FN - Híradó helyett

Magyarországon – sajátos módon – egyszerre van tartós, szisztematikus munkaerőhiány és munkanélküliség,

– állapítja meg az Egyensúly Intézet csütörtökön publikált kiadványában, amely nem csak azt mutatja be, hogy a közgazdászokat és szociológusokat is magában foglaló szakértői csapat szerint mi a probléma a hazai munkaerőpiacon, de szakpolitikai javaslatokkal is szolgál. A fő gondot abban látják, hogy Magyarországon a munkaképes korú lakosság folyamatosan csökken, de még a rendelkezésre álló emberi erőforrásokkal is pazarlón bánunk.

Az intézet az álláshelyek betöltetlenségének okaként három fő dolgot jelöl meg, ezekből az elsőnek nem tulajdonít különösebb szakpolitikai jelentőséget: a betöltetlen álláshelyek jelentős része csak átmeneti jellegű, mert ha egy munkavállaló állást vált, a cég az üres álláshelyet általában csak néhány hónapnyi késéssel tudja betölteni. A két másik lehetséges ok azonban alaposabb kifejtést igényel.

• Képzettségbeli illeszkedési zavarok

A munkaadók jellemzően magasabb képzettségű alkalmazottakat keresnek, mint amilyen az álláskeresők általános képzettségi szintje, mutat rá az Egyensúly Intézet, ezt pedig hosszabb távon a fiatalabb munkavállalók képzettségi szintjének növelésével oldhatjuk meg.

A kiadvány hozzáteszi, hogy bár a szakmunkáshiány is valós probléma, a megoldást nem az jelenti, hogy tömegeket terelünk a szakmunkásképzés jelenlegi rendszerébe. Ugyanis ebben a képzési formában a közismereti tárgyak és az általános képességeket fejlesztő oktatás aránya alacsonyabb, mint a többi iskolatípusban, és az innen kikerülők jelentős része nem a szakmai végzettségének megfelelő munkát végez, hanem betanított munkás.

Kitérnek arra is, hogy ugyan a diplomások között inkább túlképzés van, mint munkaerőhiány,

a legfeljebb általános iskolát végzettek közében alig 34 százalékos a foglalkoztatottság, és az aktív korúak körében mintegy 1 millió ember tartozik ebbe a csoportba.

• Földrajzi illeszkedési zavarok

Az Egyensúly Intézet megjegyzi: „a cégek nagyobb arányban keresnek munkavállalókat Nyugat-Magyarországon és a nagyobb városokban, míg az álláskeresők nagyobb arányban élnek Kelet-Magyarországon és a kisebb településeken”.

A megoldást nehezíti, írják, hogy sokak számára akár a 10–20 kilométernyi ingázás is komoly problémát jelent a ráfordítandó pénz és idő miatt. Az is feltűnő, hogy vannak olyan, egymáshoz közel elhelyezkedő járások, amelyekben a foglalkoztatási ráta és a betöltetlen álláshelyek aránya is magas, míg máshol mindkét mutató alacsony, vagyis

nem sikerül elég hatékonyan összepárosítani az álláskeresőket és a betöltetlen álláshelyeket.

Czeglédi Zsolt / MTI Érdeklődők regisztrációs lapot töltenek ki a Debreceni Egyetemen tartott állásbörzén. Nem az álláskeresőt kellene büntetni

Mivel szakpolitikai javaslatról van szó, az Egyensúly Intézet konkrét ötletekkel is szolgál, miként lehetne javítani a jelenlegi állapoton – ezeket rövid- és hosszútávú programokra bontotta.

A rövidtávú programok között szerepelnek a munkavállalók ingázását segítő támogatások, ami azt jelentené, hogy a vállalatok csökkenthetnék a társasági nyereségadójukat azzal, ha saját buszjáratot indítanak a munkavállalók szállítására, vagy ha kifizetik a munkavállalóik bérletét, esetleg közlekedési eszközt, például biciklit biztosítanak nekik. Ezzel együtt a közösségi közlekedést is úgy kell alakítani (menetrendsűrítés, új buszjáratok indítása), hogy a több műszakos munkahelyek is könnyen elérhetők legyenek, de akár a falugondnoki szolgálat járműveit is be lehetne vonni az önkormányzatok ösztönzésével.

A kiadvány szerzői fontos szerepet szánnak az álláskeresési rendszer megreformálásának. Mint írják:

A mostani rendszer az álláskeresőt bünteti az állásvesztésért: úgy várjuk el tőle az önálló elhelyezkedést, hogy kirívóan kevés jövedelmet biztosítunk ennek elősegítésére.

Megjegyzik, hogy Magyarországon egy álláskeresőnek átlagosan több mint tíz hónapig tart egy új munkahelyet találnia, ezért az álláskeresési járadék maximális hosszát a mostani három hónapról tíz hónapra kellene emelni, így jobban megközelítenénk a munkanélküliség reális időtartamát.

Emelnék az álláskeresési járadék felső plafonját is, mégpedig a minimálbér 250 százalékára, a jogosultsági idő alatt folyósított járadék minimális nettó összegét pedig a nettó minimálbér 90 százalékában állapítanák meg. Ez utóbbit azoknak is biztosítani kellene csökkentett, 5 hónapos időtartamra, akik megfelelő időtartamú korábbi munkaviszony híján a sima álláskeresési járadékot nem vehetik igénybe. Ezt azzal indokolják, hogy a munkanélküli juttatásnak nem az kellene legyen az elsődleges funkciója, hogy megmentse az ellátásban részesülőket, mert az életszínvonal drasztikus zuhanása gyengíti a képzettségnek megfelelő új munkahely keresésének esélyeit.

Az Egyensúly Intézet azonban feltételeket is szabna a megemelt összegű járadék mellé. Egyrészt, akiknek csak a csökkentett időtartamra járna a pénz, azok az elhelyezkedés után legfeljebb tíz hónapig magasabb szintű társadalombiztosítási járulékot fizetnének. Másrészt:

a megnövelt járadék feltételéül kell szabni, hogy a jogosultsági idő alatt a munkanélküli szorosan együttműködjön a munkaügyi hivatallal és ténylegesen törekedjen az elhelyezkedésre. Ezt az együttműködés szigorúbb és sűrűbb ellenőrzésével lehet elérni.

Mivel azonban a munkaügyi hivatalok ma túlterheltek, ezért az ottani munkát is meg kellene reformálni: az ügyfél-ügyintéző arány sehol sem lehetne 200-nál magasabb, a nehezen elhelyezhető álláskeresők esetében pedig 100-ban kellene maximalizálni a számot. Az adminisztrációs terheket pedig a meglévő informatikai rendszerek összekötésével lehetne csökkenteni.

A javaslatcsomag rámutat: a jelenlegi támogatási politika elsősorban a nagy cégekre koncentrál, miközben a leszakadó területeken történő munkahelyteremtés és a megyén belüli mobilitás nem szerepel kiemelt célként. Éppen ezért nagyobb súlyt kellene kapniuk a hátrányos helyzetű településeken kialakított szabad vállalkozási zónáknak, ahol az ott működő cégek munkahelyteremtési kedvezményeket kapnak. Például a helyben lakó munkavállalókat alkalmazó cégek meghatározott ideig adómentességet kaphatnának.

