szakállát. Ezeket azonban nem hozták nyilvánosságra.

A tálibok augusztus közepén vették át a hatalmat. Azóta felszámolták a koedukált felsőoktatást, a nőknek kötelezővé tették a hidzsáb, azaz a muszlim fejkendő viseletét, s néhány tartományban nem engedik őket dolgozni, leszámítva az egészségügyet és az oktatást. Ezen felül a lányoknak megtiltották, hogy a 6. osztályon túl iskolába járjanak.

Hírügynökségek szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy a tálibok a nőket elnyomva fogják-e irányítani az országot, ahogy azt a kilencvenes évek végén tették, vagy enyhítenek a szigoron. A mozgalom vezetőinek nézetei eddigi nyilatkozataik alapján továbbra is a mélyen konzervatív, függetlenül attól, hogy nem idegenkednek a legmodernebb táv- és adatközlési technológiát, például a mobiltelefonok igénybe vételétől.

The post A tálibok betiltották a szakállak leborotválását Afganisztán egyes részein first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

Egyéniben és párosban is tornát nyert egy nap alatt a magyar teniszező

2021, szeptember 26 - 20:49

Bondár Anna fantasztikus vasárnapot produkált, ugyanis a Wiesbadenben rendezett salakpályás női tenisztornán egyéniben és párosban is első helyen zárt.

A világranglistán 179. játékos az első kiemelt francia Clara Burellel (91.) csapott össze az első döntőjében, amelyet 6:2, 6:4-re nyert meg. Bondár nem sokkal később párosban is döntőt vívott Lara Saldennel az oldalán, a negyedik helyen kiemelt magyar-belga duó döntő rövidítésben 6:7 (9-11), 6:2, 10-4-re verte a holland Arianne Hartonót és az ausztrál Olivia Tjandramuliát.

Az egyéni döntős esőszünet miatt a páros döntő kezdésekor már több mint 5 órája kellett folyamatosan játékra készen állnom, amely nagyon megnehezítette a koncentrációt. Larával a verseny elejétől jól megértettük egymást, így a hét folyamán egyre jobb lett a játékunk. Nem kívánhattam volna jobb befejezést erre a hétre, ezek a karrierem eddigi legnagyobb tornagyőzelmei mind a két számban

– mondta az MTI-nek a 24 éves magyar játékos.

Bondár hétfőn rengeteget jön majd föl a világranglistán, karriercsúccsal a 146. hely környékére kerül majd.

The post Egyéniben és párosban is tornát nyert egy nap alatt a magyar teniszező first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

A svájciak megszavazták a melegházasságot

2021, szeptember 26 - 20:34

Népszavazáson támogatták Svájcban vasárnap az azonos neműek házasságát. Az este közzétett hivatalos végeredmény szerint a választók 64,1 százaléka támogatta az azonos neműek házasságának engedélyezését. Az ország 26 kantonjának mindegyikében többséget kapott az előterjesztés – írja az MTI. Az azonos nemű párok házasságkötésének lehetőségét korábban a svájci parlament és kormány is támogatta.

A svájci törvényhozás már tavaly törvényben engedélyezte a melegházasságot, de ennek ellenzői népszavazást kezdeményeztek arra hivatkozva, hogy a házasság csak férfi és nő köteléke lehet. A jogszabályt a referendum idejére felfüggesztették, és most a voksolás nyomán a svájci kormány fog dönteni annak hatályba helyezéséről.

A Svájcban élő azonos neműek számára eddig a bejegyzett élettársi kapcsolat engedélyezett volt. Ez azonban nem biztosított számukra ugyanolyan jogokat a honosítás és az örökbefogadás terén, mint a heteroszexuális pároknak. A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy leszbikus párok spermadonort vegyenek igénybe mesterséges megtermékenyítés céljából.

Szintén vasárnap szavaztak a referendumon a baloldali csoportok kezdeményezéséről a legtehetősebbek adójának megemeléséről. Ezt a voksolók 64,9 százaléka elutasította. Az előterjesztés egyetlen kantonban sem szerzett többséget.

The post A svájciak megszavazták a melegházasságot first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

Alzheimer-kór: gyűlnek a viharfelhők felettünk

2021, szeptember 26 - 19:59

A szeptember 21-i Alzheimer-világnap alkalmával a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) által közzétett 300 oldalas jelentésben a szakértők ismét megkongatták a vészharangot, de ezúttal a korábbiakhoz képest más aspektusból. Elsősorban arra figyelmeztetnek, hogy mint minden más betegségnél, úgy a demenciánál is a diagnosztikának kellene középpontban lennie. Ehhez képest a tendencia világszerte az, hogy sokszor még az egészségügyi dolgozók sem beszélnek őszintén a kórról a betegekkel. Vagy azért, mert nem akarnak, vagy azért, mert kompetencia híján nem tudnak. Nehéz eldönteni, melyik a rosszabb.

Pedig a demenciát nem szabadna félvállról venni semmilyen szinten. Ma már ez a világ hetedik vezető haláloka, és a helyzet minden létező előrejelzés szerint egyre rosszabb lesz. Akár olyan rossz, hogy azt még a fejlett országok jelenlegi egészségügyi rendszerei sem fogják tudni elviselni.

Úgyis mindegy? Egyáltalán nem

Az ADI becslései szerint a világon jelenleg 55 millió ember él demenciával, de 75 százalékuk esetében nincs diagnosztizálva a betegség, ez az arány az alacsony jövedelmű, értsd szegény országokban akár a 90 százalékot is elérheti. Ez önmagában is rémisztő statisztika, de 2030-ra, tehát tíz éven belül 78 millióra emelkedik várhatóan a betegek száma.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is tisztában van a helyzet súlyosságával, akciótervükben pedig azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy globálisan az országok legalább 50 százalékában diagnosztizálják a demens betegek legkevesebb 50 százalékát 2025-től.

Dzsagadis Nv / EPA / MTI Az Alzheimer-világnap alkalmából tartott Beszéljünk a demenciáról című rendezvény egyik résztvevője a dél-indiai Bangalorban 2020. szeptember 21-én

A most közzétett jelentés szerint a diagnózisnak három fő gátja van:

  • a megfelelően képzett szakemberek hiánya,
  • a kórmeghatározástól való félelem
  • és a túl kevés anyagi ráfordítás.

Sok esetben egyszerűen az orvosok azért nem tudják elvégezni a megfelelő teszteket, mert nincs hozzá eszközük.

Ami még mindig óriási probléma, hogy hiába áll rendelkezésre egyre több információ a demenciáról, a betegek megbélyegzését mostanra sem sikerült levetkőznie a társadalomnak. A riportban az áll: a diagnózis számtalanszor azért hiúsul meg, mert az az általános tévhit uralkodik sokak fejében, hogy semmit nem lehet tenni a betegség ellen. A másik véglet pedig az, amikor valaki annyira tart a kórtól, hogy inkább elrejtőzik előle, depresszióba esik és sok esetben öngyilkos gondolatai is támadhatnak a páciensnek.

Ebben bizonyos régiókban a társadalmi háttér és összetétel is közrejátszik. Afrikában a demenciát az ördög vagy az isten átkának tekintik, emiatt a betegeket nem ritkán száműzik a családokból, kirívó esetben az egész településről. Kína vidéki részein a kulturális értékek miatt becslések szerint két évvel tolódik ki, mire valaki segítséget mer kérni. Az arab világban pedig most indult el egy folyamat, hogy ne használják többet a demenciára a kharak kifejezést, ami magyarra fordítva nagyjából annyit tesz: valaki, aki elvesztette az eszét.

Az elmúlt bő másfél évben az sem segített a helyzeten, hogy kirobbant a járvány. A végleges, pontos diagnózist csak személyesen lehet megállapítani, de mivel a demencia főként az idősebb korosztályt érinti, ők a koronavírustól jobban tartottak. Ennek pszichológiai okai vannak, a vírus ugyanis látható tünetekhez, esetenként halálhoz vezet súlyos esetekben, míg az Alzheimer-kór egy lassú lefolyású, eleinte csak a család számára észrevehető mentális elváltozásokkal jár. Mindkettő veszélyes, de egyértelmű, melyik tűnik rémisztőbbnek.

Kapcsolódó Delíriumba esnek koronavírusos betegek, és ez ijesztő jövőképet fest A delírium ugyanis növeli a demencia kialakulásának esélyét, így a szakemberek attól tartanak, hogy a járványt követő évtizedekben robbanásszerűen nőhet meg a demenciával élők amúgy is magas száma.

Ugyan az Alzheimer-kór valóban gyógyíthatatlan, ha időben észlelik, jelentősen lelassítható a lefolyása. A nyáron 18 év után először hagyott jóvá egy, az Alzheimer-kór előrehaladását lassító gyógyszert az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA), ami még szintén nem áttörésértékű, de reményt ad a betegeknek és a hozzátartozóknak.

