FN - Címoldal

A korábban tervezett jövő hétfőnél később, kettő-hét nappal késősbb kezdődhet meg a voksolás az ellenzéki előválasztás második körében, ha lesz második kör – írja a forrásai alapján a Népszava.

A lap információi szerint a lebonyolító pártok szakemberei azért vetették fel ezt, mert késhet a szavazólapok nyomtatása, és az informatikai rendszert is át kell hangolni. Utóbbi munkát nehezíti, hogy éppen a rendszer összeomlása miatt az első fordulót két nappal meghosszabbították.

A Népszava szerint kedden hoznak döntést az ügyben az ellenzéki pártok.

A második fordulóban a legtöbb voksot szerzett három miniszterelnök-jelöltre lehet majd szavazni. Ugyanakkor – ha lesz is csúszás – a lap értesülései szerint október 23-i megemlékezésekre és a tervezett közös ellenzéki demonstrációra végleges és teljes lesz az előválasztás eredménye.

Az előválasztás első fordulója kedd este nyolc órakor zárul. Az első fordulóban vasárnap estig több mint félmillióan szavaztak.

The post Népszava: csúszhat az előválasztás második fordulója first appeared on 24.hu.

Egy eddig ismeretlen típusú rakétát lőtt ki Észak-Korea az ország keleti partján – írja a brit Guardian. A tengerbe lőtt robbanófej a japán védelmi minisztérium szerint ballisztikus rakétának tűnt.

A rakéta kilövése csaknem azzal egy időben történt, hogy Észak-Korea ENSZ nagykövete arról beszélt, hogy senki nem tagadhatja meg országa önvédelemhez való jogát, valamint fegyverei kipróbálását. Kim Song azt mondta, országa csupán önvédelemre törekszik, és ha az Egyesült Államok felhagy ellenséges politikájával, akkor készek folytatni a félbeszakadt tárgyalásokat.

A kilövés egyébként nem jelentett veszélyt Dél-Koreára nézve, vagy a térségben állomásozó amerikai flottára sem. Ugyanakkor Kim Dzsong Un diktátor által vezetett Észak-Korea szeptemberben már több rakétaindítást hajtott végre, amit Japán és Dél-Korea is elítélt.

The post Ismeretlen típusú rakétát lőtt ki Észak-Korea first appeared on 24.hu.

Készenlétbe helyezte a brit kormány a hadsereg üzemanyag-szállító tartálykocsik vezetésére kiképzett tagjait az üzemanyag-kiskereskedelemben támadt súlyos ellátási problémák enyhítésére.

Kwasi Kwarteng, az üzleti ügyek minisztere hétfő éjjel bejelentette: a fegyveres erők tartályautó-vezetői korlátozott számban készen állnak arra, hogy szükség esetén bekapcsolódjanak a polgári üzemanyag-fuvarozásba az ellátási hálózat stabilizálása végett, írja az MTI.

Grant Shapps közlekedési miniszter ugyancsak hétfő éjjel bejelentette azt is, hogy a veszélyes áruk közúti fuvarozására jogosító, de a következő hetekben lejáró vezetői engedélyek érvényességét kormány automatikusan 2022. január 31-ig meghosszabbítja, vagyis az ilyen jogosítványok birtokosainak nem kell otthagyniuk munkájukat, hogy az ötévenként kötelező továbbképzésen részt vegyenek. Az intézkedés az év végéig lejáró veszélyesáru-fuvarozói jogosítványokra terjed ki.

A kialakult ellátási fennakadások előzményeként a múlt héten országszerte pánikszerű üzemanyag-felvásárlási roham kezdődött Nagy-Britanniában, miután több nagy forgalmazó bejelentette, hogy kénytelen töltőállomásokat bezárni a krónikus sofőrhiány okozta logisztikai fennakadások miatt.

Hétfőn sok országrészben már alig lehetett üzemanyaghoz jutni, és mindenhol hosszú autósorok kígyóztak a benzinkutak előtt. A legsúlyosabb ellátási fennakadások Londonban keletkeztek: a brit fővárosban a sajtó által idézett iparági források szerint a benzinkutak 90 százaléka kifogyott az üzemanyagból, miután a kereslet a megszokott szint hatszorosára ugrott.

A brit kormány bejelentette, hogy egy időre enyhíti a külföldi kamionsofőrök vízumszabályait a lakossági élelmiszer- és üzemanyag-ellátásban támadt fennakadások enyhítése végett.

A szakmai érdekképviseleti szervezetek azonban teljesen elégtelennek minősítették a kormányzati intézkedést, közölve: számításaik szerint a brit áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik, elsősorban azért, mert a brit EU-tagság tavalyi megszűnése (Brexit) óta rengeteg uniós munkavállaló távozott Nagy-Britanniából.

The post Két újabb rendkívüli lépés a brit vezetéstől, mert nincs elég üzemanyag a benzinkutakon és élelmiszer a boltokban first appeared on 24.hu.

A legtöbb helyen felhősen indul a nap, majd szakadozni, gomolyosodni kezd a felhőzet, így főleg délután lesznek hosszabb napos időszakok – írja a Kiderül.

Az előrejelzés szerint délelőtt még szórványosan, majd a nap második felében inkább már csak helyenként lehet eső, zápor. A Dunántúlon megélénkül, néhol megerősödik az északi szél.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 25 fok között várható. Késő estére 10 és 17 fok közé hűl le a levegő.

The post Kedden is tart az indián nyár, de esernyőre is szükség lehet first appeared on 24.hu.

A Revolut Magyarországon is elkezdte használni európai banki engedélyét, tehát minden magyarországi ügyfél ingyen átválthat a Revolut Bank szolgáltatásra, ami már az EU-ban kötelező betétbiztosítási rendszerrel garantálja a betétek biztonságát, 100 000 euróig (~36 millió forint).

Váltás esetén az új Revolut Bank-számla probléma nélkül együttműködik a meglévő Revolut Payments-számlával, így minden korábbi funkció változatlanul használható marad. A jelenleg használt Revolut Payments-számla minden esetben változatlanul megmarad, de a rendszer a pénzt automatikusan átutalja a Revolut Bank-számlára, ahol a már említett betétbiztosítási rendszer védi, ugyanakkor azt tudni kell, hogy ez a számla kamatot nem termelő látra szóló betét.

Ezt a bannert kell keresni a Revolut alkalmazásban.

Az átállás elméletileg mindössze pár percet vesz igénybe, és a jövőben lehetőség lesz előfizetni a Revolut Bank különböző – egyelőre itthon még nem elérhető – szolgáltatásaira.

A Revolut az alapítása óta csaknem egymilliárd dollárnyi befektetést gyűjtött, értékét legutóbb 33 milliárd dollárra becsülték. Alig öt év alatt a szolgáltatás több mint 16 millió ügyfélre tett szert, majd 2020-ban Lengyelországban és Litvániában is elindította saját bankját, és mindkét országban hiteltermékeket kezdett kínálni. A megszerzett banki engedélye lehetővé teszi a Revolut Bank számára, hogy korlátozott banki szolgáltatásokat nyújtson a Revolut alkalmazáson keresztül, más, a Revolut-csoport által kínált pénzügyi szolgáltatással és termékkel együtt.