Mennyiségi helyett minőségi szakmunkásképzés

Ismét 18 évre kell emelni a tankötelezettségi korhatárt, illetve általánosan elérhető, jó minőségű és az esélykülönbségeket ellensúlyozó közoktatást kell teremteni,

– emeli ki az Egyensúly Intézet. Megjegyzik azt is, hogy növelni kell olyan programok és szervezetek támogatását, amelyek bizonyíthatóan eredményesek a hátrányos helyzetű diákok képességfejlesztésében és a középiskolából kiesett fiatalok végzettséghez juttatásában. A szakmunkásképzésben javítani kell az átváltható alapkészségeket, nagyobb hangsúlyt kell fektetni az értő olvasásra, a számítógép vagy az idegen nyelvek használatára, az alapvető kommunikációs és társas készségek fejlesztésére.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy a magyar állam ma az uniós átlagnál kevesebbet, a diákok családjai viszont átlagosan többet költenek felsőoktatási kiadásokra, ami megnehezíti az alacsonyabb jövedelmű családok számára a gyerekek egyetemre küldését. Holott a magyarországi diplomások bérelőnye az egyik legnagyobb az Európai Unión belül. Ezért szélesebb körű szociális ösztöndíjakra, az első diploma államilag támogatott megszerzésére, a szociális alapú támogatások mértékének, valamint a kollégiumi férőhelyek számának növelésére van szükség – írják.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy a magyar munkaerőpiacnak van egy fontos rejtett tartaléka: a kis- és többgyermekes anyák. Az ő részmunkaidős foglalkoztatásukat bértámogatással lehetne ösztönözni, de el is lehetne engedni a részmunkaidőben dolgozó két- vagy háromgyermekes nők személyi jövedelemadóját is.

D. Kovács Ildikó további cikkei Nem követemSzerzőim

• Belebetegedtek a mentési munkálatokba szeptember 11. hősei
• Gyökeresen megváltoztatta a világot 9/11 – a hatása még ma is tart
• Pánikszerűen vásárolják fel a burkákat a jövőjük miatt rettegő afgán nők

The post Tíz hónapra kéne emelni az álláskeresési járadékot egy szakpolitikai javaslat szerint first appeared on 24.hu.

A cég csaknem 15 ezer irodai dolgozóját kérdezte meg arról, hogyan módosulnak a munkahelyi igényeik. A felmérés alapján öt kritikus területen látnak olyan változásokat, amelyek a járvány lecsengésével hosszú távon is velünk maradnak.

A hibrid munkavégzés megmaradása már nem kérdés

A hosszú távú hatásai annál inkább. Globálisan a dolgozók a munkaidejük legalább felét kívánják távolról végezni. Ez mindenképpen javítja az egyenlő esélyek megteremtését, hiszen a kisgyerekes szülők, a mozgássérültek vagy például a hátrányos helyzetű településeken lakók is kedvezőbb esélyekkel vállalhatnak munkát.

Kapcsolódó Hibrid munka: erre is figyelni kell a munkahelyi beléptetésnél Hogyan ellenőrizhető szabályosan az irodai jelenlét?

Másrészt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az otthoni munkavégzés erősen megosztja a dolgozókat. Így nem húzható ugyanaz a „sapka” mindenkire, fokozottan oda kell figyelni a cégeknek az egymástól akár homlokegyenest eltérő igényekre.

Rövidebb és flexibilis lesz az új munkahét

Az, hogy a munkavégzés hatékony tud maradni home office esetén is, az elmúlt másfél évben bebizonyosodott. A dolgozók pedig a továbbiakban is ragaszkodnak ahhoz a bizalomhoz, amivel maguk oszthatták be feladataikat és szabadidejüket.

Több mint háromnegyedük számára fontos, hogy ez a saját időbeosztás megmaradjon a továbbiakban is. Emellett egyre többen támogatják, hogy a munkaidő helyett az elvégzett feladatok értékelése legyen a meghatározó. Azokat ugyanis akár heti 40 óránál kevesebb idő alatt is el tudják végezni.

A vezetők számára azonban ez egyelőre nehézséget jelent, és csupán az alkalmazottak 36 százaléka érzi úgy, hogy feletteseik már jelenleg is az eredményeik alapján értékelik munkájukat.

A kiégés lesz a következő járvány

Ez akár 10-ből 4 munkavállalót érinthet. A dolgozók mentális egészsége kortól és nemtől függetlenül fokozott figyelmet kíván. A vezetők számára azonban ez egyelőre komoly kihívást jelent. A dolgozók kétharmada ugyanis úgy látja, hogy főnöke nem tudja megfelelően felmérni a kollégák mentális egészségét.

Újra kell építeni a közösséget

Miközben online folyamatosan kapcsolatban vagyunk egymással, a munkatársak soha nem voltak ennyire elszakadva egymástól. A főnökök kezében van a kulcs, hogy újra összekovácsolják a céges csapatot, és kialakítsanak egy új munkahelyi kultúrát. Ez azonban nem feltétlenül az erősségük, így coachingra, vezetői képzésekre nagy szükség lehet ezen a téren.

A nagy újragondolás időszaka jöhet

Egyre több figyelmeztető jel mutat arra, hogy a dolgozók újraértékelik, miért is fontos, mit is jelent számukra a munkahely. A biztonság, a szervezet, a vállalati kultúra, a jó közérzet és a fejlődési lehetőség továbbra is a top öt szempont.

5-ből 2 alkalmazott azonban rugalmasabb munkahelyre váltana, és több mint felük elégedetlen a jelenlegi karrier lehetőséggel. Mindez azért különösen fontos, mert a többség egyetért abban, hogy a cégek a közeljövőben látványos foglalkoztatás-bővítésbe kezdhetnek.

The post A hibrid munka nem kérdés: ez vár ránk a járvány után first appeared on 24.hu.

• Az eurót az előző esti 360,01 forint után csütörtök reggel nyolc óra előtt 360,29 forinton jegyezték. A dollár jegyzése 310,17 forintról 310,58 forintra ment fel, a svájci franké pedig 331,93 forintról 332,77 forintra.
• A dollár jegyzése 310,15 és 310,89 forint között alakult csütörtökön. A 310,89 forintos jegyzés megfelel a forint idei mélypontjának a dollárral szemben, ami március 9-én alakult ki.
• Az euróval szemben a forint leggyengébb idei jegyzése 369,20 forint volt március 18-án, a svájci frankkal szembeni pedig 336,68 forint január 4-én. A forint csütörtök reggeli jegyzésén ezekhez képest 2,4 és 1,2 százalékkal áll erősebben.
• A hét eleje óta a forint 1,0 százalékkal gyengült az euróval és a svájci frankkal, illetve 2,0 százalékkal a dollárral szemben. A hónap eleje óta 3,3 százalékot gyengült a forint az euróval, 3,1 százalékot a svájci frankkal és 5,2 százalékot a dollárral szemben. Év eleji jegyzéséhez képest 0,6 százalékkal áll erősebben az euróval, 0,8 százalékkal a svájci frankkal szemben, és 4,6 százalékot veszített a dollár ellenében.
• Csütörtök reggeli jegyzésén a lengyel zloty szeptember eleje óta 2,4 százalékkal, az év eleje óta 1,5 százalékkal gyengült az euróval szemben. A cseh korona 0,4 százalékkal áll gyengébben a hó eleji jegyzéséhez képest az euróval szemben, az év eleje óta viszont 2,7 százalékkal erősödött. A román lej a hónap eleje óta 0,3 százalékkal, az év eleje óta 1,7 százalékkal gyengült az euróval szemben.

