Skip to Content

FN - Híradó helyett

Tartalom átvétel FN – 24.hu
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 9 perc 44 másodperc

Bajban a magyarországi autógyárak: tánc a német borotvák élén

2019, május 18 - 17:00

„Annyit elárulhatok, csak elektromos autókon dolgozunk” – mondta egy-két éve egy német mérnök, amikor megkérdeztem tőle, hogy mivel foglalkozik a világ egyik legismertebb járműgyártójának „jövőkutatási” részlegében. Itt nem a közeli hónapokban, években megjelenő modelleket fejlesztik, hanem tízéves távlatban terveznek előre.

Amikor magyar kutatás-fejlesztési tevékenységről beszélnek a járműgyárak, azt mindig óvatosan kell kezelni – elválasztva a céges és a kormánypropagandától. A világcégek nem nálunk tervezik az új típusokat, Győrben, Kecskeméten, Esztergomban, Szentgotthárdon döntően összeszerelő-üzemek működnek, amelyek hozzáadott értéke kisebb, mint az „igazi” cégközpontoké.

És a bevezetőben említett mamutgyár ugyan különleges abban a tekintetben, hogy csak elektromos autókkal akar a jövőben foglalkozni, a trend jól látszik: ma még belsőégésű motorok hajtják az autók túlnyomó többségét Európában, de mindez tíz év múlva biztosan meg fog változni. Az azonban korántsem biztos, hogy a szóban forgó világcég jól döntött: lehet, hogy az elektromos meghajtás helyett valamilyen gázzal vagy üzemanyagcellák révén működtetik majd a jövő autóit.

Ennek fényében érdemes értékelni azt a két hírt, ami a héten elárasztotta a magyar sajtót. Az egyik szerint a debreceni új BMW-üzem, a másik szerint a második kecskeméti Mercedes-gyár, azaz a Daimler tulajdonában lévő termelőbázis bővítése húzódhat el piaci nehézségek miatt.

A BMW nem volt hajlandó kommentálni, hogy elhalasztanák debreceni gyáruk beindítását. Ugyanakkor a bajor cég tíz év után adott ki nemrégiben úgynevezett profit warningot, azaz kénytelen volt a tőzsdén jelezni, hogy nyeresége kisebb lesz a vártnál. Debrecenben eredetileg 150 ezer autó gyártását tervezték, és az új üzem alapkövét valószínűleg leteszik hamarosan – egy kis lyuk ásása a hajdúsági talajba alighanem a bajor cég pénzügyi stabilitását nem ingatja meg. A meghívott helyi potentátok szendvicseit is ki tudják fizetni Münchenből, ahol még mindig évi kilencmilliárd euró a nyereség. De hogy a protokollesemény után mikor indul be a termelés, azt aligha a debreceniek döntik majd el.

Pedig a BMW relatíve még jó helyzetben is van a másik két német autógyárhoz képest: eladásai nem csökkentek idén. A Mercedesnél rosszabb a helyzet: a stuttgartiak 2019 áprilisában 4,5 százalékkal kevesebb autót adtak el, mint tavaly ilyenkor, a VW konszernhez tartozó Audi pedig mínusz 13 százaléknál tart.

A Daimler vezetői a rosszabb számaik miatt talán tényleg halogatják a kecskeméti Mercedes-gyár második üzemének fejlesztési projektjét. A Mercedes tavaly jelentette be, hogy ennek beindításán dolgozik, ám az üzembe helyezést most legalább egy évvel elhalasztották.

A német autógyárakat hazájuk politikai intézkedései is komolyan érintik. Egyes német városokban bizonyos dízeljárműveket kitiltanak, illetve a kitiltásukra készülnek, hiszen az autóipart megrázták az elmúlt évek dízelbotrányai. A három nagy német autógyártó, a BMW, a Daimler és a Volkswagen egy friss hír szerint megsértette a közösségi trösztellenes szabályokat azzal, hogy közel tíz éven keresztül korlátozták a versenyt a kevésbé szennyező technológiák kifejlesztése terén.

Minőség-ellenőrzésre felsorakozott autók a szerelőcsarnokban, a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában (Fotó: Ujvári Sándor / MTI)

Megint máshol a szén-dioxid-kibocsátástól függő adózást szeretnének bevezetni, illetve egyéb büntetésekkel sújtanák az autótulajdonosakat. A dízeltechnológia jövője tehát a személyautóknál hosszabb távon igencsak kérdőjeles, ám a hibrid- és gázüzemű autók egyelőre nem törtek át, noha jelentékeny részpiacokat jelentenek. Bár a Tesla és hasonló, „tisztán” elektromos autókat gyártó cégek hatalmas hírverést produkálnak, működési eredményeik még korántsem meggyőzőek. Az amerikai Tesla mégis éppen olyan szegmensekben kezdi kiszorítani német vetélytársait, mint a luxusautók piaca. Ráadásul a Tesla még egy jó ügyet, a környezetvédelmet is összekapcsol az elektromos autókkal. Bár tudjuk, hogy ennek egy része inkább marketing, mert például az akkumulátorok reciklálása nem túlzottan környezetbarát tevékenység.

Ebben az átmeneti helyzetben a világ legnagyobb autógyárai nem tudnak „jó” döntést hozni, hiszen a stratégia éppen változóban van, miközben a közhangulat már sokszor most is ellenük fordult: kipufogógáz-botrány, környezetvédelmi problémák, a németországi autózásban a sebességhatárról szóló viták, a városi közlekedés reformja (autóellenes intézkedések az élhetőbb városokért) – hogy csak néhányat említsünk a sok vita közül.

A városi közlekedés ráadásul szintén „forradalmi” helyzetben van: e-rollerek, e-biciklik, kismotorok, e-mopedek, bővülő tömegközlekedési lehetőségek korlátozzák az autók terjeszkedését, egyre inkább visszaadva a városi tereket a járókelőknek és a lassabb járművekkel közlekedőknek. Mindez nem jelenti azt, hogy például az e-rollerek ne okoznának komoly fejtörést, ahogy arról a G7 beszámolt.

Az autógyárakat leginkább foglalkoztató probléma azonban az, hogy a személygépkocsik használata és az irántuk való kereslet is átalakul: alapvetően csökken a legfejlettebb és „legtudatosabb” piacokon. Márpedig a presztízsjárművek gyártóinak erre nagyon kell figyelniük: a BMW-t és a Mercedest ezért a piac sokkal gyorsabb változásai sújthatják, mint a kisautók gyártóit.

Az utóbbiaknak nem kell figyelniük annyira a „közhangulatra”, vevőik ugyanis a luxuspiaci szereplőknél árérzékenyebbek, és az elektromos autók egyelőre túl drágák a valódi versenyképességhez. Ráadásul viszonylag kicsi – bár egyre növekvő – a „hatósugaruk”, azaz az egy feltöltéssel velük megtehető távolságuk.

A nagy német autógyárak valójában ezért nem is igazán technikai problémával szembesülnek. Alapvető társadalmi átalakulás érinti őket, és az átalakulás az autók iránti keresletet csökkenti. A carsharingről, a közösségi autózásról, „autómegosztásról” van szó. Ennek számtalan formája terjed a világon.

A carsharing általános tendenciája egyértelmű: egyre több felhasználó egyre kevesebb autót igényel, az autóval megtett távolságok így csökkennek, míg az autópark kihasználtsága jelentősen nő. Míg egy átlagos személyautót 1,7 ember vezet, addig egy „megosztott”, azaz „közösségi” autót akár 2,8 személy is használhat, amikor üzemben tartják.