Gyógyszer, gyógyír egészen addig nem is lesz rá, amíg az orvosok pontosan meg nem értik, mi okozza a betegséget. Ez az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb orvostudományi kérdőjele, és megjósolhatatlan, mikor születik rá megoldás. De mindeközben a technológia fejlődik és a diagnosztikai módszerek is egyre gyorsabbak, pontosabbak.

BURGER / Phanie / AFP Alzheimer-kórban szenvedő idősek ellátására szakosodott intézmény ápoltja Franciaországban.

Mondhatnánk, hogy egyelőre a korai diagnózissal kell beérnie a betegeknek, de ennél jóval többről van szó. Ha ugyanis valakinél a legelején felismerik a betegséget és megfelelő kezelésben részesül, akkor akár évekkel is kitolható az aktív éveinek a száma, miközben terhet lehet levenni az egészségügyi rendszerről.

A betegség szakaszai

Korai stádium – Csökken a rövidtávú memória, nehézségek adódnak a megfelelő szavak megtalálásában, a betegek egyre inkább elhanyagolják mindennapi teendőiket. A tünetek a halál előtt 15–20 évvel jelennek meg, és nagyjából 10 évig tartanak.

 

Középstádium –  A beteg elfelejti a nevét és nem ismeri fel a hozzátartozóit. Nehézségek adódnak a mindennapi élet rendjében, a betegek elvesztik időérzéküket. A halál előtti 10-től 5 évig tart.

 

Előrehaladott állapot – A betegek teljesen elveszítik a kontrollt a magasabb fizikai funkciók felett, mint az evés, járás, WC-használat. Az emlékezet nem tud új információkat befogadni. A halál előtt maximum 5 éven át tart.

Több lesz a beteg

Az ADI a jelentésben rengeteg javaslatot fogalmazott meg annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a már most is egyre égetőbb társadalmi katasztrófa. Igaz, ajánlásaik jelentős része most még nagyon távolinak tűnik, de valahol muszáj elkezdeni.

A szakértők szerint minden ország egészségügyi rendszerét fel kellene arra készíteni, hogy éves szinten megvizsgálják az 50 évnél idősebbek agyműködését, és emellett más kockázatcsökkentő stratégiákat is be kellene vezetni.

Felszólítanak, hogy a kormányoknak muszáj felturbózniuk a diagnosztikai hálózatot. Mindent elárul a társaság által megkérdezett több ezer orvos véleménye: 75 százalékukat a jövővel kapcsolatban az aggasztja a legjobban, hogy robbanásszerűen nő majd a diagnózist akaró emberek száma. Mint Paola Barbarino, az ADI vezérigazgatója fogalmazott

a demenciával élő embereknek joga van a diagnózishoz, így megtudhatják, mi a következő lépés. Ez egy progresszív betegség és a számok évről évre növekednek. Gyűlnek a viharfelhők felettünk, a kormányoknak pedig a világ minden táján meg kell birkóznia ezzel a feladattal.

Nemcsak több lesz a beteg, de – mivel rendelkezésre állnak már a betegség folyamatát valamilyen mértékben lassító gyógyszerek – azok a páciensek is orvoshoz fognak inkább fordulni, akik korábban a tehetetlenség érzése miatt ezt nem tették volna meg.

Azt is tanácsolják, el kell kezdeni kiképezni megfelelő mennyiségű és minőségű szakembert a területre a félrediagnosztizálás elkerülése végett és invesztálni kell a betegek ellátásába is.

BURGER / Phanie / AFP Bordeaux-i kórház Alzheimer-kórban szenvedő betegei

A demenciával élők életük utolsó éveit szerencsésebb esetben nem kórházban, hanem idősotthonokban töltik, de hazánkban és más fejlett országokban is több hónapos vagy akár több éves várólisták vannak már most. Ez óriási terhet ró a családokra, hiszen addig beteg szüleiket, párjaikat állapottól függően akár a nap 24 órájában nekik kell ellátniuk, ami nemcsak fizikálisan, hanem mentálisan is elképesztően megterhelő, ráadásul a hozzátartozók között is durva konfliktusokhoz vezet idővel.

Az ADI szerint mindenütt országos szintű tájékoztató kampányokat kellene indítani, részben azért, hogy a betegek időben felismerhessék a problémát, részben pedig azért, hogy egy életre megszűnjön a demenciával élők megbélyegzése.

Akcióterv közhelyekkel

Magyarországon a diagnosztika és a betegek ellátása is hagy kivetnivalót maga után, ennek javítására készült el tavaly a kormány Demencia Akcióterve, amiből azonban sok konkrétum nem derül ki.

A Népszava egy évvel ezelőtt idézett a dokumentumból, amelyben többek közt az áll: az igényekhez képest kevés a férőhely az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, ezek számát fokozatosan emelni kell. Azt is rögzítette az anyag, hogy a demens betegek kezelését végző háziorvosok, neurológusok, pszichiáterek és gerontológusok túl kevesen vannak, és a jelenlegi intézményrendszer nem képes kielégíteni az ellátási igényeket. A feladatok között megemlítik még, hogy orvosszakmai irányelveket kell kidolgozni a betegség megállapítására és kezelésére, a 65 év feletti lakosság körében pedig rendszeres szűréseket kell bevezetni.

Alapvetően ez mind egybevág az ADI ajánlásaival, de a gyakorlatban ebből jelenleg semmit nem lehet érezni.

Lapunk kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) azzal kapcsolatban, hol érhető el az akcióterv, hol tart annak a megvalósítása, de nem kaptunk választ. Egy könyörtelen betegség elleni védekezési mechanizmus anélkül viszont aligha ér sokat, ha azt a társadalom nem ismeri.

Magyarországon becslések szerint alsó hangon 250 ezer ember lehet közvetlenül érintett, de mivel ez a betegségcsoport súlyos terheket ró a betegre és környezetére, a közvetetten érintettek száma ennek többszöröse.

Kapcsolódó Attól még senki nem válik jó emberré, ha cserben hagyja a tudata Ha elkopnak az emlékeink, mibe kapaszkodunk igazán? Viggo Mortensen ezt a kérdést feszegeti első rendezésében, a demens apáról és a türelmes fiáról szóló Zuhanásban. Kritika.

The post Alzheimer-kór: gyűlnek a viharfelhők felettünk first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

Izland lett az első európai ország, ahol nők vannak többségben a parlamentben

2021, szeptember 26 - 19:55

Izland az első európai ország, ahol többségben vannak a nők a nemzeti parlamentben – tudósít a Reuters.

A szombati választáson ismét nyert a kormányzó koalíció, ami azt is jelenti  megerősítette többségét, és ez egyben azt is jelenti, hogy 63 képviselői helyből 33-at nők foglalnak majd el – ez a szám 9-el magasabb mint az előző ciklusban volt.

Az Interparlamentáris Unió adatai szerint csupán három másik országban – Ruandában, Kubában és Nicaraguában – van több nő, mint férfi képviselő a parlamentben, míg Mexikóban és az Egyesült Arab Emírségekben pontosan 50-50 százalékos az arány. Svédországban 47, Finnországban 46 százalék a nők aránya a parlamentben.

A választásokon a Katrin Jakobsdottir miniszterelnök által vezetett jelenlegi koalíciós kormány összességében növelte többségét, de a miniszterelnök pártja, a Baloldali Zöld Mozgalom több képviselői helyet veszített, míg jobboldali partnerei öt képviselőhelyet nyertek.

(Via 444.hu)

The post Izland lett az első európai ország, ahol nők vannak többségben a parlamentben first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

Exit poll: fej-fej mellett a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták Németországban

2021, szeptember 26 - 18:51

Nagyjából azonos eredményt ért el a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint.

A távirati iroda arról tudósít, hogy az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett kutatás alapján az SPD és a CDU/CSU is a szavazatok 25 százalékát gyűjtötte össze, a ZDF országos köztelevízió exit pollja szerint az SPD 26 százalékot, a CDU/CSU 24 százalékot szerzett. Érdemes megjegyezni, hogy miközben a szociáldemokraták nagyot javítottak a legutóbbi választáshoz képest, az CDU még sose szerepelt ennyire rosszul.

És a többiek:

  • A harmadik helyen a Zöldek állnak, az ARD szerint 15 százalékkal, a ZDF szerint 14,5 százalékkal. Ők majdnem hat százalékot erősödtek a legutóbbi választás óta.
  • A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) az ARD adatai alapján 11 százalékos, a ZDF felmérése szerint 12 százalékos eredményt ért el.
  • A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt az ARD szerint 11 százalékot, a ZDF szerint 10 százalékot szerzett.
  • Az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) mindkét exit poll szerint 5 százalékon, a bejutási küszöbön áll, így az is előfordulhat, hogy kiesik a Bundestagból.
  • JUST IN:

    Exit poll in Germany’s 2021 federal election #btw21 pic.twitter.com/tKAKUgXtBk

    — DW Politics (@dw_politics) September 26, 2021

Az eredmények azt vetítik előre, hogy hosszú alkudozás várható bármilyen koalíció is kezdi meg a kormányzást. A jelenlegi adatok szerint a CDU/CSU-nak 200, a szociáldemokratáknak 197, a szélsőjobboldali AfD-nek és az FDP-nek 87-87, a Zöldeknek 119, a Baloldalnak pedig 39 képviselője lesz az új Bundestagban. Az új kormánykoalícióba az AFD-t leszámítva mindenki bekerülhet, de az is lehet, hogy marad a jelenlegi nagykoalíciós kormányzás, igaz, a szoociáldemokraták legszívesebben a Zöldekkel alakítanának kormányt, de kettejüknek nem lesz többségük, így valakit még be kell venni harmadiknak. Ugyanakkor nem elképzelhetetlen egy CDU-CSU vezette kormány sem – kiegészülve a Zöldekkel és a Szabad Demokrata Párttal.