Itthon már mint 500 ezer ügyfél használja a Revolut szolgáltatásait, és Magyarország a világ 14. országa, ahol a társaság elérhetővé tette a Revolut Bank szolgáltatást.

A Revoluttal pontosan látható, hogy mennyi pénz ment el havonta olyan dolgokra, mint például az éttermi fogyasztás, vagy a bevásárlás. Beállítható havi kiadási költségkeret ezekhez a kategóriákhoz, a szolgáltatás alkalmazásában egységes felületen kezelhetők az előfizetéses szolgáltatások díjai, azonnal küldhető és kérhető pénz a barátoktól, a kártyás fizetések összegének felkerekítésével pedig pénzt tehető félre apránként. A Revolut ügyfelek emellett rejtett díjak nélkül is globálisan költhetnek és utalhatnak pénzt, az alkalmazásban 30 pénznemet tarthatnak és válthatnak, valamint azonnal pénzt küldhetnek barátaiknak és családtagjaiknak.

Birkás Péter további cikkei Nem követemSzerzőim

• Videón, ahogy egy holló szabotálja a Google drónját
• Már idén láthatjuk a Tiger King folytatását
• Már be is jelentették a Vaják harmadik évadát

The post Itthon is elindult a Revolut Bank, ami már betétbiztosítást is kínál first appeared on 24.hu.

A várakozásoknak megfelelően az utóbbi idők legszorosabb választását tartották vasárnap Németországban. A kisebbik kormánypárt, a szociáldemokrata SPD mindössze 1,6 százalékponttal kapott több voksot – a szavazatok 25,7 százalékát –, mint a története legrosszabb eredményét elérő kereszténydemokrata pártszövetség, a CDU/CSU.

Mindkét párt kancellárjelöltje, Olaf Scholz és Armin Laschet is arról beszélt az urnazárást követően, hogy kormányt kíván alakítani a harmadik és a negyedik legtöbb szavazatot kapó párttal, vagyis a Zöldekkel és a piacpárti FDP-vel. A zöld párt a párt történetének legjobb eredményét elérve – még ha az a korábbi várakozásukhoz képest csalódást is keltett – a voksok 15 százalékát kapta, az FDP 11,5 százalékot.

A négy évvel ezelőtti legerősebb ellenzéki párt, a szélsőjobbos AfD valamelyest meggyengült – több mint két százalékponttal kapott most kevesebbet –, ugyanakkor két keletnémet tartományban, Szászországban és Türingiában is a legerősebb párttá vált.

A volt NDK-s tartományok másik erős pártja a nagy reményekkel induló szélsőbalos Linke, melyet potenciális kormánypártnak neveztek a következő ciklusra, komoly veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni. Nem is beszélve arról, hogy szóba sem kerülhet a választás előtti baloldali álom, egy hárompárti: SPD-Zöldek-Linke koalíció. A szélsőbaloldalt végül az mentette meg a teljes bukástól, hogy három egyéni jelöltjüknek sikerült győznie, így pedig 39 képviselőjük is ott lehet a parlamentben. A német választási törvénynek ugyanis van egy olyan pontja, miszerint, ha egy párt legalább három egyéni körzetben nyer, akkor rájuk az öt parlamenti százalékos küszöb nem vonatkozik, és szavazatarányos képviseletük lehet a Bundestagban.

Egy képviselőt ad a Dél-Schleswig Választói Egyesület, a frízek és a dán kisebbség pártja, amely hatvan év után indult el szövetségi választáson, és mivel kisebbségi pártként nem vonatkozik rá a bejutási küszöb, 50 ezer szavazattal is szereztek egy mandátumot.

Ezzel a II. világháborút követő legnagyobb létszámú Bundestagja ül majd össze, a jelenlegi számítások szerint 735 képviselővel. Az eddigi rekord éppen az előző választásokon jött össze, 709 honatyával. A Bundestagnak nincs fix képviselői száma, ezt az előbb említett klauzula éppúgy befolyásolhatja, mint a pártok támogatottságának aránya. A választóknak két szavazatuk van, az egyiket az egyéni körzetük egyik jelöltjére adják le, a másikat pártlistára. 299 egyéni körzet van, de ez nem torzítja a parlamenti mandátumok elosztását, mert minden párt annyi képviselői helyet kap az egyéni győztesek mellett, amennyi a szavazati arányokból rá esik.

Az egyéni körzetekben hagyományosan erős a CDU/CSU, de most csaknem 90 képviselői hellyel kevesebbet nyert el, mint 2017-ben. Köztük olyanok is elveszítették a direkt mandátumukat, mint

• a kancellári hivatal vezetője, a párt hesseni csúcsjelöltje, Helge Braun;
• a gazdasági miniszter Peter Altmaier is kikapott szászországi körzetében, méghozzá a külügyminiszter, SPD-s Heiko Maastól (négy évvel ezelőtt pont fordítva történt);
• a védelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer is veszített, ő volt a CDU Merkel által is támogatott előző elnöke, aki aztán csúfosan elbukott;
• az agrárminiszter Julia Klöckner is alulmaradt Rajna-vidék-Pfalzban;
• a mecklenburg-vorpommerni csúcsjelölt, a négy éve, 24 évesen még győzedelmeskedő Philipp Amthor szintén nem a körzetéből kerül a Bundestagba.

Az SPD ezzel szemben 62 egyéni körzettel szerzett többet az előző választáshoz képest.

Ugyanakkor a CDU/CSU így is magasan a legtöbb egyéni körzetet nyerte meg, 143-at, míg az SPD és a Zöldek közösen is csak 137-et. Sokat jelentett, hogy Bajorországban a CSU szinte az összes egyéni körzetet elvitte, még ha 7 százalékpontot ők is gyengültek 2017-hez képest.

Az arányosítás miatt összességében 53 szociáldemokrata képviselővel lesz több, zöldből 51-gyel, liberálisból 12-vel. A CDU 50 képviselői helyet veszített, a Linke 30-at, az AfD 11-et.

Legalábbis a jelenlegi állás szerint, hiszen hivatalos végeredmény csak október közepére várható.

Változás változás nélkül

A kormányalakítás Németországban általában 5-6 hetet vesz igénybe, legutóbb viszont öt és fél hónapig tartott. Ezúttal sem kizárt, hogy csak karácsonyra lesz új kormány, és addigra tényleg nyugdíjba vonulhat az addig ügyvivő kancellárként tevékenykedő Angela Merkel, aki 16 év után távozik a kancellári székből.