A német Tagesspiegel például arról ír, hogy lassan felnő a nagyvárosokban egy olyan generáció, amelyik autó nélkül is kiválóan éli az életét. Ha szüksége van valamire, a magyar reptéri kisbuszokhoz vagy telekocsikhoz hasonló „shuttle”-okat rendel, carsharingben használja az autókat (van olyan lehetőség, hogy a kiindulási pontra viszik vissza az autót, de más szolgáltatóknál lehet a célponton is hagyni a kocsit).

A BMW csoport carsharing szolgáltatása a DriveNow bemutatója Münchenben (Fotó: Sven Hoppe/dpa/AFP)

A carsharing ma már ezer városban érhető el a Földön, és megjelentek az egyetlen útra igénybe vehető autók is, amelyeket nem kell visszavinni az indulási pontra. 2015-ben már a piac 35 százalékát a hasonló cégek tették ki. Az amerikai nagyvárosokban a carsharingszolgáltatók ügyfeleinek 2-5 százaléka eladta az autóját, további 7-10 százalék pedig elhalasztotta autóvásárlását.

Az autómegosztás további változata, amikor személyes, magántulajdonban lévő autókat vesznek igénybe mások, itt a szolgáltatók inkább a hálózatot biztosítják, a felhasználók összekötését, nem a járműveket. Mindez újabb lökést adott az ágazatnak.

Európában már 2016-ban is a német volt a legnagyobb carsharing piac a Deloitte tanácsadócég szerint: 1,2 millió felhasználót 150 szolgáltató látott el 16 ezer járművel.

Különösen az önvezető autók esetében várható, hogy ezeket carsharingformában üzemeltetik majd, nem véletlen, hogy a két német presztízsautógyár, a Daimler és a BMW mindkét területen összefogott egymással. Az első továbbfejlesztett, közös önvezető modellek 2024-ben jelenhetnek meg. Ugyanakkor a BMW cáfolta, hogy a két nagy konszern kereszttulajdonlásba lépne egymással. 2018-ban pedig a Vokswagen, az Audi tulajdonosa is bejelentette, hogy tisztán elektromos meghajtású carsharingszolgáltast indít be 2019-ig.

Közben nagyfokú átalakításra készül a BMW. Erre szükség is van: a forgalom tavaly 97,4 milliárd euróra csökkent, ez 800 milliós visszaesés a 2017-es rekordévhez képest. Az üzemi nyereség 9,1 milliárdra esett, ami 8 százalékos zsugorodás, s ilyen arányban csökkent az adózás előtti nyereség is, ami 9,8 milliárd volt.

A BMW egyébként még most is a világ egyik legnyereségesebb cége, a konkurenseknél ugyanis átlagosan még nagyobb volt a profitcsökkenés üteme. Kínában például a BMW-eladások 7,7 százalékkal nőttek, így az ázsiai ország immár a cég forgalmának egynegyedét képviseli. Ám Európában és Amerikában stagnáltak az eladások. Közben persze a költségek nőttek, elsősorban azért, mert a cég hatalmas összegeket költ kutatásfejlesztésre az elektromos technológiák terén. A K+F-kiadások tavaly 800 millió euróval nőttek, 6,9 milliárd euróra.

A BMW így már nem teljesen bajor cég: a legnagyobb gyáruk már nem Alsó-Bajoroszágban van, hanem az USA-ban, Dél-Karolinában. A legnagyobb felvevőpiacuk pedig már nem Németország, hanem Kína.

Ám ezt sújthatja a protekcionizmus. Ha a piacok bezáródnak, az eddigi üzleti modell megbukik: az európai limuzingyártás és az amerikai terepjárógyártás külön-külön nyereséges, de ha mindenütt ki kell építeni a pluszkapacitásokat, az megváltoztathatja az eredményességet is.

A vámháború egyelőre csak fenyeget az EU és az USA között, de Kína és az Egyesült Államok között részben már meg is valósult. Mindez a BMW-t például rendkívüli módon érintheti, terepjáróit ugyanis Amerikából szállítja a német cég a kínai piacra. Ráadásul a BMW-t a szabályozatlan brexit is fenyegeti, a Mini és a Rolls-Royce ugyanis brit márkák.

Ami a Volkswagen magyarországi tevékenységét illeti, a győri audisok sztrájkja akkor következett be, amikor a VW az utóbbi idők legsúlyosabb válsága élte. Ennek kapcsán érdekes pénteki hír, hogy egy új elektromos autó gyártását várhatóan Szlovákiába – tehát nem Magyarországra – viszi a cég.

A német autógyárak beruházási döntései súlyosan érinthetik a magyar gazdaságot is. A magyar első negyedéves GDP 5,3 százalékos bővülését és az ipar nyolcszázalékos növekedését bejelentő közlemények soraiból fontos strukturális problémákra derülhet fény. Eszerint az iparon belül a döntő súlyt – 96 százalékot – képviselő feldolgozóipar termelése 7,8 százalékkal növekedett, márpedig a feldolgozóipari termelés 30 százalékát a járműgyártás adja. Ezen belül a közútigépjármű-gyártás volumene 18, míg a közútijármű-alkatrész gyártásáé 6,9 százalékkal emelkedett.

Vagyis látható, hogy ha az autógyárak bővülése leállna Magyarországon, az a feldolgozóipar majdnem egyharmadát érintené, de ez valójában a magyar iparnak is majdnem egyharmadát teszi ki, hiszen a feldolgozóiparon kívül más jelentősebb alág nincs is az iparon belül itthon. Az ipar pedig a magyar GDP 22-23 százalékát teszi ki. Azaz négy-öt egységnyi ipari visszaesés egy egységnyi GDP-csökkenést okozna.

Kategóriák: Friss

A kétmillió nagyon szegény országa vagyunk

2019, május 18 - 14:10

Hiába állítja a kormány, hogy Magyarországon nagyot csökkent a szegénység, valójában a gyakran hangoztatott tízszázalékos aránynál több embernek kell nélkülöznie. Dupla ennyinek – ez derül ki a Népszava összeállításából, amely Pitti Zoltánnak, az adóhatóság egykori elnökének az elemzésére támaszkodik, és amely a nemzetközi szakirodalomban bevett három tényezőt veszi figyelembe a szegénység megállapítására.

Egyszerre kell nézni a relatív jövedelmi szegénységben élőket, valamint a nagyon alacsony munkaintenzitású családokat és végül a súlyos anyagi nehézségekkel küzdőket. A kormányzati sikerjelentés csak az utóbbi adatot vette alapul, így jött ki, hogy a valóságosnak csak a fele a szegények aránya.

Relatív szegénységben bő 1,2 millió magyar él. (Az ő jövedelmük – munkabért, segélyeket, pótlékokat is beleértve – havonta kevesebb 130 ezer forintnál.

Az is érdekes, hogy a munkavállalók negyedét, úgy körülbelül 1,1 millió embert minimálbérért dolgoztatják (hivatalosan, papíron).

Ma Magyarországon 974 ezer ember tartozik a súlyos anyagi nehézségekkel küzdők közé (itt azt vizsgálják, hogy tud-e kétnaponta húst enni, van-e közüzemi tartozása, autója, tévéje, van-e tartaléka, ha váratlan kiadás ütne be, és ha sok ilyen szempont szerint nélkülözni kényszerül valaki, az súlyos anyagi nehézséggel küzd).

És végül nagyon alacsony munkaintenzitásúnak számít az a háztartás, ahol a 18-59 év közöttiek a lehetséges munkaidő kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkával. Ez ma 398 ezer emberről mondható el.