Az MTI azzal kaluklál – amennyiben a végeredmény nagyjából egyezik az első felmérésekkel -, hogy a legnagyobb kérdés az lesz, hogy a 16 éve megszakítás nélkül kormányzó CDU/CSU megpróbál-e ismét kormányt alakítani. A választás előtti utolsó nyilatkozatokban a bajor CSU-nál kiemelték: nem tartják elképzelhetőnek, hogy a pártszövetség egyértelmű választási győzelem nélkül fellépjen a kormányalakítás szándékával. Az urnazárás után viszont Markus Blume, a CSU főtitkára jelezte, hogy a szorosnak ígérkező eredményt tekintve bármi előfordulhat még. Blume a CSU müncheni székházában és a CDU főtitkára, Paul Ziemiak pártja berlini központjában egyaránt hangsúlyozta, hogy “hosszú lesz a választási éjszaka”, sokat kell még várni, mire világosak lesznek az erőviszonyok.

Lars Klingbeil, az SPD főtitkára a szociáldemokraták eredményváró rendezvényén kijelentette: felmérések azt mutatják, hogy a választók az SPD-t bízták meg a kormányalakítással. Az exit pollok alapján biztosnak tűnik, hogy a CDU/CSU és az SPD tovább folytathatná a 2013-ban kezdett közös kormányzást, ezt azonban egyik párt sem akarja igazán. Ugyanakkor Az SPD, a Zöldek és a Baloldal várhatóan akkor sem tudna parlamenti többségre támaszkodó kormányt alakítani, ha a Baloldal megőrizné képviseletét a Bundestagban.

Kora este aztán kiderült: a választás eredményétől függetlenül ismét kormányalakításra készül a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) a pártszövetség kancellárjelöltjének vasárnap este tett bejelentése szerint. Armin Laschet a CDU berlini eredményváró rendezvényén mondott rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU-ra adott minden egyes szavazat “egy baloldali kormány ellen leadott szavazat, ezért mindent megteszünk azért, hogy az uniópártok vezetésével alakuljon szövetségi kormány”.

A kampányról és a jelöltekről itt olvashhat bővebben:

Kapcsolódó Senki sem látja előre, mit hoz Angela Merkel távozása Szövetségi választást tartanak ma Németországban. A közvélemény-kutatások szerint nagyon szoros lesz a verseny az elsőségért, a mérleg nyelve a középpártok, főként a liberálisok lehetnek.

The post Exit poll: fej-fej mellett a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták Németországban first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

Unalmas vakációnak indult, kamaszkora legvadabb nyara lett belőle

2021, szeptember 26 - 18:31

François Ozon egy iparos megbízhatóságával szállítja egy-két évente a markáns saját hangról tanúskodó filmjeit azóta, hogy a 8 nő és A medence a 21. századi francia film egyik legfontosabb rendezőjévé tette. Az iparos jelző az ő esetében nem ellentmondás, hiszen tényleg elképesztő tempóban termel, viszont az ő filmjei kivétel nélkül szerzői filmek. Igazán nem lehet a most 53 éves rendezőt azzal vádolni, hogy mindig ugyanazt a filmet csinálná meg, hiszen elég sok műfajba belekóstolt már, a thrillertől a szerelmi történeten át a pszichológiai drámáig, de igen gyakran visszatalál a kamaszkor és a szexualitás kérdéseihez, talán az sem véletlen, hogy az utolsó, igazán komoly visszhangot kiváltó filmjei is ide lyukadtak ki (A házban, 2012, és valójában még az egy évvel későbbi Fiatal és gyönyörűre is igaz ez). Ozon most egy valódi tinédzser szerelmi történettel jelentkezik (legalábbis a magyar mozikban, hiszen az idén Cannes-ban már bemutatták az eggyel újabb filmjét is), ez a nosztalgikus című és hangvételű 85 nyara.

Ha viszont megnézzük, miről is szól a film, óhatatlanul is többször eszünkbe jut a Szólíts a neveden, az utóbbi évek egyik legnagyobb művészmozis filmsikere, olyannyira, hogy nem lehet nem párhuzamot vonni Luca Guadagnino filmje és a 85 nyara között. Mindkettő romantikus felnövéstörténet, mindkettőben különc kamaszfiú a főszereplő, aki első szerelmét egy másik férfival éli át, és mindkettő a nyolcvanas évek közepén játszódik egy álmos, de annál szebb európai kisvárosban/faluban. Mindkettőt segíti továbbá a bomba soundtrack, élvezettel simulnak bele a még mindig tomboló (bár a legutóbbi években kicsit lassuló) nyolcvanas évek-nosztalgiába, és még az egyik főszereplő zsidósága is megegyezik, sőt hangsúlyos szerepet is kap. A párhuzamok aztán itt megállnak szerencsére, de így is épp elég ahhoz, hogy a 85 nyarára eleve Ozon válaszaként tekintsünk Guadagnino filmjére.

Pedig vannak nyilvánvaló különbségek is, mindjárt az, hogy a 85 nyara egy tragikus történetet mesél el, hiszen rögtön a film elején Alexet (Félix Lefebvre) rendőrök vezetik el, és gyorsan megtudjuk, hogy a másik főszereplő, David (Benjamin Voisin) már halott. A nem lineáris történetmesélés azt sejteti, itt valamiféle rejtély és csavaros sztori lappang. A sztorit így a főszereplő narrációjában, visszatekintésként ismerjük meg: Alex unalmas nyárnak néz elébe a tengerparti városkában, ahol idősebb, kétkezi munkából élő szülei nevelik, ám egy nap viharba kerül a tengeren, és a hajójával egy nála kicsivel idősebb srác, David Gorman menti ki. Ő számos szempontból Alex ellentéte: vagány, magabiztos, a családja is tehetősebb, sőt az anyja (Valeria Bruni Tedeschi) egyenesen kötelezi Alexet, hogy barátkozzon össze a fiával. Amikor Madame Gorman segít levetkőztetni a fürdeni készülő Alexet, egy pillanatra azt is hihetjük, itt valami egészen más jellegű felnövéstörténetet látunk, de gyorsan kiderül, hogy ő csak egy furcsa modorú özvegyasszony, és Alex valójában David vonzáskörébe kerül.

Vertigo Média

David pedig tényleg az a fajta romantikus antihős, aki tornádóként dúlja szét az életét mindenkinek, akivel kapcsolatba kerül, a következményekkel nem törődik, csak a pillanat érdekli, és nem fél semmitől, még a haláltól sem. Mi vár arra a szerencsétlenre, aki pont egy ilyen alakba szeret bele? Hát pont ezt kapja a sorstól Alex is. Csakhogy a film mégsem elégszik meg annyival, hogy elbeszéljen egy ilyen történetet. A thrillert idéző szerkezet jóval többet ígér, ám nagyjából a film kétharmadánál minden fontosabb kérdésre választ kapunk, így a befejezés egyáltalán nem szól nagyot.

Ozon talán maga is soványnak találta az alapsztorit – egy 1982-es angol young adult regényből, Aidan Chambers Dance on My Grave című könyvéből vette –, és ezért nyúlt hozzá így, viszont az is tény, mindent elkövetett azért, hogy jó legyen nézni ezt a filmet. Először is 16 mm-es filmre forgatta, ezzel is segítve a kor méltó megidézését, másodszor a normandiai La Tréport varázslatos helyszín, a meredek utcácskáival és szikláival, és mindent ki is sajtol a nyolcvanas évek vizuális megjelenítéséből. Aztán ott vannak a zenék, melyek közül az In Between Days a Cure-tól annyira fontos volt a rendezőnek, hogy miatta egy évvel későbbre tette a filmet, hiszen az eredeti cím 84 nyara lett volna, ám Robert Smith nem akarta hozzájárulását adni ehhez, hiszen az In Between Days egy 85-ös szám. De a helyén van a Bananarama-sláger és a korabeli francia sikerdalok is, akárcsak a Taxi Girl-poszter Alex szobájában. Ezek közül a diszkóban játszódó, energiától szétrobbanó rész a csúcs, amit utána Ozon azzal próbál fokozni, hogy megidézi a Házibuli ikonikus jelenetét, csak a Reality helyett a Sailing szólal meg Alex fülesében Rod Stewarttól, és van más fontos különbség is, ami megelőlegezi Alex és David kapcsolatának lehetetlen mivoltát.