A két legnagyobb párt csúcsjelöltje vasárnap este egyaránt azt ígérte, hogy karácsonyra összehozzák maguk mögé a szükséges többséget. A két párt közötti különbség annyira minimális, hogy a kormányalakításra nagyjából ugyanakkora esélyük van. Csakhogy ez jelenleg kevéssé rajtuk múlik, sokkal inkább a két középpárton, a Zöldeken és az FDP-n, hiszen mindkettő szükséges ahhoz, hogy vagy az SPD, vagy a CDU/CSU többségi kormányt alakíthasson. Arra, hogy hárompárti koalíció jöjjön létre, az ötvenes évek óta nem volt példa. Noha ez valamiféle politikai változást sejtet, ám a három pártnak csak úgy sikerülhet megegyeznie, ha centrumpolitikát folytatnak, akárcsak korábban Merkel (egy újabb nagykoalíció pedig nyilvánvalóan nem hozna eget rengető változást a mostanihoz képest, mégha a szocdemeknek adnák is a kancellárt). Ez akkor is így van, ha vasárnap este Scholz úgy nyilatkozott, az eredmény azt mutatja, az emberek változást akarnak – ami elég fura kijelentés az eddigi alkancellártól, pénzügyminisztertől –, Laschet pedig a „jövő szövetségét” említette.

Nagykoalíció vélhetően nem lesz, mert az SPD és a CDU/CSU is belefáradt az elmúlt évek közös kormányzásába, bár teljesen az sem kizárható, hogy bevennék maguk mellé a Zöldeket vagy az FDP-t is.

A karácsonyi céldátum betartása azért kétséges, mert ezúttal szinte biztosan nem két, hanem három pártnak kell megegyeznie. Legutóbb például azért is tartottak olyan sokáig a koalíciós tárgyalások, mert több heti tárgyalás után a liberálisok váratlanul kihátráltak, és úgy döntöttek, mégsem akarnak részt venni egy CDU-Zöldek-FDP együttműködésben.

Getty Images Armin Laschet, Olaf Scholz és Annalena Baerbock

Scholz, Laschet és a Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock is – amellett, hogy változást emlegettek a kampányban – a merkeli út folytatójaként próbálták beállítani magukat. Ez végül Scholznak sikerült leginkább, Laschet – aki pártját a merkeli centrumpolitizálástól kicsit jobbra fordította – talán épp emiatt veszített, már az alapvető népszerűségi deficitjén túl, amin azért lehetett volna valamit javítani, ha nem hibázik több alkalommal is a kampány alatt.

Az eredményekből kitűnik, hogy a német választópolgárok már nem ragaszkodnak annyira egy bizonyos párthoz, mint az a világháború óta általános tendencia volt, és ezt igazolja az is, hogy az elmúlt négy hónapban 10 százalékos kilengéseket mutatott a választás első három helyezettjének támogatottsága.

Változást jelent az is, hogy a fiatal választók pártjai lesznek a tárgyalások legfontosabb szereplői, vagyis a Zöldek és a liberálisok. A Zöldek politikailag kevésbé állnak távol a két nagy párttól, klímavédelmi célokat könnyebben el tudnak fogadtatni a többi párttal – ahogy Baerbock mellett a másik társelnökük, Robert Habeck alkancellárságát is – az FDP viszont egyértelműen közelebbi viszonyban van a kereszténydemokratákkal, mint a szocdemekkel. Erről beszélt vasárnap, de már korábban is az FDP elnöke, a pénzügyminiszterségre apelláló Christian Lindner is.

A három párt megállapodása főleg a Zöldek és a FDP közötti elvi különbségek miatt húzódhat el. Lindner vasárnap arról is beszélt, hogy jelenleg nem is a győztes dönti el, kivel akarna kormányozni, hanem nekik és a Zöldeknek kell először tárgyalóasztalhoz ülni, csak azután jöhet annak a kérdésnek a tisztázása, ők ketten melyik nagypárttal képzelik el a kormányzást.

Egy, a pártok színei alapján (piros: SPD, sárga: FDP, zöld: Zöldek) elnevezett közlekedési lámpa-koalíció elméletben a legesélyesebb: az SPD nyert, így hagyományosan nekik lenne először lehetőségük megpróbálni összehozni a parlamenti többséget.

De a Jamaika-koalíciónak ugyanígy van esélye, ez a zöldek és a liberálisok mellett a CDU/CSU-t (fekete) jelentené. Mert bár igaz, hogy a CDU csak második lett a választáson, az FDP-hez közelebb áll. Laschet jelenleg még Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, ott is az FDP-vel közös koalíciót vezet, és Lindner is idevalósi. Scholz kezéből ráadásul kikerült az a kártya, amivel a Linkével és a Zöldekkel közös kormánnyal „fenyegethetne”. Igaz, a CDU egyik legerősebb mondása a kampány alatt éppen az volt, hogy azért kell rájuk szavazni, nehogy hatalomra kerüljön a NATO-ellenes, az oroszokkal barátságosabb Linkével közös koalíció.

The post Csak a választásnak van vége Németországban, a verseny még tart first appeared on 24.hu.

A későbbi II. András magyar király 1203-ban kötött házasságot Merániai Gertrúddal, akit később a közvélemény Imre király és András közt kitört belviszályért, majd a gyermek III. László király haláláért is felelőssé tett. András 1205-ös trónra lépése után aztán az új királyné és alattvalói viszonya még inkább elmérgesedett – írja a Rubicon.hu.

Gertrúd ugyanis többre vágyott udvara igazgatásánál és öt gyermeke nevelésénél. Befolyása nyomán András elképesztő pénzszórásba kezdett, aminek kedvezményezettjei rendre a királyné külföldi kegyencei, illetve a Magyarországra menekülő Meráni hercegi család tagjai voltak.

Az uralkodó egész vármegyéket, kulcsfontosságú tisztségeket ajándékozott az „idegeneknek”, így például Gertrúd öccse, Bertold prépostból előbb kalocsai érsek lett, majd az erdélyi vajdaságot is megkapta. Nem meglepő tehát, hogy az „új berendezkedés” rövid időn belül kiváltotta az elhanyagolt országnagyok felháborodását. Miután pedig panaszaik süket fülekre találtak – abban bízva, hogy így sikerül véget vetni az adományozásoknak –, elhatározták, hogy megölik a királynét.

A trón is veszélyben

Az 1213 során szerveződő összeesküvés méretéről és résztvevőiről sajnos nincsenek biztos információink, ugyanígy azt sem tudjuk pontosan, hogy a pilisi erdőben kik hajtották végre a nevezetes merényletet. A későbbi beszámolók, Katona József drámája és Erkel Ferenc operája nyomán persze óhatatlanul Bánk szlavóniai bán és nádor neve juthat az eszünkbe, ám az ő bűnrészességére sincsen konkrét bizonyíték.

Wikipedia II. András ábrázolása a Thuróczi-krónikában

A gyilkosság megtervezésében vélhetően Bánk aktívan részt vett, mellette pedig a Kacsics nembeli Simon bán, Péter csanádi ispán, de esetleg még János esztergomi érsek is –ő írta Katona darabjában azt a kétértelmű mondatot, hogy az összeesküvőknek „a királynőt megölni nem kell félniük” – a fő szervezők között volt. Azt a feltételezést, miszerint a fent nevezett méltóságok mindegyike kapcsolódott a merénylethez, elsősorban az ügy utóélete támasztja alá, vagyis, hogy a kivégzett Péter ispánon kívül a többi vádlottnak nem esett bántódása.