Ha valaki két vagy három mutató szerint is érintett, akkor is csak egyszer szerepel a statisztikában. Szóval összességében így a lakosság közel 20 százaléka, azaz kicsivel kevesebb mint 2 millió magyar van kitéve a szegénység és társadalmi kirekesztettség veszélyének.

Kiemelt kép: Nagykanizsa, 2011. december 23. Bableves, kenyér és alma egy tálcán a nagykanizsai Bogdán János Cigány Kisebbségi Közösségi Házban, ahol szegény családoknak, idős embereknek és hajléktalanoknak oszt négy napon át a karácsonyi ünnepek alatt meleg ételt a város önkormányzata, a cigány kisebbségi önkormányzat, a rendőrkapitányság, a Magyar Vöröskereszt helyi szervezete, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ. MTI Fotó: Varga György

Kategóriák: Friss

Felvásárlási lázban égnek a vállalatok

2019, május 17 - 16:37

A válaszadók túlnyomó többsége (93%) úgy véli, hogy a globális gazdasági helyzet javul – ez az előző évhez képest 20 százalékpontos emelkedés. A kedvező üzleti környezet a tranzakciós piacot is fellendítheti, 10 éve nem volt ilyen magas a felvásárlási kedv.

A cégvezetők magabiztosak saját vállalatuk jövőbeli teljesítményét illetően – a válaszadók túlnyomó többsége (76%) 6 és 15 százalék közötti növekedést vár szervezetétől a következő 12 hónapban – derül ki az EY Globális Tőkebizalmi Barométeréből. A bővülés legnagyobb külső kihívásának a megkérdezettek egyharmada a gazdaság lassulását, 27 százaléka a geopolitikai, szabályozási és kereskedelmi bizonytalanságot tartja.

A labilis piac tíz évvel ezelőtt, a gazdasági válság idején bénító volt, most motiváló erő. Sok cég a felvásárlásokat használja portfóliója gyorsított ütemű átalakítására és az időtálló növekedés feltételeinek megteremtésére – mondta Rencz Botond, az EY vezérigazgatója.

A Brexit mégse riasztotta el a befektetőket?

Szemben az egy évvel ezelőtti 52 százalékkal, most tízből hat cég (59%) tervez akvizíciót egy éven belül. A legnépszerűbb befektetési célpont az Egyesült Királyság a Brexit körüli bizonytalanságok ellenére, megelőzve a 2014 óta élen álló Egyesült Államokat. Európából még Németország és Franciaország szerepel az első öt befektetési célország között.

Kína annak ellenére visszakerült a legvonzóbb piacok közé a negyedik helyre, hogy továbbra is aggodalomra ad okot a piacra jutás, valamint az USA-val és az EU-val szembeni viszonosság.

Újratervezés az autóiparban

A felvásárlások szempontjából legkeresettebb ágazatok Európában a fogyasztási cikkek, az autóipar, az ipar és a pénzügyi szolgáltatások. „A Magyarországon is meghatározó autóipart az új mobilitási megoldások fel fogják forgatni a következő években. Erre a szektor vállalatai több szinten reagálnak: láthatunk autóipari szövetségeket, technológiai cégekkel közös vállalatokat, startupok felvásárlását és kockázati tőkebefektetéseket is” – részletezte Rencz Botond.

Az elemzés szerint az  ágazatban a cégek egyrészt fenn kívánják tartani hagyományosan jövedelmező üzletágaikat, másrészt fel kell készülniük a mobilitás bizonytalan jövőjére.

A nemzetközi kutatás idén februárban és márciusban készült 47 ország több mint 2900 felső vezetője részvételével, akik 68%-a vezérigazgató, pénzügyi igazgató (CFO) vagy más C-szintű vezető.

Kiemelt fotó: iStock

Kategóriák: Friss

Három ország már nem adóparadicsom az EU szerint

2019, május 17 - 13:21

Aruba, Barbados és Bermuda is lekerült az Európai Unió adóparadicsomokról összeállított, és így már csak tizenkét ország nevét tartalmazó feketelistájáról – jelentette be pénteken az uniós pénzügyminiszteri tanács, miután a három állam kormánya új kötelezettségvállalásokat jelentett be.

Az Európai Unió 2017 végén hagyta jóvá a listát, amelyre az adóelkerülés ellen nem elég hatékonyan fellépő országok kerültek fel, miután csaknem egy év párbeszéd után sem voltak hajlandóak megfelelő együttműködésre.

A feketelistán marad Amerikai Szamoa, az Amerikai Virgin-szigetek, Belize, Dominika, az Egyesült Arab Emírségek, Fidzsi, Guam, a Marshall-szigetek, Omán, Szamoa, Trinidad és Tobago, illetve Vanuatu.

A törölt országok általában átkerülnek az úgynevezett szürkelistára. Ezen jelenleg mintegy harminc olyan ország szerepel, amely ígéretet tett rá, hogy összhangba hozza szabályait az uniós normákkal. Szankciókról egyelőre nem sikerült megállapodni, viszont a presztízsveszteség mellett a listán szereplő országok pénzügyi tranzakcióit is szigorúbban ellenőrzik.

Tavaly több mint kilencven országot vizsgált az Európai Bizottság, amely tájékoztatást ad az egyes kormányoknak arról, hogy mit kell tenniük a megfeleléshez. A tanácsot többen bírálják amiatt, hogy annyira fellazította az Európai Bizottság által eredetileg javasolt kritériumrendszert, hogy az EU egyetlen tagállama sem kerülhetett fel a listára.

Az Oxfam nemzetközi civil szervezet szerint veszélybe sodorja az egész eljárás hitelességét, hogy például Guernsey, Hongkong, Jersey, a Man-sziget és Panama sem szerepel az EU-s listákon, noha ezek a „legrosszabb adóparadicsomok” között vannak.

(MTI)

Kiemelt képünkön a belize-i tengerpart látható, Europress/Pedro PARDO/AFP

Kategóriák: Friss

Napelemre nyerhetnek pénzt a kkv-k

2019, május 17 - 12:40

Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak napelemes rendszerek telepítéséhez a mikro-, kis- és középvállalkozások, egy beruházáshoz 1,5 és 3 millió forint közötti összeget lehet elnyerni, a rendelkezésre álló keretösszeg 15 milliárd forint.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) keretében jelent meg a pályázati felhívás pénteken, a támogatási kérelmeket június 17-e és 2020. szeptember 30-a között lehet benyújtani – mondta a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a pályázatot bejelentő pénteki budapesti sajtótájékoztatón. Rákossy Balázs kiemelte: a korábbiakhoz képest radikálisan egyszerűsített a költségstruktúra és az elszámolás.

A pályázat kis kapacitású, a saját áramfogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer telepítését támogatja – ismertette Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Hozzátette: a program hozzájárul a vállalkozások fenntartható rezsicsökkentéséhez, növekvő energetikai függetlenedéséhez és a klímavédelemhez.

Rákossy Balázs felidézte, hogy a Ginop 2700 milliárd forint támogatással segíti a kis- és középvállalkozások gazdaságfejlesztését különböző területeken 2014 és 2020 között. Ezen belül energiahatékonyságra 60 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek majdnem felére már megjelentek a pályázatok. A keretet épületek, valamint gazdasági-termelési folyamatok energiahatékonysági korszerűsítésére fordítják.

Az államtitkár hangsúlyozta: a pénteken megjelent pályázat a vállalkozói igények felmérésén alapul. A közép-magyarországi régió kivételével az egész országból lehet jelentkezni.

