Skip to Content

FN - Híradó helyett

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 3 perc 14 másodperc

Ifjabb Mészáros Lőrinc beült Simicska egykori cégébe

3 óra 11 perc

Simicska Lajos a tavaszi parlamenti választás után megszabadult szinte minden céges érdekeltségétől. Egyetlen cég volt, amit Mészáros Lőrinc közvetlenül vett a nevére: Simicska mezőgazdasági cégét, a Mezort Zrt.-t. Mészáros az igazgatóságba fiát, ifjabb Mészáros Lőrincet küldte – írta meg az mfor.hu.

Rajta kívül december 19-étől lett igazgatósági tag a cégben Csák Gyula, aki 2016 óta a Mészáros érdekeltségi körébe tartozó Murátó Zrt. vezérigazgatója, tavaly október óta pedig a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja is. Sajtóhírek szerint korábban Szeghalom önkormányzatában képviselte a nagyobb kormánypártot, a Fideszt.

Az ifjabb Mészáros és Csák mellett Konczné Kondás Tünde is az igazgatóság tagja lett. Ő a jelenleg is fideszes országgyűlési képviselő Koncz Ferenc felesége.

Öt egykori Simicska-céget vesz a nevére Mészáros Lőrinc A Simicska-birodalom a Mészáros-birodalomba olvad.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Friss

Öt egykori Simicska-céget vesz a nevére Mészáros Lőrinc

4 óra 59 perc

A Gazdasági Versenyhivatal honlapjára feltöltött tájékoztatás szerint öt egykori – már korábban is Mészáros-közelben emlegetett – Simicska-cégben kizárólagos tulajdonos lesz Mészáros Lőrinc. Ezek:

  • Pro-Ráta Holding Zrt.
  • Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt.
  • Euro Publicity Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
  • Mundus Invest Vagyonkezelő Zrt.
  • Megapolis Media Vagyonkezelő Zrt.

Tavaly elsőként számoltunk be róla, hogy Nyerges Zsolttól Vörös József ügyvéd tulajdonába került a közterületi reklámozással foglalkozó Euro Publicity Kft., a hvg.hu pedig kiszúrta, hogy ugyanezen a napon további egykori Simicska-érdekeltségek is átkerültek Vöröshöz: például az óriásplakátokkal foglalkozó Publimont Kft., illetve a Mundus-Invest Zrt.-n keresztül a tévéműsorgyártással foglalkozó Hung-Ister.

Vörös József több szálon is köthető Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos gázszerelőhöz és Orbán Viktor miniszterelnökhöz is. Az ügyvéd korábban Mészárost képviselte egy földvásárlási árverésen, továbbá jogi képviselője a miniszterelnök által alapított és Mészáros által vezetett alapítványnak, ami a felcsúti Puskás Akadémiát üzemelteti.

Mészáros Lőrinc bizalmasa átvette Simicska Lajos volt közterületi reklámcégét Vörös József korábban Simicska egykori agrárcégét is megszerezte, és együtt repült a felcsúti oligarchával a 17 milliárdos magángépen.

Kiemelt kép: Besenyei Violetta/24.hu

Kategóriák: Friss

Csaknem 18 ezer lakás épült tavaly

6 óra 48 perc

Tavaly 17 681 új lakás épült, 3292-vel, 22,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 36 719 volt, 3,4 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.

A tavalyi negyedik negyedévben 7463 lakás lett kész, kétszer annyi, mint a harmadik negyedévi 3701.

Az új lakások közel felét Budapesten és Pest megyében vették használatba: 53 százalék családi házban, 38 százalék többlakásos épületben, 5,0 százalék pedig lakóparkban készült el.A kiadott engedélyek és bejelentések alapján az új lakások 54 százalékát a fővárosban és Pest megyében építenék fel. Az építendő lakások száma Budapesten 18 százalékkal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 8 százalékkal, a községekben 10 százalékkal emelkedett. Az építtetők a projektek 42 százalékánál éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

Ez az arány Budapesten 7,4 százalék, a kisebb települések felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 80 százalékot.

A természetes személyek által épített lakások aránya 51-ről 46 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 49-ről 53 százalékra nőtt 2017-hez képest. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 négyzetméterrel 99 négyzetméterre csökkent az előző évhez képest.

(MTI, kiemelt kép: MTI/MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba)

Kategóriák: Friss

Az asszonyhitel boríthatja a szabályokat

2019, február 21 - 17:07

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter sajtóhírek szerint a csütörtöki Kormányinfón kijelentette:

  • nem lesz jövedelemhez kötött a 10 millió forintos asszonyhitel felvétele, mindössze azt nézik majd a folyósítás előtt, hogy az igénylő szerepel-e a KHR negatív adóslistáján, közismertebb nevén a „BAR-listán”.

Az asszonyhitel szabadfelhasználású, kamatmentes, és az eddigi információk alapján három újonnan született gyermek mellett akár le is nullázható a tartozás.

27,5 millió forint ingyenpénzt akaszthatnak le a nagycsaládosok Három gyerekkel egy vidéki használt lakás biztosan és akár egy új autó is kijöhet a kedvezményekből.

Bank360 szerint a miniszter kijelentése után az első és legfontosabb kérdés, hogy milyen garanciát kapnak a hitelt folyósító kereskedelmi bankok arra az esetre, ha az ügyfelek nem teljesítik a gyermekvállalási feltételeket és nem fizetik vissza a kölcsönt. A laza feltételek mellett jelentősen megnövekedhet a nem fizetés kockázata, amelyre az államnak jól átgondolt lépésekkel kell majd reagálnia, figyelmeztetnek.

A szakportál megjegyzi:

pénzügyi tudatosság szempontjából kérdéses üzenetet hordoz, hogy az elhangzottak alapján a 10 millió forintos hitel kikerül a JTM-rendelet alól,

amely az egyik leghatékonyabb eszköz a felelőtlen és túlzott eladósodottság megfékezésére. Így azok számára is lehetővé válna a hitelfelvétel, akik egyébként a piacról nem kapnának kölcsönt.

Közleményükben azt is kiemelték: a jelenleg ismert részletek alapján igen erős szűrőfeltétel

  • a legalább 3 éves munkaviszony megléte,
  • a KHR negatív adóslistája, továbbá az, hogy
  • a hitelt az újabb információk szerint nem a család nőtagja, hanem a házastársak veszik fel, így a háztartás jövedelméből kell kigazdálkodni a havi törlesztőrészletet, amely jelen számítások szerint 50 000 forint alatt, várhatóan 42 000 forint körül alakul majd.

