Skip to Content

Hetek

Tartalom átvétel
Hetek RSS
Frissítve: 8 perc 16 másodperc

Két lábon járó üzenőfal

2018, augusztus 17 - 10:35
Nyár elején Dress up! néven indult kampány a tudatos öltözködés népszerű­sí­tésé­ért a fiatal lányok körében a Pán Péter, Stop! blogon, melyhez számos neves közéleti személyiség is csatlakozott. Az utcai és közösségi médián is öntudatosságot propagáló kezdeményezés alapítójával, Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértővel beszélgettünk.
Kategóriák: Friss

Szivárványpápa – Vatikáni nyitás LMBTQ+ irányba

2018, augusztus 17 - 10:30
Alig néhány nap, és megkezdődik az írországi Dublinban a katolikus egyház egyik legnagyobb idei rendezvénye, a Családok Világtalálkozója. A hagyományosan katolikusnak ismert országban nemrég népszavazáson döntöttek az abortusz legalizálásáról – korábban ugyanígy az azonos neműek házasságáról. LMBTQ-párti szervezetek sora, köztük a nyíltan homoszexuális ír miniszterelnök, Leo Varadkar most igyekeznek elérni Ferenc pápánál, hogy enyhítsen az egyház homoszexualitással kapcsolatos tanításain. Így téma lehet az Amoris Laetitia (A szeretet öröme) című apostoli buzdítás is, ami az újraházasodással kapcsolatos kijelentések miatt óriási törést hozott nemcsak a hívek között, de még a legfelsőbb bíborosi szinteken is.
Kategóriák: Friss

Róma ölelő karjai

2018, augusztus 17 - 10:26
Ferenc pápa az elmúlt öt évben szinte minden területen – társadalmi, morális, politikai és dogmatikus kérdésekben egyaránt – radikális kijelentéseket tett. A katolikus egyház feje rendre sokkolja a konzervatív híveket a halálbüntetéssel, pokollal és migrációval kapcsolatos kijelentéseivel, a homoszexualitással kapcsolatban pedig olyan kettős játszmát űz, ami alapjaiban változtathatja meg az általunk ismert keresztény világot.
Kategóriák: Friss

Pénzszóró kórházak, felelőtlen igazgatók?