Az is ügyes megoldás, hogy a film vibrál ugyan az erotikus feszültségtől, Ozon mégis csínján bánik a direkt szexualitással, így meglepően elegánsan lép túl a film egyetlen ágyjelenetén is. És tulajdonképpen nem is lenne itt gond, ha ez a film nem akarna többnek látszódni egy nyári mozinál és felnövéstörténetnél. Csakhogy előkerülnek a film második felében látszólag komolyabb témák is, mint egy eltitkolt transzvesztita rokon, meg a szerelem mint a saját fantáziánk kivetülése másra, de elég felületesen ahhoz, hogy ne érezzük fajsúlyosnak. Ozont egyébként is láthatóan jobban érdekli az alapsztori morbiditása, ami azonban inkább csak idétlen és erőltetett, semmint katartikus, főleg így elhúzva. Van azért olyan biztos kezű rendező, hogy ez a film is bőven nézhető marad, de itt visszakanyarodhatunk a cikk elejéhez, miszerint Ozon már közel egy évtizede nem tudott kitörni a buborékjából. Ennek ismeretében nem meglepetés, hogy a 85 nyarával sem tudta (vagy inkább akarta) átlépni a saját árnyékát.

85 nyara (Été 85), 2020, 100 perc. 24.hu: 6/10

Inkei Bence további cikkei

The post Unalmas vakációnak indult, kamaszkora legvadabb nyara lett belőle first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

Orbán: Ahhoz, hogy megmaradjunk, templomépítő nemzetnek kell lennünk

2021, szeptember 26 - 18:30

A magyarok csak keresztényként maradhatnak meg és minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén.

A kormányfő az ünnepi istentiszteleten köszöntőjében úgy fogalmazott: “mi magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk”, és Szent István idején rajtunk kívül ezt még sokan elmondhatták magukról.

Szerinte azonban ma más időket élünk: nem egyre több, hanem egyre kevesebb templomépítő nemzet van Európában.

Úgy vélte: Nyugat-Európa ma a “kulturális és civilizációs talaj- és egyensúlyvesztés fázisában” van, a nagy történelmi szerep és küldetés, amit a keresztény-keresztyén európai civilizáció az elmúlt 500 évben betöltött, most gyengül és szertefoszlik, feladta a küldetéstudatát, kulturális és szellemi örökségét, egyszerűen eldobta a jövőjét.

Ilyenkor eszembe jut, hogy hányan és hányszor akartak bennünket felzárkóztatni oda, ahol ma már nem építenek templomokat, csak mecseteket

– jegyezte meg a kormányfő.

Ugyanakkor hangsúlyozta: a magyarok nem akarnak “sem letérni, sem lesodródni” arról az ösvényről, amelyen ezer éve járnak, de ez akkor lehetséges, ha belátják, hogy az államnak és az egyházi közösségeknek együtt kell működniük.

Történelmünk arra tanít, hogy a magyarok csak keresztényként maradhatnak meg. Határok közé zárt ország, de határtalan lélek: ez Magyarország. Nem csak templomépítő nemzet vagyunk, hanem, hogy megmaradjunk, templomépítő nemzetnek kell lennünk. Minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben

– jelentette ki.

Ezért – folytatta – 2010 óta Magyarországon, a Kárpát-medence magyarlakta területein 150 új magyar templomot építettek és több mint háromezer hazai és külhoni templomot megújítottak.

A miniszterelnök méltatta az új templom felépülésében vállalt szerepéért Bagdy Emőke szakpszichológust, aki a legnagyobb magánadománnyal támogatta az épület megvalósulását. Szólt Makovecz Imre építészről, aki  – mint mondta – “élete alkonyán megálmodta a templomot”, és Dósa-Papp Tamás építészről, aki folytatta és kidolgozta mestere terveit. A kormányfő méltatta helyi közösség erejét is, mert – jegyezte meg – az épület annak hírnöke is, hogy létezik Pesterzsébeten egy olyan református gyülekezet, amely hisz a saját jövőjében.

A 20. kerületi Mátyás király téren felépült templom terveinek vázlatát Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész készítette, a terveket  tanítványa, Dósa-Papp Tamás dolgozta ki. A templom alapkövét 2018-ban tették le, az építkezést 2019-ben kezdték el.

The post Orbán: Ahhoz, hogy megmaradjunk, templomépítő nemzetnek kell lennünk first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

Már 60 meccses a Győri ETO veretlenségi szériája a BL-ben

2021, szeptember 26 - 18:11

Az ötszörös győztes Győri Audi ETO KC házigazdaként 32-22-re legyőzte az orosz CSZKA Moszkvát a női kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének harmadik fordulójában, vasárnap.

Az ETO rekordot jelentő, 60 mérkőzésből álló, 2018 januárja óta tartó veretlenségi sorozattal büszkélkedhet a BL-ben, ebben az időszakban 52 győzelem és nyolc döntetlen a mérlege.

Mindkét csapat a gyors támadásokra támaszkodott, így aztán jó ideig felváltva születettek a gólok. A moszkvaiak kapuscserével próbálták megtörni a játék meneték, Ana Gros találataival ráadásul belehúztak az oroszok. Mindezek tetejébe a győriek a 19. percben elveszítették Veronika Kristiansent, mert egy büntetőnél telibe találta Polina Kaplina fejét.

Az ETO csak a jó védekezése miatt maradt meccsben, a gólok a félidő végére 17-13-ra meglépett és 17-15-tel zárta az első félórát. Térfélcsere után a CSZKA kezdett jobban, de Ambros Martín vezetőedző nem kért időt, csapata enélkül is kilábalt a hullámvölgyből. A győriek sokáig csak átlövésekből és betörésekből szerezték góljaikat, de a szélsők bevonásával és egy 7-0-s sorozattal eldőlt a meccs a hajrára.

Végeredmény – Női kézilabda Bajnokok Ligája, A csoport, 2. mérkőzés

Rosztov-Don (orosz) – FTC-Rail Cargo Hungaria 19-20 (8-11)

The post Már 60 meccses a Győri ETO veretlenségi szériája a BL-ben first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

Elton John és Jennifer Lopez is fellépett a Global Citizen 24 órás világkoncertjén

2021, szeptember 26 - 17:56

Többek között Ed Sheeran, Elton John és Jennifer Lopez is fellépett a Global Citizen 24 órás, hat kontinensről jelentkező, szombaton kezdődött világkoncertjén. A rendezvénnyel a szegénység és a klímaváltozás elleni küzdelemre akarják ráirányítani a figyelmet, továbbá szeretnék elérni, hogy világszerte jobban hozzá lehessen jutni a koronavírus elleni védőoltásokhoz – írja az MTI.

Több mint hatvan előadó, nézők tízezrei vettek részt a világ számos városában – többek között Londonban, New Yorkban és Szöulban – rendezett koncerteken, további milliók kapcsoltak az eseményről szóló közvetítésekre. A világkoncert Párizsban indult, Elton John az Eiffel-torony előtt lépett fel, miután a dél-koreai BTS fiúegyüttes koncertfelvételét lejátszották. A világ egyik legnagyobb jótékonysági rendezvényének tartott koncertet a Global Citizen karitatív szervezet hívta életre. Azon dolgoznak, hogy 2030-ra felszámolják az extrém szegénységet a világon.

A hasonló rendezvények többségével ellentétben a rendezők nem gyűjtöttek adományokat, hanem a résztvevők számával akarták bizonyítani a világ vezetőinek, hogy az emberek támogatják a bátor tetteket. A Global Citizen arra szólította fel a világ országainak kormányait, hogy

  • ültessenek egymilliárd fát,
  • szállítsanak egymilliárd adag vakcinát a legszegényebb országoknak,
  • valamint adományozzanak ételt az éhínségtől szenvedő 41 millió embernek.

New Yorkban lépett fel Jennifer Lopez, Billie Eilish és a Coldplay. Mielőtt zenélni kezdtek volna, Harry herceg és felesége, Meghan Markle lépett a színpadra. Elmondták, hogy az új koronavírus ellenei vakcinákhoz való hozzájutást “alapvető emberi jognak” kell tekinteni.
A színpadon a 68 éves Cyndi Lauper is megjelent, az afgán nők tiszteletére énekelte el egyik legnagyobb slágerét, az 1983-as Girls Just Want To Have Funt.
Párizsban játszott Ed Sheeran, a Black Eyed Peas és Stormzy, Stevie Wonder Los Angelesben zenélt. A Green Day, Kylie Minogue és Andrea Bocelli koncertfelvételen volt látható.
A produkciók közti szünetekben jelentették be a szervezetek és cégek felajánlásait.
A nézők úgy juthattak be az eseményekre, ha oltási igazolást vagy negatív Covid-tesztet mutattak fel. A jegyeket ingyen osztották ki azok között, akik regisztráltak a Global Citizen alkalmazására, és megosztották a szervezet petícióit a közösségi média oldalain.