The post Idei mélypontra gyengült a forint a dollárral szemben, 360 felett az eurószint is first appeared on 24.hu.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte, hogy mivel a gyermekes háztartások a lakáskorszerűsítésre fordítandó teljes összeg felét az államtól visszakaphatják lakásfelújítási támogatásként, így az szja-visszatérítéssel gyakorlatilag dupla támogatáshoz juthatnak. Mindezek alapján a jövő év elején, a visszatérítések kifizetését követően újabb lakásfelújítási boom indulhat.

Mint ismeretes, jövő év elején a gyermeket nevelő háztartások adó-visszatérítést kapnak. A maximális összeg fejenként 800 ezer forint, így egy-egy háztartás akár 1,6 millió forinthoz is hozzájuthat attól függően, hogy mennyi adót fizetett be 2021-ben – idézte fel a Világgazdaság.

The post Lakásfelújításra költenék a legtöbben az szja-visszatérítést first appeared on 24.hu.

Sok vita zajlott az utóbbi hónapokban a Hungexpón (is) megrendezett vadászati világkiállítás körül, főleg az elképesztően sok ráköltött közpénz miatt. A kiállítás szerdán kezdődött szakmai konferenciája alatt sikerült az RTL Klub Híradójának egy nyilatkozat erejéig elkapnia Kovács Zoltánt, a világkiállítás kormánybiztosát, miután az üresen kongó teremben elmondta megnyitóbeszédét.

Kapcsolódó „Nagyon sok az újgazdag, akinek nem lenne szabad puskát adni a kezébe” Elnéztünk a vadászati világkiállításra, megcsodáltuk az agancskaput, kiderítettük, hogy vegánoknak petrezselymes rizst tudnak kínálni, s találkoztunk Bayer Zsolttal is. 

Kovács szerint megérte 17 milliárd forintot költeni a rendezvényre, hisz „nem elsősorban pénzben kell mérni egy ilyen rendezvény hozadékát – ahogy például egy úszó világbajnokságét sem –, hanem abban a promócióban, ami az ország, illetve a szakma jóhírét viszi szerte a világban”. Hozzátette, az utolsó fillérig elszámolnak majd a világkiállításra költött közpénzzel.

Az RTL riportja megjegyzi, a látogatók nagy hányadát – napi 3-4000 ezer főt – a kiállítást ingyen megnéző iskolások csoportjai adják. A szervezők nagylelkűen számítják ki a résztvevők, látogatók számát, a kapcsolódó, országosan mintegy 1500 program számait is belekalkulálva ebbe. Mindenesetre a momentumos Gelencsér Ferenc kritikus, szerinte ha Magyarországon minden más probléma megoldódott, akkor kéne ennyiért ilyen kiállítást rendezni.

The post Megérte 17 milliárdot költeni a vadászkiállításra a kormánybiztos szerint first appeared on 24.hu.

Csaknem megduplázódott a magyar turisták száma 2021-ben Horvátországban a tavalyi visszaesés után, a 2019-es rekordévet azonban nem érte el – közölte a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviseletének igazgatója szerdán Budapesten.

Ivana Herceg arról számolt be, hogy szeptember végéig a vártnál is több, összesen 442 ezer magyar vendég 2,464 millió vendégéjszakát töltött Horvátországban, ami a turisták számában 98, az ott töltött időt illetően 89 százalékos bővülés 2020-hoz képest. A küldő országok között Magyarország vendégszámban és vendégéjszakában egyaránt a hetedik legjelentősebb a horvát piacon.

A magyar turisták száma a kiemelkedő 2019. évinél 29 százalékkal volt eddig kevesebb, a vendégéjszakákban pedig 23 százalékos a csökkenés – tette hozzá a turisztikai vezető. Kitért arra is, hogy a magyarok körében a Kvarner-öböl térsége a legnépszerűbb, majd az Isztria, Split-Dalmát megye, Zadar és Šibenik térsége következik.

A települések között Crikvenicát látogatta meg a legtöbb magyar, de körükben Vir szigetén regisztrálták a legtöbb vendégéjszakát.

Ivana Herceg jelezte, a magyarok negyede utazási irodával, a háromnegyede pedig egyéni szervezésben utazott az idén, és átlagosan 5-6 éjszakát töltött az adriai államban. Minden második magyar privát szállást választott, minden ötödik szállodát, minden tizedik pedig kempinget.

A tájékoztatón Mladenovics Anna spliti ideiglenes konzulként szerzett tapasztalatairól beszámolva elmondta, a június közepétől tartó három hónap alatt naponta öt hívás érkezett a Zadartól délre eső területért felelős konzuli ügynökség telefonjára. Három haláleset történt, 43 elveszett, ellopott úti okmányt kellett pótolni, egy letartóztatott nő ügyében volt szükséges eljárni. Számos baleset vagy szabálysértés miatt is kértek segítséget magyarok, de a koronavírus miatt – vélhetően a turisták és a vendéglátók elővigyázatosságának is köszönhetően – Horvátország déli részén egyetlen magyar sem került karanténba az idén nyáron.

The post Dupla annyi magyar turista ruccant ki Horvátországba, mint tavaly first appeared on 24.hu.

A BKV Zrt. megdöbbenéssel értesült a sajtóból arról, hogy a Közbeszerzési Hatóság, illetve a Volner Párt kifogásolja a BKV használt villamosok beszerzését célzó közbeszerzési eljárásának körülményeit – közölte a közlekedési társaság szerdán az MTI-vel. Azt írták, visszautasítják az elfogultság, szabálytalanság, sőt a bűncselekmény gyanúját sugalló, a fővárost, illetve a BKV vezetését ért vádakat.

Vennének új villamosokat, de…

A közlemény szerint a főváros és a BKV vezetése tisztában van azzal, hogy az egyre öregedő budapesti villamosállomány leginkább elavult, 50 év körüli korú járműveinek cseréjére ideális megoldást új villamosok beszerzése szolgáltatna. Ehhez van ugyan jelenleg is érvényes, 51 új CAF-jármű lehívását lehetővé tevő szállítási szerződés, azonban a szükséges, mintegy 35 milliárd forintos forrás nem áll rendelkezésre a főváros költségvetésében, a fejlesztési hitelfelvétel lehetősége pedig a kormány támogatása nélkül nem valósítható meg.

Kapcsolódó Használt, frankfurti villamosok érkezhetnek a fővárosba 35 darab alacsony padlós szerelvény vásárlásáa írt ki tendert a BKV.

A szakmai, műszaki szempontokat is figyelembe véve döntöttek úgy, hogy felkutatják azokat a európai villamoskontingenseket, amik megfelelnek a budapesti pályahálózatnak, műszaki elvárásoknak. Mint jelezték, más európai városok megkeresése után „érdemi választ” csak az önkormányzati tulajdonú Frankfurti Közlekedési Vállalattól kaptak, akik előzetes, indikatív árajánlatot is küldtek a BKV részére.