A szakportál felhívja a figyelmet: az apránként csepegtetett információk miatt egyelőre még mindig nagyon nehéz átgondolnia egy fiatal házaspárnak, hogy valóban megéri-e felhasználni az állam kedvezményes hitelét. Szerintük mindenképpen fontos megvárni, hogyan alakul az asszonyhitel sorsa és feltételrendszere, és csak mindezek után érdemes megvizsgálni helyét és szerepét a család pénzügyeiben.

Kiemelt kép: MTI/Vajda János

Kategóriák: Friss

Csaknem 2000 milliárd forintért vett cégeket az Orbán-kormány

2019, február 21 - 14:12

A G7 összegyűjtötte azokat a legalább 1 milliárd forint értékű cégvásárlásokat, amelyeknél az állam vagy valamely – jellemzően fideszes vezetésű – önkormányzat volt a vevő. Számításaik szerint már a 2000 milliárd forintot közelíti a 2010 óta cégvásárlásokra elköltött összeg.

A csaknem 2000 milliárd forint több mint 90 százalékát a központi költségvetés állta, ehhez képest a reprivatizációs bevétel soron egyelőre 50 milliárd forint szerénykedik.

A legutóbbi szerzemény az Ózdi Acélmű öntöde, amit február elején 30 millió euróért vásároltak meg. A Mol ötödének megszerzése közel 600 milliárd forintba került, ezzel ez a legtöbbe kerülő állami vétel. Az ötödik legnagyobb hazai pénzintézetet, az MKB-t 17 milliárdért vette meg az állam, majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által végzett szanálás során megtámogatta 32-vel, végül eladta 37 milliárdért. A lap szerint enyhén szólva zavaró, hogy rengeteg kanyar után jórészt Mészáros Lőrinc és Szijj László lett a bank tulajdonosa. A pénzintézet manapság nagy lendülettel hitelezi a kormányközeli üzletembereket.

Kiemelt kép: MTI

Kategóriák: Friss

43 milliárdos üzemet épít Miskolcra a Lufthansa

2019, február 21 - 12:50

Szijjártó Péter közölte, hogy a 400 munkahelyet teremtő üzem létrejöttéhez a magyar kormány képzési támogatással járul hozzá.

A repülőhajtóművek alkatrészeit javító miskolci szervizközpont nem csupán a Lufthansa, hanem más nemzetközi légitársaságok gépeit is fogadja majd – tette hozzá.

Kiemelt kép: MTI

Kategóriák: Friss

Három év börtönt kapott Mengyi Roland

2019, február 21 - 10:26

Három év szabadságvesztésre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt, akit  költségvetési csalással, költségvetési csalással és befolyással üzérkedéssel vádoltak – írta meg a 444.hu. A bűncselekményekért – a halmazati szabályok szerint – 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A vád szerint Mengyi 2015-ben pénzért vállalta, hogy tető alá hoz egy 500 millió forintos európai uniós, szociális szövetkezetek támogatására kiírt pályázatot, amin aztán az őt lefizető két vállalkozónak kellett volna nyernie. Mengyi 5 + 5 millió forint kenőpénzt kért az ügyletért, aztán később az is felmerült, hogy az elnyert összeg felét kellett volna eljuttatni hozzá.

Bíróságon a fideszes Mengyi Roland - "Nem követtem el semmit" Szerinte ártatlanul. Voldemort képviselő és társai a vád szerint pályázati pénzeket vágtak volna zsebre. Megkezdődött a per.

A korrupciós tervekbe súlyos hiba csúszott: a vállalkozók nem nyerték meg a pályázatot, ráadásul az egész csapatot lehallgatták az adónyomozók. A pályázat bebukása után a vállalkozók visszakövetelték a már kifizetett 5 millió forintot, azért az őket és Mengyit is jól ismerő közvetítő, K. Péter Mengyihez fordult, aki oda is adta neki a pénzt, annak átadásnál viszont lecsaptak az adóhivatal nyomozói.

A 444.hu cikke szerint Mengyiék az eljárásban azzal érveltek, hogy az egykori fideszes képviselő nem tudott semmiről, nem is kért pénzt senkitől, csak baráti kölcsönként adott 5 milliót K. Péternek, ennek azonban semmi köze sem volt a pályázathoz. Érvelésük szerint K. Péter a saját szakállára dolgozott, megvezette a vállalkozókat, egyedül találta ki, hogy döntéshozókat keresne meg a pályázat miatt, ilyesmi valójában nem történt. A pályázati összeg visszacsorgatásának említésekor a vállalkozók félreértették: azt akarták elmagyarázni az indulóknak, hogy az elnyert összegből alvállalkozókat kell felvenniük, és a pénz egy részét nekik kell továbbadniuk, de csak azért, hogy megfelelően teljesüljön a pályázati cél. Mengyi Roland országgyűlési képviselőként esetleg csak azért lobbizott a pályázat körül, hogy helyi cégeket vonjanak be a megvalósításába; amikor pedig a pályázatíró arról beszélt, hogy belső vizsgálat miatt bukott meg az egész projekt, és az adóhivatal is szaglászni kezdett az ügyben, akkor valójában csak nagyon szégyellte, hogy elrontották a pályázatot, ezért talált ki ilyesmiket.

Ezt az érvelést a bíróság nem fogadta el.

Az MSZP egyszavas közleményben reagált Mengyi Roland ítéletére:

Kevés!

A DK szerint:

Ő az első, akiről hivatalosan kimondták, hogy korrupt, és bűncselekményt
követett el, de nem ő lesz az utolsó.

Kiemelt kép: Bielik István/24.hu

Kategóriák: Friss

Átlagosan 239 400 forintot keresnek a magyarok

2019, február 21 - 09:55

A KSH friss felmérése szerin 2018 decemberében:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 360 000 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 371 700 forint volt.
  • Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 239 400 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 247 900 forintra becsülhető.
  • A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
  • A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,8 százalékos növekedése mellett a reálkereset 8,3 százalékkal emelkedett.
  • A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 346 700 forint volt, 11,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8 százalék volt.

Kiemelt kép: Csanádi Márton/24.hu

Kategóriák: Friss

Kiköltekezett a kormány: 1174 milliárddal csúsztak ki a 2018-as keretből

2019, február 21 - 07:22

Az államháztartás tavaly 1174 milliárd forinttal költött többet a költségvetési törvényben elfogadott kiadási tervnél, így összesen 21 318 milliárd forintból gazdálkodhatott az állam – ismerteti a cikk a Pénzügyminisztérium és az Államkincstár adataira hivatkozva.