The post Elton John és Jennifer Lopez is fellépett a Global Citizen 24 órás világkoncertjén first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott a HVG újságírója, Dezső András

2021, szeptember 26 - 17:56

Dezső András, a HVG oknyomozó újságírója kapta idén a Joseph Pulitzer-emlékdíjat, Győrffy Miklós pedig posztumusz kapta meg az elismerést – derül ki a Joseph Pulitzer-emlékdíj Alapítvány közleményéből.

A díj odaítélésnek indoklásában elhangzott, hogy Dezső András író, újságíró, a HVG munkatársa ”sok mindent tud, ami a szakmában fontos, információkat szerezni, forrásokat védeni, titkot tartani, színesen írni, vagy éppen munkatársakkal kooperálni, mindegyik fontos erény. De talán az a legfontosabb képessége, hogy amennyiben valamit a fejébe vesz, azt biztosan végigcsinálja, és azt biztosan jól csinálja végig. Kétszer nyerte el a legjobb oknyomozó újságíróknak járó Göbölyös Soma-díjat, rendszeresen publikál az alvilágról, a titkosszolgálatokról, és az olvasó nem is érti, hogy miként képes ilyen alakokhoz, kémekhez, bűnözőkhöz, rendőri vezetőkhöz közel kerülni. Mindezt valami egészen pazar kívülállósággal, rácsodálkozó bölcsészbájjal teszi, ezáltal senki nem ellenséget, ellenfelet lát benne, hanem egy olyan kezdőt, akit ki lehet okosítani, akinek el lehet mondani a tutit. Több tényfeltáró írását a nemzetközi sajtóban is szemlézték, az a fajta alaposság, ami talán a nagy angolszász újságírói teljesítményekre jellemző, itthon kevesek sajátja.”

A díj hazai történetében előszőr került sor posztumusz elismerés átadására: a Kuratórium korábbi tagjának, a 2020. április 23-án elhunyt Győrffy Miklósnak ítélte a Pulitzer-emlékdíjat. Győrffy Miklós több mint harminc éven át a Magyar Rádió munkatársa volt, ahol olyan műsorokban dolgozott, mint a Krónika, a 168 Óra, a Vasárnapi Újság, a Bagoly és a Gondolat-jel, a Magyar Televízió munkatársaként pedig olyan műsorokban volt látható, mint a Stúdió, a Hírháttér, a Napzárta, a Kincsestár vagy a Szólás szabadsága. Laudációjában pályatársa, közeli barátja, kollégája Rangos Katalin méltatta. A kurátor hangsúlyozta: „Semmi sem szomorúbb, mint posztumusz díjat átadni Győrffy Miklós életművéért. És senki sem érdemelné meg inkább nála.”

A Pulitzer-emlékdíjat 1989-ben a magyar származású Paul A. Fábry és a Magyar Hitelbank Rt. alapította a nyomtatott és az elektronikus sajtó képviselő számára Joseph Pulitzer magyar származású amerikai sajtómágnás családjának kizárólagos engedélyével. A kuratórium elnöke Kepes András, jelenlegi tagjai Bárándy Péter, Brückner Gergely, Javorniczky István, Martin József és Rangos Katalin.

The post Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott a HVG újságírója, Dezső András first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

Tejpazarlással indult a rajongás betiltása Kínában

2021, szeptember 26 - 17:02

Szeptember elején a Kínai Sajtó és Publikációs Adminisztrációs Főhivatal bejelentette: a tizennyolc év alattiak közt elburjánzott a videójáték-függőség, így korlátozásokat vezetnek be. Pénteken, hétvégén és ünnepnapokon maximum egy órát ülhetnek le a számítógépek és konzolok elé a fiatalok, tehetik mindezt este 8 és 9 között. Hogy a döntést maguk az érintettek miként fogadták, a kínai állam szemszögéből lényegtelen, hiszen ennél már extrémebb korlátozást is meghoztak pár nappal korábban: augusztus 27-én jelentették be, hogy az egészségtelen sztárkultusz ellen küzdelemre van szükség, így gyakorlatilag betiltják a rajongást.

De miért van erre szükség, hogyan lehetséges a kivitelezése, és mit nyer ezzel maga az állam?

Weibo és tejpazarlás

A rajongói kultúra nem újkeletű dolog, de a 2000-es évek elejétől kezdődően óriási változáson esett át Kínában, mióta – az internet megjelenésével – személyes összejövetelekre, közös eszmecserékre már nem volt feltétlen szükség. Ma pedig odáig jutottak, hogy sokszor kaotikus harcok jellemzik a rajongói csoportok tagjait, akik nem restek egymással ölre menni az online térben. Tevékenységük pedig adott esetben a teljes szabadidejüket kitöltheti.

Valódi táptalajt a Weibo nevű közösségi oldal ad mindennek, amivel a kínai médiahatóságnak rengeteg problémája van. A Weibo nem sok mindenben különbözik a Facebooktól vagy az Instagramtól, de míg utóbbi kettőnél egyoldalú a sztár-rajongó viszony, addig a kínai platformon ez már más szintre emelkedett az elmúlt években: túl közel hozta egymáshoz a rajongót és a rajongott sztárt, lebontva a köztük lévő falakat.

A médiahatóság kampányt indított a net megtisztítására, méghozzá egy „tejpazarlási” ügy nyomán. Egy tehetségkutató műsorban ugyanis arra biztatták a nézőket, vegyenek tejet, a palack kupakjában lévő QR-kódot olvassák be, amivel támogathatják kedvenc sztárjaikat. A Weibót elöntötték a videók, melyekben emberek tejesüvegeket nyitnak ki, tartalmukat beleöntik a vécébe. A műsort a kínai médiahatóság nyomban leszedte a képernyőkről, miután több mint 200 ezer üveg tejet pazaroltak el a felhasználók.

Önmagában a tejpazarlós akció nem lett volna elegendő ok az új korlátozások bevezetésére, de katalizátora lehetett annak, hogy a hatóságok jobban kezdtek figyelni a sztárkultusz megváltozására. Sokkal nagyobb problémát jelentett a kínai államnak, hogy megbirkózzanak Gong Yuwen személyével. Az ő története a teljes kínai sajtót bejárta 2017 környékén: az akkor tizennyolc éves tanuló otthagyta az iskolát, hogy a Sanghaj-Hungcsiaói reptérnél verjen sátrat. Egy célja volt: hírességek felbukkanását várta, hogy közös képet, aláírást szerezzen tőlük a terminálok környékén.

Ő nem hitt abban, hogy csak egyetlen sztárért lehet csak rajongani. Mindenkire vadászott.

Egyre több fotója kezdett keringeni a kínai közösségi oldalakon, ahol a fiatalok azt láthatták, Yuwen sztárokkal találkozik, mert igazi szuperrajongóként követi őket, pózol velük, gyakorlatilag nem bújhatnak el előle. Hamar kilövési engedélyt adott a fiatalemberre a vezetés: a kínai közmédia romló tanulmányi eredményeiről, munkanélküliségéről kezdett híreket gyártani, negatív példaként beállítva őt a fiatalok szemében. Az egyre csak növekvő rajongói kultuszt vele igyekeztek először megfékezni. A Gong Yuwen ellen indított hadjáratot a főszereplő egyetlen okból viselte nehezen: addig ő üldözte a celebeket, onnantól belőle lett üldözött. Ezzel párhuzamosan nem tett rosszat a szórakoztatóiparnak a lány: az általa körberajongott celebek filmjei népszerűbbé váltak a mozipénztáraknál és a streaming-szolgáltatóknál.

Yuwen bekapcsolt egy gombot az erre fogékony rajongókon: több olyan eset is napvilágot látott akkoriban, hogy egyesek népszerű kínai színészek, popsztárok nyomába eredtek, szállodai szobákba követték őket, így kimerítve a zaklatás fogalmát. Wang Yibo neves popsztárnak számít Kínában, ő korábban úgy fogalmazott, gyakorlatilag bármerre is menjen az országon belül, valakik biztos a nyomában lesznek. Jackson Wang hongkongi rapper kapcsán pedig már odáig fajult a dolog, hogy a lakcímét is kiszivárogtatták.

Egyre hangosabb kampányba kezdett az állam, hogy ideje megfékezni a rögeszmés hírességkövetőket, akiket Kínában csak „szaszengként” emlegetnek.

Az ilyen típusú rajongás két okból káros a hatóságok megítélése szerint:

  1. A legtöbb rajongói klubnak fiatal követői vannak, akik képesek anyagilag támogatni kedvenceiket.
  2. Az érzelmi tőkén túlmutat valami, ami még nagyobb aggodalomra adhat okot: a rajongók jelentős hatást tudnak gyakorolni a társadalom bizonyos szegmenseire.