Felelős, alapos

A kommüniké szerint „a főváros és a BKV vezetése ugyanakkor felelős beszerzési, gazdálkodási magatartást folytat, vagyis mindennemű járműbeszerzés csak a közbeszerzési törvény keretei között, nyilvános eljárás formájában történhet”, amiről a frankfurti közszolgáltatót is tájékoztatták. E törvény alapján jogszerű, sőt egy felelős ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő alapossággal előkészíteni.

Közöltek azt is, hogy „nem jogszerűtlen” tehát a beszerzési eljárás megindítása előtti kapcsolatfelvétel, sem a fővárosi önkormányzat, sem a BKV részéről elköteleződés nem történt.

Erre vonatkozó nyilatkozatot nem tettünk, megállapodás semmilyen kérdésben nem született és előszerződést sem kötöttünk. Használt járművek beszerzése kizárólag szoros, folytonos kommunikációval valósulhat meg, hiszen nem tömegtermék, sőt azok iránt egyszerre több érdeklődő is lehet

– áll a közleményben. A BKV kitért arra is, hogy a használt villamosok fedezetének biztosítása érdekében szükség volt a fővárosi önkormányzat bevonására. A közbeszerzési eljárás indíthatósága céljából a BKV Zrt. javaslatot tett a tulajdonos felé és a közgyűlési döntést figyelembe véve történt az eljárás előkészítése.

Nem konkrét, hanem általános

Hozzátették, ennek során, a vonatkozó kormányrendelet előírásai szerint kötelező a vasúti jármű beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás közzététele előtt egy elvi előzetes típusengedély megszerzése, aminek a BKV eleget tett. A BKV szerint kiemelendő azonban, hogy ez az elvi előzetes típusengedély a dokumentációs kategóriának megfelelően nem konkrét gyártmányra, típusra vonatkozik, hanem egy általános feltételekkel összeállított műszaki kritériumrendszer, ami széles körben alkalmas különböző villamosok részvételére a kiírásra kerülő közbeszerzési eljárásban.

Az augusztus közepén megjelentetett uniós, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás feladását megelőzően a Közbeszerzési Hatóságnak módja volt véleményezni az eljárás dokumentációját, ezt követően a hiánypótlási felhívásaikat átvezetve vált lehetővé, hogy a kiírás megjelenjen az EU Hivatalos Lapján (TED)

– olvasható az írásos összegzésben. Azt is hozzáteszik, ez is igazolja, hogy a kiírási feltételek pártatlanok. Tárgyalásos eljárás kiírására is azért esett a választás, mert az ajánlattevőkkel a tárgyalások során lehetőség van bármely műszaki és szerződéses feltétel pontosítására, módosítására, „ahogy azt a felhívásban is világossá tettük” – érvelt a BKV. A közbeszerzési eljárás részvételi jelentkezési szakasza szeptember 22-én lezárult, egyelőre érdeklődések jelzése, illetve a jelentkezés történt meg, tehát konkrét ajánlatok benyújtására nem került sor – zárta közleményét a BKV.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

The post Megvédte a BKV a használt villamosok beszerzését first appeared on 24.hu.

Kiemelték,  az elmúlt fél évben ez a harmadik olyan beruházás Tiszaújvárosban, amely az épülő Poliol üzem biztonságát és magas színvonalú szakmai munkáját támogatja. Az új vegyipari komplexum – részben a Petrolszolg új központjának köszönhetően – összesen 300 új munkahelyet teremt. Az új központi épület hatékonyabb és jobban szervezhető szolgáltatást biztosít azáltal, hogy a korábban mintegy 26 különböző épületre kiterjedt funkciókat egy helyen fogja össze.

A Mol közölte, a munkálatok 2020 májusában kezdődtek, és a pandémia ellenére sikerült időben befejezni az építkezést. A 9500 négyzetméter alapterületű, 2 szintes épület 6 részből áll: 4 nagy műhelycsarnokból, amelyben megtalálhatók az olefin gépész, a polimer gépész, a forgógép és a szerelvényes műhelyek. Emellett teret kap az irányítástechnikai részleg, számos iroda, tárgyaló, raktár és kiszolgálóhelyiség is, valamint két, összesen 180 férőhelyes parkoló.

A Mol-csoport 2030-ig 4,5 milliárd dollárt fordít közép-kelet-európai petrolkémiai és vegyipari növekedési projektekre.

The post Mol: felavatták Tiszaújvárosban a Petrolszolg új épületét first appeared on 24.hu.

Az ingatlanközvetítő cég várakozása szerint az idén az országos lakóingatlan-forgalom elérheti a 160 ezret, a tavalyi – a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján becsült – 135 ezer után. A közlemény szerint tavaly év elején konszolidáció jellemezte a piacot, ami a hirtelen berobbant járvány, valamint az év végén bejelentett és idén januártól elérhető kormányzati támogatások miatti kivárás hatására forgalomban egyértelmű csökkenésbe, árszínvonalban pedig stagnálásba, néhol enyhe csökkenésbe váltott. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a makrogazdasági folyamatok a pandémia ellenére is stabilak maradtak és az ingatlanpiac mélyrepülésének kibontakozását a kormányzati otthonteremtési támogatások is megakadályozták azáltal, hogy új keresletet generáltak. Elsősorban ennek köszönhetően a forgalom növekedése mellett tavasztól már áremelkedés is megfigyelhető volt szerintük a piacon.

Kiemelték, hogy a járvány hatására nem egy, a 2008-ashoz hasonló világméretű gazdasági válság tört ki, hanem elsősorban a vásárlói szokások és preferenciák változása miatti enyhe visszaesés jellemezte az ingatlanpiacot. A közlemény idézte vezető elemzőjüket, Valkó Dávidot, aki úgy véli, amíg elérhetőek az állami támogatások, addig szárnyalni fog a piac, és az sem valószínű, hogy a támogatások kifutása után, illetve a hiteltörlesztési moratórium megszűntével mélyrepülés kezdődne. A jövő piaci tendenciáit latolgatva pedig valószínűsítette, hogy az emelkedő infláció miatt az ingatlanbefektetések újabb lendületet kaphatnak.

A cég ingatlanhitelezésért felelős vezetője, Kormos Zoltán arról számolt be, hogy az ingatlanpiachoz hasonlóan szárnyal a hitelpiac is, a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a lakáshitelezés júniusban elérte a 136,35 milliárd forintot. Hozzátette, a lakáshitelezés fellendülésében piaci szinten és az OTP Banknál is jelentős szerepe volt az állami támogatásoknak.

The post Az otthonteremtési támogatások miatt állhatott gyorsan talpra az ingatlanpiac first appeared on 24.hu.

Tovább robognak felfelé a hazai üzemanyagárak – írta a Holtankoljak.hu. Pénteken, október első napján ismét jelentősen emelkedik a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is, miután a MOL bruttó 6 forinttal emeli a benzin nagykereskedelmi árát, a gázolajét pedig bruttó 8 forinttal. Így az átlagárak az alábbiak szerint alakulnak:

• 95-ös benzin: 465 forint/liter
• Gázolaj: 478 forint/liter

Szeptember 29-én szerdán is drágultak az üzemanyagok, a benzin 4, a gázolaj 9 forinttal literenként.