2018, augusztus 17 - 10:17
Anarchikus állapotokkal, felelőtlen és botrányos gazdálkodással vádolja az egészségügyi intézmények vezetőit az Állami Számvevőszék, melynek elnöke szerint az sem biztos, hogy több pénz kell az ágazatba. A megszólított Kórházszövetség szerint azonban az is csoda, hogy ilyen kevés pénzből még működik a rendszer. A Kórházszövetség visszautasította az Állami Számvevőszék vádjait a felelőtlen kórházi gazdálkodásról, és arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az Európai Unió átlagában a tagállamok a GDP-jük 7,2 százalékát költik a saját egészségügyi rendszerükre, Magyarországon csupán a GDP 5,2 százalékát fordítja a kormány az ágazatra. Ez, ha jól számolom, a tavalyi 38 ezer milliárd forint GDP alapján közel 2000 milliárd forint éves szinten.  – A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján a természetbeni ellátásra fordított összegnél 1670 milliárd forint szerepel az idei esztendőben, durván ennyi pénz jut a 9,8 millió állampolgár egészségügyi ellátására közforrásokból összesen. Ehhez képest az a 100 milliárd, amennyivel 2019-ben emelik az egészségügynek juttatott pénzt az ideihez képest, elég szerénynek tűnik. – Ráadásul ennek a 100 milliárdnak a nagyobb része béremelésre, illetve az Egészséges Budapest Programra és az elkezdett beruházások folytatására megy, így a tényleges napi működést ez nem könnyíti meg. 2016–2017 és az idei év után, amikor tényleg érezhető volt a forrásbővülés, a 2019-es szűk esztendő lesz az egészségügyben. Az egészségügy mely területein van a legnagyobb baj?   – Nem érdemes ilyen megközelítést alkalmazni, mert minden mindennel összefügg. Kezdjük a mentőszolgálattal. A szolgálat teljesítménye nagyon sokat romlott az utóbbi időben, ennek objektív mérője a kiérkezés ideje. 2010 és 2014 között – amikor a mentésirányítási rendszer korszerűsítése zajlott – a 15 percen belüli kiérkezési időt az esetek 78 százalékában tudta tartani a szolgálat. A cél az volt, hogy a fejlesztéssel érjék el a 85 százalékot. Ehhez képest ma nem éri el a 70 százalékot, tehát 100 riasztás közül legalább 30 esetben nem teljesül a 15 perces kiérkezés. Kevés pénz jut a szolgálatra, nem véletlen, hogy már Budapesten is állnak üresen mentőautók, mert nincs elég sofőr, mint ahogy mentőtiszt és mentőápoló sem. A létszámhiány a háziorvosi rendszerben is egyre nagyobb probléma, jelenleg 331 praxis betöltetlen már hosszabb ideje.  – A háziorvosi rendszerben nem romlott olyan mértékben a helyzet, mivel a kormány a fiatal orvosok háziorvosi rendszerbe érkeztetésének támogatására több tízmilliárdot költött el – letelepedési támogatás címén –, ezért valamit javult is a helyzet, de félő, hogy a javulás csak átmeneti, mert még mindig nagyon sok a betöltetlen praxis, és ez a szám nőni is fog, mert egyre több háziorvos megy nyugdíjba. Mekkora támogatást nyújt a kormány egy-egy praxisra számítva?   – Ha tartósan betöltetlen egy körzet, akár 20 millió forintot is ad egy-egy praxis betöltéséért fiatal orvosoknak. Ám ez azért nem bizonyulhat elég ösztönzőnek, mert a rendszer – nevezzük inkább háziorvoslásnak – összes körülményét csak a pénz nem írhatja felül. Ahhoz, hogy csökkenjen az elvándorlás mértéke és jöjjenek újak, ki kellene terjeszteni a háziorvosok jogosítványait, mert ma ezek meglehetősen szűkre szabottak, és ezt jogosan találják méltatlannak a háziorvosok. A szakmai felkészültségük is indokolná, hogy a mostaninál komolyabb feladatokat is elláthassanak. A háziorvoslásban 20-30 milliárdnyi többletforrással már látványos eredményeket lehetne elérni a kompetenciák bővítésével, többletszolgáltatásokkal, újabb szakemberek bevonásával, így például gyógytornászok megjelenésével a betegek szűkebb környezetében.   Nézzük a járóbeteg szakellátást! – A járóbeteg szakrendelések egyik fő problémája a finanszírozási rendszer: a járóbeteg szakrendelők gyakran abban érdekeltek, hogy egy-egy beteget minél többször visszarendeljenek, és nem abban, hogy minél több beteget lássanak el véglegesen. Itt álljunk meg egy pillanatra! Hogyhogy abban érdekeltek, hogy minél többször rendeljék vissza ugyanazt a beteget?     – Ezt a finanszírozási technikát „fee for service” technikának nevezik, ami azt jelenti, hogy minden egyes beavatkozás önálló díjtétellel terhelt, tehát az egészségbiztosító minden vizsgálat, beavatkozás után külön fizet a szakrendelőnek: ha ötször jön vissza a beteg, ötször fizet a biztosító. És egy visszarendelt beteg esetében már nem kell a nulla pontról indítani a kivizsgálást, hiszen az orvos az első találkozáskor számos dolgot megtudott a páciensről, az újabb megjelenéskor elég új receptet felírni, vagy változtatni a gyógyszeradagon. A lényeg, hogy nincsenek olyan ösztönzők a rendszerben, amelyek abba az irányba terelnék a járóbeteg szakellátásban dolgozó orvosokat, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, a legkevesebb visszarendeléssel lássák el a beteget. A jelenlegi feltételek közepette már a finanszírozási technika felülírásával is jóval többet ki lehetne hozni a járóbeteg szakrendelők működéséből.
Kategóriák: Friss

Augusztus 20. margójára

2018, augusztus 17 - 10:12
Államalapító Szent István királyunk ünnepe augusztus 20-a, és ezer év távlatából úgy tűnik, hogy miközben állami létünk fennállásnak méltó ünneplése kapcsolódik ehhez az időponthoz, sok bajunk és gyötrelmünk forrása is. Nem hiszem, hogy van ma olyan, aki a Szent Jobb körmenetben valamilyen érvényes üzenetet tud felfedezni a jelenkor számára, sőt, azt is meg lehet kockáztatni, hogy a Mária Terézia barokk ellenreformációs aktusaként meghonosított körmenet még István korának felfogását sem tükrözi.
Kategóriák: Friss

„Az ATV ma közéletibb tévé, mint valaha volt”