A Szöuli Nemzeti Egyetem egyik professzora, Kim Rando 2020-ban hívta fel a figyelmet egy új típusú rajongó megszületésére, aki veszélyesebb annál, minthogy csak követ egy sztárt: az angol fan (rajongó) és consumer (fogyasztó) szavakból megalkotta a „fansumer” kifejezést. Szerinte az ilyen rajongó már nemcsak követi a celebet, szelfizik vele, megvásárolja a termékét, de a marketingjére is jelentős nyomást gyakorolhat.

Egy szóval: erejük, befolyásuk akkorára nőhet, hogy márkákat, együttműködéseket képesek ellehetetleníteni – ahogy az 2020-ban már többször is megtörtént. A kínai fikciós irodalomban például felhasználtak két híres színészt, Xiao Zhant és a már fentebb említett Wang Yibót, és a kapcsolatukat szerelmi viszonyként ábrázolták több olyan novellában, amit rajongók írtak. Xiao követői ezt nem díjazták, a szerzők ellen pedig agresszív kampányba kezdtek. A kínai LMBTQ-közösségnek pedig ez volt bicskanyitogató, aktivista szervezetek bojkottálni kezdték Xiaót (aki semmiről nem tehetett az ügyben), az általa reklámozott márkákat, szponzorcégeket arra kényszerítve, fejezzék be az együttműködéseiket a színésszel – amit kénytelenek voltak megtenni. Még egy ügy adott végső löketet a törvény meghozásához: a popsztár Kris Wu esete, akit a pekingi rendőrség nemi erőszak vádjával tartóztatott le július legvégén. Később több nő jelentkezett a hatóságoknál, hogy a popsztár velük is erőszakoskodott. Wu rajongói nekik sem hittek, áldozathibáztatásba kezdtek, többen pedig azt vetették fel, inkább ők mennek majd börtönbe a celeb helyett.

A pekingi rendőrőrs előtt gyülekeztek nagy számban, énekeltek az előzetesben lévő Wunak. A sztárhoz köthető rajongói csoportok nagy részét még aznap lekapcsolták az interneten.

Így működik belülről egy kínai rajongói oldal

Kínában ilyen a szervezett keretek között működő rajongás: létezik millió online rajongói csoport, ezek főként a Weibón vagy a nagyon hasonló Tencent nevű platformon szerveződnek. A csoportoknak általában van egy főadminja, vezetője, aki különböző feladatokkal látja el a tagokat. Ilyen feladat lehet például, hogy lájkolják a rajongói csoport bálványának közösségi posztjait, zenéit, filmjeit pontozzák maximumra az IMDb-n, Spotifyon, osszák meg a bejegyzéseit minél többen. Magyarán: cselekvésre ösztönzik a tagokat, függetlenül attól, melyik korcsoporthoz tartoznak.

Edward Berthelot / Getty Images

Ezen túlmutat, amikor álhírekkel tömik tele a platformokat. Kínán kívülre is elért az az eset, amikor a már fentebb is említett Wu rajongói híresztelni kezdték, hogy az énekes legfrissebb albuma még Ariana Grande új dalát is lenyomta az iTunes toplistáján. Az énekesnő ügynöke, Scooter Braun azonnal reagált a helyzetre, úgy vélte, internetes botokkal tornászták fel a kínai zenész albumát annak rajongói, ami nem számít valódi megtekintésnek. A Variety később kiderítette, valóban csalással növelték a Wu-fanok az album hallgatottságát, így az ebből kapott adatokat levonták a toplistán kapott számokból.

Utólag kiderült, rajongói a VPN-nel trükköztek (a kínai IP-címeket amerikaira állították át, mintha az USA-ból hallgatnák ennyien Wut), így megpróbálva kijátszani az amerikai rendszert, egyúttal a tengerentúlon is népszerűsíteni őt. Eljárás indult ellenük csalás vádjával.

Egy 2020-as kutatás szerint óriási hatással vannak ezek a csoportosulások a kínai gazdaságra: 2019-ben csaknem 620 milliárd dollár jüannak megfelelő bevételt generáltak, előrejelzések alapján 2023-ig ez az összeg csak emelkedni fog.

Mit tilt meg az állam? És mitől fél?

A kibertér-felügyelet már júniusban vészharangot kongatott, mondván, a rajongói csoportok egymással való harca, a hamis pletykák terjesztése egyes sztárokról már az online ökoszisztéma megzavarását jelentik, ez ellen kötelező fellépni.

Közleményükben úgy fogalmaztak, a fiatalok mentális és fizikai egészségére veszéllyel lehet a rajongói kultusz.

Tíz pontban fogalmazták meg, hogy milyen tevékenységeket tiltanak majd be, a többi között ezek is szerepeltek ebben:

  • Kiskorúak többé nem küldhetnek semmilyen adományt, pénzt a bálványaiknak.
  • Nem lehet majd rangsorolni népszerűségük alapján a sztárokat, csakis szakmai értékelések számítanak.
  • A celebeket alapos vizsgálat után lehet televízióban szerepeltetni: ez politikai és kulturális műveltséghez kötött.
  • A sztárok díjazását is át kell dolgozni: nem szabad túlfizetni őket.
  • A feminin jegyekkel rendelkező férfiakat eltávolították a tévéből, mert az elférfiatlanodás tendenciáját figyelték meg, ami hosszú távon gondot okozhat a társadalomban.

Ám a legtöbb tanulmány, amely a rajongókultusz változásával foglalkozik, inkább azt vizsgálja, milyen formában oldódnak fel a társadalmi határok rajongó és rajongott között. Ha ez normális keretek között zajlik (például valaki nem követi a lakásáig a celebet), szankciókat nem lehet hozni, kizárólag akkor, ha kóros viselkedés jelei mutatkoznak.

A kínai államot azonban feltehetőleg más tényezők is aggasztják. Kerry Allen amerikai médiaelemző (akinek egyik kutatási szakterülete a kínai média) februárban hívta fel a figyelmet a pekingi vezetés egy másfajta aggodalmára, miszerint a kínai állam retteg a fiatalok erejétől, amit képesek mozgósítani kedvenc sztárjaik érdekében, illetve riválisaik ellenében. Nem ritka, hogy több ezer dollárt összegyűjtenek csak arra, hogy példaképeiket a Time Square óriásplakátjaira juttassák. Elképzelhető, hogy egy rájuk kedvezőtlenül ható döntés ellen felemelhetik a szavukat – ha mindezt hírességek is megtámogatják saját rajongói bázisukkal, kényelmetlen helyzet állhat elő.

Nemcsak társadalmi, de az egyén szintjén is jelentős szigorításokat hoztak: Zheng Shuang volt az első kínai híresség, akinek nyoma veszett a kínai internetről: a színésznő adócsalási ügybe keveredett, súlyos pénzbírságra ítélték korábban, az ilyesfajta tetteket pedig teljesen elítéli az állam. Az orwelli disztópiát erősítve Kína másik legnépszerűbb színésznőjét, Zhao Weit is teljesen eltüntette a médiahatóság a kínai internetről: filmjei nem láthatók egyik streaming-platformon sem, rajongói oldalait törölték. Egy közel húszéves fotó is felkapott lett róla: a japán birodalmi zászlót viselte egy divatbemutatón, ami önmagában is negatív színben tüntette őt fel. Aki pedig a neten akart róla beszélni, annak hozzászólásait, felhasználói fiókjait is törölték.

Vittorio Zunino Celotto / Getty Images A „nagyobb jót” nem lehet veszélyeztetni

Hszi Csin-ping kínai elnök hisz a személyi kultuszban, de csak abban a típusúban, amelyből ő jöhet ki győztesen. Hosszú évek óta saját imázsát építi, egyre inkább a fiatalok felé nyitva. Ennek egyik újabb állomásaként augusztusban az elnök bekerült a nemzeti tantervbe, céljai szerint így ültetve el a marxista gondolkodás magját a fiatalok fejében. A júliusi elemzések egyébként azt mutatják, hogy Csin-ping elnök hatalma csúcsán van, támogatottsága pedig a fiatalabb generációk közt is emelkedik. Állításuk szerint a „nagyobb jó” (Csin-ping szemszögéből ez a totális kontrollt jelenti, melyben a fiatalokat nem mérgezi a nyugati, kapitalista popkultúra) érdekében teszik, amit tesznek – ilyen döntést jelent a rajongói kultusz egyre komolyabb szigorítása.

Az egykori kommunista vezér, Mao Ce-tung halálával a hetvenes években ért véget a kulturális forradalom Kínában. Nem volt többé szükség az emberek magánéletének szigorú ellenőrzésére. A nyugati behatások újfajta életmódbeli változtatásokat kínáltak a kínai embereknek. Ugyan a politikai ellenőrzés maradt, de a társadalmi szabadság szélesedett. Csin-ping elnök ezt igyekszik alaposan megnyirbálni. Jean-Pierre Cabestan, a hongkongi Baptista Egyetem politológusa úgy véli, míg Mao Ce-tung idejében a kínai társadalom elszigetelt volt a Nyugattól, ma már nem ez a helyzet. Szerinte sokkal óvatosabban szabad csak beavatkozni az emberek privát szférájába, különösen a mostani X generáció lesz nehezen formálható.