Ezt a szokatlan eljárást csakis az indokolhatta, hogy – a főurak egységes fellépése miatt – András felesége halála után úgy érezte, trónja is végveszélyben forog.

Többen támadták

A gyilkosság előzményéről tehát nincsenek pontos információink, azt azonban tudjuk, hogy 1213. szeptember 28-án Gertrudis királyné ünnepséget tartott Pilisszentkereszten a Magyarországra látogató VI. Lipót osztrák herceg (ur. 1198-1230) tiszteletére, melyen Péter ispán, Simon bán és vélhetően Bánk bán is részt vett. Ez a fogadás aztán több szempontból is kiváló alkalmat biztosított a merénylethez: egyfelől azért, mert a gyűlölt királyné várától és testőrségétől egyaránt távol került, másfelől pedig azért, mert a férj, II. András király ebben az időszakban éppen Halicsban háborúzott. A nemes urak a gyilkosságot feltehetően a pilisi hegyekben hajtották végre:

először tőrbe csalták a gyanútlan Gertrúis fogatát, az erdő mélyén pedig végeztek a királynéval, és lemészárolták a kíséret jelentős részét.

Állítólag maga Lipót herceg is csak a szerencsének köszönhette, hogy túlélte a támadást. Gertrúdra valószínűleg a később kivégzett Péter ispán mérte a halálos csapást, de a gyűlölt asszony testét később a többiek is össze-vissza vagdosták.

A merénylet politikai téren azonban nem hozott nagy változást. Az uralkodói hatalom gyengesége folytán András gyakorlatilag büntetlenül hagyta felesége meggyilkolását, és egészen 1228-ig kellett arra várni, hogy Béla herceg, a trónörökös – szimbolikus intézkedésekkel, például birtokelkobzásokkal – megbosszulja édesanyja halálát.

The post Ezért ölték meg a királynét a Pilisben first appeared on 24.hu.

Regnum Marianum, azaz Mária országaként említették a katolikus Magyarországot, és így nevezte el magát a Prohászka Ottokár tanítványaiból álló közösség, amely Külső-Erzsébetváros pasztoriális feladatának ellátását tűzték ki célul a XX. század elején.

Regnum Marianum

Tevékenységük középpontjában szegény sorsú gyermekek hitoktatása és katolikus szellemben való nevelése állt, és tevékeny szerepet vállaltak a kibontakozó magyar cserkészmozgalomban is. A közösség templomának helyét az egyház és a város vezetése a Városliget szélén jelölte ki 1924-ben, a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomot 1931 nyarán szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás.

A köznyelvben csak Regnum Marianum néven számon tartott templom egyszerre vált a hívek vallási ás kulturális központjává, de politikai értelemben is jelentős mondanivalóval rendelkezett. Alapító okirata szerint fogadalmi templomként „hálából a kommunizmustól való megszabadulásért” épült fel, mintegy köszönettel Máriának, amiért megszabadította Magyarországot a Tanácsköztársaság vallásüldöző politikájától – írja a Múlt-kor.hu.

Különös barbárság

A II. világháború után kiépülő új nomenklatúra valóságos hadat üzent az egyháznak, 1951-ben hivatalosan is feloszlatták a Regnum Marianum közösséget, a templom helyére pedig – a későbbi Felvonulási térnek nevezett területre – egy grandiózus Sztálin-szobort terveztek. Ennek hátterében nyilvánvalóan nem állhatott egy templom, főleg nem olyan egyházi épület, amely „antikommunista fogadalmi templomként” épült.

Új és masszív vasbeton szerkezetének ellenállása miatt elpusztítását különleges barbarizmus jellemezte:

a kupolán lévő Szent Koronát kalapáccsal leverték, a templombelsőt faállványokkal alátámasztották, a vasbetonszerkezetet elvékonyították, végül az állványzatot felgyújtották.

Ennek hatására a kupola megroppant, de a templom nem dőlt össze. Ekkor döntöttek az épület felrobbantásáról, amely során oszlopról oszlopra haladva döntötték romba az épületet, majd törmelékének nagy részét egyszerűen beöntötték az altemplomba.

A diktatúra azonban egyetlen oszlopot nem tudott teljesen elpusztítani: a sors furcsa fintora, hogy ez az oszlopcsonk lett a talpazata a templom helyén 1969-ben felállított Tanácsköztársaság emlékműnek. Az oszlopcsonk ma is látható, a templom helyét pedig kereszt és emlékhely jelöli.

The post Kalapáccsal verték le a Szent Koronát a templomról first appeared on 24.hu.

Elég komoly menetrenddel indult el a magyar bázisú jégkorong-bajnokság, az Erste Liga, ahol másfél hét alatt már 4-5 mérkőzést játszottak le a csapatok. Ami feltűnő, hogy mintha

megszaporodtak volna az eltiltások.

A hokiban az elmúlt években végre elkezdtek komolyan fellépni a fejet ért támadások ellen. Ami az Erste Liga-szezont érinti, a legkirívóbbról mi is beszámoltunk, a Csíkszereda játékosa, Papp Szabolcs 12 mérkőzésre szóló eltiltást kapott, amiért előbb kirúgta ellenfele lábát, majd akkorát ütött a fejére, hogy a gyergyói Szabó Krisztiánt kórházba kellett szállítani.

Kapcsolódó Ocsmány módon küldte kórházba ellenfelét a csíkszeredai hokis Előbb elgáncsolta, majd jött a brutalitás.

Azóta azonban további két, fejre mért támadásért osztották eltiltást. A ferencvárosi Kóger Dániel esetében még elnéző is volt a fegyelmi bizottság, amiért a könyököse csak egy meccs pihenőt ért, míg a Titánok játékosa, Németh Kristóf szintén az ellenfele fejét találta egy ütközésnél, ő két találkozót hagy ki.

A szövetség Youtube-csatornájára mindig feltöltik azokat az eseteket, amikor eltiltanak egy játékost. Nem kell sokat visszagörgetni, hogy a vonalbírót elütő Karel Kubat esetére, vagy Csiki Attila fejre mért ütésébe belefussunk.

The post Mindennapos lett a brutalitás a magyar bajnokságban first appeared on 24.hu.

Franciaország nyerte a világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d’Or fődíját, amelyet hétfő este hirdettek ki a franciaországi Lyonban. A második helyezett Dánia, a harmadik Norvégia lett, a magyar csapat a 11. helyen végzett – írja az MTI.

A verseny legjobb commis-jének járó díjat a svájci csapat segítője nyerte, a legjobb elviteles téma különdíját Svédország, a legjobb hústálnak járó elismerést Izland kapta.

A vasárnap és hétfőn Lyonban, a SIRHA kiállítás keretein belül megtartott döntőben összesen 21 nemzet csapata készíthette el fogásait, a magyar csapatot vezető Veres István séf hétfőn versenyzett. A csapat tagja Molnár Bence commis (segéd) és Széll Tamás coach, a csapat elnöke ezúttal is Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke volt.