Kaderják Péter ismertette: a pályázati lehetőség 7,5 és 15 kilowatt névleges teljesítmény közé eső rendszerekre vonatkozik és a saját fogyasztás kiváltását szolgálja. A támogatás mértéke kilowattonként 200 ezer forint.

Az éves áramszámla-megtakarítás 400-800 ezer forint a projekt méretétől függően, a berendezés legalább 25 éves élettartama alatt. Így a támogatás lényegében négy évnyi áramszámla összegét adja oda a vállalkozásoknak előre, ezzel segítve a beruházás megvalósítását. Kitért arra is, hogy a napenergia hasznosítása a legtisztább, éghajlatbarát áramtermelési forma, és Magyarország gazdag napenergia-forrásban. Ezért a kormány minden szektorban támogatja a napenergia hasznosítását áramtermelésre.

A pályázók három lezárt, teljes üzleti évvel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető mikro- kis- és középvállalkozások lehetnek. Olyan épületek korszerűsítéséhez kérhető támogatás, amelyek az elmúlt egy évben használatban álltak és volt áramfogyasztásuk.

(MTI)

Kiemelt kép: MTI/Varga György

Kategóriák: Friss

Nőtt az államadósság, de Matolcsyék megtalálták a jó oldalát

2019, május 17 - 10:28

AZ MTI-ben jelent meg az MNB tájékoztatása, miszerint a GDP-hez viszonyítva csökkent az államadósság. A Népszava cikkében viszont rámutat, hogy valójában az államadósság nőtt, éppen csak az MNB talált egy olyan mutatót, ami pozitív változást jelez.

Az MNB tájékoztatása szerint az államháztartás maastrichti adóssága az első negyedév végén 29 382 milliárd forint, a GDP 68,3 százaléka volt, 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint a múlt év végén és 3,5 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz mérve – derül ki a pénzügyi számlák Magyar Nemzeti Bank (MNB) által pénteken közölt előzetes adataiból.

A negyedévi csökkenés a bruttó hazai termék (GDP) emelkedéséből eredt, miután az adósságot a nettó hitelfelvétel 320 milliárd forinttal, az árfolyamváltozás pedig 20 milliárd forinttal növelte az első negyedévben. A számításhoz a saját GDP becslését használta az MNB.

Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor maastrichti adóssága a pénzügyi számlák módszertana alapján számolt 68,3 százaléknál 1,8 százalékponttal magasabb, a GDP 70,1 százaléka volt, ugyanúgy 0,7 százalékponttal alacsonyabb a múlt év véginél és 3,6 százalékponttal csökkent egy év alatt. Az államháztartás nettó tartozása 24 132 milliárd forint volt, a GDP 56,1 százalékát tette ki március végén.

Kiemelt kép: Besenyei Violetta/24.hu

Kategóriák: Friss

Milliárdokat kereshetnek ketten Budapest szennyvíziszapjából

2019, május 17 - 09:49

Jó év volt a 2018-as a hazai szennyvíziszapbizniszben: hatalmas nyereséget termelt az ötfős budapesti EWC-H Kft. a tulajdonosoknak, amit a napokban osztalék formájában az utolsó fillérig ki is vettek a cégből. Régner Márton és Pálházy Ágnes egy május 10-én megtartott közgyűlésen 533 millió forint kifizetését szavazta meg magának.

Az EWC-H vezetése joggal lazíthat az óvatos pénzügyi tervezésen, hiszen az eddigi vidéki partnerek mellé decemberben leszerződtek a Fővárosi Csatornázási Művekkel (FCSM) is. Az öt évre szóló megállapodás garantálja, hogy a cég majdhogynem megtriplázhatja eddigi 3 milliárd forint körüli éves forgalmát. És vélhetően a nyereségét is.

Az EWC-H Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az FCSM észak-pesti illetve dél-pesti telephelyein keletkező szennyvíziszap elszállítását vállalta. A következő öt évben ez a két tisztítómű legalább 400 ezer tonna szennyvizes masszát termel majd.

A 24.hu az EWC-H vezetésétől információkat kért arról, hogy hol helyezik el az óriási mennyiségű iszapot. Bár a cég nem válaszolt a kérdésekre, ismert, hogy az EWC-H az egyik nagy „beszállítója” a bűzbotrány miatt elhíresült hatvani lerakónak.

Az iszapos cég 2014-ben tulajdonrészt szerzett a hatvani lerakót üzemeltető Hunviron Energia- és Környezetgazdálkodási Kft.-ben. Így valószínűleg nem véletlen, hogy a Hunviron a fővárosi iszapüzlet megszerzése után hivatalos engedélyt kért a telephelyére szállítható hulladék mennyiségének növelésére. A Veszprémi Megyei Kormányhivatal áprilisban módosította is a környezethasználati engedélyt. A kapacitásbővítés eredményeként most már évente 74 ezer tonnányi kommunális és ipari szennyvíz kezeléséből és egyéb forrásokból származó iszapot lehet elhelyezni, amihez még hozzájöhet 45 ezer tonnányi klorid vagy szulfát tartalmú fúróiszap és sok egyéb fajtájú hulladékszármazék.

A lerakó körül tavaly nagy balhé alakult ki Hatvanban. A környéken terjengő nehezen viselhető bűz miatt a város lakosságának jó része a Hunviront tette felelőssé. A levegőszennyezés forrását többször is vizsgálták, a cég viszont folyamatosan tagadta, hogy a szag a lerakóból eredne. Augusztusban aztán Hatvan polgármestere és a hatóságok emberei is kivonultak a Hunviron telephelye mellé, mert olajos, folyós massza jelent meg a környéken. A szennyezés miatt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást indított. A rendőrök szerint a Mol, a MÁV és még vagy 30 cég szállított a megtalált anyaghoz hasonló olajos melléktermékeket – mint például fúróiszapot, tartályfenékiszapot – a lerakóba, azt viszont nem tudták megállapítani, hogy a növényzetet súlyosan szennyező massza honnan származott. Sőt a vizsgálat azt sem tudta behatárolni, hogy a város lakósságának folyamatos szenvedést okozó bűz honnan ered, ezért a környezetkárosítás bűntettének alapos gyanújával indult nyomozást két héttel ezelőtt megszüntették.

A szennyvíziszap még sokáig termelhet extraprofitot néhány magáncégnek. Hosszabb távon ugyanis nincs más megoldás az elhelyezésére. A kormány nemrég még azt tervezte, hogy egy közel 70 milliárdos projekt keretében megépít egy olyan iszapégetőt, amely képes befogadni a főváros által termelt teljes iszapmennyiséget. A „HUHA II. Új Hulladék-hasznosító és Iszapégető Erőmű” projekt évi 45 ezer tonna iszapot ártalmatlanított volna, és a vele együtt elégetett 250 ezer tonnányi hulladékkal jelentős villamosenergia- és távhőtermelésre lett volna képes.

A projektet azonban a kormány minden különösebb indoklás nélkül törölte tavaly decemberben.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a hazai iszap mellett a külföldről beszállított szennyvízmassza is megjelent az országban. A múlt héten írtunk arról, hogy egy magánvállalkozás az egerszalóki termálforrások szomszédságában tervez elhelyezni olasz és szlovén szennyvíziszapot. Az érintett településeken a napokban több tiltakozó akció is lezajlott a terv miatt.