Nagy ellenállásba fognak ütközni.

Ahogy a professzor fogalmaz, ugyan Csin-ping népszerűségi mutatói nem utalnak arra, hogy a fiatalok elfordulnának tőle, de a rajongás betiltása épp olyan döntés lehet, amely nyomán egy idő múlva akár fordulhat a kocka.

Feng Li / Getty Images

The post Tejpazarlással indult a rajongás betiltása Kínában first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss

Aligha készül valaha is jobb világháborús sorozat Az elit alakulatnál

2021, szeptember 26 - 17:00

Ma, amikor az egymással öldöklő versenyben álló streaming-szolgáltatók és csatornák napról napra öntik ránk a komoly költségvetéssel készülő, sztárokkal telezsúfolt tartalmakat, egyre kisebb az esélye, hogy egy sorozat igazán eseményszámba menjen. Az ezredfordulón azonban még más volt a helyzet, nem véletlen, hogy azokat az éveket tekintik a minőségi tévézés hőskorának. Akkoriban készültek ugyanis azok a sorozatok, amelyek új szintre emelték a korábban csak a mozi satnya kistestvérének tartott tévézést, és megadták a kezdő lendületet a máig felívelő pályán lévő sorozatiparnak.

Ezek közé az emblematikus alkotások közé tartozott Az elit alakulat is, amely egy deszantos század útját követte végig az amerikai kiképzőtábortól a D-napon keresztül egészen a Sasfészek bevételéig. Nem véletlen, hogy a Drót, a Maffiózók, a Mad Men és a Breaking Bad mellett Az elit alakulatot is gyakran kiáltják ki minden idők legjobb sorozatának. Az ilyen rangsorolások persze szubjektívek és tulajdonképpen értelmetlenek is, de azt nehéz volna vitatni, hogy Tom Hanks és Steven Spielberg bő tízórás alkotásánál erősebb és meghatározóbb második világháborús sorozat sem addig, sem azóta nem készült – és jó eséllyel már nem is fog. Annak, hogy ilyen maradandó popkulturális mérföldkő lett belőle, voltak gyártástörténeti, finanszírozási, időzítési és természetesen kreatív okai is, ezeket mutatjuk be cikkünkben.

HBO Nem sajnálták a pénzt

Fontos alapvetés, hogy Az elit alakulat a maga idejében minden idők legdrágább sorozata volt. A költségvetése mintegy 125 millió dollárra rúgott, amihez jött még egy 15 millió dolláros marketingköltség. Ez azt jelenti, hogy egy epizódra átlagosan több mint 12 millió dollárt költöttek, ami nemcsak 2001-ben számított horribilis összegnek, de mai szemmel is komoly büdzsé lenne. Viszonyítási alapként elég annyi, hogy napjaink legnagyobb blockbuster-sorozatai közül például a Mandalorian 15 millió dollárba került epizódonként, de a Trónok harca utolsó évadánál is hasonló számot emlegettek. Persze épp a Trónok harca-finálé sokat kritizált csatajelenetei bizonyítják: attól, hogy valami drága, még nem feltétlenül lesz jó, de Az elit alakulat esetében minden egyes elköltött dollár meglátszott a háborús összecsapások hitelességén.

A letaglózó látványvilágra előzetes garanciaként szolgált a Spielberg-Hanks produceri páros, akik pár évvel korábban mutatták be a Ryan közlegény megmentését, forradalmasítva a háborús filmek formavilágát. A duó az öt Oscar-díjat nyert film nyomán kezdett el gondolkodni egy nagyszabású sorozat ötletén, amely még mélyebbre merülhetne a normandiai partraszállást követő harcokban. Spielberg az ABC csatornától kapott ajánlatot, és Stephen E. Ambrose történész Civil katonák című művét akarta feldolgozni, akinek a D-napról írt könyve már a Ryan közlegény megmentéséhez is sorvezetőként szolgált. A második világháborúról megszállottan olvasó Hanks azonban meggyőzte, hogy inkább Ambrose egy másik történelmi bestsellerét, az 1992-es Az elit alakulatot válasszák, és ne az ABC-nek csinálják meg a sorozatot, mert ott reklámszünetekkel szakítanák meg, és amúgy is bele akarnának szólni a tartalomba. Ezt követően kezdtek el tárgyalni a magát épp a minőségi tévézés zászlóshajójaként pozícionáló HBO-val, amelyik nem egyszerűen rábólintott az ötletre, de Hanks emlékei szerint közölték velük a tárgyaláson:

Rendben, de ha már belevágtok, akkor csináljatok valami igazán nagyot!

Így jött össze a történelmi léptékű költségvetés és produkciós háttér, ami lehetővé tette Az elit alakulat mozifilmeket megszégyenítő látványvilágát.

HBO Üveggyapotból építettek erdőt

A tíz rész alatt ugyan az alakulat bejárja fél Európát, de a sorozatot szinte teljes egészében Angliában forgatták, ugyanannak a bezárt repülőgyárnak és reptérnek a területén, amelyet már a Ryan közlegény megmentéséhez is használtak. Itt állt egy díszletváros is, amelyet komplett francia, belga, holland és német városok és falvak képére fazoníroztak, attól függően, épp hol jártak a szereplők. A reptéren álló hatalmas hangároknak is jó hasznát vették, egy ilyenben vették fel többek között az egyik legemlékezetesebb epizódot is, amely a kíméletlen bastogne-i csatát elevenítette fel. Ehhez a téli Ardennek erdei viszonyait kellett rekonstruálni beltéren, ahol a katonák maguk ásta „rókalyukakban” fagyoskodva várják a német rohamot. A megfelelő látvány eléréséhez Spielbergék 250, üveggyapotból készült fát emeltek a hangárban, és hihetetlen mennyiségű műhavat használtak el. Ha már a számoknál tartunk, íme még pár adat, ami érzékelteti a produkció léptékét: Az elit alakulat forgatásáról szóló dokumentumfilmben hangzik el, hogy

  • több mint 10 ezer statisztát mozgattak,
  • 2000 amerikai és német egyenruhát,
  • valamint 1200 korabeli ruhát használtak fel jelmezként,
  • és naponta 14 ezer töltényt lőttek ki.
HBO

A harmadik rész végére több pirotechnikai eszközt használtak el, mint a Ryan közlegény megmentése teljes forgatása alatt, pedig az első epizódban még nincs is csatajelenet, hiszen jelentős részt a kiképzőtáborban játszódik. Persze a puszta számoknál fontosabb, hogy úgy komponálták meg az egész képi világot és hangzást, hogy a néző ne külső szemlélő legyen, hanem ott érezhesse magát a harcok kellős közepén.

Mintha egy dokumentumfilmes stábot ledobnánk a múltban

– idézte Remi Adefarasin, az Oscar-jelölt operatőr legfontosabb ars poeticájukat, amelyet sűrűn ismételgettek maguknak a forgatás alatt. És tényleg, a precízen komponált kézikamerás felvételeknek és az akkor még a tévézésben szokatlan térhangzásnak köszönhetően nemcsak a szereplők füle mellett süvítenek el a golyók, de a mienk mellett is. Az egyik forgatókönyvíró, John Orloff szerint a sorozat időtállóságának egyik fontos tényezőjét jelentik az efféle, úttörő technikai megoldások, amelyekhez többnyire Spielberg ragaszkodott. Ezek közé tartozik az is, hogy Az elit alakulat volt az egyik első sorozat, amelyiket szélesvásznú formátumban forgattak és vetítettek. Akkor még a tévékészülékek többsége más, a 4:3 képarányra volt kitalálva, így a legtöbb néző eleinte alul-fölül egy fekete csíkkal nézhette meg a sorozatot. Az idő és a házi technológiák rohamos fejlődése aztán persze Spielbergéket igazolta, mert a sorozat így ebből a szempontból sem vált elavulttá.

Nézze, őrnagy, ez Hollywood

Spielberg hozta a háttértudást, és ő volt az eredményeket ellenőrző „végső szem”, de amúgy nem vett részt olyan szorosan a munkálatokban, mint Hanks, aki főleg Erik Jedersennel közösen fejlesztette a sorozatot. Mindehhez nemcsak az alapművet író, és producerként is közreműködő Stephen E. Ambrose-zal konzultáltak sokat, de az Easy század még életben lévő veteránjaival, akikkel Ambrose is interjúzott a könyvéhez. Ez az „alapkutatás” többféle módon is hozzájárult Az elit alakulat hitelességéhez. Egyrészt kiderültek olyan részletek, amik Ambrose bestselleréből kimaradtak vagy épp tévesen szerepeltek benne. Kivel mi történt egy adott összecsapásban, vagy épp milyen filmet játszottak a mozik a bastogne-i ütközet idején? Millió kisebb-nagyobb adalék, ami segített az alkotóknak a nüanszok kidolgozásában.