A lap számításai szerint

a többletkiadások túlnyomó többsége az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztériumra jutott, előbbiben 709,4, a belügyben 404 milliárddal költöttek többet az előzetesen kalkulált összegnél.

Az uniós kiadásokat viszont nem sikerült olyan mértékben csúcsra járatni, ahogy tervezték – itt 393 milliárddal elmaradtak a tényleges kiadások a tervezettől -, ám így is 1896 milliárdot fizettek ki a kedvezményezetteknek.

Csúszik Paks és a Modern Városok is

A Paks II. beruházás a tervezettnél jóval lassabb ütemben halad, így az eredetileg tervezett 106,6 milliárd forinttal szemben 14 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés az állami atomerőmű-fejlesztő cégnek. Az állam másik óriásberuházása tavaly a Puskás-stadion építése volt: eredetileg 64,5 milliárd forintot különítettek el a számlákra, ebből 60 milliót fizettek ki tavaly. Mivel még épül a stadion, a kifizetés átcsúszik 2019-re. A Modern városok programban is volt csúszás, az eredetileg tervezett 171,5 milliárd forinttal szemben 116,2 milliárd forintot fizettek ki a projektekre.

Kiemelt kép: Bielik István/24.hu

Kategóriák: Friss

Húsra, sörre és sajtra költöttünk a legtöbbet tavaly

2019, február 21 - 07:14

A piackutató tájékoztatásából kiderül, hogy a teljes élelmiszer-forgalom 38 százalékáért az öt legnagyobb kategória értékesítése felelt.

A múlt évben a bevásárlások során a legtöbbet, 292 milliárd forintot feldolgozott húsra szánta a lakosság, a sonka, a szalámi és a virsli iránti növekvő kereslet révén 6 százalékkal nőtt a húskészítmények forgalma.

A nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is sörforradalom zajlik, ami magával hozza a prémium- és szuper prémium, illetve az ízesített és az alkoholmentes termékek robbanásszerű növekedését. Mindez azt eredményezte, hogy a kiskereskedelmi sörértékesítés 11 százalékkal 150 milliárd forint fölé ugrott.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a sajtokat találjuk, amelyek forgalma 5 százalékkal 102 milliárd forintra nőtt. A negyedik és az ötödik helyen erőteljes növekedéssel a szénsavas üdítőital és az ásványvíz áll – írja a Világgazdaság.

Kiemelt kép: Thinkstock

Kategóriák: Friss

Nem csak sok gyerek, szerencsés csillagzat is kell a 27,5 milliós családtámogatáshoz

2019, február 21 - 07:02

Nagyon örülök neki

– reagált lapunknak egy kilencgyermekes apa a kormány családvédelmi akciótervére, amivel minden lehetőséget kihasználva akár 27,5 millió forint is elnyerhető. Szavaiból azonban az is rögtön kiderült – akárcsak a többi, már gyermeket nevelő vagy még családalapítás előtt álló olvasónkéiból –, hogy vajmi keveset segíthetnek nekik az új lehetőségek. Hasonló eredményt mutatott nemrégiben a Pulzus felmérése is.

Tizenkét megkérdezett olvasónk szerint jó a támogatás, de inkább nagyobb biztonság kellene a gyerekvállaláshoz. Ezeket az igényeket, ösztönzőket fogalmazták meg:

  • Magasabb bérek, hogy ne elsősorban támogatásra szoruljanak a családok.
  • Nem helyeslik hitelfelvételre buzdítani az adósságcsapdából épphogy kikecmergő országot.
  • Ideje lenne emelni a 2008 óta változatlan összegű családi pótlékot, ami a napi megélhetést segítené.
  • A már meglévő gyerekekre is elvárnák mindegyik támogatást.
  • Minden gyerekre egyforma támogatást szeretnének, már az elsőre is.
A meglévő gyerek nem gyerek?

Olyan, mintha egy bőségesen megterített asztalhoz invitálnának, de csak a desszertből kaphatnánk egy kicsit

– ez a kép ugrott be a kilencgyermekes Ferencnek. Nem érti, hogyan feledkezhettek meg a hozzájuk hasonló családokról, akik már „teljesítettek”, nehéz időkben is.

Az időből kifutottak, mert feleségével együtt 50 felettiek. CSOK-ot egyszer már vettek fel, 2008-ban, akkor 2,7 millió forintot tudtak érvényesíteni meglévő 8 gyermekükre, hogy a falusi vályogházból a városba költözzenek, elérhetőbb közelségben az iskolához, orvoshoz, bevásárláshoz. Háromszobás lakásukra 4,3 millió forintnyi devizahitelt vettek fel, 2029-re fizethetik ki, most 5 millió forinttal tartoznak. A jelzáloghitel-átvállalás a kilenc gyerekre 12 millió forint lehetne, ami több is mint elég lenne nekik. Ha már a meglévő gyerekekre is igénybe lehet venni, de ez kérdéses.

Hálásak a családi adókedvezményért, az iskoláztatási támogatásért, az ingyenes tankönyvekért, az Erzsébet-programért is. Családi pótlékot még öt gyermek után kapnak, összesen 80 ezer forintot, a családi adó- és járulékkedvezményük 165 ezer forint lehetne, de fizetésük alapján csak 150 ezret tudnak kihasználni belőle. Amíg érvényesítheti a családi kedvezményt, addig jobban jár azzal az anya, mert a járulékait is lenullázza. 15 éve van még nyugdíjig, a kisebb gyerekek pedig 7-13 év múlva töltik be a huszadik életévüket, utána élvezheti majd csak a pár néhány évig az szja-mentességet. Ha 9 százalékos lesz az adó, akkor a kedvezmény is olvad. Autójuk nincs, nem is szeretnének, mert nem tudnák fenntartani.

Ezért nem fognak szülni

A meglévő gyerekeket, családokat kellene inkább támogatni

– jegyezte meg Rezső. Négy gyerekük van, a legkisebb általános iskolás, így az új intézkedések őket sem igazán segítik. Devizahiteles házban élnek, jelentős törleszteni valóval, szóval a hitelátvállalás jól jönne, ha már meglévő gyerekekre is igénybe lehetne venni. A CSOK-ot már nem tudják érvényesíteni, mert elmúltak 40 évesek. Rezső kap céges autót, nincs szükségük új 7 személyesre. Felesége szja-mentessége és a kamatmentes anyahitel pedig azért nem jöhet szóba, mert Éva megrokkant, nincs szja-köteles jövedelme, csak járadéka, és nem hitelképes.