2018, augusztus 17 - 10:08
Komoly változások zajlottak le a televíziós piacon. Az ATV vezérigazgatójával, Németh S. Szilárddal az elmúlt évek történéseiről és a jövőbeli tervekről beszélgettünk.
Kategóriák: Friss

Nem kopik a drogbáró népszerűsége

2018, augusztus 10 - 14:57
Ha mozifilmekről vagy sorozatokról van szó, úgy tűnik, Pablo Escobarral nem lehet hibázni. A nálunk is bemutatott Escobar két éven belül már a negyedik elbeszélés az egykori kolumbiai kokainkirályról. A több ezer ember haláláért közvetlenül felelős hírhedt bűnöző valóságos celeb lett – és nem csak a filmvásznon.
Kategóriák: Friss

Naponta százakat áldoztak fel az aztékok

2018, augusztus 10 - 14:43
Bár a köztudatban a spanyol konkvisztádorok kegyetlenkedései maradtak meg, ám azok a legújabb feltárások szerint eltörpültek az őslakos aztékok tömeggyilkos kultuszai mellett. A szörnyű éjszaka után életben maradt azték túlélők döbbenten nézték, ahogy a felkelő nap beragyogja elesett fővárosuk romjait, ami hat hónapon keresztül ellen állt a spanyol hódító, Hernán Cortez ostromának. Az 1521. augusztus 14-e hajnalán a még parázsló, üszkös épületek közé behatoló fénysugár egy olyan több millió életet kioltó, kegyetlen kultuszt szakított meg, amire nemcsak egy vallást, hanem egy egész birodalmat építettek: „Hogy tudunk így élni? A Nap nem mozdul a helyéről. (…) Haljunk meg mindnyájan, s tegyünk úgy vele, hogy a mi halálunk révén élni kezdjen” – szólt az aztékok világképét évszázadok óta fogva tartó hiedelem, akik komolyan úgy gondolták: a világ örökre sötétségbe borul, ha napról-napra nem táplálják az emberi vér energiájával, ami a Nap és Hold körforgását állandó mozgásban tartja. A napi 100-150 ártatlan életet kioltó szertartások a vízre épült Tenochtitlan kettős piramisa köré csoportosultak, ahol a helyi ásatásokat összefogó Történelem és Antropológia Nemzeti Intézetének munkatársai 2015-ben egy több mint 650 koponyából álló kör alakú tornyot fedeztek fel, amelyben az emberi fejek maradványait szorosan egymás mellett a mészkőbe falazták. Mint kiderült, ez az épületrész csupán a jéghegy csúcsa, mert a 75 százalékban fiatal férfiak, 20 százalékban fiatal nők, 5 százalékban pedig kisgyerekek csontjait tartalmazó kultuszhely feltárása során a mexikói régészek idén újabb koponyafalakat találtak, amelyek alapján már képesek voltak meghatározni a monumentális létesítmény valódi méretét. Eszerint az akár több tízezer fejet is kőbe öntő „halálpiramis” hossza 35 méter, szélessége 12, míg magassága közel 5 méter. Tehát képzeljünk magunk elé egy kosárlabdapályát, amit jóval a palánk fölött megtöltöttek emberi koponyákkal, hogy bebizonyítsák az isteneiknek, mekkora áldozatra képesek annak érdekében, hogy a Napot az útján tartsák. Ráadásul, ha hihetünk a spanyol szemtanúk leírásainak, a frissen feltárt épületegyüttes talán még csak nem is a legnagyobb a maga nemében, mivel az azték fővárosban a katonák beszámoltak egy 130 ezer fejet tartalmazó templomról is. Az istenek foglyai Persze az égitesteket mozgató vért elsősorban nem a honfitársaik testéből ontották, hanem a leigázott népek fiait, lányait és gyakran gyermekeit kényszerítették a csúcsos oltárra, ahol a kifeszített testből egy gyors vágással, majd egyetlen mozdulattal tépték ki a még dobogó szívet, hogy isteneiknek felajánlják. A folyamatos háború a feltárást végző mexikói történészek szerint elsősorban nem gazdasági vagy területszerzési érdekeket szolgált, hanem a kultusz fenntartásához szükséges emberanyag beszerzését célozta. Mivel évente 20 és 40 ezer közötti hadifogolyra volt szükségük, a hódításokat lezáró békeszerződésbe rendszeresen bekerült a szelíd nevű, ám brutálisan kegyetlen „virágháború” intézménye, miszerint a behódolt nép köteles évente egy megadott napon háborút indítani a megszállók ellen, hogy a győztes fél áldozati foglyokat szerezhessen. Bár a „becsület” jegyében az aztékok pont annyi katonát küldtek harcba, mint az ellenfeleik, az ilyen kényszercsatákból mégis rendre ők jöttek ki győztesen, mivel harcosaikat már gyermekkoruktól fogva az ilyen „szent háborúkra” képezték ki.  Tízéves koruktól fogva a fejüket egy tincs kivételével leborotválták, amit csak akkor vágtak le, ha a fiatal harcos az első foglyát az oltárhoz kísérte. Ekkor vált az azték fiú férfivá. „Csak álmodni jöttünk, csak szunnyadni jöttünk, nem igaz, nem igaz, hogy a sorsunk élni itt a Földön” – írta le az ifjak világképét egy korabeli költemény, akik számára a halál a megváltás volt, az életük pedig csupán egy felkészülés arra, hogy a túlvilágra vivő pillanat minél nemesebb állapotban érje őket. Az egész társadalmi hierarchia arra épült, hogy ambicionálja a fiatalokat a háborúra és túszejtésre, mert amennyiben kellő számú áldoznivalót hoztak az isteneknek, úgy idővel maguk is a katonai elit részévé váltak. Ez azt jelentette, hogy többet nem kellett a földeken dolgozniuk és magas adó terhe mellett eltartani a családjukat, hanem a paloták befogadták őket, és fényűző életet élhettek. A halál kultusza azonban olyan erős volt, hogy sok harcos, amikor látta, hogy már nem tud több foglyot ejteni, inkább magát adta az obszidián – egy vulkáni kőzet – kés pengéje alá, hogy vére táplálja az idő kerekét és meghosszabbítsa a birodalom életét.
Kategóriák: Friss