Ilyen hosszúra nyúlt felkészülés még sosem fordult elő a Bocuse d’Or, világ legnagyobb presztízsű szakácsversenyénektöbb mint három évtizedes történetében. A szinte zárt kapuk mögött, tavaly októberben megrendezett tallinni európai válogató után a lyoni világdöntőt többször is elnapolták, így most kivételesen nem január, hanem szeptember végére tolódott.

A koronavírus-járvány hatására nemcsak az időpontot, hanem a versenyfeladatot tekintve is történt változás, hiszen a Bocuse d’Or verseny híres arról, hogy szinkronban van a világban zajló eseményekkel és az aktuális kulináris trendekkel. A legnagyobb változás, hogy a csapatoknak a szokásos tányértéma helyett elviteles menüt kellett készíteniük, három fogást, amelyek közül mindegyikben kötelező alapanyag volt a paradicsom.

A magyar csapat előételként ratatouille tarte-ot készített konfitált paradicsommal, paradicsom vinaigrette-tel és petrezselyem olajjal, főételként garnélával töltött derelyét grillezett paradicsommal, garnéla-bisque-kel és fehérparadicsom szósszal tálalva. A desszert paradicsom-eper-bodzavirág baba, egy klasszikus francia desszert volt, eredetileg egy rumos szirupba áztatott tészta.

A korábbi évekkel ellentétben az egyik leglátványosabb és legizgalmasabb versenyfeladat, a hústéma prezentálásához a csapatok ezúttal nem önállóan tervezték és készítették el tálaikat, hanem mindenki egyforma tálat kapott. Ez egészült ki egy fém edénnyel, melyben egy ragut kellett bemutatni. Ez a hús harmadik köreteleme, melynek zöldségekből és magvakból kellett készülnie.

Veres István és csapattársai brezírozott marhastefániát és fűszervajjal töltött “madelaine-t” készítettek. A hústál elemei között kétféle vegán burgonyaköret jelent meg: konfitált burgonya hagymalekvárral, savanyított kaprilevéllel és kakukkfűvel, valamint ropogós burgonyapuffancs burgonyapürével. A ragutálban krémes zöldségragut tálaltak sajtszósszal, emellett brokkoli és sült cékla salátát is bemutattak tormával és almával.

Mivel a világdöntőre több mint fél évvel a szokott időpont után került sor, közben a Magyar Bocuse d’Or Akadémia gőzerővel készült a következő versenyre is, és október 21-én már le is bonyolítja a magyar döntőt, amelyen Adamek Balázs, Dalnoki Bence, Huszár Tibor, Kelemen Roland és Veres István méri össze tudását. A tét óriási, hiszen a nyertes képviselheti Magyarországot a 2022. márciusában megrendezésre kerülő európai válogatón, amelynek 2016 után ismét Budapest ad majd otthont.

The post Bocuse d'Or: Franciaország nyerte a világversenyt first appeared on 24.hu.

Évek óta rengeteg kellemetlenséget okoz a zalai Hahót község lakóinak, hogy sokszor büdös és opálos a csapvíz. Az ott élők ezért aláírásgyűjtésbe kezdek, hogy így segítsék elő a probléma megoldását – derül ki az ATV hétfői híradójának bejátszásából.

Község lakói különböző kellemetlen tapasztalatokról számoltak be. Egyikük azt mondta, nem lehet meginni a vizet, mert ha megnyitja a csapot, a víz büdös, és egy idő után el is színeződik, feltehetően a magas vastartalom miatt. Egy helybéli férfi arról számolt be, hogy nyolc-kilenc éve kezdődött a vízminőség romlása, az ivóvíznek először csak szaga volt, aztán már színe is. Szerinte a csapvíz minősége változó, ha tisztítják a rendszert, akkor valamivel jobb a helyzet, úgy másfél-két hónapig.

Egy helybéli asszony arról beszélt a Híradónak, hogy háromévente le kell cserélnia a mosógépet, mert a vízkőoldó sem használ. A mosogatógépet, mint mondta „rendszeresen” cserélik.

Mindannyian tudjuk, hogy ez egy olyan kérdés, amiben a pénz az elsődleges. Sajnos sem a vízmű mint üzemeltető, sem az önkormányzat mint tulajdonos nem áll úgy anyagilag, ezért a megoldásra pályázati támogatást, akár kormányzati segítséget várunk

– szabadkozott az legfeljebb ezer lakosú település polgármestere, Szabó Zsolt.

Cziráki László, a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a települési hálózat a vízellátási rendszer hosszú távú biztosítása érdekében felújításra szorul. A víztermelő művek, a vízbázis, az ivóvíz-tisztítási technológia és a vezetékek rekonstukciója meg fogja oldani a problémát.

A vízmű vezetője hozzátette, előkészítés alatt van a pályázatuk, amely megoldást jelenthet a helybéliek problémájára.

The post Ihatatlan, büdös víz jön a csapból a Zala megyei Hahóton first appeared on 24.hu.

Eged István, Pétervására fideszes polgármestere a Telex riportjában mondta el, hogy miért szeretett volna szavazni az előválasztáson. Ez azért érdekes, mert a fideszes politikusok jellemzően színjátékként, bohózatként beszélnek az előválasztásról, ehhez képest a polgármester nagyon is komolyan veszi azt.

Kisváros vagyunk. Pontosan tudom, kik szavaznak ellenünk, azt is tudom, kik jelentek itt meg. (…) Én szívesen leadtam volna a szavazatomat, a mellé járó nyilatkozatot viszont nem írtam alá, mert nem értettem vele egyet, ezért nem is szavaztam.

Mondandóját így folytatja Eged:

Úgy gondoltam, ha egy ellenzéki miniszterelnök-jelölt fogja megnyerni a választást, ami előfordulhat, akkor abból a hat jelöltből lesz olyan, aki talán képes vezetni az országot. És lesz olyan, aki teljesen alkalmatlan. Több ilyen van. Ha már itt esetleg választani kell, és az ellenzék fog nyerni, akkor mindenképp olyan miniszterelnökre van szükség, akinek valamilyen képessége van az ország vezetésére.

The post A fideszes polgármester azért akart előválasztani, hogyha kormányváltás lesz, olyan miniszterelnök jöjjön, aki el tud egy országot vezetni first appeared on 24.hu.

A Sztárban sztár leszek! legfrissebb adásában Tóth Gabi nem adott széket az egyik versenyzőnek, ami azt jelenti, hogy a jelentkező nem mehetett tovább a következő fordulóra. A műsorban zsűriző Tóth Gabi annyira kiborult saját döntésén, hogy sírva fakadt, amiért nem tudta tovább engedni a versenyzőt. Emiatt Majkával is összevesztek, aki kiakadt, hogy Tóth Gabi nem hallgatja meg a véleményét.

Elmondok egy fél mondatot, azt nem tudom befejezni, mert te elmondod a te mondatodat, utána azt, amit én gondolok, de én nem fejeztem be a mondandómat

– mondja, majd Tóth Gabi sírva mondja Majkának, hogy lelkiismeretfurdalást okoz neki azzal, hogyha véleményezi az énekesnő döntését.

Mit vársz, hogy ne mondjam? Hogy a picsába, ez egy kibaszott tévéműsor

– mondja Majka káromkodva.