A kamatmentes hitel jól jönne

Bogi érettségizett, van szakmája, évek óta együtt jár Petivel. Már kapcsolatuk elején szóba került köztük a családalapítás – Bogi két gyereket szeretne. Majd, ha lesz megfelelő méretű, berendezett házuk, biztos munkahelyük, jó keresetük. Tetszik neki, amit eddig hallott a kormány új családvédelmi programjáról.

Még az is lehet, hogy belevágunk

– mondta, annak ellenére, hogy a CSOK nem jöhet szóba kis házuknál, mert az zártkerti övezetben van. Esélyük akkor lenne, ha belterületen házat vennének vagy építenének. Ebben az esetben Bogi elgondolkodna egy harmadik gyerek vállalásán, negyediken azonban semmiképpen.

Neki a 10 millió forintos szabad felhasználású kamatmentes hitel tetszene, a kis ház bővítéséhez, hogy jöhessenek a gyerekek. Azt azonban nem tudta, hogy a hitelre csak három éven belül lehet jelentkezni, hároméves munkaviszonnyal. Boginak nincs állandó munkahelye, vállalkozó szeretne lenni. Vagyis a feltételek közül hiányzik a munkaviszony, a hitelképes jogviszony. Abban bízik, hátha mégis kedveznek majd neki a részletszabályok.

Én már megtettem a magamét

Ezt Ági mondta, akinek tavaly születtek ikrei. Az új dolgok közül a két gyerek utáni egymillió forintos jelzáloghitel-átvállalás tetszik neki, amivel kiválthatná a még leánykorában vett (most a szülei által használt) lakása hitelét. Csak azt nem tudja, tavaly született gyermekeire vajon megkaphatja-e. Még a kétgyerekes CSOK is szóba jöhet, hogy a szüleivel közelebb költözhessenek egymáshoz, és legyen segítsége. Abban azonban nem biztos, hogy egy használt ingatlanhoz is lenne-e elég pénzük Pest megyében, ahol laknak. Szüleik nyugdíjasok, így a nagyszülői gyed sem jön szóba. És hiába a csomag, Ági nem kapott kedvet a harmadik gyerekhez.

Képünk illusztráció
Fotó: iStockphoto Minden gyerekre egyforma kedvezményt

Eszter Borsodban lakik, három gyereke van, a férje meghalt. Új párjával szeretnének egy közös gyermeket. De ha összejön, akkor sem nyújt nekik sokat az új program. Hitelt semmiképpen nem akarnak felvenni. A vissza nem térítendő, 2,2 millió forintos CSOK-támogatást viszont felhasználnák a meglévő három gyerekre. Sietniük kell, mert párja már elmúlt negyven, ő pedig idén lesz. Már eladták a lakásaikat, és ki is néztek egy használt házat. Kocsijuk van, és az állami támogatással sem tudnának újat venni. Eszter a három gyerek és a bérminimum mellett most sem fizet szja-t, sem járulékokat. Ha összejön a negyedik gyerek, akkor legfeljebb az ő 18 éves kora után jöhet jól Eszternek az szja-mentesség, maximum hét évig élvezhetné.

Ő nem tenne különbséget: minden anyának megadná az adómentességet, az egygyerekesnek is, és igazságosabbnak tartaná, ha minden gyerek után egyforma összegű családi pótlékot fizetnének, az egyedülálló szülőknek pedig ezer forintnál jóval nagyobb pluszt adna.

A megélhetésünk miatt nagyobb segítség lett volna, ha a családi pótlékot emelik.

Szégyelljék magukat

Ezt Ildikó mondta, utalva arra, hogy nem emelték a családi pótlékot. Nagyon várta, ezért élőben hallgatta Orbán Viktor bejelentését.

Csalódtam, az egygyermekeseknek szinte semmit nem adnak

– összegzett. Férjével mindketten katások, így hiába adóznak, elesnek a családi és az ifjú házasoknak járó adókedvezménytől is. A 300 ezer katás érdekében szerinte ezen változtatni kellene, arányosan figyelembe venni a kataadót az adókedvezményeknél. A szabad felhasználású kamatmentes 10 millió forintos hitel tetszene neki, de katásként nem hitelképesek, nincs három év bejelentett munkaviszonyuk. A meglévő gyermekük pedig nem számít. A CSOK-on gondolkodtak még, de úgy vélik, a használt lakásra két gyerek mellett kapható 2,2 millió forint kevés lenne ahhoz, hogy eggyel több szobájuk legyen.

Hitelt nem szeretnének, mert a visszafizetéssel gondjuk lenne. Szerinte a hitel nem segítség, inkább annak a beismerése, hogy rosszul keresnek az emberek, saját erejükből nem képesek boldogulni. Nem lélegeztek fel, és nem kaptak kedvet a második gyerekhez.

Olyan az, mint amikor a telefontársaság csak az új előfizetőknek ad kedvezményt, a régieknek nem, mondta Magdi. Ők már felnevelték három gyereküket, a novemberben bejelentetett háromgyerekes adómentességre várt, de az végül csak négygyerekeseknek járhat.

Ettől nem lesz több gyerek

Parasztvakítás, nem növeli a gyerekvállalási kedvet. Én tutira nem szülök többet

– jelentette ki a háromgyerekes Klári.

Hitelt eddig nem akartak felvenni, albérletben laknak, a lakásvásárlást nem látják elérhetőnek. Csak a CSOK jöhetne szóba, esetleg a kamattámogatott CSOK-hitel használt lakásra (2,2+15 millió forint), legkésőbb idén, mert ő is 40 éves lesz. Ezen még elgondolkodnak, de attól tart, így sem tudnának lakást venni az árak miatt. Nincs egyedül véleményével, hogy

azok járhatnak jól, akiknek nincsenek anyagi gondjaik, jól keresnek, van tartalékuk, nem gond nekik az új lakás vásárlása, és nagy családot terveztek, pár éven belül.

Vivi és Sziszi húszas éveikben járnak. Nemigen hallottak a kormány családtámogatási tervéről, nem érintette meg őket, egyelőre eszük ágában sincs gyereket vállalni. Úgy érzik, nincs mire, miből. Vivi párja, Gábor is így gondolja.

A kormány kedvéért nem fogok gyereket csinálni

– szögezte le.

Matyi is huszonéves, Angliában él, szeretne családot, de a csomag nem csábítja vissza Magyarországra.

Nem a családtámogatás kevés, hanem a fizetés. Oké, hogy segítenek lakást venni, de akik jól keresnek, azoknak nem oszt, nem szoroz, akik meg rosszul, azoknak nem segítség, hogy élnének jól három-négy gyerekkel, hitel mellett?

Szerinte nem kellene a párokat belehajszolni sok gyerek vállalásába, inkább már egy gyerektől kellene az extra támogatás, a többit pedig rájuk kellene bízni.