Egy érdekes történelmi párhuzam és az oligarchák

2018, augusztus 10 - 14:36
Középkori analógiák jutottak eszembe a harmadik kétharmad után. A helyzet kicsit olyan, mint Károly Róbert idejében: amikor a király hosszú küzdelem után legyőzte a trónbitorlókat és a tartomány­urakat, mindenki szépen hazament, és hosszú időre megszilárdult a központi hatalom – mondta Török Gábor politológus a Heti Válasznak adott interjújában, mely azonban már csak az elemző blogján tudott megjelenni, hiszen a hetilap internetes verziója is búcsút mondott a médiapiacnak.
Kategóriák: Friss

A Fehér Házig jutott a munkánk híre

2018, augusztus 10 - 14:28
Jared Kushner, az amerikai elnök főtanácsadója is méltatta az üldözött keresztényeket segítő programot, amelyet mintának tekintenek a tengerentúlon, az ügyben pedig elképzelhető amerikai- magyar együttműködés is. Azbej Tristannal, a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárral beszélgettünk.
Kategóriák: Friss

Kurd hősnők az Iszlám Állam ellen

2018, augusztus 10 - 14:19
Az Iszlám Állam szerint pokolra kerülnek azok a harcosok, akik női fegyveresek által esnek el. Több se kellett a Szíriában élő kurd nőknek: tömegével kezdtek el fegyvert ragadni otthonaik védelméért.
Kategóriák: Friss

A halálbüntetést 54, az abortuszt 78 százalék támogatja

2018, augusztus 10 - 14:07
A magyarok szűk többsége a zárt társa­dalom híve, a hagyományos családi szere­pek megtartása kiemelkedően fontos a többség számára. Egy átfogó kutatásból az is kiderül, miként gondolkodunk az egyén szabadságáról, a tekintély megkérdőjelezéséről és a kisebbségekről.
Kategóriák: Friss

Jeremy Corbyn portré

2018, augusztus 10 - 13:51
Több évtizedig parlamenti frakciója hátsó soraiban lázadt a pártvezetés ellen, majd 2015-ben jól megérezte, hogy eljött az ő ideje. A lendület akár a Downing Street 10-ig kitarthat.
Kategóriák: Friss

Trumpnak is üzentek a techóriások

2018, augusztus 10 - 13:32
Mérföldkövet jelent a digitális tartalomcenzúrában, hogy augusztus elején 24 óra alatt a legnagyobb techplatformok összehangoltan letiltottak egy milliós látogatottságú amerikai alternatív híroldalt.
Kategóriák: Friss