The post Sztárban sztár leszek!: Tóth Gabi sírva veszekedett Majkával, mert véleményezte a döntését first appeared on 24.hu.

Hétfőn Joe Biden amerikai elnök megkapta a harmadik, emlékeztető oltását, miután az USA közegészségügyi szerve, a CDC ajánlást tett a koronavírus elleni Pfizer-vakcina beadására néhány veszélyeztetett csoport számára.

Az elnök ebből az alkalomból rövid beszédet mondott a Fehér Házban, ahol annak a véleményének adott hangot, hogy bár az emlékeztető oltások fontosak, de a legfontosabb mégis, hogy minél többen vakcinához jussanak.

Az NBC News az elnökre hivatkozva azt írta, az amerikai népesség nagyjából huszonhárom százaléka még egyetlen adag oltást sem vett fel, ők

szörnyű károkat okoznak az ország fennmaradó részének

– idézik az elnök szavait.

Az idén hetvennyolc éves Joe Biden januárban vette fel a második dózisát a Pfizer vakcinából kamerák előtt. A CDC új ajánlása szerint az elnök korosztályához tartozó személyeknek hat hónappal a második adag beadása után van lehetőségük felvenni az emlékeztető oltást.

Tudom, hogy nem úgy tűnik, de hatvanöt év felett járok

– dobta be a humorbombát Biden, hozzátéve, hogy ezért kapja meg most a harmadik dózist. A most hetvenéves first lady, Jill Biden szintén kap harmadik adagot – tájékoztatott az elnök.

Rochelle Walensky, a CDC főigazgatója még pénteken hagyta jóvá a Pfizer-vakcina harmadik dózisának felvételét a hatvanöt évnél idősebbek számára, valamint a tartósan ápolásra szorulók és az ötven-hatvannégy éves korosztály azon tagjai számára, akik állapotukat veszélyeztető alapbetegségtől szenvednek. Az ajánlást meglepetésre kiterjesztették olyan közfeladatot ellátó személyekre is, mint a tanárok és az élelmiszerbolt alkalmazottai. Ez a döntés szélesebb kör újraoltását teszi lehetővé, mint amit a CDC tanácsadó testületének ajánlása kijelölt.

Biden hozzátette, a kormánya végső soron azt tervezi, hogy minden amerikainak felajánlja az emlékeztető oltást. A kutatók jelenleg azon is dolgoznak, hogy áttekintsék a Moderna- és a Johnson & Johnson-vakcinák emlékeztető oltásainak adatait.

Az Egyesült Államokban eddig több mint kétmillió ember kapott emlékeztető oltást, annak ellenére, hogy péntekig csak az immunrendszert lerontó betegségekben szenvedőknek ajánlották fel a lehetőséget.

Ez azt jelzi, hogy sok amerikai nem volt hajlandó megvárni, amíg az egészségügyi hatóságoktól zöld jelzést kapnak az emlékeztető oltások beadására.

The post Harmadszor is beoltották Joe Bident first appeared on 24.hu.

A Sztálingrádot idéző „Stalingraz”-ként utalt Stájerország székhelyére az egyik osztrák újságíró azután, hogy a kommunisták (KPÖ) győztek Ausztria második legnagyobb városában, a közel háromszázezer lakosú Grazban. 28,9 százalékot értek el a vasárnapi helyi választáson, ami 9 százalékpontos növekedés.

Természetesen nincs szó a sarló és kalapács uralmáról, sokkal inkább egy „jobb SPÖ”-t (azaz „jobb szociáldemokrata pártot”) testesít meg az osztrák kommunista párt: az emberekhez közel állnak, szociális biztonságot kínálnak a választóknak – véli a Salzburger Nachrichten kolumnistája, Martin Behr. Ugyanezt hangsúlyozta az osztrák Profil véleménycikkében Christa Zöchling, megjegyezve, Graz első polgármesternője egy kommunista lehet, Elke Kahr, a párt helyi vezetője. Szerinte ezzel az eredménnyel egyébként senki sem számolt – hiszen Sebastian Kurz kancellár pártjától, az Osztrák Néppárttól (ÖVP) senki sem várt 12 százalékos zuhanást a városban.

 

Jézus Szíve Kommunizmus

Grazban alapvetően nem jelent újdonságot a kommunisták jelenléte: két évtizede a KPÖ egyik fellegvárának számít a stájer tartományi székhely. Zöchling szerint a „grazi csoda”, azaz a kommunisták győzelme hátterében nincs semmi titok. A nyugati féltekén ez ugyan egyedülállónak számít, de valójában egyértelműen a „Basisarbeit” eredménye, vagyis, hogy „alapozó munkát” végeznek, a társadalom legkisebb sejtjeiig is eljutnak a KPÖ aktivistái.

Két évtizede 20-22 százalékot kapnak a községtanácsi választásokon, egyes városnegyedekben – például ott, ahol sok diák él – még ennél is többet. Kezdetben „Herz-Jesu-Kommunismus”-nak, azaz Jézus Szíve-kommunizmusnak gúnyolták sokan a KPÖ munkáját. Alapjában véve arról van szó, hogy a KPÖ városi tanácsosai és képviselői nem úgy viselkednek, mint a politikusok, hanem mint a szociális munkások.

A KPÖ nem adta fel a globális kapitalizmus gyengítésének és végső soron megszüntetésének távlati célját, ez továbbra is a programpontjaik között szerepel. Kelet-Európa sok táján ezért esélyük sem lenne a hatalomra, hiszen az itt élők megtanulhatták, milyen népirtásokhoz vezetett ez – tehetjük hozzá. A Profil véleménycikkében Zöchling ezzel kapcsolatban kifejti,

a kommunizmus mint valami távoli galaxis tűnik fel a vízióikban,

ahol valamikor a jövőben landolni szeretnének. (Valójában tehát a XIX. század végi szociáldemokratákra hasonlítanak, a revizionista marxistákra, akik feladták az azonnali kommunista hatalomátvétel ábrándját, s akikből a modern szociáldemokrácia kinőtt – ezt is megjegyezhetjük.)

Ezért írhatja a grazi KPÖ-ről a Salzburger Nachrichten, hogy olyanok, mint egy „jobb SPÖ”, azaz tulajdonképpen a régi szociáldemokráciához találtak vissza a „jótékonykodó” modern kommunisták.

Abszolút populizmus

Valójában nemcsak erről van szó. A KPÖ a második világháború óta képviselteti magát a grazi városi (község)tanácsban. A szegényeknek és a gyengéknek sorozatosan sikerült kisebb-nagyobb támogatásokat kiharcolniuk. Az 1990-es években pedig Ernest Kaltenegger vezetésével viszont a tömegközlekedést is sikerült alacsony áron hozzáférhetővé tenniük.

Az első nagyobb választási sikerük 1998-ban következett be, ekkor a lakásügyeket kapták meg feladatként a városban. Itt az olcsó szociális lakások révén értek el sikereket és növelték népszerűségüket.