A következő emeléssel a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is új történelmi csúcsra kerül pénteken. A benzin literenkénti átlagára még szeptember 17-én érte el először a 459 forintos rekordszintet, illetve ma is ezen a szinten áll. A gázolaj pedig éppen ma döntött új csúcsot 470 forinttal, de péntektől tovább drágul a benzinnel egyetemben – kommentált a Portfolio.hu.
A szakportál azt is hozzátette, az üzemanyagok drágulása mögött elsősorban az olajár emelkedése áll. A Brent típus hordónként már 78,6 dolláron áll, de tegnap 80 dollár fölé is benézett, amelyre közel 3 éve nem volt példa.

The post Péntektől ismét jelentősen drágul az üzemanyag, ennyit még nem fizetett egy literért eddig first appeared on 24.hu.

A Nagy-Britanniát megbénító sofőrhiány korántsem érkezett váratlanul, azt már a brit parlament alsóháza közlekedési bizottságának 2016-os, a Brexit-szavazást csupán pár hónappal követő jelentése is megjósolta – írta a vg.hu. Mint írtuk, a sofőrhiány komoly ellátási gondokat okozott Nagy-Britanniában.

Kapcsolódó Már a verseny se szent Angliában, olyan súlyos az ellátási helyzet a boltokban és a benzinkutaknál A Brexit miatt sok sofőr hagyta el a szigetországot. Most pánikvásárlás és pániktankolás az úr.

A vg.hu cikke szerint a kamionsofőrök rendkívül kiszámíthatatlan foglalkoztatása, az otthontól távol töltött idő, az út menti létesítmények csökkenő minősége és a munkáltatók által használt elektronikus megfigyelési eszközök használata nem csupán a szektorba újonnan belépők számát korlátozta, hanem jelentősen növelte a pályaelhagyók számát is.

A kormányzati intézkedések és az iparág lépései is azonban szinte teljes mértékben a toborzásra korlátozódtak, a munkaerő megtartása érdekében nem történtek lépések. A pályaválasztás során hátrányosan érintette a szektort a szakma egyre csökkenő presztízse is. A sofőrök átlagéletkora is folyamatosan emelkedett a jelentés elkészítése előtti 15 év során, annak készítésekor 48 év volt, a 25 év alattiak a szektorban dolgozók mindössze 1 százalékát tették ki.

A sofőrhiány tehát nem hirtelen alakult ki, és annak oka a dolgozói elégedettség teljes mértékű figyelmen kívül hagyása, mely egyre gyakoribbá tette a pálya elhagyását, miközben a szakma egyre kevésbé vált vonzóvá a fiatalok körében.

The post A rossz munkakörülmények is közrejátszhattak a brit sofőrhiányban first appeared on 24.hu.

Arra lehet számítani, hogy a következő hónapokban érezhetően megdrágul a kávé – írta a Napi.hu. Az ok, hogy a készlethiány állandósult, a logisztikai problémák egyre erősebbek az olyan országokban, mint Brazília és Vietnám, ahol a járvány berobbant. Mindez pedig a piaci logika alapján beszivárog a késztermékek árába is, a cikk szerint a közelmúlt eseményei alapján ez kivédhetetlen.

A tartós aszály, majd a két júliusi fagy kiütötte a brazil kávétermesztést, ami a népszerű arabica bab nagykereskedelmi árát azonnal több mint 2 dollárra emelte kilónként. A fagy jelentősen befolyásolja a 2022-23-as termést – mondta az AP-nek Carlos Mera, a Rabobank kávépiacokért felelős elemzője. A szakértő szerint ezt csak tetézi, hogy a Covid 19 miatt az ellátási láncban is fennakadások vannak az országban, míg a szállítókonténerek hiánya globálisan emeli a logisztikai költségeket. Azóta pedig a legtöbb kávétermő piacon a munkaerőhiány és más termelési zavarok is megjelentek. Ha ehhez hozzávesszük a gyakorlatilag mindenre kiható inflációs hatásokat, akkor a kávéfogyasztók számára még keserűbb lesz egy csésze.

Noha nehéz meghatározni a brazíliai terméskiesés nagyságát, Carlos Mera szerint a becslések alapján 2 és 6 millió zsák közé teszi a kávétermelés visszaesését. Mivel az ország a világ legnagyobb arabica-termelője, a világszerte értékesített kávé nagy része, 12 százaléka eshet ki a piacról. A kisebb kínálat szinte mindig magasabb árakat jelent.

Mera szerint azok az emberek, akik az élelmiszerboltban vásárolnak kávébabot, valószínűleg érezhetőbb áremelkedést fognak tapasztalni, mivel a polcon lévő zacskó árának körülbelül a fele kizárólag magából a kávébabból származik. Hozzátette, hogy a nagy kávézókban azonban a kávébab ára csak körülbelül 5 százalékát teszi ki egy csésze kávé árának, így a kávézóláncoknak „nem biztos, hogy azonnal át kell vinniük az emeléseket”.

The post Jelentősen megdrágulhat a kávé a közeljövőben first appeared on 24.hu.

A közlemény szerint Kóbor György vezetése alatt az MVM egyedülálló eredményeket ért el, mind a hazai, mind a regionális piacokon. Az NKM Nemzeti Közművek felépítését és MVM Csoportba illesztését követően a vállalat teljes körű energetikai szolgáltatóvá vált. Irányításával elkészült és életbe lépett a cégcsoport új üzleti stratégiája, árbevétele közel 60 százalékkal nőtt, az ellátott ügyfelek száma elérte a 8 milliót, a munkatársak száma pedig a 18 ezret. Nevéhez fűződik többek között az MVM Csoport finanszírozásának diverzifikálása, az E.ON Csoporttal kötött szerződés megvalósításának keretében az ÉMÁSZ megvásárlása, az Innogy Ceska Republika megvásárlása, valamint a nemzetközi hitelminősítések megszerzése és az MVM tőzsdeképességre való felkészítése. Közreműködött az új, hosszú távú orosz gázszerződés létrehozásában, a horvátországi LNG terminál tulajdonba vételében. Szakmai munkájának köszönhetően az MVM ma Magyarország negyedik, Kelet-Közép-Európa tizenharmadik legnagyobb vállalata, és a régió megkerülhetetlen gazdasági szereplője.

Czepek Gábor 2018. december 18-tól töltötte be a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatói posztját. Vezetése alatt megújult a nemzeti lottótótársaság szervezeti felépítése, elsősorban hatékonyabb és versenyképesebb értékesítésszervezési modellre áttérve. Az elmúlt közel három év alatt a társaság árbevétele folyamatosan növekedett, összességében közel 40 százalékkal, 2021 évvégére várhatóan minden eddiginél magasabb, bruttó 670 milliárd forint feletti árbevételt elérve. Irányítása alatt a Szerencsejáték Zrt. sikeresen kezelte a pandémia negatív hatásait, bevezették a Hálózatvédelmi és Fejlesztési Akciótervet, amely a vállalat csaknem 2100 mikrovállalkozó lottózói partnerének és ezen keresztül 10 ezer munkavállalónak juttatott plusz forrást a járvány okozta nehézségek leküzdésére. Irányítása alatt az 1800 embert foglalkoztató társaság elnyerte a Legjobb Munkahely, illetve a Fogyatékosságbarát munkahely díjat. Czepek Gábor egyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatóságának elnökeként irányította az igazgatóság munkáját annak érdekében, hogy a fenntartható állami vagyongazdálkodás kereteit kialakítsák, és olyan eljárások létrehozását felügyelte, amelyek az állami vagyon fokozatos gyarapítását biztosítják. (MTI)

Mint a hvg.hu emlékeztetett, Kóbor György elnök-vezérigazgatóval az Index készített nagyinterjút, ez öt napja jelent meg, és még szó sem esik benne a vezető távozásáról.