HBO

Hanks ráadásul ragaszkodott hozzá, hogy forgatás közben megmutassák az anyagokat több veteránnak, többek között Richard Winters őrnagynak, akiről a sorozat egyik főhősét mintázták. Hanks egy nemrég készült podcastban elmondta, hogy az őrnagy észrevételei és panaszai jelentősen módosították a hozzáállásukat, és segítettek megérteni, hogy mi a lényeg, amitől semmiképp sem szabad eltérniük a sorozat készítése során. Winters ennek ellenére nem volt maradéktalanul elégedett az eredménnyel. Amikor Hanks a premier után megkérdezte tőle, mit gondol, állítólag ő azt mondta, hogy lehetett volna hitelesebb is, ő olyan 80 százalékos pontosságban reménykedett.

Nézze, őrnagy, ez Hollywood. Már akkor zseniként ünnepelnek majd minket, ha a dolgok 12 százalékát helyesen ábrázoljuk. Ennek ellenére mi olyan 17 százalékot céloztunk be!

– felelte Hanks a tőle megszokott humorral. A mostani podcastban is azt mondja, hogy a háborús filmek többségénél olyan négyszer-ötször jobban odafigyeltek a hitelességre. Ez nemcsak a történelmi konkrétumokban nyilvánul meg, de abban is, hogy kevésbé kendőzik el a háború realitását. Míg a világháborús filmekben az amerikai katonákat legtöbbször fejbe vagy szíven lövik, így azonnal lehet írni az emelkedett gyászjelentést haza a családnak, itt sokszor találkozunk a kevésbé magasztos valósággal: leszakított végtagokkal, gyomorlövéssel, hosszú agóniával és életre szóló sérülésekkel. Az egyik fő céljuk épp annak az érzékeny egyensúlynak a megtalálása volt, hogy miközben látványosan mutatják be, mégse szépítsék meg vagy tegyék menővé a háborút, ahogy az oly sokszor megtörténik. A résztvevők hősiességét is épp az ott átélt borzalmak húzzák alá igazán, és persze az, hogy hibás, felelőtlen döntéseket, sőt, akár amerikaiak által elkövetett háborús bűnöket is látunk. Hanks számára aligha jelentett többet bármiféle díj vagy visszaigazolás annál, amikor az Amerikai Filmintézet gáláján az Easy század két veteránja az összes bajtársa nevében is megköszönte neki, hogy emléket állított a tetteiknek.

Borzalmas? Zseniális!

A veteránokkal ráadásul nemcsak konzultáltak a forgatáshoz, de a velük készült beszélgetéseket rögzítették is, amiből minden epizód elejére bevágtak pár percet. Ez a dokumentum- és játékfilmet keverő megoldás merőben szokatlan volt, ami ellen a forgatókönyvírók hevesen tiltakoztak is első hallásra, merthogy szerintük hollywoodi játszadozássá fog degradálni mindent, ami utána következik. Ám kiderült, hogy ez a „szörnyű, borzalmas” ötlet nem aláaknázta a sorozatot, hanem a hitelesség egyik fő forrása lett, zsigerileg egyértelművé téve a néző számára, hogy amit látni fog, az tényleg megtörtént. Ráadásul az a húzás is bejött, hogy nem írják ki a veteránok neveit, így kezdetben fogalmunk sincs, ki kicsoda. Ám menet közben szép lassan összeáll a kép, és a háborúról mesélő idős embereket egyenként összepárosítjuk a fiatal szereplőkkel. A kezdetben bosszantó információmegvonás tehát zseniális dramaturgiai trükköt takar. Ezért is volt nagyon fontos, hogy Az elit alakulatba akkor vágtak bele, amikor még viszonylag sokan éltek a veteránok közül. Ez a személyes jelenlét fájóan hiányzik Az elit alakulat 2010-es kvázi-folytatásából, a csendes-óceáni harcokat feldolgozó The Pacific – A hős alakulatból, és bizonyára ugyanez lesz a helyzet a Hanks-Spielberg páros által nemrég bejelentett újabb minisorozattal, a Masters of The Airrel is.

Sztárok keltetője

Az elit alakulat nagy erősségei közé tartozik az elbeszélői szerkezet is. A történet fókusza egyszerre szűkre szabott és szinte lehetetlenül tág. Egyfelől egy jól meghatározott osztag történetét követjük végig, ám közben átszeljük fél Európát, és csaknem minden epizódban más szereplő kerül a középpontba. Ez eredményezi azt a különös kettősséget, hogy ugyan rettenetesen csapongó, mégsem esik szét a cselekmény, hiszen van egy egyértelmű iránya, és a megismert szereplők is rendre visszatérnek, még ha sokszor csak a háttérben is.

A sorozat egy sor, mára neves, de akkor még ismeretlen színésznek adta meg a kezdőlökést. A legevidensebb a Winters őrnagyot alakító Damien Lewis, akit azóta többek között a Homelandben, a Milliárdok nyomában című sorozatban, illetve Tarantino legutóbbi filmjében is láthattunk. De kisebb szerepekben feltűnik Michael Fassbender, James McAvoy, Simon Pegg, Jimmy Fallon, illetve Tom Hardy is, akinek ez az első jegyzett filmes szerepe. Van hova elosztani őket, hiszen összesen több mint ötszáz szereplő kap mondatokat, ami még tízórás játékidővel is rengetegnek számít. A szereplőgárda legnagyobb sztárja akkoriban egyértelműen David Schwimmer volt, aki az Easy századot kiképző alkalmatlan kapitányt játssza az első epizódban. Színészi képességeit tekintve nem rossz választás, de az ő alakítását még a mából nézve sem könnyű függetleníteni a pályáját túszul ejtő Ross figurájától. Hát még akkoriban milyen lehetett, amikor a Jóbarátok-őrület abszolút a csúcson volt.

HBO Te mit tennél?

Jó ideje érvelünk amellett, milyen időtálló a sorozat, pedig majdnem egy csapásra elavulttá vált a premier napjaiban. Az elit alakulat első két részét 2001. szeptember 9-én mutatták be az HBO-n, két napra rá pedig megtörtént 9/11, vagyis Amerika történetének legnagyobb szabású terrortámadása. A társadalmi sokk számos filmet újraértékelt, Az elit alakulattal kapcsolatban is komolyan felmerült, hogy meghatározatlan időre felfüggesszék a vetítését. Magát Hankset is kétségek gyötörték, hogy nem vált-e múltba révedővé a sorozat, vagy épp nem simul-e majd bele az idegenellenes, hazafias propagandába. Egyáltalán, mi értelme, hogy a második világháborúról beszélnek, miközben lehet, hogy épp kirobbant a harmadik világháború? – kérdezte magától. Ám félelmei alaptalannak bizonyultak, és pár hét szünet után folytatták is a sorozat vetítését.

A kritika egyből nagyon jól fogadta, azóta pedig komoly kultusza lett, és sokan évről évre újranézik, a részletgazdagságának köszönhetően mindig találva benne újdonságokat. Hanks a jubileumi podcastban azt is elmondta, hogy megszámlálhatatlan számú üzenetet kapott a világ különböző részein szolgáló katonáktól az évek során, akik azt mondják: azért nézik újra rendszeresen Az elit alakulatot, hogy emlékeztessék magukat, miért is csinálják ezt az egészet. A sorozat rámutat arra a pszichológiai tényre, hogy a magasztos eszméken és elérendő hadi célokon túl sokszor épp a bajtársak iránti felelősségérzet az, ami képessé teszi őket a feladatuk elvégzésére. Mikor Hanks azt a kérdést kapja egy interjúban, hogy mivel érvelne azoknak a fiataloknak, akik még nem látták a sorozatot, miért is érdemes rászánni az időt, mit fognak látni ebben a tíz órában, a következőt feleli:

Önmagukat fogják látni. Ha nem ez történik, akkor kudarcot vallottunk. Magukat fogják látni, merthogy minden nap meghoznak, meghozunk egy döntést arról, hogy mit kezdünk a felelősségünkkel. Hogy tudunk-e helyesen cselekedni. Mindegy, hogy ez nagyban vagy kicsiben történik

– mondja a színész, akit a fogadtatás megerősített abban, hogy átjött a közönségnek: Az elit alakulat nem egy nosztalgiafesztivál, hanem az emberi létállapot bemutatása. A sorozatban boncolgatott kérdések ugyanis univerzálisak, így mindegy, miként alakul a világ, és összekuszálódnak-e a korábban egyértelműnek tűnő világpolitikai viszonyok, végső soron örökké ugyanazokkal az emberi dilemmákkal szembesülünk. És szerinte a sorozat – túl azon, hogy bemutatja a második világháborús katonák hősiességét, esendőségeit és hibáit – végső soron ezzel a kérdéssel szembesít mindannyiunkat: „Te mit tennél?”

Jankovics Márton további cikkei

The post Aligha készül valaha is jobb világháborús sorozat Az elit alakulatnál first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Friss