Kategóriák: Friss

Online számla: lépéskényszerben az adózók

2019, február 20 - 20:23

Változást hozott az év eleje a valós idejű számlaadat-szolgáltatásban. Az adatküldéshez használt jelenlegi XML séma – vagyis az adóhatóság által elvárt adatstruktúra régi verziója – már csak néhány hónapig lesz használható.

A múlt év végén láttak napvilágot a módosításokra vonatkozó előzetes információk, ehhez kapcsolódóan pedig február 6-án már elérhetővé vált az első körös módosítási tervezet az Online Számla oldalon. Ennek alapján 2018 végével megszűnt az eddigi 1.0 verziószámú XML séma támogatása, ebben a formátumban csak 2019. április végéig teljesíthető az adatszolgáltatás.

A NAV javítaná az adatminőséget

„Az új 1.1-es séma verzió olyan kisebb mértékű és tervezett módosításokat tartalmaz, mint az árfolyamok és az ÁFA mérték szerinti összesítő kötelező szintű jelentése, a 2010 előtti dátumok alkalmazásának kizárása vagy a mennyiségi egységek standardizálása. Ez utóbbi egyértelmű példája annak, hogy a rendszer érettségének előre haladásával, a valós idejű adatszolgáltatás teljesítése mellett egyre inkább figyelmet fog kapni az adatminőség javítására való törekvés” – mondta Sík Richárd, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Ennek kiadásával egy időben maga az Online Számla rendszer is frissült, így a jelenlegi 1.5-ös programverzióban elérhetővé vált a Használati statisztika és a Fejlesztői napló funkciók, megjelent a szűrési lehetőség hibás adatszolgáltatásokra, illetve az aktualitások az úgynevezett Atom feed-en keresztül is követhetővé váltak.

A kényelmi funkciók jelentős része azt a célt szolgálja, hogy a tervezett technikai változtatások követhetők és minél egyszerűbben implementálhatók legyenek. Szintén ezt a célt szolgálja a tervezett 1.6-os programverzió is, melyben elérhető lenne a NAV-nak elküldött adatcsomagok 5 napon belüli utólagos lekérdezése az Online Számla felületről.

Emellett hamarosan publikálásra kerül az 1.2-es XML séma is, amely várhatóan kiterjedt változtatásokat tartalmaz majd elsődlegesen a módosító számlák kezelése kapcsán. A NAV közleménye mindezek mellett említést tesz a 2019 második felében várható 1.3-as verzióról is, amely tervezetten további biztonsági változtatásokat fog tartalmazni, és egységesen leváltja majd a korábbi séma verziókat, ezáltal újabb lépéskényszer elé állítva az adózókat.

Tavaszi program: módosítás és fejlesztés

„A két frissítés közül a jelentésre kötelezetteknek választási lehetőségük van, hogy a későbbi 1.3-as verzióig átmenetinek tekinthető két újabb verzióból sorban mindkettőt vagy csak az egyiket implementálják. Ennek eldöntéséhez a részletes specifikációk megjelenésének időzítése alapján figyelembe kell venni az elérhető fejlesztői kapacitást vagy annak költségét, és azt, hogy az említett kényelmi funkciókra igényt tart-e az adatszolgáltató. Az adóhatóság azt várja el, hogy április végéig a jelenlegi XML séma verzióról történjen meg az áttérés az új verziók közül valamelyikre. Mindkét verzió alkalmas lesz ugyanis majd a későbbi 1.3-as verzióra frissítésre is” – összegezte Tancsa Zoltán, a tanácsadó cég adóosztályának partnere.

„2019 áprilisáig tehát mindenképp módosítást és fejlesztői munkát igényel a szabályszerű jelentéstétel megváltozó követelményeihez való alkalmazkodás, ennek pontos módjáról azonban a kötelezettek az ismertetett szempontok alapján maguk dönthetnek. A jelentéstételhez külső eszközt használó adózóknak pedig mindenképp érdemes annak fejlesztőjével egyeztetniük” – tette hozzá Schütt Attila, az adóosztály menedzsere.

Kategóriák: Friss

Milliárdokat fizethetünk az Orbán családnak dolgozó ügyvédi iroda miatt, Rogán mégsem tud megválni tőlük

2019, február 20 - 15:52

Nem tud akkorát hibázni az Orbán család ügyvédjeként ismertté vált, azóta immáron parlamenti képviselő Bajkai István-féle SBGK Ügyvédi Iroda, hogy állami megbízás nélkül maradjon. Erről tanúskodik az a birtokunkba jutott, január 16-án aláírt szerződés, amely szerint az ügyvédi iroda 3,5 millió forint + áfa összegért kapott munkát a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Rogán Antal tárcája annak ellenére szavazott bizalmat az ügyvédi irodának, hogy a Miniszterelnökségnek végzett munkájuk minőségével szemben komoly aggályok merültek fel, hibáik miatt ráadásul az állampolgároknak kell fizetniük.

Persze a 3,5 milliós ügyvédi díj aprócska morzsa ahhoz képest, hogy 2016 áprilisában az SBGK Ügyvédi Iroda a Lázár János holdudvarához sorolt Ész-Ker Kft.-vel és a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodával közösen kapott meg egy 4,8 milliárd forintos, négy évre szóló megbízást.

A szakembereknek az lett volna a dolguk, hogy a Miniszterelnökség külső tanácsadóiként segítsék az uniós támogatással megvalósuló projektekre kiírt közbeszerzések szabályos lebonyolítását. Munkájukról azonban az Európai Bizottság auditorai elégtelen bizonyítványt állítottak ki: a 29 projektből álló mintában 24 súlyos hibát találtak. A szabálytalanságok miatt Brüsszel alsó hangon 103 milliárd forintos büntetést helyezett kilátásba, de a támogatásmegvonás végső számlája akár 500 milliárd forint is lehet. Bár a józan ész azt diktálná, hogy a gigantikus összeg visszafizetése a közbeszerzések szabályosságát ellenőrző cégek és ügyvédek felelőssége, de néhány napja írtuk meg, hogy a magyar adófizetőkre terhelik a számlát.

Az Orbán családnak dolgozó ügyvédi iroda számláját is az adófizetők állják, nem csak az Eliosét Az Orbán család jogi ügyeit intéző ügyvédi irodának sem kéri a magyar kormány az uniós támogatást. A magyar adófizetők állják a cechet.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a 103 milliárdos büntetés híre után, tavaly augusztusban jelentette be, hogy átszervezik a közbeszerzések ellenőrzését, a külső tanácsadók helyett belső apparátusra bízták a feladatokat. Ezt azzal együtt is olcsóbb megoldásként tálalták, hogy az apparátus elhelyezésére közel 3 milliárd forintért vettek ingatlant a NER főutcájában, az Andrássy úton.