Kiemelt kép: Hatvan TV felvétele a hatvani szennyvíziszapról 

Kategóriák: Friss

1717 százaléknyit javított eredményein Mészáros cége

2019, május 17 - 08:29

2019 I. negyedévében a 4iG Nyrt. üzleti eredményessége (EBITDA) 483 millió Ft, közel 1717 százalékkal nagyobb 2018. I. negyedévi értékénél; a vállalatcsoport IFRS szerinti konszolidált értékesítési árbevétele 4,9 milliárd Ft volt a 2019 márciusi zárónapon, ami 56 százalékkal nagyobb az előző év azonos időszakához képest – tette közzé a tőzsdei társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

A vállalat a tavalyi első negyedévben veszteségesen működött, idén viszont adózás után 280 millió forintos eredményt ért el, piaci kapitalizációja pedig egy év alatt közel tizenkilencszeresére növekedett, amely 2019. március 31-én már elérte a 76,3 milliárd forintot.

A 4iG-ben tavaly június elején szerzett többségi tulajdont a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus. A társaság nyert a Dohánytermék Azonosító Kibocsátó Informatikai Rendszer felállítására és ötéves üzemeletetésére kiírt mintegy négymilliárd forintos közbeszerzésen is nemrégiben, egy konzorcium tagjaként, és a Szerencsejáték Zrt. is velük szerződött, 388 millió forintért. Az országos jegyrendszer elkészítésében is szerepet kaphat a 4iG.

Mészárossal összeborulva csinálná meg az országos jegyrendszert a T-Systems17,8 milliárdos munkára startolt rá a felcsúti milliárdos cége és a Telekom leánya, amit a piaci pletykák szerint bármelyik pillanatban megkaparinthat Mészáros.

Kiemelt kép: Bodnár Boglárka/24.hu

Kategóriák: Friss

Nem tud talpra állni a forint

2019, május 17 - 08:14

Az euró jegyzése a csütörtök esti 324,32 forintról 324,70 forintra emelkedett péntek reggel nyolc órára, a dolláré 290,18 forintról 290,55 forintra, a svájci franké pedig 287,38-ról 288,08 forintra.

A hetet az euró 323,40 forinton, a dollár 288,00 forinton, a svájci frank pedig 284,82 forinton kezdte.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 

Kategóriák: Friss

Kozsó, Frabato, Bróker Marcsika és Seffer István is a NAV szégyenlistájára került

2019, május 17 - 06:47

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) negyedévente közzéteszi a 80 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező magánszemélyek listáját, amire rendre felbukkannak ismert személyek. Ezúttal a napi.hu nézte meg, kik kerültek a kétes társaságba.

A nagyadósok listáján van:

  • Az Andrássy úti egykori Aranymúzeumot létrehozó – korábban A 100 leggazdagabb című kiadványban is szereplő – műgyűjtő, Zelnik István a Magyar Indokína Társaság Kft.-vel. Milliárdos nagyságrendű tartozást halmozott fel.
  • A Frabato néven tevékenykedő Fischl András, aki jóslással, mágiával, rontáslevétellel és szerelmi oldás-kötéssel foglalkozik.
  • Dobrai Sándorné (bróker Marcsika), a felszámolás alatt lévő Kun-Mediátor Kft. ügyvezetője, aki a vád szerint több mint 12 milliárd forint kárt okozott a pénzüket rábízó ügyfeleinek.
  • Kozsó, polgári nevén Kocsor Zsolt előadóművész, az Ámokfutók frontembere.
  • A plasztikai sebész Seffer István.
  • Az egykori labdarúgó játékvezető Saskőy Szabolcs.
  • Mustafa Sezen zöldség-gyümölcs nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozónak, aki tavaly a Török-Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkáraként tagja volt Orbán Viktor Törökországba látogató delegációjának is.

Kiemelt kép: TV2

Kategóriák: Friss

Az EU-n kívüliek közül a kínaiak veszik a legtöbb lakást Budapesten

2019, május 17 - 06:22

A lap kiemelte, hogy a belvárosban főleg befektetési célra, míg a budai zöldövezetben saját használatra keresnek ingatlant. A kínai vásárlók fontosságára az ingatlanközvetítők is ráéreztek: létezik olyan hálózat, amely külön irodát üzemeltet ázsiai érdeklődőknek, másutt a honlap érhető el a nyelvükön.

Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a kínaiak aktív lakáspiaci szereplőkké váltak: egyre gyakrabban adnak el vagy bérbe.

A harmadik országbeliek ingatlanszerzései engedélykötelesek, e lista alapján évről évre a kínaiak veszik a legtöbb ingatlant Magyarországon.

Ám ha az európai uniós állampolgárokkal együtt nézzük őket, akkor is az első háromban szerepelnek: a Központi Statisztikai Hivatal legutolsó elérhető adatai szerint 2017-ben németek és románok mellett kínaiak is több mint ezer lakóingatlant vásároltak Magyarországon.

Az elsősorban fővárosi tranzakciók révén a kínaiak viszont magasan kiemelkednek a vételárat tekintve: átlagosan 41 millió forintnál nagyobb összeget költöttek két éve egy lakásra.

Benedikt Károly azt mondta, ha jó elhelyezkedésű, méretes családi házat vásárolnak, akkor jelenleg a 100-200 millió forintos ingatlanok sem ritkák a körükben, de az átlagos lakások közül is jellemzően a drágábbakat keresik. Ez a mostani budapesti árszínvonalon az 50-80 millió forintos kategóriát jelenti.

Csak Budapest

Míg például az oroszok, az osztrákok és a németek sok esetben a balatoni nyaralópiacon is aktív szereplők, addig az Ázsiából érkezőket szinte kizárólag a főváros érdekli. Legtöbbjüket Budapesthez köti a munkája, másrészt a család miatt a tömegközlekedési lehetőségek is fontosak számukra. Ezért az agglomerációban sem igazán gondolkodnak – emelte ki az elemzési vezető.

Saját lakhatásra szeretik a budai kerületeket és a nemzetközi iskolák környezetét, ugyanakkor a nagyobb családi házas övezeteket is. Utóbbira példa a XVI. kerület, amely régóta a kínaiak kedvence. Befektetési szándék esetén azonban a belvárosi kerületeket keresik – mondta Benedikt Károly a Magyar Nemzetnek.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 

Kategóriák: Friss

Egymilliárdért reklámozzák Semjén Zsolt vadászati kiállítását

2019, május 16 - 16:13

Máris dőlnek a milliárdok a 2021-ben rendezendő vadászati világkiállításra, amelynek csak a kommunikációjára (pontosabban a kiállítás és a kapcsolódó rendezvénysorozat előkészítésével összefüggő kommunikációs feladatokra) várhatóan több mint egymilliárd forintot költenek. A megarendezvény, a hivatalos nevén Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás mindenekelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök szívügye. Ő egyben az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, szenvedélyes vadász hírében áll, aki sokáig izgalomban tartotta a sajtót emlékezetes svédországi rénszarvaskalandjával, főként annak finanszírozási forrásával.

A vadászati világkiállítás kommunikációs feladataira a nyertes ajánlatot – nettó 1,027 milliárd forintos vállalási árral – a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. konzorciuma adta be a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak. Ugyan még csak az ajánlatok bírálatáról készült összegzés férhető hozzá, de biztosra vehető a győzelem, más ajánlattevő ugyanis nem volt, csak a kormány sokmilliárdos plakátkampányait is vivő, Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó duó. A pr-cégekkel a korábban, a kommunikációs hivatallal 2018. júniusában kötött keretmegállapodás keretében folytatták le a közbeszerzési eljárást, és mint korábban megírtuk, ebben a konstrukcióban nincs versenytársa a Balásy-kettősnek.

Újabb 10 milliárdot tolnak Rogánék a plakátkampányolásbaIdén ez már a második 10 milliárdos keretmegbízás Balásy Gyula cégeinek.