A KPÖ fegyvere a szolidaritás, a szegények és a gyengék támogatása. Minden kommunista helyi képviselő egy szociális alapba teszi be a fizetése egy részét, a legtöbben annak nagy részét. A heute.at információi szerint 1998 óta összesen körülbelül 2,5 millió eurót gyűjtöttek így össze, legalább 800-900 millió forintot. Ebből körülbelül 20 ezer ember részesült.

Ebből kapnak a szükséget szenvedők segítséget. Kifizethetik a lakbérhátralékot, megjavíthatják a boilerüket vagy szereznek nekik egy mosógépet, esetleg élelmiszert vásárolnak belőle. A polgármesteri tisztség mostani várományosa, Elke Kahr például a közelmúltban fogadóóráján egy nyugdíjas a tönkrement olvasószemüvegével kereste meg. És kapni is fog egy újat. De nemcsak pénzt osztanak: beszélgetnek is a rászorulókkal, segítséget kérőkkel. Nem minden szükséghelyzet igényel pénzt.

Kahr nyilvánossághoz, a választóihoz való viszonya is szokatlan. Amellett hogy személyes fogadóórákat tart – ezeken hetente körülbelül 150 embert fogad – még a mobilszámát is kiplakátoltatta a városban, hogy akinek szüksége van segítségre, könnyen elérhesse. Jelenleg 6100 eurót keres, ebből 1950-et tart meg magának, és hetente negyven embernek anyagilag is segít. Ezzel egyébként nincs egyedül: más osztrák tartományokban is lemondanak fizetésük egy részéről a kommunista funkcionáriusok, akik helyet szereznek valamilyen választott testületben.

Kahr abszolút populizmusát jelzi, hogy kimondta, egyetlen lobbinak akar csak eleget tenni: az embereknek. Éppen ezért a korábban idézett véleményekkel ellentétben az osztrák üzleti élet lapjaként is ismert Der Standard „vörös forradalomról” írt.

A párt egyfajta szolgáltató centrumként is működik: fenntartanak például egy segélyvonalat a lakásbérlők számára, akiknek problémájuk van a tulajdonosokkal. Legfontosabb programpontjaik mindennek szellemében az olcsó tömegközlekedés, a teljesíthető lakbérek és a szociális igazságosság.

Grazban megbuktak Kurzék

A kommunisták óriási grazi győzelme azonnali hatást gyakorolt a legfőbb helyi ellenfelükre. Siegfried Nagl, az Osztrák Néppárt (ÖVP) polgármestere, aki 18 évig állt a „stájer metropolisz” élén, a vereség után rögtön bejelentette visszavonulását a politikától. A 25,7 százalékos ÖVP-eredmény egyben Nagl személyes mélypontja is volt.

Nagl tényleg elhitte a „metropolisz-álmot”: nagyravágyó tervei között 2026-ban téli olimpiát rendezett volna, kétmilliárd euróért metrót akart a városba, de a polgárok ezeket a helyi viszonylatban megalomán terveket – ha egyáltalán megkérdezték őket – elutasították. Nem tett jót a távozó polgármesternek az sem, hogy a részben szélsőjobboldali irányzatot képviselő FPÖ-vel (Szabadságpárttal) kormányzott együtt helyben. Az FPÖ öt százalékpontot vesztett Grazban.

Az FPÖ 2019-ig, a Heinz-Christian Strache alkancellár bukásába kerülő Ibiza-videó nyilvánosságra kerüléséig együtt kormányzott szövetségi szinten is az ÖVP-val. Ám a botrány után Kurz megszabadult a szélsőjobboldaltól, így az FPÖ ádáz ellenfele most a bécsi parlamentben az ÖVP-nak – miközben a kancellár maga egyre inkább szélsőséges irányba mozdul el.

ALEX HALADA / AFP Heinz-Christian Strache

Már maga Nagl is kritizálta a Kurz-kabinet egyre radikálisabb felfogását, a bevándorlásellenes politika keménységétől kezdve az egyházakkal szemben megütött hangnemig. Főleg a keresztényszociális gondolkodás gyengülését kérte számon Kurzon. Ez a bécsi pártközpontot érő kritika most felerősödhet a stájerek részéről – bár immár Nagl nélkül.

Kurz a KPÖ győzelme után azt nyilatkozta, hogy az „nagyon meglepte”, és szerinte elgondolkodtató, hogy a kommunisták választást nyerhetnek, még ha regionális választást is, Ausztriában.

Előretörtek a Zöldek

A Zöldek ugyanakkor majdnem hét százalékot javítottak a stájer fővárosban: 17,3 százalékot kaptak. Egyelőre hivatalosan nem nyilatkoztak arról, hogy össze akarnak-e fogni a kommunistákkal. Werner Kogler alkancellár, a Zöldek vezetője (aki országosan az ÖVP-val van egy koalícióban) ugyanakkor örült az eredménynek és történelmi sikerről beszélt. Kiderült az is, hogy örülne, ha bekerülnének a grazi vezetésbe.

A KPÖ grazi vezére, Elke Kahr viszont nem feltétlenül koalíciót, inkább „munkamegállapodást” akar a többi párttal, hogy a „szegények számára” mindenkinek a programjából a legjobbat átvéve egy közös tervet hajtsanak végre. Kahr hamarosan meg is kezdi a tárgyalásokat a többi párttal. Egyvalakivel biztosan nem akar összefogni: az ÖVP-val, azaz Kurz kancellár pártjával. Az FPÖ szélsőséges helyi szervezete pedig szóba sem került.

A szélsőjobbra hajló FPÖ 10,9 százalékra esett vissza. A szabadságpárti polgármester-jelölt és jelenlegi grazi alpolgármester Mario Eustacchio arra figyelmeztetett, hogy Graz a választással „nevetségessé teszi magát”, és ezt a voksolást „a graziak még meg fogják bánni”. Mindenesetre azt ígérte, hogy az FPÖ kemény ellenzéke lesz az új városvezetésnek.

The post „Stalingraz”: győztek a kommunisták Ausztria második városában first appeared on 24.hu.

Tojással dobták meg hétfőn Emmanuel Macront a közép-franciaországi Lyonban, a vendéglátóipar egyik nemzetközi rendezvényén. A tojás a vállán érte a francia államfőt, de nem tört össze – tudósít az MTI.

A tojásdobálót a helyszínen előállították.

Ha akar valamit mondani, jöjjön ide! – mondta a köztársasági elnök.

Mindjárt oda is megyek hozzá

– tette hozzá.

Hét hónappal az elnökválasztás előtt Emmanuel Macron tetszési mutatója csökkenőben van, jelenleg a franciák 38 százaléka elégedett a tevékenységével és 59 százalékuk elégedetlen. Az elnök ugyanakkor még mindig népszerűbb, mint az elődei voltak a kormányzásuk ugyanezen időszakában: Francois Hollande tetszési mutatója 22, Nicolas Sarkozyé pedig 36 százalékos volt.

Az incidens a legjelentősebb nemzetközi élelmiszeripari és vendéglátóipari szakkiállításon, a SIRHA hétfői megnyitóján történt Lyonban. Emmanuel Macront a kiállítók többsége szívesen fogadta, és megköszönték a koronavírus-járvány alatt nyújtott nagyvonalú állami támogatásokat.