A Miniszterelnökség akkoriban nem válaszolt a 24.hu-nak arra, hogy a 4,8 milliárd forintos keretösszegből végül mennyit fizettek ki a tanácsadóknak, de a Portfolio.hu gyűjtése alapján 3,5 milliárd forintnál, azaz háromnegyedénél tarthattak a kifizetések, amikor elhalt a megállapodás.

Gulyásék úgy számoltak, megéri kirúgni az Orbán családnak dolgozó ügyvédi irodát Kiderült, kiknek vett igen drágán ingatlant a Miniszterelnökség az Andrássy úton.

Kiemelt kép: Jenei Boldizsár

Kategóriák: Friss

Fordulóponthoz értek a tárgyalások a Suzukinál

2019, február 20 - 15:45

A Magyar Suzuki Zrt. és a munkavállalókat képviselő Üzemi Tanács közötti, tavaly december óta tartó tárgyalások fordulóponthoz értek, írja a vállalat szerdai közleményében.

Mint fogalmaznak, a cég vezetésének és az Üzemi Tanácsnak is célja, hogy az egyeztetéseknek köszönhetően már akár februárban megállapodjanak. A tárgyalófelek örömmel jelentik be, hogy a négy javaslatból már több pontban egyezségre jutottak.

A Magyar Suzuki vezetése a mai napon is tárgyalt az Üzemi Tanáccsal, hogy a dolgozók érdekeit szem előtt tartva mielőbb közös álláspontra jussanak a felek, és így továbbra is biztosított maradjon a több mint 140 országból érkező megrendelések zavartalan kiszolgálása

– írták.

A tárgyalás alapja az Üzemi Tanács által benyújtott javaslat, amely a bérfejlesztésre és a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló béren kívüli juttatások bővítésére vonatkozik.

Amiben már most megállapodás született: az éves bónusz, valamint a béren kívüli juttatások megemelt összege.

A 2019. évi béremelésekre vonatkozóan még folynak az egyeztetések. Az emelkedés mértékéről szóló végleges megállapodás február végével bezárólag – azaz napokon belül – várhatóan megszületik.

Így fulladt kudarcba az ellenzék esztergomi gyárlátogatása Előbb csak két embert akartak beengedni a gyárba, aztán már egyet se.
Kategóriák: Friss

Egy bizottság dönt majd a nyugdíjutalások ügyében

2019, február 20 - 11:02

Mesterházy Attila a januári nyugdíjutalási botrány kapcsán írásbeli kérdésben érdeklődött arról,

  • hogy lehetséges, hogy csak a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatóhelyettesének felelősségét lehetett megállapítani,
  • mit jelent pontosan a bejelentés, hogy a „technikai probléma emberi tényezőre vezethető vissza”,
  • milyen intézkedések történtek a folyósításhoz kapcsolódó előzetes és utólagos kontroll megerősítése érdekében,
  • mit takar a „komplex nyugdíjbiztosítási rendszer”.

A Népszava azt írja, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte:

A Magyar Államkincstárban (MÁK) létrehoztak egy Utalási Bizottságot, „amelynek feladata minden héten áttekinteni, monitorozni a várható kiutalásokat a társadalombiztosítási és bérszámfejtési oldalon”.

A válaszból nem derül ki, ez pontosan mit takar, vagy hogy a fejlesztés mikorra készül el.

Kategóriák: Friss

Osztozkodik a két milliárdos, Mészáros Lőrinc és Szíjj László

2019, február 20 - 07:02

Nem molyolt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piaci hatásvizsgálattal, két nap alatt eldöntötte, hogy nincs gond azzal, ha a Mészáros-klán egy újabb céget kebelez be, olyat, amelyik történetesen 50 milliárd forint árbevételt tervezett 2018-ra. Eddig sem akadékoskodott a Juhász Miklós vezette hivatal, és most a felettébb gyorsan növekvő, állami megrendelésekkel jól eleresztett építőipari vállalkozás, a ZÁÉV Építőipari Zrt. megszerzése elé sem gördített akadályt.

A Puskás Stadiontól a kormány médiaholdingjáig

A Magyarország első számú milliárdosa, Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában álló Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. január 21-én jelentette be a versenyhivatalnak irányításszerzését a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felett, és rögvest, 23-án meg is kapta a hatósági bizonyítványt arról, hogy szabad az út a fúzió előtt. A cégbejegyzés szerint Peresztegi Imre ZÁÉV-vezér tulajdonában álló vagyonkezelő több építőipari vállalkozásban érdekelt, de közülük csak a legnagyobb, a ZÁÉV igazán érdekes. Ez a társaság közpénzes építkezések közbeszerzésein rendkívül sikeres, olyan óriásmegrendelések részese, mint a lassan 200 milliárd forintosra kerekedett új Puskás Ferenc Stadion és a 40 milliárd forintos zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházása. Amúgy az egyik leggyorsabban növekvő építőipari vállalkozás, forgalma 2016-ban 15 milliárdnál, 2017-ben már 35 milliárdnál tartott, 2018-ra pedig újabb ugrást, 50 milliárdos árbevételt tűzött ki célul. Ez már bőven eléri a versenyhivatal ingerküszöbét, hiszen 15 milliárd forint árbevétel felett be kell jelenteni a fúziót.

A Talentis Groupnak ugyan nincs ehhez fogható mérlege, de azért a 2017-ben nyilvántartott 4,3 milliárd forint befektetett eszköze és közel félmilliárdos nyeresége nem elhanyagolható. Nem beszélve arról, hogy rajta keresztül vásárolt meg Mészáros egy egész sor médiacéget és rögvest a Liszkay Gábor-féle médiaholdingnak ajándékozta a teljes médiacsomagját. Ettől még a Talentis Grouphoz közelebb áll az építőipar, legalábbis főprofilja a cégdokumentáció szerint épületépítési projektektszervezés.

Az új Puskás Ferenc Stadion makettje
Fotó: Kovács Tamás / MTI Százmilliárdos csoport sejlik fel az építőiparban

A Mészáros famíliának amúgy bőven vannak építőipari cégei, tavaly áprilisban már egy vagyonkezelőt – a Mészáros Építőipari Holding Zrt.-t – is gründolt a felcsúti házaspár a vállalkozások összefésülésére. Ide tartozik a Mészáros és Mészáros Kft. (ez 2017-ben majdnem 20 milliárd forint árbevételt ért el), az R-Kord Kft. (36 milliárd), illetve a két cég által 2017 végén létrehozott vasútépítő, az RM International Zrt. Az R-Kordba már beolvadt tavaly a Vasútautomatika Kft., arról pedig itt írtunk, hogy másik szerzeményük, a V-Híd Építő Zrt. (23,8 milliárd forint) a Mészáros és Mészáros Kft.-vel egyesül.