Az összegzésből az nem derül ki, hogy a munka mekkora részét végzi a két kommunikációs cég, de jelezték, hogy alvállalkozókat vesznek majd igénybe kutatási feladatok, minőségmenedzsment, PR ügynökségi szolgáltatások, rendezvényszervezési feladatok, médiatervezés és vásárlás esetében. A bedolgozóként megjelölt három alvállalkozó

  • a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.,
  • a p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft., valamint
  • a Századvég Politikai Iskola Alapítvány.

A világkiállítás lebonyolításért felelős kormánybiztosnak, Kovács Zoltánnak és Semjén Zsoltnak 2019 végéig kell véglegesítenie a rendezvény és az ehhez szükséges programok előkészítési munkálatait és költségeit. A kormány tavaly év végén az előkészületekre 7 milliárd forintot különített el Kovács Zoltán pedig korábban arról beszélt, hogy „csaknem 50 milliárd forintot szán a kormány” a Hungexpo teljes területének megújítására, amellyel megteremti az olyan nemzetközi és világszínvonalú rendezvények infrastrukturális és logisztikai feltételeit, mint a 2021-es Vadászati Világkiállítás és a 2020-as Eucharisztikus Kongresszus.

Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI

Kategóriák: Friss

Csokimaffia csalt el milliárdokat Csongrádban

2019, május 16 - 12:19

Szanka Ferenc közölte, a gyanú szerint a bűnszervezet 2017-ben bűncselekmények elkövetésére hozott létre gazdasági társaságokat jellemzően szerb állampolgárok fiktív vezetésével. A vállalkozások bankszámlái felett azután a bűnszervezet tényleges irányítói – akik a feladatokat egymás közt megosztották – rendelkeztek.

A céghálóban szereplő cégek azután az Európai Unió területéről hoztak be jellemzően édességeket, zöldségeket, cukrot, és céljuk az volt, hogy elkerüljék az általános forgalmi adó megfizetését. További cégek közbeiktatásával úgy tettek, mintha az árut belföldről vásárolták volna, és így az adót megfizették volna.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság több mint tíz ember őrizetbe vételét rendelte el, másokat gyanúsítottként állított elő, illetve több helyszínen házkutatást tartottak és bizonyítékokat foglaltak le – tudatta a csoportvezető ügyész.

Kiemelt kép: MTI/Vajda János

Kategóriák: Friss

Lehet, hogy megint orosz gázimportra fogunk szorulni

2019, május 16 - 09:07

Ha az Exxon Mobil szeptemberig nem dönti el, befektet-e a román fekete-tengeri földgázmezőprojektbe, akkor Magyarország ismét kénytelen lesz Oroszországgal tárgyalásokat kezdeni egy újabb hosszú lejáratú földgázszállítási megállapodásról – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek Houstonban, ahol részt vett a magyar képviselet megnyitóján.

A magyar diplomácia vezetője azt mondta, hogy „az Exxon Mobil megváltoztathatja Európa energiaellátását. Az amerikai cégnek azonban most már meg kell hoznia a végső döntését a befektetésről”.

Ha ezt nem teszi meg szeptemberig, akkor egy újabb hosszú távú megállapodást kell kötnöm Oroszországgal.

Az Exxon Mobil és az OMV alkotta amerikai-osztrák konzorcium tulajdonában van Románia fekete-tengeri földgázmezőből történő kitermelési joga. A földgázmező 42-84 milliárd köbméter földgázt rejthet. Szijjártó elmondta, hogy Magyarország importra szorul földgázból, aminek a 85 százalékát a háztartások fogyasztják.

A külügyminiszter szerint „az a kérdés, hogy képesek leszünk-e a földgázimport diverzifikálására, négy szövetségesünkön múlik: Horvátországon, Románián, az Egyesült Államokon és Ausztrián”. Hozzátette: a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál megépítése hozzájárulna a kelet-nyugati logisztikai rendszer diverzifikálásához, amit még a hidegháború idején alakítottak ki, amikor a Szovjetunió dominált Kelet- és Közép-Európában.

(MTI)

Kiemelt kép:  Szijjártó Péter, valamint Ted Poe republikánus képviselő (b2) és Phillip Aronoff volt houstoni tiszteletbeli konzul (j), Houstonban, a külgazdasági és konzuli képviselet ünnepélyes megnyitásán. MTI/KKM/Mitko Sztojcsev

Kategóriák: Friss

Már nem Csányi, hanem Mészáros Lőrinc Magyarország legnagyobb földesura

2019, május 16 - 07:56

Mészáros Lőrinc Magyarország legnagyobb földesura, az ő érdekeltsége gazdálkodik ugyanis a legnagyobb területen. Ez a cím hosszú időn keresztül Csányi Sándort illette meg, az OTP-vezér magánérdekeltségébe tartozó vállalkozások ugyanis 35 ezer hektáron gazdálkodnak — írta meg a G7.hu.

Ezt pedig az érintett sem titkolja. Ahogyan korábban beszámoltunk róla: Csák Gyula, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója a társasághoz tartozó agrár- és élelmiszer-ipari cégek integrációja apropóján arrról beszélt, hogy

csoport csaknem 38 ezer hektáron gazdálkodik.

A lap szerint a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport minden bizonnyal ugyanúgy nagyjából 35 ezer hektáron gazdálkodik, mint tavaly. A nagy változást az jelentette, hogy a Simicska-cégek valóban nem maradtak az első vevőként megjelenő Nyerges Zsoltnál, hanem egy szokásosnak mondható lépcső közbeiktatásával Mészáros Lőrincnél landoltak.

A lap megjegyzi:mindez Mészáros Lőrinc és feleségének magánérdekeltsége, a Talentist ugyanis nem vitték tőzsdére. A tőzsdén jegyzett, többségében szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Nyrt.-nek viszont meghatározó tulajdonrésze van egy olyan agrárcégben, amelyet nem vittek be a Talentisbe. A növénytermesztés mellett tojástermelésben is erős Csabatáj Zrt. közel ezer hektáron gazdálkodik, 38 ezer helyett tehát inkább 39 ezer hektárt érdemes beírni Mészáros neve mellé.

Kiemelt kép: Bielik István/24.hu

Kategóriák: Friss

Ész nélkül öntötték a pénzt a kereskedőházba, 9,3 milliárdos bukásra volt elég

2019, május 16 - 07:00

Nemcsak a neve, hanem jó pár milliárd forint is eltűnt a keleti nyitás jelszavával alapított MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. megszüntetésével. A külügyminisztérium felügyelte cég tavaly novemberben leadott, legutolsó mérlegéből az derül ki, hogy 2018-at 491 millió forint veszteséggel zárta, és ez nem is számít a legrosszabb évnek, ugyanis

a kereskedőház összesen 9349 millió forint mínuszt hozott össze, ennyi közpénzt égetett el fennállásának bő öt éve alatt.

A 2012 végén létrehozott társaságba folyamatosan töltötték az adóforintokat: már 2013 tavaszán 3,5 milliárd, a következő évben újabb egymilliárd forint tőkejuttatásnak van nyoma, és a külügyminisztérium 2016-ban 5 milliárd forint kölcsönnel stafírozta ki a céget. A nagy veszteségforrásokat nem kell kutatni a mérlegekben, a legnagyobb kiadási tétel évről évre a külföldi irodák szolgáltatásainak kifizetése volt, még a 2018-as csonka évben is 1,8 milliárd forint, az azt megelőző évben pedig még 2,7 milliárd ment erre a célra. A bérköltség sem volt elhanyagolható, az előző két évben 684 millió, illetve 800 millió forintot fizetett ki ezen a címen az állami cég.