A rendezvényen a francia elnök bejelentette, hogy az éttermekben bankkártyával fizetett borravaló a jövő évtől adómentességet élvez.

Június 8-án Emmanuel Macront arcul ütötte egy férfi egy dél-franciaországi látogatásán, amit a teljes politikai elit elítélt. A támadót négy hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték, a férfi szeptember 21-én szabadult.

Emmanuel Macront egyébként még elnökjelöltként 2017 márciusban is megdobták tojással a párizsi mezőgazdasági szakvásáron, amit a jelölt akkor a “folklór részének” minősített.

The post Tojással dobták meg Emmanuel Macront, de a tojás nem tört el first appeared on 24.hu.

Will Smith a GQ magazinnak beszélt először arról, hogy feleségével, Jada Pinkett Smithszel nyitott házasságban élnek. Már korábban is bejárta a sajtót, hogy a két színész évek óta nem monogám kapcsolatban él, például azután, amikor Pinkett Smith a saját műsorában ült le beszélgetni férjével, hogy közölje vele, hogy megcsalta. Témaként azóta sem merült fel a házasságuk interjúkban, most viszont Will Smith elmondta, felesége családjában egyáltalán nem számítanak ritkaságnak a nem monogám kapcsolatok.

Kapcsolódó Will Smith felesége egyenes adásban mondta el férjének, hogy viszonya volt Jada Pinkett Smith saját műsorában beszélték ki a dolgot.

Azt is elmesélte, hogy feleségével való kapcsolatának jelentős részében monogámiában éltek de azért, mert ezt választották, nem pedig azért, mert ezt látták az egyetlen tartható formának.

Az igazság keresése az egyetlen módja a boldogságnak ebben az életben. Bizalmat és szabadságot adtunk egymásnak, abban a hitben, hogy mindenkinek meg kell találnia a saját útját. A házasság számunkra nem jelentheti a börtönt. Nem is javaslom ezt a fajta életformát mindenkinek, de az a szabadság, amit egymás kezébe adtunk ezzel és a feltétel nélküli támogatás számomra a szeretet legmagasabb szintje

The post Will Smith először beszélt arról, hogy nem monogám kapcsolatban élnek feleségével first appeared on 24.hu.

Az RTL Klub kérdezett párat a Magyarországon tartózkodó magyar külügyminisztertől a legújabb luxusrepülő-ügyben.

Mint ismeretes, múlt héten Pozsonyba magán luxusrepülővel utazott Szijjártó Péter, ami nem elsősorban a város közelsége miatt volt érdekes. Ugyanis annak a Wellis Zrt-nek a repülőjével utazott Budapestről Pozsonyba Szijjártó Péter külügyminiszter, amely nemrég hárommilliárd forint támogatást kapott a kormánytól – írtuk meg akkor mi is.

Kapcsolódó Milliárdos állami támogatást kapott a cég, amelynek repülőjével Szijjártó egészen Pozsonyig ment Támogatás ide vagy oda, a cégnek korábban volt pénze luxusrepülőt venni.

Szijjártó Péter kevesebb, mint egy évvel ezelőtt jelentette be a Wellis Zrt milliárdos állami támogatását. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, aki kiderítette, milyen géppel is utazott Pozsonyba a külügyminiszter, azt mondta, korábban az RTL Híradónak, egy demokráciában elképzelhetetlen lenne, hogy egy kormánytag ezután ezen a gépen utazzon.

Egy olyan vállalkozónak adtak hárommilliárd adófizetői támogatást, aki korábban meg tudott vásárolni egy sugárhajtású luxusrepülőgépet, majd most Pozsonyba ezzel utazott a külügyminiszter

– fogalmazott Hadházy Ákos

Szijjártó ma ezt mondta az RTL-nek:

Én elhiszem, hogy még vannak olyanok, akiknek még izgalmas, ha az ember repülőre száll, vagy más közlekedési eszközt választ. De higgyék el, nekem ez nem okoz semmiféle izgalmat. Nekem ez egy munkavégzés technikai kérdés. Ha azt mondják, hogy ekkora kell odaérni, és azzal kell mennem, akkor én odamegyek, és azzal megyek.

Szijjártó Péter arra a kérdésre sem tudott válaszolni, hogy mennyibe került a magángép-bérlés.

Ha nem a honvédség gépeit használjuk, akkor a ránk érvényes közbeszerzési szabályok alapján bérleti szerződéssel használjuk, és természetesen béreltük a hétfőn igénybe vett gépet.

Szijjártó Péter nem most tévedt először luxusjármű fedélzetére:

Kapcsolódó „Becsszó, ez nem korrupció!” Miért védhetetlen Szijjártó nyaralása? A külügyminiszter magánügynek tartja, hogy egy milliárdos luxusjachtján pihent. Miért nincs rendben ez az érvelés?

The post Szijjártó a friss luxusrepülőzésről: Nem okoz semmiféle izgalmat. Ez egy munkavégzés-technikai kérdés first appeared on 24.hu.

• Hajszálnyival a szociáldemokraták nyerték a német választásokat
• Tóth Csaba: Úgy döntöttem, visszalépek a jelöltségtől
• Jakab a karlendítésgyanúba keveredett jobbikos jelölttől nem vonja meg a támogatást
• Először lesz női polgármestere Berlinnek
• 20 koronavírusos beteg halt meg a hétvégén Magyarországon
• Előválasztás: rekord az online szavazóknál vasárnap
• Várkonyi Andrea megosztotta az esküvői fotóit
• Költségvetési csalás egyszerű gyanúját vetik fel a BRFK szerint Szentgyörgyvölgyi bakonyi földügyei
• Tizenöt évre írt alá a Gazprommal a magyar állam

The post A nap legfontosabb hírei – 2021. szeptember 27. first appeared on 24.hu.

A Foma-1 Orosz Nagydíja bőven szolgáltat beszédtémát:

• Lewis Hamilton pályafutása 100. futamgyőzelmét aratta, ő az első, aki elérte a bűvös határt,
• Max Verstappen az utolsó helyről rajtolva végül másodikként ért célba,
• Lando Norris pedig karnyújtásnyira volt karrierje első futamgyőzelmétől, de túl sokat kockáztatott a végén, kicsúszott az esőben, így végül hetedik lett.

Kapcsolódó „Esőisten oly gyakran segítette a 14 év és 108 nap során Hamiltont” A Forma-1-es Orosz Nagydíj nemzetközi sajtóvisszhangja.

Mindezek mellett eltörpült a többi esemény, pedig volt egy igazán necces szituáció is, ráadásul csapattársak, a két Aston Martin között. Sebastian Vettel akarta egy kanyar előtt a külső íven megelőzni Lance Strollt, aki kissé későn kivágott balra, így a négyszeres világbajnok német végül a falat is érintve tudott csak a csapattársa elé férkőzni.

Félreértés volt. Nem hiszem, hogy látott, ahogy azt sem, hogy számított rám, de szerencsére nem lett nagy baj

– mondta utólag Vettel.

Back in the @AstonMartinF1 garage =