The post Új elnök-vezérigazgató az MVM Csoport élén first appeared on 24.hu.

A magas infláció miatt 6,5 százalékra becsült GDP-deflátorral számított bruttó hazai termék nominális összegét 54 141 milliárd forintra teszik.

Az év második felére szóló prognózisukat azzal a feltételezéssel állították össze, hogy ha az utolsó negyedévben lesznek is lezárások a világjárvány újabb hullámai miatt, azok mélysége és terjedelme nem éri el az év elejit. A belső piacok tovább élénkülnek, a háztartások megkezdik pótolni elhalasztott fogyasztásukat. A beruházások szempontjából az éleződő verseny a korszerűsítés felgyorsítására sarkall. A nettó export húzóereje várhatóan gyengül, tekintettel az élénkebb belső kereslet nagyobb importvonzatára.

A jövő évre 4,7 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizálnak. Az infláció csökkenésével párhuzamosan ugyanakkor az előző évinél kisebb GDP-deflátorral számolva, a nominális GDP 59 520 milliárd forint lehet.

Az év további részében azzal számol a Pénzügykutató, hogy az európai átoltottság növekedésével mérséklődnek a befektetők bizonytalanságai, és folytatódik a vállalkozások állóeszköz-fejlesztésének fellendülése. Elsősorban a feldolgozóiparban, az építőiparban, a vendéglátásban, a kereskedelemben várnak magas növekedési ütemeket. Az év átlagában a beruházások 8 százalékos emelkedését várják a Pénzügykutató szakértői azzal a megszorítással, hogy a bruttó állóeszköz-fejlesztéseknél ennél mérsékeltebb, 6,5 százalékos emelkedés a valószínű. Jövőre folytatódik a beruházások növekedése a javuló exportkilátások, a beruházásokhoz kapcsolódó jelentős állami támogatások fényében. 2022-ben 9 százalékos beruházási fellendülést várnak, és ilyen mértékűre prognosztizálják az állóeszköz-fejlesztések bővülését is.

Az év eleji minimálbér-tárgyalások alapján a korábbi kereseti dinamika mérséklődésére számítottak a Pénzügykutatónál, ám ez nem következett be, ami elsősorban a fokozódó munkaerőhiánnyal, illetve az erősödő inflációval magyarázható. Az év második felére nem várnak változást, így – 4,7 százalékos inflációt feltételezve – az átlagkereset 9,5 százalékos és a reálkereset 4,6 százalékos növekedésével számolnak.

Jövőre, amennyiben megvalósul, hogy a minimálbért 200 ezer forintra, az 19,5 százalékkal emelik, az nyilvánvalóan kihat a kereseti skála többi elemére is, és az ebből adódó további emelések fokozhatják az inflációs nyomást. Számolni kell azzal is, hogy 2022-ben parlamenti választások lesznek, aminek eredményét a kormány rendkívüli béremelésekkel is alátámaszthatja. Mindent egybevetve
arra számítanak, hogy az év átlagában az átlagkereset 12 százalékkal emelkedik, ami – 3,7 százalékos inflációt feltételezve – 8 százalékos reálkereset-növekedést eredményez 2022-ben.

The post A Pénzügykutató 6,5 százalékos gazdasági növekedést vár 2021-re first appeared on 24.hu.

Egy friss kormányrendelet 2022. január 3-ig hosszabbítja meg az építőipari alapanyagok exportjára vonatkozó bejelentési, regisztrációs kötelezettségeket – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette, a kormány többféle intézkedéssel védi a magyar emberek érdekeit, hogy az otthonteremtési támogatások valóban a családokat szolgálják.

Erre szükség is volt, mert mint júniusban írtuk, a jelentős drágulások miatt kérdésessé vált, hogy az otthonteremtési támogatások képesek-e elérni céljukat.

Kapcsolódó Orbán lépni akar, mielőtt felzabálja a lakástámogatásokat az építőanyagok drágulása A miniszterelnök gyors intézkedést ígér, piaci hírek szerint az építőanyagok kivitelének korlátozásával is fékeznék a drágulást, míg a versenyhivatal vizsgálati csoportot alakított az elszabadult építőanyagárak miatt.

A hazai építésgazdaság megfelelő ellátási szintjének biztosítása érdekében nyáron megalkotott rendelkezés eredetileg szeptember végéig kötötte bejelentéshez az építőanyagok exportját. Bizonyos anyagokat – például az acél és vas termékeket, szigetelőanyagot, homokot, követ, kavicsot és sódert – csak a bejelentés tudomásul vétele után lehet kivinni az országból.

Schanda Tamás elmondta, a gazdaság újraindítása érdekében elejét kell venni annak, hogy az építőanyagok kivitele a közellátást veszélyeztetve jelentős mértékben akadályozza, ellehetetlenítse a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fejlesztését. A bejelentések vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a tervezett kivitel kockázatot jelent-e a hazai építőipari ellátásbiztonságra.

A kormányrendelet módosításával a bejelentési kötelezettség alól mentesül az elsősorban a bútorgyártásban használt lombos fűrészáru. A piaci szereplők számára elegendő időt biztosít az esetleges exportigények bejelentésére, hogy az annak elmulasztásához kapcsolódó bírság a módosítás hatályba lépését követő tízedik napig nem alkalmazandó.

Az árszínvonal megugrása miatt a családok az otthonteremtési, lakásfelújítási támogatások egyre nagyobb hányadát kényszerültek építőipari alapanyagokra költeni. A kormány sokrétű, összehangolt intézkedéssorozattal lép fel a magyar emberek védelme, az életminőségüket javító beruházások megvalósíthatósága érdekében – tette hozzá.

The post Januárig megmarad az építőipari termékek kivitelére a bejelentési kötelezettség first appeared on 24.hu.

Bodó Sándor az MTI tudósítása szerint hozzátette, a kormány azt szeretné, hogy a gazdasági növekedés eredményéből a dolgozók még nagyobb részben tudjanak részesülni, ezért tűzték ki célul, hogy a minimálbért 2022-ben 200 ezer forintra emelik. Az államtitkár szerint a kormány tervével az emberek is egyetértenek, hiszen a nemzeti konzultáción a válaszadók több mint 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy támogatja a minimálbér 200 ezer forintra emelését.

Bodó Sándor közölte, tisztában vannak azzal, hogy mindehhez segíteniük kell a vállalkozásokat, hogy ki tudják gazdálkodni a béremelés fedezetét. A kormány a szociális hozzájárulási adó csökkentésében látja a segítség módját – tette hozzá az államtitkár, konkrétumokat azonban nem említett.