A legdurvább mínuszt, csaknem 6 milliárdot 2015-ben mutatta ki, nyereséget pedig mindössze egyszer, 2016-ban. Ám – ahogyan korábban beszámoltunk róla – az eredményeket erősen torzíthatta két olyan szerződés, amit az MNKH a külgazdasági tárcával kötött.

Elkendőzött veszteség a külügy botrányos cégénélEgyre növekvő veszteség az elmúlt években, aztán egyszerre csak nyereség a nemzeti kereskedőháznál. Szijjártóék pont kötöttek az általuk felügyelt céggel egy közszolgáltatási szerződést, és az egyik Mészáros-féle cégtől is szép summa érkezhetett - a kettő együtt pár milliárd forint bevételt jelenthetett. Átlagosan havi nettó 500 ezret meg lehet keresni a kereskedőháznál. Orbán török barátja megúszta

A kereskedőházakat világszerte bezárták, az Adnan Polat fémjelezte török intézmény azonban megmaradt. A török régióban létrehozott öt kirendeltség 2013 és 2016 között egyetlen üzletet sem bonyolított le. Az üzemeltetést egy Tiborcz Istvánnal is összefüggésbe hozható cég végezte. Polat jó kapcsolatot ápol Tiborcz apósával, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Erdogan török elnökkel is.

Valaha azzal a céllal gründolták az MNKH-t, hogy támogassa a kormány külgazdasági stratégiáját, főleg az addig kevésbé hangsúlyos piacokon, például Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában. Az egymást követő veszteséges évek után azonban tavaly bejelentették, hogy az MNKH megszűnik, vagy legalábbis egybeolvad leányvállalatával, a fúzióból pedig új társaság jön létre HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. néven. A fúzió előtt készült vagyonmérleg tervezetéből az látszott, hogy az MNKH 3,5 milliárdos jegyzett tőkéje zsugorodott, a HEPA 1,5 milliárddal alakult meg, és örökségként 2 milliárd forint kötelezettséget vitt tovább.

Nem voltak szélcsendes időszakok

A zűrös cég történetében egyetlen olyan év sem volt, amikor ne borzolta volna valamilyen botrány a kedélyeket. Felháborodást keltett, amikor kiderült, hogy számos fideszes politikus és rokon felkerült a cég kifizetési listájára, például Szijjártó Péter külügyminiszter barátjának cége, Matolcsy György jegybankelnök rokona, Matolcsy Mátyás, egy kizárt fideszes képviselő, Lengyel Zoltán vagy Hajdu Petra, aki a Kormányzati Információs Központ korábbi sajtófőnökeként dolgozott. Hajdu egymaga havi egymilliós bért kapott a cégtől, ami egyetlen trükkös évtől eltekintve történetében mindig masszívan veszteséges volt.

Nem tett a jót a közpénzből működő cégnek az sem, hogy tőkéjét a Quaestorhoz vitte. Az MNKH ugyan az utolsó pillanatban, a Quaestor öncsődjének bejelentése előtt visszaszerezte az állami milliárdokat a brókercégtől, de a kamatoktól elesett, amivel jelentős kár érte és feljelentést is tett. Nem ez volt az egyetlen kapcsolat a milliárdos károkat okozó brókercéggel és Tarsoly Csabával. Ezen a képen Szijjártó Péter és Tasoly, a Quaestor egykori vezetője kereskedőházat nyit meg Moszkvában 2013 áprilisában; a kereskedőházat a magyar állam a Quaestor Csoporttal együttműködve hozta létre.

MTI Fotó: Miniszterelnökség

Végül tavaly az Állami Számvevőszék arra jutott, hogy az MNKH szabálytalanul működött: a társaság pénzügyi-számviteli feladatellátása és vagyonnyilvántartása sem volt szabályszerű, és a 2014-2016. évi éves beszámolóinak letétbe helyezése sem történt meg időben. 2015-től Oláh Zsanett vezette a céget, akit távozása után sem hagytak az út szélén: Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátjának egyik cégénél találtak számára feladatot.

ÁSZ: Szabálytalanul működött a milliárdokat elnyelt Magyar Nemzeti KereskedőházA volt vezérigazgatót nem hagyták az út szélén, Mészáros Lőrinc birodalmában kapott helyet.

Kiemelt kép: Máthé Zoltán / 24.hu

Kategóriák: Friss

Kétmilliárdos hitelt adott a Takarékbank a Honvéd megvételéhez

2019, május 16 - 06:47

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásában nézte meg az mfor.hu, hogy miből is vásárolhatta meg a Honvéd FC-t, illetve a Honvéd Futball Club Kft. -t a Bozó Zoltán érdekeltségébe tartozó Metalcom Sport Kft..

A kamarai nyilvántartás szerint április 3-án ugyanis 2,08 milliárd forintos zálogjogot jegyeztek be a Metalcomra, a hitelt pedig a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. adta a cég teljes bevételének elzálogosításával. Az mfor.hu szerint az Reditus Equity az akvizíció finanszírozása érdekében bevonta a folyamatba a Metalcom Sport Kft.-t, mely a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a felvásárlást részben finanszírozó hitelt igényelte.

A lap megkeresésére a Reditus Equity közölte, a kölcsön részletei üzleti és banktitoknak számítanak. Annyit viszont elárultak, hogy a Honvéd FC Kft. felvásárlása más piaci akvizíciókhoz hasonlóan önerő és beruházási hitel felhasználásával történt. Az önerő mértéke és a hitel kondíciói megfelelnek a piaci standardoknak.

Politikai okok állhatnak a Honvéd eladása mögöttDénes Ferenc sportközgazdász szerint az Újpest értékesítése lesz az utolsó állomás.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Friss

Tévhit, hogy biztonságosabb a cégen belüli adattárolás

2019, május 15 - 14:45

Egyre több vállalkozás szervezi ki az IT-rendszereinek kezelését, így a többi között például a vállalati, illetve az ügyféladatok tárolását is. „A mai üzleti környezetben előbb-utóbb piacot fog veszíteni az a cég, amely nem halad a trendekkel, és nem nyit az informatikai kiszervezés valamilyen fajtája felé. Azok a vállalatok viszont, amelyek élnek a modern technológiákkal, és beépítik a bérelhető informatikai szolgáltatásokat is a mindennapjaikba, piaci előnyre tehetnek szert” – mondta az Invitech vállalati és kormányzati főigazgatója a Trend FM-nek adott interjújában.

Az infokommunikációs vállalat és a Trend FM május 16-án rendezi meg az „Üzlet a felhőben – Fogjuk az IT világ rezdüléseit” című szakmai konferenciát.

USA vs. Európa

Marton László szerint a felhő-, vagyis cloud szolgáltatások tekintetében az Egyesült Államok számít úttörőnek. Nyugat-Európában is erős ez a trend, de a tengerentúlon sokkal dinamikusabban fejlődik ez a terület.

Marton László

Magyarországon elsősorban a nagyvállalatoknál látványos az elmozdulás. Egyes felmérések szerint 50 százalékkal bővült a felhőszolgáltatások piaca. Itt elsősorban a SaaS (Software as a Service) szolgáltatásokról – például felhőalapú levelezésről – van szó.