Ha tágítjuk a kört, akkor a család kezében van, pontosabban Mészáros Lőrinc három gyereke közösen jegyzi a Fejér B.Á.L. Zrt.-t (10 milliárd), sőt a felcsúti főmilliárdos veje, Homlok Zsolt is beszállt a vasútbizniszbe, közvetett érdekeltsége, a Vasútvillamosító Kft. (7,3 milliárd forint), illetve a Homlok Építő Zrt. révén.

Beházasodott a Mészáros családba és lassan meg is van az első milliárdja Homlok Zsolt tavaly vette feleségül Mészáros Lőrinc lányát. Ennek megfelelően jó éve volt, csak egyik cégéből 855 millió forintot vehetett ki.

Ugyan így már egy közel 100 milliárd forint forgalmú csoport képe bontakozik ki a 2017-es adatok alapján, a versenyhivatal úgy találta, hogy semmilyen vizsgálatra nincs szükség, mert nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem eredményezi az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését. Mivel nem rendeltek el versenyfelügyeleti vizsgálatot, azt sem kellett közölni, hogy a fuzionáló cégeknek mekkora a piaci részesedésük, milyen hatással jár a konkrét felvásárlás, de azt sem, milyen érdekkör részévé válnak. Magyarul

a versenyhivataltól hiába vártuk, hogy felvázolja Mészáros Lőrinc cégbirodalmát.

Pedig szakértők szerint szerteágazó érdekeltségei, a több száz vállalkozásból álló cégháló és a cégvagyon mérete miatt már egy ideje minden újabb bevásárláskor portfólióelemzést kellene végezni.

A teljes céghálót kellene megvizsgálni

Nem egyszerűen azt kellene vizsgálni, hogy a konkrét fúzió után az építőipar piacából hány százalékot hasít ki a ZÁÉV-vel felturbózott Talentis, hanem a család összes érdekeltségét figyelembe kellene venni. Az összes részesedésüket kellene összeadni, illetve azt számba venni, hogy mire terjed ki az irányítási joguk, – papíron – hol játszanak meghatározó szerepet, azaz hol döntenek maguk, illetve nem lehet nélkülük dönteni stratégiai kérdésekről.

Ilyen vizsgálatnál a versenytársak véleményét is ki kellene kérnie a GVH-nak, hogy a fúzió nyomán milyen hatást várnak, például várható-e áremelés vagy a választék szűkülése. De nemcsak a konkurensek számítanak, az adott vállalkozás lehet vevő, illetve eladó pozícióban is, ebből a szemszögből is vizsgálni kellene a fúzió hatását. A Mészáros-klán esetében még cifrább a helyzet, mert több száz vállalkozásával egész sor ágazatban jelen van, az építőiparon kívül a pénzügyi szektorban, az idegenforgalomban, az ingatlanpiacon, az energetikában és az agráriumban egyaránt.

Szakértők szerint a kölcsönhatások miatt a különböző ágazatokban meglévő érdekeltségeket is figyelembe kellene venni a versenyhivatali eljárás során. Olyan gazdasági ereje van már a magyar gazdaságon belül a Mészáros Lőrinc neve alatt futó hálózatnak – a Forbes tavaly év végén több mint 380 milliárd forintra becsülte a leggazdagabb magyar vagyonát –, hogy valószínűleg csak

kötelezettségvállalással lenne szabad engedni újabb cégfelvásárlást. Azaz csak akkor vehetne újabb vállalatot, ha megválik valamely másik, szektorbeli érdekeltségtől.

Simicska és Nyerges nyomdokában

Ami konkrétan a Záév-bevásárlást illeti, a piacon nagy meglepetést nem okozott a fúzió, mivel eddig is a Mészáros-birodalomhoz tartozó vállalkozásnak tekintették. Az akciót amolyan profiltisztításként értékelik, amelynek során Mészáros üzlettársához, a Duna Aszfaltot tulajdonló Szíjj László fennhatósága alá kerülnek az út- és vasútépítésben fontos cégek, Mészároshoz pedig minden egyéb építőipari profil, különös tekintettel a magasépítésre.

Szíjj László
Fotó: Marjai János/24.hu

A külvilág számára úgy jelenik meg, mintha Szíjj László és Mészáros Lőrinc két önálló oligarcha volna, de az építőiparban úgy tartják, csak annyira állnak külön, mint annak idején Simicska Lajos és Nyerges Zsolt. A céghálóban a végső tulajdonost sokszor nem is láttuk, a Simicska-féle vagyonátadás után vált csak világossá, kinek a nevén volt a vagyon. Ehhez hasonlítják a Szíjj-Mészáros duónál is a leosztást.

A feladatok gigantikussá nőttek az út- és vasútépítésben, sok tízmilliárdos projektekhez kell kivitelező formáció. Üzemhatékonysági szempontból ezt így lehet megcsinálni – magyarázta a fúziót és a profiltisztítást az egyik nagy építőipari cég magát megnevezni nem kívánó vezetője. Néhány évvel ezelőtt éppen fordított volt a trend, kisebb cégek, néhány milliárdos forgalmú társaságok bukkantak fel a közbeszerzéseken, akkor az volt a mondás, hogy sok cégre van szükség, hogy úgy nézzen ki, mintha verseny volna. A szétaprózottság azonban mostanára akadállyá vált, és a harmadik Fidesz-kétharmad után mintha elmúlt volna a szemérmesség maradéka is, nyíltan jelennek meg a tőkeerős nagy formációk. Vannak olyan elmélet is a piacon, hogy a médiában lejátszódott mutatványhoz hasonlóan a vagyonkezelőknek a közösbe kell majd dobniuk az építőipari cégeiket, és ebből akár egy tőzsdei monstrum is kikerekedhet.

Kategóriák: Friss

Ismét kiosztották az Év Menedzsere díjakat

2019, február 19 - 22:18

A jubileumi eseményen öt kategóriában díjazták a tavalyi év legkiválóbb menedzsereit, azokat a személyiségükben is példamutató sikeres vezetőket, akiknek meghatározó szerepük van vállalatuk irányításában.