Mint írtuk, a munkáltatók és a munkavállalók is a 2 százaléknál jóval magasabb csökkentést várnak a szociális hozzájárulási adónál.

Kapcsolódó A 200 ezer forintos minimálbér mellett 261 700 forintos bérminimum körvonalazódik Az még kérdéses, hogy milyen ütemben.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) keretei között már megkezdődtek a jövő évi minimálbér-tárgyalások. Kedden egyeztettek legutóbb a béremelés kérdéséről a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei és abban állapodtak meg, hogy a két hét múlva esedékes következő ülésre nemcsak az egyéni, hanem az oldalálláspontokat is kialakítják.

Bodó Sándor úgy vélte, a minimálbér kérdésében „hajszálnyira” vannak a megállapodástól, a garantált bérminimum esetében azonban még vannak tisztázatlan kérdések, így például, hogy ez egy vagy két lépcsőben emelkedjen-e. Felidézte, a 2010-es kormányváltás óta a bérek folyamatosan emelkednek Magyarországon, a minimálbér és szakmunkás minimálbér több mint a duplájára nőtt. Mindezeken túl a dolgozókat a családi adókedvezmény is segíti – tette hozzá Bodó Sándor.

The post ITM-államtitkár: a kormány kész továbbcsökkenteni a munkát terhelő adókat first appeared on 24.hu.

A kormány döntése alapján október 1-től újra igényelhető a Diákhitel Központ legnépszerűbb terméke, a tavaly bevezetett kamatmentes és teljesen szabad felhasználású Diákhitel Plusz – áll a központ közleményében. A már 40 ezer hallgató által igényelt rendkívül kedvező hitel továbbra is maximum 500 ezer forintig, míg a struktúraváltó felnőttképzésekben résztvevők esetén maximum 1,2 millió forintos összegben lesz elérhető.

A megigényelt összeget a Diákhitel Központ egy összegben folyósítja az igénylő bankszámlájára, melyet egy év türelmi idő után 5 éven belül kell visszafizetnie. A felvett hitel teljes mértékben szabad felhasználású és kamatmentes. A Diákhitel Pluszt változatlanul az aktív jogviszonnyal rendelkező felsőoktatási hallgatók, illetve a struktúraváltó felnőttképzésben a 18. életévüket betöltött, de 55 évnél nem idősebb tanulók vehetik igénybe – írták.

A hiteligénylők továbbra is jogosultak a 2018-tól bevezetett családtámogatási kedvezményekre. A hitelfelvételt követően a második gyermek megszületése esetén az édesanya diákhitelének a felét, míg a harmadik gyermek megszületése után a teljes diákhitel-tartozást elengedi a társaság. A Diákhitel Plusz mellett továbbra is elérhető a Diákhitel Központnál a rendkívül kedvező, 1,99 százalékos kamatozású szabad felhasználású Diákhitel1, valamint a képzési költségre fordítható, kamatmentes Diákhitel2 is.

Írtuk pár napja, a Képzési Hitelek múlt hét óta nem igényelhetőek.

Kapcsolódó Már a múlt héten leállt a Képzési Hitelek igénylése Még nem sikerült megoldani a technikai problémát.

Ezzel kapcsolatban nem írtak semmit a közleményben. Ahogy most kirpóbáltuk, a helyzet változatlan, technikai probléma miatt változatlanul nem lehetséges a Képzési Hitelek igénylése.

The post Október 1-től újra igényelhető a kamatmentes, szabad felhasználású Diákhitel Plusz first appeared on 24.hu.

A HR-Evolution Kft. 2021 márciusában készült fluktuációbenchmark-kutatásának eredménye szerint 2020-ban mélypontra került az elvándorlás átlagos mértéke a hazai munkaerőpiacon. A múlt évben 3 százalékponttal, 29 százalékról 26 százalékra csökkent az átlagos fluktuáció. A fluktuáció szektoronként eltérő értéket mutatott. A legmagasabb 2020-ban a termelésben volt (29 százalék), a szolgáltatószektorban pedig 24%. A pandémia a kereskedelemre volt a legjelentősebb hatással, ahol 32 százalékról 18 százalékra csökkent a fluktuáció mértéke.

Halasztották a váltást a dolgozók

A csökkenés szerintük a koronavírus-járvány fékező hatásának volt az eredménye. Ám hiába javultak a fluktuációs adatok, az azt kiváltó okok nem szűntek meg, sőt a pandémia újakat teremtett – ez a cég ügyvezetője, Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő véleménye. A szakértő szerint a múlt év egy átmeneti időszak volt, amikor inkább a kivárás, mint a valódi elköteleződés miatt halasztották a váltást a munkavállalók. Ebben a bizonytalan helyzetben sokan „kivártak”, hogy ha kicsit rendeződik a munkaerőpiac, váltanak. A járvány fékező hatásának enyhülésével ez most be is következett.

Előrejelzésük szerint 2021-ben újra 30 százalék felett lesz az átlagos fluktuáció. A munkáltatók visszajelzésein alapuló piaci információk szerint óriási a feszültség a munkaerőpiacon.

Növekvő bérek és juttatások

Adataik alapján a drámai ütemben növekvő elvándorlási adatok mellett kilőttek a bérek a kékgallérosok körében.

• Budapesten és környékén 2018-ban 1100 forint volt az átlagos órabér, míg
• 2021-ben 29 százalékkal magasabb, 1420 forint, és egyre emelkedik.

A pluszjuttatások terén még jelentősebb a változás.

• Átlagosan havi 50 ezer forintott tettek ki a kékgallérosoknál a juttatások 2018-ban,
• ma már 144 ezer forint körül lehetnek.

Munkáltatói reakciók

A koronavírus-járványra adott reakciójuk alapján a munkáltatók három nagy táborra oszlanak.

• A támogatók, akik emberközpontúan, valódi támogató hozzáállással voltak jelen munkavállalóik életében az elmúlt egy évben.
• A látszatintézkedők, ahol a támogatások inkább munkáltatóimárka-építési célokat szolgáltak, mint valódi segítségnyújtást.
• Végül a passzív vállalatok, ahol az emberi tényezők a háttérbe kerültek.

A kutatást végző cég szerint leginkább utóbbi két csoportot sújtja a fluktuációrobbanás.

„Ezek a fluktuációs értékek rendkívül magasak, óriási költséget és károkat jelentenek a munkáltatóknak. Mára eljutottunk oda, hogy az elvándorlás költségei és kára mindenhol jóval meghaladják a munkavállalók megtartásra fordítható befektetéseinek összegét. Ebben a munkaerőpiaci helyzetben, amikor egyszerre van jelen a fluktuáció és a munkaerőhiány, a bérnövekedés és a koronavírus miatti bizonytalanság és változások, egy munkáltató nem teheti meg, hogy ne fektessen munkavállalói elkötelezettségének növelésébe” – tette hozzá Csikós-Nagy Katalin.

Dolgozói igények

A fluktuációkezelés-szakértő szerint nagyon fontos foglalkozni a koronavírus-járvány hatására megváltozott munkavállalói igényekkel is. Ilyen például a munkába járással töltött idő, mely a szellemi dolgozóknál kardinális kérdés lett. Megtapasztalva az otthoni munka kényelmét, nem szívesen utaznak sokat a munkahelyre, egyre gyakoribb elvárás a home office.