„Ma már szinte nincs olyan nagyvállalat, amely ne használna valamilyen felhőmegoldást, vagy ne gondolkodna bizonyos feladatok hatékonyabb felhőalapú működtetésében. Ahol elmaradás látható az főleg a kis- és középvállalati szektor, ezeknél a vállalkozásoknál sokszor a digitalizációs fejlesztések is kérdésesek. Nem a felhőt vagy a kiszervezést utasítják el, hanem először az informatika és az infokommunikáció területén lenne szükség a cégük, szemléletük fejlődésére. Ezért is tartjuk fontosnak a kkv-szektorban az edukációs szakmai segítséget. Arra számítok, hogy megmarad a dinamikus növekedés a felhőmegoldások hazai piacán, és a legnagyobb nagyvállalatok mellett a középvállalatok is egyre jobban ebbe az irányba mozdulnak el” – részletezte Marton László.

Vélt és valós kockázatok

A szakember szerint sokan vélik úgy, hogy a belső infrastruktúra biztonságosabb adattárolást jelent, azonban ennek ma már az ellenkezője igaz. Kimutatások is igazolják, hogy általában sokkal több probléma van a belső fenntartású informatikával. Az IT-biztonság szempontjából ugyanis a legtöbb probléma alapvetően a belső IT-ból keletkezik, kevésbé a külső támadásokból.

Az adatok tárolása bizalmi kérdés

A technológia fejlődésével a tömeges adatgyűjtés és -elemzés, vagyis a big data is egyre inkább fókuszba kerül.

A jelenlegi technológia környezet olyan lehetőségeket biztosít, hogy a cégek a tömeges tranzakciós adatok elemzésével olyan összefüggéseket is láthatnak, amire korábban nem volt lehetőségük. A nagy mennyiségű adatok tárolása ugyanakkor érthetően bizalmi és pénzügyi kérdés is. Természetesen az sem mindegy, hogy milyen típusú adatokról van szó, milyen gyors elérésre van szükség és így tovább. Mindenesetre véleményem szerint a trend egyértelmű: a társaságok számára az a legfontosabb, hogy az adott üzleti környezetükkel, a saját üzletükkel tudjanak foglalkozni. A bankok bankoljanak, a retail cégek minél több árucikket adjanak el, az IT-környezetet pedig érdemes olyanokra bízni, akik erre specializálódtak – fejtette ki Marton László.

„Az ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban mi arra vagyunk büszkék, hogy nagyon rugalmasan tudjuk a kiszervezés különböző fajtáit és a felhőnek bármilyen válfaját kínálni és ügyféligényre szabni. Legyen szó akár arról, hogy egy vállalat nagyon régi archív adatokat szeretne költséghatékonyan tárolni, vagy beruházás helyett havidíjas konstrukcióban szeretne gyors elérésű adatokat vagy számítási kapacitást” – emelte ki az Invitech vállalati és kormányzati főigazgatója.

Céges dilemma: a felhő vagy a saját szerver a jobb megoldás?A válasz nem egyszerű, hiszen a döntés gyökeresen kihat a mindennapi üzleti tevékenységre és a szervezeti működésre.

A Trend FM interjújában szó volt arról is, hogy a cégeknek első lépésként azt érdemes eldönteniük, hogy inkább beruháznak, hardvereszközöket vesznek és IT-környezetet üzemeltetnek, vagy elmozdulnak a bérelhető informatika felé, ami jól tervezhető, havi díjas kiadásokat jelent. Ez utóbbi egyik fontos előnye a rugalmasság, hiszen a céges igényekhez szabható és könnyen módosítható a kapacitásbérlés volumene.

Egyre több olyan ügyféllel találkozunk, akinek a cége eddig saját beruházásban építette fel és működtette az informatikai környezetet, de most már elkezdtek gondolkodni azon, hogy egy az egyben átköltöznek valamilyen szolgáltató felhőmegoldásába. Igazán komoly elmozdulást látok ebben, és arra számítok, hogy egyre több nagy- és középvállalat is szinte a teljes informatikáját felhőszolgáltatásként fogja elérni – prognosztizálta az IT-szakember.

Kiemelt fotó: iStock

Kategóriák: Friss

Fontos határidőre figyelmezteti a vállalkozókat az OTP

2019, május 15 - 09:55

A vállalkozások számára a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény (2017. évi LIII. törvény (Pmt.)) rendelkezése miatt vált szükségessé a nyilatkozattétel. Az OTP Bank számos formában felhívta a határidőre érintett ügyfelei figyelmét. A nyilatkozattétel határideje 2019. június 26, így már csak egy hónapja marad az ügyfeleknek, hogy a kötelező nyilatkozatot megtegyék.

A határidő betartása azért kiemelten fontos, mivel az OTP Bank a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint köteles megtagadni az érintett ügyfél megbízásainak teljesítését, ha a megfelelően kitöltött nyilatkozat nem érkezik be a jelzett határidőig a számlavezető fiókba vagy a banki kapcsolattartóhoz.

Az OTP Bank arra kéri érintett ügyfeleit, hogy az adatok zökkenőmentes feldolgozása érdekében már a határidőt megelőzően juttassák el nyilatkozataikat az OTP Bankhoz.

A nyilatkozatokat személyesen a számlavezető fiókban vagy a dedikált kapcsolattartónak, illetve postán a számlavezető fiók vagy a kapcsolattartó címére küldhetik.

Milyen nyilatkozatokat kell leadni?
  1. A tényleges tulajdonosok személyéről szóló nyilatkozat kitöltésével mindenképpen nyilatkozni kell a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokról.
  2. A kiemelt közszereplői státuszról szóló nyilatkozatot abban az esetben kell kitölteni, ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, vagy, kiemelt közszereplő hozzátartozója / vele közeli kapcsolatban álló személy.
  3. A tulajdonosi szerkezetről szóló nyilatkozatot csak azoknak a szervezeteknek kell kitölteniük, amelyeknek a tulajdonosai között vállalkozás vagy szervezet is van.
Több banknál drágulnak a számlák költségeiA Budapest Bank, a CIB és a K&H is emel.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Kategóriák: Friss

Felfüggesztették a kecskeméti Mercedes-gyár építését

2019, május 15 - 08:57

Hosszú távon számolnak vele, de átmenetileg felfüggesztették Kecskeméten a Mercedes-gyár bővítését, írja az Index.

Behúzhatják a vészféket a magyar autógyáraknálMegszorításokra kényszerül a BMW és a Daimler.

Ludvig Orsolya, a kecskeméti Mercedes-Benz-gyár kommunikációs igazgatója arról beszélt, természetes, hogy egy piaci cég módosítja a terveit, ez zajlik most a Mercedesnél is. Elmondása szerint az a korábban kitűzött cél azonban nincs veszélyben, hogy bővítsenek Kecskeméten, sőt még az sem, hogy a következő évtized első felében már termeljen az új gyár.

Az Index értesülései szerint elképzelhető, hogy a korábbi full-flex gyárról szóló elképzelés helyett végül más koncepció valósul meg a piaci igényeknek megfelelően.

Állítólag a gyárbővítést végző kivitelező cég egyes alvállalkozók felé már jelezte is a szerződésbontást az építkezés felfüggesztése miatt. Ezt a Mercedes és a kivitelező sem erősítette meg a lapnak.

A döntést a kecskeméti gyárbővítés jövőjéről az is lassíthatja, hogy a cégben jelenleg éppen vezércsere is zajlik, Ola Kallenius várhatóan a Daimler május 22-i éves közgyűlése után veszi majd át a társaság vezetését Dieter Zetschetől. Az ő elképzeléseitől alighanem sok függ majd, olvasható a cikkben.

Nem kommentálja a debreceni gyárat is érintő médiaspekulációt a BMWAnnyit azért közöltek, az új gyár további kapacitásbővülést hoz majd a cég globális gyártóhálózatában.

Kiemelt kép: MTI/Ujvári Sándor

Kategóriák: Friss