Az „Év Menedzsere 2018” életműdíj kitüntetettje Bojár Gábor, a Graphisoft szoftverfejlesztő cég, az idén 20 éves budapesti Graphisoft Park és az Aquincum Institute of Technology felsőkotatási vállalkozás alapítója.

A „Menedzserek a Társadalomért 2018” különdíjat Gerendai Károly kapta, aki kultúraszervező, a Sziget Fesztivál alapítója, Magyarország első Michelin-csillagos éttermének a tulajdonosa, valamint a Szeretem Magyarországot Klub alapítója és vezetője.

Az „Év Menedzsere 2018” díj kitüntetettje Kapitány István – globális executive alelnök, Royal Dutch Shell, London Shell Centre. Az „Év Fiatal Menedzsere 2018” díjazottja Fehér Gyula, az IBM Budapest Lab vezetője, a Ustream alapítója.

A Volkswagen és a Menedzserszövetség Kék Innovációs különdíjasa 2018-ban Joerg Bauer, a Tungsram-csoport tulajdonos, elnök-vezérigazgatója.

A Menedzserszövetség idén 25. alkalommal adta át az Év Menedzsere díjat, 20. alkalommal az Év Fiatal Menedzsere díjat, negyedik alkalommal az életműdíjat, és második alkalommal a Kék Innovációs Különdíjat. Idén először a Menedzserek a Társadalomért különdíj is átadásra került.

Az öt kategóriában a Menedzserszövetség partnerszövetségei – Amcham, Brit Kamara, Joint Venture Szövetség, FIVOSZ – a jelölő bizottság elnöke (Bod Péter Ákos) és tagjai (Beck György, Fekete István, Jaksity György, Liptay Gabriella) jelölhettek. Ezt követően a bizottság kategóriánként három jelöltet tárt a Menedzserszövetség elnöksége elé, akik január 25-én, titkos szavazással választották ki a díjazottakat.

„A szövetség legfontosabb feladata a felső vezetők érdekképviselete mellett, hogy felhívja a figyelmet a felső vezetők munkájának fontosságára, a gazdasági életben betöltött fontos szerepükre. Ezt a védjegy oltalom alatt álló Év Menedzsere díjak átadásával is erősíteni szeretné az elnökség és az ügyvezetés” – mondta Szirmák Botond, a Menedzserszövetség elnöke, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója.

Kategóriák: Friss

Teszteli a házhozszállítást a Spar

2019, február 18 - 21:11

Hétfőn elkezdte tesztelni házhozszállítási rendszerét a Spar – írja a Portfolio. A teszt egy meghatározott kört érint, a portál szerint a SuperShop-kártyások közül, ők hírlevelet is kaptak erről.

A vállalat marketingvezetője egy tavaly novemberi konferencián arról beszélt, hogy jövő májustól vezetik be a szolgáltatást, Heiszler Gabriella ügyvezető igazgató pedig elmondta: első lépésben Budapestre és a főváros környékére koncentrálnak, osztrák és szlovén minta alapján. (Illusztráció: MTVA / Róka László)

Kategóriák: Friss

Nem hat a megfélemlítés, egyre többen lépnek be a Suzukinál az új szakszervezetbe

2019, február 18 - 18:00

Bő egy hét alatt legalább az ötszörösére duzzadt a Magyar Suzuki Zrt.-nél létrehozott új szakszervezet taglétszáma – tudta meg a 24.hu László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. (Az esztergomi gyárban létrehozott szakszervezet a Vasasnak a helyi alapszervezeteként alakult meg.) Február 7-én 42-en alapították meg az érdekvédelmi szervezetet, és a cég drasztikus lépése – másnap az amúgy munkajogi védettsége élvező alapszervezeti vezetőt azonnali hatállyal kirúgták – ahelyett, hogy elbizonytalanította volna a munkásokat, még elszántabbá tette őket.

László elmondása szerint naponta 20-30 Suzuki-dolgozó kéri a felvételét az új szakszervezetbe, amelynek taglétszáma már túllépte a kétszázat.

Így már eléri a cégnél alkalmazottak durván egytizedét.

A Suzuki láthatóan erőfeszítéseket tesz, hogy harmadszor is megfojtsa a formálódó alkalmazotti csoportosulást, szervezkedést.

Harmadszor fojtja el a Suzuki a melósok szervezkedését A 26 éve működő Suzuki-gyár régóta ugyanazt a stratégiát követi: eltávolítja a szakszervezeti vezetőket, akik bár az eddigi esetekben megnyerték a pert, mire visszavették őket állásukba, addigra meggyengült az érdekképviselet. Az esztergomi gyárból most az alakulóban lévő szakszervezet vezetőjét küldték el úgy, hogy 14 évig nem volt panasz a munkájára.

Hiába értesítette a Vasas és az új szakszervezet a cég vezetését a szakszervezet megalakításáról, és kért időpontot arra, hogy üljenek le egy megbeszélésre a felek, a cégtől nem érkezett válasz – mondta László. A Vasas vezetése pár napon belül dönt arról, hogy milyen további lépésekre szánja el magát, a cég elzárkózó magatartását nem akarják annyiban hagyni.

A szakszervezeti vezetők szerint szabálytalanul kirúgott alapszervezeti titkár alighanem munkaügyi perre megy a céggel. Ez nem befolyásolja azt, hogy – mivel megválasztották – ő az alapszervezet vezetője, ilyen minőségében pedig be is mehet a céghez, nem korlátozhatják a belépését az üzem területére.

Két helyettesét László szerint nem fenyegették meg, nem is távolították el. Ugyan több munkás is beszámolt a Vasasnak, hogy – ahogyan a Mérce megírta – feletteseik közül voltak, akik azzal próbálták elbizonytalanítani a felbátorodó alkalmazottakat, hogy kilátásba helyezték, aki belép a szakszervezetbe, az mehet isten hírével, László szerint nincs félnivalójuk a dolgozóknak.

A szakszervezet ugyanis nem adja ki a listát, hogy kik léptek be, tehát nem lehet tudomása a Suzuki vezetésének, hogy ki lett szakszervezeti tag.

Kiemelt kép: Szerelők egy személygépkocsi karosszériáját szerelik össze a Suzuki esztergomi gyárában. MTI Fotó: Kovács Tamás

Kategóriák: Friss

Megugrik az üzemanyagok ára

2019, február 18 - 15:43

A Mol 5-5 forinttal emeli a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti  nagykereskedelmi árát szerdán. Az emeléssel a benzin átlagára 354, a gázolajé 392 forintra nő.

Az üzemanyagok árai legutóbb pénteken változtak, a benzin és a gázolaj is 2 forinttal drágult. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (mti)

Kategóriák: Friss