A fizikai dolgozók számára fontosabbak lettek a pluszjuttatások. Egyre tudatosabban figyelnek a testi és lelki egészségükre a kékgallérosok is, nem szívesen vállalnak már olyan műszakrendes munkát, ami hosszú távon egészségügyi károkat okozhat.

The post Óriási a feszültség a munkaerő-piacon, berobbant a fluktuáció first appeared on 24.hu.

Ismét a Matolcsy Ádám barátjaként is ismert Száraz István, illetve cége, a Frank Digital Kft. lett a befutó a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs megatenderén. Az Opten szerint nyolc főt foglalkoztató vállalkozás láthatja el a Matolcsy György jegybankelnök által vezetett MNB kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat idén és jövőre. A megbízás keretösszege nettó 3 milliárd forint, a szerződés ennek kimerüléséig vagy 2022. december 31-ig hatályos. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint az MNB a teljes keretösszeg 70 százalékára vállalt lehívási kötelezettséget úgy, hogy ebből várhatóan 15 százalékot kreatív tervezésre és gyártásra, 75 százalékot médiavásárlásra, tíz százalékot pedig PR- és rendezvényszervezési feladatokra fordítanak.

Beliczay László / MTI Száraz István előadása a 15. Internet Hungary konferencián Siófokon 2014. október 14-én.

A jegybank kommunikációs feladatait eddig is Szárazék végezték: tavaly novemberben a Frank Digital nyerte el az MNB kommunikációs keretmegbízását a 2020-2021-es időszakra, kétmilliárd forint plusz áfáért. Előzőleg a 2019. október 7. és 2020. december 31. közötti időszakra kaptak nettó 1 milliárd 950 milliós keretmegbízást, amelyet tavaly hárommilliárd forintig bővítettek. De már a 2017-es tenderen is részesei voltak az akkor elnyert, ugyancsak nagy értékű keretszerződésnek. Szárazék a friss megbízás részeként bonyolítják le egyebek mellett a „Növekedési Hitelprogram Hajrá!” és az „Azonnali Fizetés” kampányának szeptemberi etapját, és az ő feladatuk lesz az úgynevezett Minősített Fogyasztóbarát termékek brandjének aktív kommunikációja is.

A céget 2014-ben alapították, az első, teljes üzleti évet már félmilliárdos forgalom mellett 111 millió forintos adózott eredménnyel zárták. A tavalyi év abszolút rekord a Frank Digital történetében: csaknem 2,9 milliárd forintos nettó értékesítés mellett 341,5 millió forintos adózott eredményt hoztak össze, Száraz István pedig 261,9 millió forint osztalék kifizetéséről döntött.

Száraz nem csak baráti kapcsolatban áll Matolcsy Ádámmal, Matolcsy György jegybankelnök fiával: utóbbi tőle vette meg a kormányközeli Origo nevű portált kiadó New Wave Media Csoportot. Az adásvétel után Száraz azt állította, hogy Frank Digital nevű cégén is túlad, később azonban meggondolhatta magát. Ugyan a cég minősített többségét 2017 júliusában eladta Osváth Eszternek, aki ma is a cég ügyvezetője, 2018 novembere óta azonban ismét Száraz, illetve az ő tulajdonában lévő DryCom Informatikai Tanácsadó Kft., majd jelenleg a Dry Delta Kft. nevű cége a Frank Digital egészének tulajdonosa.

Nem ő az egyetlen Matolcsy Ádám baráti köréből, aki üzleti kapcsolatba került a jegybankkal. A baráti kör egy másik tagja, Pintér Máté szerezte meg a jegybanki alapítványok pénzéből megvásárolt, majd felújított Várkert Kaszinóban lévő Felix Kitchen & Bart üzemeltető céget, a Vízház Gasztronómia Zrt.-t.

Kapcsolódó Matolcsy Ádám barátjáé lett a közpénzből épített luxusétterem a Várkert Kaszinóban Pintér Máté cége 306 millió forintért, hitel nélkül vásárolta meg a jegybanki pénzből létrehozott Vízház Gasztronómia Zrt.-t. Az üzletember több szálon is kötődik a jegybankelnök fiának baráti köréhez.

Ugyancsak jegybanki megbízást kapott Matolcsy Ádámnak az építőiparban aktív barátja, Somlai Bálint is, akinek neve leginkább az MNB 54 milliárdos felújítását végző Raw Development Kft. miatt csenghet ismerősen. A Raw Developmentet 2018 óta irányítja Somlai. Nemrég az ő egyik érdekeltségétől került Matolcsy Ádám feleségéhez, Matolcsy Tímeához egy ingatlanos cég és vele egy luxuslakás. Nem lóg ki a sikeres baráti körből maga Matolcsy Ádám sem, aki amellett, hogy Porsche luxusautókat gyűjt, a NER-elit nagyjaihoz hasonlóan magánrepülőt is használ.

The post Matolcsy Ádám barátjának cége hárommilliárdos munkát kapott a jegybanktól first appeared on 24.hu.

Júliusban 7,9 százalékkal magasabb volt a bruttó és a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 700, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288 400 forint volt, a kedvezményeket is figyelembe véve 297 100 forintot ért el.

A 4,6 százalékos júliusi inflációval számolva a reálkeresetek 3,2 százalékkal emelkedtek. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,5 százalékkal 444 300 forintra nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó 295 400 forint volt.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,2 százalékkal 444 100 forintra, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseinek köszönhetően – 11,8 százalékkal 413 600 forintra nőttek.

A feldolgozóiparban egy év alatt 5,0, az építőiparban 4,9 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek 452 500, illetve 354 500 forintra. A szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén 5,9 százalékos növekedéssel 264 400 forint volt a bruttó átlagkereset. A pénzügyi, biztosítási szektorban és az infokommunikációban 792 500, illetve 713 900 forint volt a júliusi bruttó átlagkereset, az előbbi 14,4 százalékkal, az utóbbi 8,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A költségvetési szféra béremelkedését az egészségügyi dolgozók fizetésemelése húzta fel, ahol 35,3 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset és 550 800 forintot ért el. Az oktatásban 403 700 forint volt az átlagos bruttó kereset, 7,9 százalékkal több a tavaly júliusinál.

A prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számolt júliusi rendszeres bruttó átlagkereset 404 600 forintra becsülhető, 7,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke, amennyinél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet, 350 000 forint volt, 7,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazottak létszáma a legalább öt foglalkoztatottal működő vállalkozásoknál és intézményeknél 10,9 százalékkal 272 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A feldolgozóiparban 35 ezerrel, az építőiparban 12 ezerrel, a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén, valamint a kereskedelemben 19-19 ezerrel, az infokommunikációban 11 ezerrel, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységekben 30 ezerrel dolgoztak többen, mint tavaly júliusban.

Az év első hét hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,0 százalékkal nőtt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagos bruttó kereset 429 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 439 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 285 300 forint volt, a kedvezményeket is figyelembe véve 293 800 forintot ért el.

The post KSH: Egy év alatt 7,9 százalékkal emelkedtek a hazai keresetek first appeared on 24.hu.